Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-19 / 42. szám

I 2003. Február 19., szerda LÍCEUMI PALETTA 11. OLDAL A tényleges csatlakozás kapujában állunk Egri főiskolások véleménye az Európai Unióról Harmadéves német nyelvtanári szakos hallgató „Mindenképpen jó lenne, ha csatlakoz­nánk, azért, hogy ne legyünk elszigetelve. Biztosan van hátránya is, elvégre fel kell zárkóznunk. Elég nagy a lemaradás, ami nem könnyen hozható be. Előny lehet az, hogy megnőnek a lehetőségeink az élet szinte minden területén.” Elsőéves ének-kommunikáció szakos hallgató „Szerintem érdemes lenne csatlakozni. Én a pártolók közé sorolom magam. Bizo­nyos felzárkózásra lennénk kényszerítve.” Másodéves kommunikáció-művelődés- szakos hallgató „Nem látok sok előnyt a csatlakozásban. Nagy lesz a munkanélküliség. A szolgálta­tói szféra, a kisvállalatok tönkremennek. Előnyeit talán majd csak az unokáink él­veznék. Én nemmel fogok szavazni.” Harmadéves biológia-kémia szakos hall­gató „A csatlakozás következtében a fiatalok­nak tágabb lesz a mozgásterük, lehetősé­geik külföldön. Ez előnyként hozható fel. Ez épp olyan erős, mint a csatlakozás hát­ránya. Azért nem kellene csatlakoznunk, hogy ne lehessünk a többi ország szeme­tesládája. Az előny és hátrány kiüti egy­mást, ezért én egyik mellé sem tudom le­tenni a voksomat.” Másodéves magyar-történelem szakos hallgató „Biztos, hogy csatlakozni fogunk. Nem mi döntjük el, ez már rég eldőlt. Ha ezzel az életszínvonal emelkedik és több lesz a fize­tés - ahogy ígérik -, akkor jó, ha csatlako­zunk. De szerintem ez nem fog bekövetkez­ni, vagy legalábbis nagyon sokára. Én egy faluban lakom, ahol sok a mezőgazdász. Sok olyan törvény jön be, amely rájuk nega­tív hatással lesz. A falusiak számára semmi­képp sem előny az EU-csatlakozás.” Bállá Krisztina, negyedéves művelődés- szervező szakos hallgató „Magyarországnak bizonytalan a tudása az EU-csatlakozással kapcsolatban. Kevés www.ektf.hu A főiskola honlapja megújult. A web 2002. október 31-én új arcu­lattal és kibővült szolgáltatási körrel jelentkezett. A változások­ról kérdeztük Prantner Csilla [csii] web-fejlesztőt, és a három demonstrátort, Novák Evelint [novake], Vida Gábort [dzsí] és Bodnár Rolandot [Vaszev],- Miért változott meg a honlap?- A bonyolult struktúra és a korszerűség igénye késztetett minket egy mobilis, felhasználó- barát felület készítésére. Meg­mutattuk a terveket a Multimé­dia Kutatólaboratórium akkori vezetőjének Bányai András Gá­bornak, dr. Kis-Tóth Lajos rek­torhelyettesnek, valamint Csáfor Hajnalka PR-referensnek, .akik támogatásukról biztosítottak bennünket.- Mik voltak a főbb irányelvei­tek? Az elsődleges szempont az volt, hogy dinamikusabbá tegyük az oldalt és ezáltal felgyorsuljon az információáramlás. Emellett még hangsúlyt kapott az átlátha­tóság és az esztétikus megjele­nés, valamint néhány új szolgál­tatás bevezetése, mint pl.: a tele­fonkönyv, a faliújság, a keresés.- Mi a funkciója a faliújság­nak?- Bármilyen üzenetet el lehet küldeni (albérlet-hirdetés, jegy­zetcsere, buliinfó, viccek, társ­keresés stb.) "csetes" jelleggel. Itt velünk is kapcsolatot lehet tartam. A híroldalra (bejelentkező oldal] tanszéki vagy szervezeti hírek kerülnek, ezenkívül ha bárkinek közérdekű informá­ciója van, az továbbíthatja a webber@ektf.hu címre! Sok dicséretet és sok bírálatot kaptunk az új webbel kapcsolat­ban. Az építő kritikákat továbbra is szívesen fogadjuk! VARGA VIKTÓRIA-VI DA MARIANNA Cseh kapcsolat Intézményünkben 2003. január 23-24-én hivatalos látogatást tett az Ostravai Egyetem rektora (Doc.Ing. Petr Pánek, CSc.) vala­mint tudományos és külügyi rek­tor-helyettese (Doc. RNDr. Tadeusz Siwek, CSc). A látogatás célja a két intéz­mény közötti együttműködési szerződés aláírása volt. Az Ostravai Egyetem és az EKF együttműködni szándékozik az oktatás, tudományos tevékenysé­gek, tudományos kutatás és kultu­rális kapcsolatok fejlesztése terén. A szerződés keretében megva­lósítandó tevékenységek maguk­ba foglalják a tudományos kiad­ványok és oktatási anyagok cse­réjét, a kapcsolatfejlesztést, a di­ák- és oktatócserét, egymás kon­ferenciáin, tudományos rendez­vényein való részvételt, továbbá kétoldalú nemzetközi kutatási projekteket. Még két hónap és Magyarországnak döntenie kell: csatlako­zik az Európai Unióhoz vagy sem. Nagy lépés lesz ez mindannyiunk számára, akárhogyan is végződik majd a kérdéssel kapcsolatos népszavazás. Sokan a tagság előnyeit, mások a hátrányait látják csupán. Arra vol­tunk kíváncsiak, vajon hogyan állnak ehhez a fontos kérdéshez főiskolánk hallgatói. az információ. Ennek ellenére támogatni kell, hiszen a már csatlakozó, hason­ló gazdaságú országoknak is több előnye származott belőle, mint hát­ránya. Fontos lenne, hogy a fő iskolás/egyetemista hallgató­kat tájékoztassák a következ­ményekről.” Német szakos hallgató „Nagy probléma, hogy sokan nem tudnak az EU-csatlakozás előnyeiről illetve hátrányairól Előnyként hozható fel, hogy a határok megszűn­nek, átjárhatók lesznek. Emiatt szavazok igennel. A hátrány mindenképp gazdasági. Nehéz lesz megfelelni az elvárásoknak. Fel kell venni a versenyt a többi ország piacával.” Harmadéves angol szakos hallgató „Megnőnek a lehetőségeink, például szabadon vállalhatok munkát a tagálla­mokban, tanulhatok külföldön is. De van­nak hátrányai is ennek. A nagy halak min­dig megeszik a kicsiket, és én félek, hogy Magyarország is „kishal”-kategória. Nem tudjuk majd teljesen kiaknázni a lehetősé­geinket.” Elsőéves intézményi kommunikátor sza­kos hallgató „Én nemmel fogok szavazni. Szerintem több a hátránya mint az előnye a csatlako­zásnak. Mindenki csak az előnyöket sorol­ja, a hátrányok pedig szóba se kerülnek. Az a minimális tájékoztatás is, ami van, na­gyon egyoldalú.” Másodéves számítástechnika szakos hallgató „Én támogatom a csatlakozást, bár na­gyon keveset tudok erről az egész­ről. Mármint arról, hogy mi vár ránk, ha már benn leszünk. Az ál­talános dolgok mellett meg kellene fogal­mazni a konkrét következményeit is a csat­lakozásnak. Nagyon sokan még azzal sin­csenek tisztában, hogy mi az az EU.” Másodéves kommunikáció szakos hall­gató „Örülök, hogy már a tényleges csatlako­zás kapujában állunk. Nagyon szeretném, ha a Magyarország végül igennel szavazna. Tudom, hogy lesznek visszaütői is a csat­lakozásnak, de ez minden változással együtt jár. Azt kell néznünk, hogy mennyi új lehetőségünk nyílik, ha belépünk az EU- ba. Én még fiatal vagyok, nekem a szabad személyáramlás, tehát ezzel együtt a sza­bad letelepedés, munkavállalás és külföldi tanulás tetszik a legjobban. A kételyek el­oszlatása nem lesz könnyű feladat. Az em­berek tele vannak téves információkkal, amit ha nem oszlatnak el sürgősen, ve­szélybe kerülhet a csatlakozásunk.” Másodéves matematika-fizika szakos hallgató „Örülök, hogy csatlakozunk, viszont fé­lek attól, hogy minden egységesülni fog, elveszítjük a nemzeti öntudatunkat. Ezzel nagyon sokan vannak még így. Előny vi­szont, hogy egyszerűbb lesz az átjárás az országok között, és egyszerűbben tudunk majd munkát vállalni. A fiataloknak ez na­gyon jó, ugyanis Magyarországon magas színvonalú az oktatás, és így könnyű lesz elhelyezkedni más országokban is.” Harmadéves angol szakos hallgató „Vannak kétségeim, de mindenképpen úgy gondolom, hogy nekünk az EU-ban a helyünk. Én így biztos, hogy jobban tu­dom majd hasznosítani a nyelvtudásomat. Szeretnék majd külföldön dolgozni és a csatlakozás jelentős mértékben megköny- nyíti majd ezt. A magyar mezőgazdaság, ami eddig sem volt valami erős ágazat, még inkább gyengülni fog, nem fog tudni versenyezni például Németországgal vagy Franciaországgal.” Elsőéves-könyvtár szakos hallgató „Szerintem Magyarország igazán életké­pessé csak az Európai Unióban válhat. So­kan félnek a kisvállalkozások tönkremene­telétől,, a mezőgazdaság csődjétől, lehet, hogy van alapja, nem tudom. De épp ez az: hogy nem tudom. Sokan vannak még így, hogy szinte alig tudnak valamit arról, mi­vel is jár majd az, hogy csatlakozunk.” Gazdálkodási szakos hallgató „Én már nagyon várom a csatlakozásun­kat. Szinte csak pozitív dolgok jutnak eszembe az EU-val kapcsolatban. Én pél­dául mindenképp szeretném kihasználni azt a lehetőséget, hogy külföldön is folytat­hatom a tanulmányaimat mindenféle kor­látozás nélkül, természetesen az Európai Unió határain belül.” GALAMBOS TÍMEA ÉS MELLIK ÉVA A csehországi egyetem vezetői az EKF rektorával, őr. Hauser Zoltánnal (középen) FOTÓ: SOMORJAI BARBARA A Líceumi Paletta az egri Eszterházy Károly Főisko­la 1995 óta rendszeresen megjelenő közéleti lapja, mely hónapról hónapra tájékoztatja az intézmény hallgatóit, tanárait a leg­fontosabb eseményekről. Mivel az EKF az észak­magyarországi régió egyik tudásközpontja, fontosnak tartjuk, hogy a főiskola tudományos, kul­turális és szellemi életé­ről ne csak saját berkein­ken belül tájékoztassunk, hanem Heves megye nyil­vánossága előtt is bemu­tatkozzunk. Egyoldalas összeállításunkat havi rendszerességgel vehetik kézbe ezen túl a Heves Megyei Hírlap olvasói. Kitüntetések tanárainknak A 2003. évi Magyar Kultúra Nap­ja alkalmából kitüntetéseket adtak át a Pesti Vigadóban janu­ár 22-én. A Magyar Köztársaság oktatá­si minisztere, Magyar Bálint a 2003. évi Magyar Kultúra Napja alkalmából a magyar felsőokta­tás területén dolgozó iskolate­remtő, nemzetközi elismertségű munkát végzőknek Szent-Györ- gyi Albert-díjat adományozott: dr. Orbán Sándornak, az Eszterházy Károly Főiskola tan­székvezető egyetemi tanárának, kari főigazgatónak. A magyar neveléstudomány eredményeinek felhasználása területén kiemelkedő tevékeny­séget folytató pedagógusok és neveléstudományi kutatók munkájának elismeréseként Kiss Árpád-díjat adományozott: dr. Kis-Tóth Lajosnak, az Eszterházy Károly Főiskola rek­torhelyettesének, intézetvezető főiskolai tanárnak. ■ Pócs Tamás akadémikus A közelmúltban tartotta akadé­miai székfoglaló előadását az akadémia nagytermében dr. Pócs Tamás akadémikus, az MTA rendes tagja. Előadásának címe: A kryptobiotikus kéreg és szerepe a szárazföldi ökoszisz­témákban. ■ HÁROM FINN LÁNY A FŐISKOLÁN. A tavalyi évhez hasonlóan az Idén is ellátogatott az EKF Alkalmazott Pszichológia és Szociológia Tanszékére három finn lány. A lányok elmondásuk szerint nagyon jól érezték itt magukat, sőt nem is akartak haza­menni. Tetszett nekik a város, a környezet, szépnek találták az iskolaépületet. Három hónapot töltöttek a finnek Egerben, decemberben utaztak vissza Finnországba. Csak­úgy, mint a tavalyiak, ők is a szociálpedagógus képzésen belül vettek részt különböző gyakorlatokban. Gyakorlati helyszínül szolgált többek között a Családsegítő, illetve óvo­dákban is voltak. FOTÓ: SOMORJAI BARBARA Átalakult a hallgatói önkormányzat A kari struktúrának megfelelően a közelmúltban átalakult a főiskola hallgatói önkormányzati rend­szere is. Az eddigi egy központi Hőkből lett a Fő­iskolai Hők (FHÖK) és a karokat (bölcsész, gazda­sági és természettudományi) külön képviselő Ka­ri Hökök. Az Eszterházy Károly Főiskola Kari Hallgatói Ön- kormányzati választások eredménye tehát a 34,38% (1100 fő) részvételi aránya mellett - 96,73% érvé­nyes és 3,27% érvénytelen szavazat. - a következő­képpen alakult. A Kari Hökök, megalakulásuk után egy héttel már elnökségi gyűlést tartottak, melyen sor került a tisztségviselők megválasztására. Az FHÖK jelenleg 3 fővel tartja össze és koordi­nálja a Kari Hökök munkáját. Februártól a Líceumban lévő Hők iroda (a büfé mellett) átalakul BTK és GTK Hők irodává, ahol fel­váltva, szépen beosztva lesz tanácsadási ügyelet. A TTK Hők, miután teljes mértékben megalakul, vár­hatóan a D épületben fog működni. Az FHök irodája pedig a B épület 610-es terméből fogja koordinálni a teljes Hők működését. ______■ B ÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR: 1. Reszeli Judit 532 szavazat 2. Molnár Tamás 490 szavazat 3. Keresztes Zoltán 406 szavazat 4. Merkl Ákos 384 szavazat 5. Bajnóczi Gábor 364 szavazat GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR: 1. Simándi Zsolt 540 szavazat 2 Révész Eszter 506 szavazat 3. Dojcsák Dániel 484 szavazat 4. Bodnár Renáta 334 szavazat 5. Borsi Mónika 330 szavazat TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR: 1. Geleta Mihály - Vrecenár Róbert 1014 szavazat A TTK-ra mivel csak 2 fő került be (érdeklődés hiánya miatt), a közeljövőben fog sor kerülni a tel- jes létszám feltöltésére. __________ ■ T ávoktatás felsőfokon Az egri Eszterházy Károly Fő­iskola Médiainformatikai Inté­zetében lehetőség nyílik távok­tatásban elvégezni az Informa­tikus könyvtáros szakot. Ennek előnye, hogy felvételi vizsga nincs, és a képzési idő is csak 6 félév, a előfeltétel pe­dig csak egy középiskolai érettségi. Az sem utolsó szem­pont, hogy ez a képzési forma lehetővé teszi a munka mellet­ti tanulást, figyelembe véve a hallgatók eltérő felkészültsé­gét, tanulási szokásait és idő­beosztását. Érdeklődni személyesen, a Nyitott Képzési- és Koordináci­ós Központban a Távoktatási Projektnél (Eger, Eszterházy tér 1.) ill. a (36) 520-400/20- 92-as telefonszámon vagy a (36) 520-443-as faxszámon le­het. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents