Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-20 / 43. szám
EUR Ó P A I UNIÓ 11. OLDAL 2003. Február 20., csütörtök AZ OLDAL A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Az Európai Parlament a mindennapi életben Az Európai Parlament (EP) képviseli a tagállamok állampolgárait. Számos területen a tanáccsal együtt részt vesz a jogalkotásban. A parlament és a tanács közösen dönt a költségvetés ügyeiben. A parlament a bizottság működésének demokratikus ellenőrzéséért is felelős. Ezek az EP legfontosabb ismérvei, melynek tevékenységéről az alábbiakban részletesen is szólunk. Az Európai Unió impozáns épületében. Kívülről nem minden látszik Az Európai Parlament tagjait csak 1979 óta választják közvetlenül, és nem árt elmondani azt sem, hogy a képviselők nem országok, hanem politikai hovatartozásuk szerint tömörülnek csoportokba, azaz politikai frakciókba. A nizzai szerződés tovább növelte a parlament szerepét a jogalkotásban, új jogi alapot teremtve arra, hogy a tanács európai szintű szabályozásokat hozzon a politikai pártokra, különös tekintettel azok pénzügyeire. (Az úgynevezett transzeurópai, valamint a nemzeti pártok szerepéről és kapcsolatáról egy későbbi összeállításunkban részletesen is beszámolunk — A szerk.) A nizzai szerződés az Unió leendő bővítésére te- Az EP elnöke, Pat Cox kintettel 732-ben maximálta az európai parlamenti képviselők számát, és felosztotta a képviselői helyeket a tagállamok és a tagjelölt országok között, mindezek a következő európai parlamenti választásokkal lépnek életbe. Az előbb már említett növekvő szerep főleg azért fontos, mert az elképzelések szerint az uniós polgárok éppen az EP révén, közvetlenül is érvényesíthetik akaratukat az Unióban. Mint a szakemberek elmondják - és ez mindenképpen ellentmondásos szituáció —, a lakosság éppen e szervezet munkájárói rendelkezik a legkevesebb információval. Mindez annak ellenére van így, hogy az uniós törvények meghozatalakor mintegy kétharmad részben éppen a parlament döntései a meghatározók, mely jogszabályok aztán beépülnek a nemzeti törvénykezés rendszerébe is. A legfontosabb kitétel, hogy az EP alapja a nemzeti identitás, hiszen mint említettük, 1979 óta közvetlenül az egyes tagországok választókörzeteiből kerülnek ki az EP képviselői, akik a pártfrakciókba szerveződve végzik feladatukat. így aztán ez az Unió egyetlen közvetlenül választott testületé, amelynek legfőbb feladata, hogy élőbbé tegye a kapcsolatot az emberek és az Unió között. (Ugyanakkor sokan problémaként vetik fel, hogy olyan nagy választókörzetekről van szó, amelyek esetében nagyon nehéz a közvetlen kapcsolat létesítése ezekkel a képviselőkkel, hiába áll rendelkezésre sok információs csatorna.) Az EP növekvő jelentőségét mutatja, hogy elsőként támogatták - még évekkel ezelőtt - a bővítést, és szorgalmazták, hogy a mező- gazdasági alapokból az induló időszakban minél több jusson a belépőknek, s ez a csatlakozók - így Magyarország - számára is alapvető érdek volt. Az ezzel kapcsolatos úgynevezett vegyes bizottsági ülésen, amely az EP delegáltjai és a magyar küldöttség tagjaiból áll, az egyik legfontosabb napirendi pont volt, hogy minél hitelesebb és igazságosabb feltételeket fogadtassanak el a többi brüsszeli döntést hozó szervezettel. Nem szabad lebecsülni tovább az EP azon szerepét sem, amely a törvények meghozatalán, illetve véleményezésén túl is adott. Az EU ugyanis nem csupán gazdasági és politikai téren működik együtt, hanem ebben itt egy értékközösségről is beszélhetünk: ha tehát a parlament az európai érdekkel ellentétes jelenségeket (például idegen- gyűlöletet) tapasztal, akkor figyelmeztetik a tagokat a normák betartására. Ez megtörtént egyébként Olaszország és Ausztria esetében, és nyilván adott esetben erre számíthatnak a csatlakozó országok is. A közvetlen választással tehát mindenképpen megnőtt az EP legitimizációja, s főként azokban a kérdésekben hallatják szavukat, amelyek közvetlenül érintik a tagországok polgárait. Ilyen volt például a gépkocsipiac liberalizációjával, és számos, a környezetvédelemmel kapcsolatos szabály is, valamint az, hogy a legutóbbi nagy európai árvíz után kétszeresére emelték a kártalanítás összegét. A nemzeti önállóságot féltő véleményekkel szemben az a tény, hogy az Európai Parlament adott képviselője a gyakorlatban mindig együttműködik a hazai parlamenti frakciókkal, a nemzeti minisztériumokkal, és természetesen azok szakértőivel is. HAVAS ANDRAS Brüsszel messze van Az Európai Unió, mint szervezet, ma még nagyon távolinak és megfoghatat- lannak tűnik a magyar lakosság számára. Mindazonáltal meg kell jegyeznünk, hogy az európai közvélemény ebből a szempontból nem tér el lényegesen a hazai helyzettől. Hiába tagja több nyugati állam a közösségnek évtizedek óta, az utca emberének nagyon gyakran fogalma sincs arról, hogy az EU szervezetei pontosan mire valók, milyen törvényeket hoznak, s azok milyen hatással vannak a nemzeti jogszabályokra, tehát végül is a saját életükre. Általánosságban elmondható, hogy Brüsszel gyakran csak absztrakcióként jelenik meg a képzeletükben, pedig például az Európai Parlament törvényeinek hatása konkrétan tetten érhető az emberek leghétköznapibb ügyeiben is. Az alapvető cél az - s nem titok, hogy ezt a célt még nem sikerült elérni —, hogy a közvetlenül választott képviselők segítségével közelebb hozzák az EU tevékenységét, elmagyarázzák a polgároknak a nehezen emészthető és érthető törvényeket, s azt, hogy azok miért születtek. Nyilvánvaló az is, hogy azok a híradások, amelyek a tanácskozásokról és különböző csúcstalálkozókról szólnak, nem érintik meg a lakosság széles tömegeit. Arra van tehát szükség, hogy konkrét, életszerű példák révén ismertessék meg a lakossággal az uniós törvényeket, hasonlóan ahhoz a (ebben az esetben konkrét és'gyakorlati tudnivalókat tartalmazó) kampányhoz, ami a közös pénz, az euro bevezetése előtt zajlott, méghozzá igen sikeresen. Tény, hogy a magyar polgároknak egyáltalán nincs okuk arra, hogy szégyenkezzenek úgynevezett „tudatlanságuk” miatt, hiszen nyugati polgártársaik sem sokkal tájékozottabbak. Mindez „köszönhető” a brüsszeli hivatalnokok olykor merev hozzáállásának, amellyel - mint a brüsszeli tudósítók sokszor emlegetik is — nem teszik túlságosan könnyűvé az európai történések tálalását. A közvetlenül választott parlamentnek tehát az a legfontosabb feladata, hogy a képviselőkön keresztül, még ha ez nehéz is, elősegítse a kapcsolatot a gyakran oly távolinak tűnő Brüsszel, valamint a tagországban élő emberek között. Az EU Bizottság: a közös érdekek képviselete A bizottság feladata az uniós tagállamok közös érdekeinek képviselete. A jogalkotási folyamat motorjaként a bizottság javaslatokat nyújt be az Európai Parlament és a tanács elé, amelyekről azoknak döntést kell hozniuk. Felelős a közös politikák (például a közösségi agrárpolitika) végrehajtásáért, a költségvetési adminisztrációért és a közösségi programok lebonyolításáért. Nagymértékben támaszkodik a nemzeti kormányszervekre a közösségi politikák és programok napi lebonyolításában. Képviseli az uniót a külkapcso- latokban, s nevében folytat nemzetközi tárgyalásokat. Felügyeli a szerződés és a közösségi intézmények döntéseinek betartását, például a versenypolitika terén. A bizottság kollektiven az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással, döntéseit egyszerű többséggel hozza. Megszületése óta a szervezetben a legnagyobb tagállamok kettő, a többiek egy tagot delegálnak. A nizzai szerződés 2005-től tagállamonként egy főben maximálja a biztosok számát. Amikor a tagállamok száma eléri a 27-et, a tanácsnak egyhangú döntéssel kell meghúznia egy felső határt, amelynek 27-nél kevesebbnek kell lennie. A biztosok olyan módon váltják majd egymást, hogy az minden tagállam számára méltányos legyen. Á bizottság elnöke dönt a tárcák felosztásáról, és a szervezet mandátuma alatt bármikor újra feloszthatja azokat. Az elnök kérheti egy biztos lemondását, amennyiben azt a bizottság is jóváhagyja. Európai uniós tudósító a tájékoztatás gondjairól Talán érdemes szót ejteni arról is, hogy a Brüsszelben ténykedő újságírók milyen körülmények között dolgoznak, miként szerzik be a különböző információkat. De hasznos tudni azt is, hogy a civil érdeklődők honnan szerezhetnek ismereteket a világháló segítségével. Dr. Margetha Kopeinig, az osztrák Kurier Európa-szerkesztőségének brüsszeli tudósítója egy nemrégiben tartott rendezvényen elmondta, hogy a brüsszeli bürokráciát gyakran a moszkvai Kreml zárt rendszeréhez hasonlítják, hiszen rendkívül nehéz megszerezniük az információkat. Viszonylag könnyebb helyzetben vannak a zsurnaliszták, ha az Európai Parlamenttől (EP), a brüsz- szeli nemzeti képviseletektől, vagy az adott tagország minisztériumaitól próbálnak információkat szerezni. Ugyanakkor nehezebb dolguk van, ha a legfontosabb döntéshozók (Európai Bizottság, Európai Tanács, Miniszterek Tanácsa) embereit próbálják véleménynyilvánításra bírni. Sokat segíthet az EP honlapja, ahol a tagországok külön saját nyelvű oldalakkal szerepelnek, ahol az adott nemzetet érintő, „testreszabott” közleményeket is olvashat az érdeklődő. Tehát valójában nem csupán arról van szó, hogy müyen törvényeket és jogyszabályokat hozott az Európai Parlament. Ezen a Web-oldalon rendkívül sok hasznos információ található az EP tagjairól, az állampolgárok kérvényeiről, a pályázatokról, a plenáris ülésszakokról, a konferenciákról és a találkozókról. Az említett EU-parlamenü oldal (immár magyar nyelven is) elérhető a http://www.europarl.eu.int rímen. Az EP honlapján a tagországok saját nyelvű oldalakkal szerepelnek, ahol az adott nemzetet érintő, közleményeket is olvashat az érdeklődő. Brüsszeli uniós tisztségviselő tájékoztatója. Nem mindig könnyű információt szerezni Az EU tanácsa ☆ A tanácsban a tagállamok kormányai képviseltetik magukat. Az Európai Parlamenttel közösen jogalkotói és költségvetési * ^ a' szerepet lát el. A döntés- -fa Ú Ä:* I p}h és biztonság- i&Ju "V politika, és a ÄSS rendőrségi és bírósági büntetőjogi együttműködés terén. A tanácsot a tagállamok egy-egy miniszteri szintű képviselője alkotja (ha az agrár- politikáról születnek döntések, akkor a 15 mezőgazdasági miniszter). Elnöke az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország szakminisztere. Minden tagállam hat hónapig tölti be az elnökséget.
