Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-19 / 42. szám

2003. Február 19., szerda FÜZESABONY KÖRZETE 7. OLDAL E S Fenntartott párbeszéd Választókerületének egyéni országgyűlési képviselője, Gu­lyás László fenntartható párbe­szédre törekszik az általa kép­viselt 24 település lakosságá­val. A szocialista honatya meg­választása után valamennyi helységben megfordult, ám az­óta újabb állomásai vannak a kapcsolatápolásnak. Füzesabony ás körzete Rövid időn belül találkozhattak vele az emberek a Nagyúton, Aldebrőn, Feldebrőn, Ujlőrinc- falván és a múlt pénteken Makláron tartott fogadóórákon. Füzesabonyban, a Baross utcá­ban lévő irodában is többen ke­restek már személyesen vagy te­lefonon, s az általuk felvetett kér­désekkel is foglalkozott. Rend­szerint 4-8 személy vár rá a foga­dónapokon egy-egy polgármeste­ri hivatalban. Ez az alkalom arra is jó - mint kiemelte -, hogy előt­Arról, hogy mi mindennel for­dulnak hozzá, mintegy érdekes­ségként jegyezte meg:- Makiáronpéldául azt kérték tőlem, hogy beszéljek már az egy­ház illetékesével, hogy a templom­ból elkésőket ne rekesszék ki az ál­dozás lehetőségéből. A tiszteletes legyen kissé ru­galmasabb. A vendégei között sok idős ember a méltá­nyossági nyug­díj lehetőségei­ről kérdezi, a fi­atalabb generá­ció munkahely- teremtést szorgalmaz a térségben. Többen foglalkoztak a kémény­seprői szolgáltatás gyakorlatával, olykor személyes indíttatású bir­tokvitában kérik a segítségét, de közbenjárására számítottak már gyermekelhelyezési vitában is. Gulyás László az önkormányzat­ok igényének is meg akar felelni, hiszen a polgár- mesterek a legfrisebb híre­ket tőle várják a legkülönbözőbb pályázati lehe­tőségekről. Azokról, ame­lyekről a parla­menti munkája révén az elsők között szerez­het tudomást. A honatya újabb községe­ket keres fel a közeljövőben, az ütemezés szerint Poroszló, Sarud, Ostoros, Novaj, Nagytálya és Andomak- tálya következik. __________b^s. , Házhoz hívott” szakértők Gulyás László olyan fórumok házigazdája is lesz, ahol ismert politikusok, a téma szakemberei informálnak. Február 28-án 10 órakor az abonyi könyvtárba Gúr Nán­dort, a Parlament foglalkoztatási munka- csoportjának vezetőjét és a térség vállal­kozóit várja. Március 6-án az abonyi vá­rosháza nagytermében 14 órától a körzet pedagógusai Hiller Istvánt, az Oktatási Mi­nisztérium politikai államtitkárát kérdezhe­tik. Március 7-én 17 órakor Kerecsenden, a helyi szövetkezet épületében dr. Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke a vendég. te vagy utána a települési önkor­mányzatok vezetőivel beszélges­sen, gondjaikról tájékozódjon. A jótékonysági bálon: „feltálalt” Dupla Kávé Március 8-án jótékonysági bált rendez a helyi iskolában 18.30-tól a Kompolti Gyerme­kekért Alapítvány. A rendez­vényen művészvendégként fellép a Dupla Kávé együttes, valamint műsort adnak a he­lyi iskolások is. Kompolt Az alapítvány több éve szervez jótékonysági esteket, amelyek­nek az adományok gyűjtése az elsődleges célja, hogy ezzel is nö­velje a szervezet bevételeit. Több éve helyi képviselők - dr. Nagy Zoltán, Somogyi Sándor, Szűcsi Istvánná, Bata Dénes - en­nek az alapítványnak ajánlották fel tiszteletdíjukat, de a támoga­tók között van Balázs Zoltán, a község polgármestere, Magdáné Földi Sarolta, Kompolt jegyzője, valamint Besenyei András. A jól megfogalmazott célok­hoz igazodik a bevételek fel- használása. Támogatásban ré­szesülnek a helyi általános isko­lások kulturális tevékenységei, színházlátogatásai, segítik az er­dei iskolába történő eljutást és a nyári szünidőben szervezett tá­borozásokat. Több alkalommal az alapít­vány eszközvásárlásokkal egé­szítette ki az iskola kémiai, fizi­kai, számítástechnikai berende­zéseit, a sport- és testnevelés­foglalkozásokhoz nélkülözhe­tetlen kellékekkel pótolták a meglevőket. Nem elhanyagolható szem­pontként érvényesítik, hogy a hosszú téli napokba belefáradt helyi és környékbeli lakosoknak kulturált, színes szórakozási le­hetőséget biztosítsanak egy-egy ilyen alkalommal. Tanulni, amíg csak lehet Megalakult a kistérségi népfőiskola Bizonyára mindenütt akad néhány olyan ember, akit ugyanaz a dolog érdekel. Aki szívesen hallgat meg egy-egy neves szakembert, ha az a számára vonzó té­máról beszél. Csak a megfelelő helyen és időben össze kell hozni őket, s ez lesz a mi feladatunk - mondta Kelemen József kistérségi menedzser. Tárná mente Kisebbfajta asztaltársaság gyűlt össze a napok­ban a Debrő Vendégházban, ahová azért invitál­ta őket a Feldebrőn élő Kelemen József kistérsé­gi menedzser, hogy szót váltsanak egy fontos dologról. Pontosabban arról, hogy - így együtt - éreznek-e magukban elegendő erőt és elhivatott­ságot a térségi népfőiskolái társaság megalakí­tására. Nem kis feladatról van szó, hangzott el az üdvözlő szavak után, ezért is fontos tudakol­ni pedagógus, vállalkozó, önkormányzati veze­tő és képviselő, egészségügyi szakember, illetve óvónő véleményét. Mielőtt azonban erre sor került volna, Móricz Zsigmond mondását idézte fel a társaság meg­alakításának helyi kezdeményezője. Az író sze­rint: „Jobb polgárt, jobb hazafit, s jobb embert nevelni, ez a népfőiskola feladata. ” Miután ez a képzési forma nem kíván rivalizálni sem a kü­lönböző fokú állami, illetve magániskolákkal, elsősorban a felnőttek önművelődésének az igé­nyére és szükségességére épít. Hazánkban - oly hosszú kényszerszünet után - a nyolcvanas évek végén indult újra a népfőiskolái mozga­lom, melynek lelkes szervezői és támogatói a megyében elsőként Egerben vonták be tevé­kenységi körükbe az érdeklődőket. S most a Tárná menti kistérségben bontogatja szárnyait az újabb egyesület. Ennek teendőiről elhangzott: felnőtteknek, felnőtt fiataloknak, dolgozóknak, nyugdíjasok­nak teremtenek közösségi és szabad művelődési lehetőséget különböző típusú - nappali vagy bentlakásos - képzés, tájékoztatás, ismeretát­adás formájában. A közös érdeklődés által ösz­szehozott társaság megbeszélheti az éppen ese­dékes témát előadásokon, szervezett órákon, esetleg komolyabb tanfolyamokon, amelyeket nem követ ugyan vizsga - kivéve, ha speciális szakképzésről van szó -, ám a látogatásról „bi­zonyítványt, tanúsítványt” kaphatnak. De nem is ez a legfontosabb, hanem az, hogy önkéntes alapon bárki részt vehessen a foglalkozásokon, s ezáltal gyarapítsa tudását, műveltségét, kielé­gítse kíváncsiságát egy-egy témában. De hogy miért kell ehhez a közösség, a nép­főiskolái keret, amikor ma már mindenütt nyit­va áll a könyvtár ajtaja, s az Interneten is elér­hető bármiféle információs adatbázis? Erre részben az a válasz, hogy a jóízű beszélgetést, az értelmes vita élményét nem pótolhatja sem­mi, másrészt az egyesület - pá­lyázatok formájában - többféle anyagi támogatásban is részesül­het. Az elmúlt évben huszonöt­féle lehetőség kínálkozott a helyi elképzelések megvalósítására, s egy-egy pályázattal akár 6-800 ezer forintot is lehetett nyerni. Ebből a pénzből már érdekes és értékes kiállításokat, vonzó előadásokat, hasznos tanfolyamokat szervezhet a leendő kistérségi közösség is. Mert napjainkban ebben a térségben is elen­gedhetetlen lesz - főként az unióba lépés után -, hogy az emberek naprakész információkkal rendelkezzenek, s gyarapítsák szakmai, illetve nyelvtudásokat. A beszélgetés több mint egy tucatnyi résztve­vője egyetértett abban, hogy mindenekelőtt fel kell mérni a helyi igényeket, majd ezekhez iga­zodva lehet megszervezni a különböző képzé­si, önművelődési formákat. Az már most fon­tosnak tűnik, hogy mind nagyobb körben essék szó az egészséges életmódról, a stresszmentes életvitelről, a népbetegségek visszaszorítását célzó szűrővizsgálatokról, s egyáltalán mindar­ról, ami elősegíti a lakosság életminőségének javítását. Erre valamennyien alkalmasnak talál­ják a népfőiskola szervezetét és tematikáját, épp ezért támogatták a társaság megalakítását. A jelenlévők döntése alapján jött létre - a kör­zet egykori, széles látókörű, s a helybeliek műve­lődését szorgalmazó gazdálkodójának a nevét vi­selő - gróf Károlyi György Tama Menti Népfőis­kolái Társaság. Ennek elnökéül Kelemen Józsefet (Feldebrő) választották. Az elnökség tagja lett FüméMosoni Anita (Verpelét), Tóth Péter (Kál), valamint Lénárt Mónika (Feldebrő). A számvizs­gáló és ellenőrző bizottság tag­jává választották Szabó Vümost (Aldebrő), Barczai Józsefet (Nagyút), illetve Tóth Lászlót (Feldebrő).- Első teendőink közé tarto­zik, hogy postázzuk bejegyzési kérelmünket a cégbírósághoz - mondta a társaság elnöke, aki a továbbiakban arra hívta fel az alapítók figyelmét, hogy nem sok idejük marad a konkrét munka megkezdéséig. - Az áp­rilis 12-re kiírt európai uniós csatlakozási népszavazás előtti időszakban szeretnénk mind több információval ellátni a tér­ségben élőket, hogy az adott na­pon tisztában legyenek voksuk értékével. Hogy idejében el- dönthessék: támogatják vagy sem az ország belépését.- Mi szerepel a távolabbi tervekben?- Legelőször is az, hogy felmérjük, mi érdek­li az embereket. Minden településen a lakosság igényeihez kívánjuk igazítani a képzés, a műve­lődés, a tanulás legmegfelelőbb formáit, s ezek­hez a legjobb szakembereket igyekszünk majd megnyerni. Szívesen fogadunk hát minden öt­letet és javaslatot - mondta Kelemen József, aki szerint ősszel megnyitja képletes kapuit a tér­ség népfőiskolája. A mostanihoz hasonló alkalmakkor rendsze­rint elhangzik, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ez a kis társa­ság megtette az első lépést... ________________________________I SZILVÁS) A z alapítók szorgalmazzák: tanulni életfogytig... fotós sz. i. NAGYTÁLYA. A csökkenő gyermeklétszám miatt az ön- kormányzat legutóbbi ülésén arról döntött, hogy az óvodá­ban a jövőben a korábbi kettő helyett csak egy csoportot mű­ködtet. Szeptembertől várható­an 24 óvodás lesz Nagytályán. Ez az alkalmazotti gárdát is érinti, három dolgozó leépíté­sét vonja maga után. A 2003- as költségvetést is elfogadták: a falu nem kényszerül hitelfel­vételre, de a rendelkezésre álló 61 millió forintból csak szűkö­sen fut a gazdálkodásra, fej­lesztést nem is tervezhettek. KOMPOLT. Az önkormányzat elfogadta az idei települési költségvetést. A község 2003- ban 244,5 millió forintból gaz­dálkodhat. A képviselő-testü­let abban is állást foglalt, hogy Magdáné Földi Sarolta jegyző Kápolna kérésére az ottani polgármesteri hivatal­ban láthat el helyettesítési fel­adatokat februárban és márci­usban, az ottani új jegyző megválasztásáig. POROSZLÓ. Idén öko- tanösvény építését kezdik meg a település szabad strandjával szemközti szigeten. A majdani Ökocentrum első beruházásá­ra 30 millió forintot fordíthat­nak. A szigeten egy kilométer hosszú, vízből kiemelt donga- út készül, s erről három ma­dármegfigyelő tornyot - két 5 méterest és egy 7 méterest - lehet elérni. A ritka élményre kíváncsi turistákat kis hajó vi­szi az öko-tanösvényig, hiszen a szigeten egy kis kikötő is he­lyet kap. ANDORNAKTÁLYA. A Heves Megyei Önkormányzat Fogya­tékosok Otthona és Rehabilitá­ciós Otthona minden évben rendez farsangi mulatságot. Ezúttal idén február 28-án, 13.30-tól kerül erre sor. A programban lesz jelmezbemu­tató, a meghívott intézetek be­mutatják producióikat. Tréfás karcolatként fogadhatja a kö­zönség az Élet a „Mi világunk” villában című csokrot. A zenét az intézet Color zenekara szol­gáltatja. KERECSENDI FELÚJÍTÁS. A községháza épületének egyik szárnyában új irodák és szociális blokk kialakítását vég­zik, a másik helyszínen a nyílászárók cseréjét készítik elő a kőművesek. A májusra befejeződő kivitelezés 23 millióba kerül, eb- ből az önkormányzat tízmillió forintot pályázaton nyert _________________ ____fotóí oál oábor K özös győzelem a hófronton Az együtt megoldott feladat, az összefogás erejét példázó cse­lekvés elégedettségre okot adó érzése vezette Poczokné Blanár Gabriella tollát. A polgármester asszony úgy vélte: kis közös­ségben is történhetnek nagyszerű tettek. Egerfarmos Mint ismeretes, Egerfarmos 717 fővel pici településnek számít He­ves megyében. Sok-sok gonddal küszködünk (munkanélküliség, sok az alacsonyan képzett mun­kavállaló, ingázás stb.j, melyet valószínűleg minden polgármes­ter elmondhat. Mindezen gondok mellett most egy örvendetes ese­ményről számolhatok be. Telepü­lésünkön — mint szerte az ország­ban — az elmúlt napokban embert próbáló időjárás uralkodott. A Közútkezelő megtette, amit tu­dott, de sokkal fontosabb útvona­lai lévén, nem ide jött először. A település útjait vállalkozók segít­ségével, bérmunkában igyekez­tünk megtisztítani, több-kevesebb sikerrel. Mindezekkel együtt is nagyon sok gond volt. Itt történt az, amiért a dolog visszapillantás­ra érdemes. A falu lakosságának jelentős ré­sze - minden gondot, problémát félretéve - aktívan igyekezett úrrá lenni az egyre romló helyzeten. Külön ki kell emelnem Petrik Lászlót és Zsámba Istvánt, akik munkagépeikkel — traktorok - járták a települést, „taposták” a havat, mentek a szomszéd falvak­ba, mentették az elakadt autóbu­szokat, teherautókat és a sokszor igen felelőtlenül, személygépko­csival elindulókat. Fontos meg­említeni még Dudás Józsefet, aki lehetőségeihez képest tolta a ha­vat, valamint Orosz Józsefet, aki furgonját traktorral vontatva szál­lította az óvoda konyhájáról az ebédet az iskolába és az idősek klubjába. Ugyanezzel a módszer­rel - traktor után kötve a furgont - hoztuk haza a Szálaimon és Mezőszemerén rekedt iskolásain­kat, illetve szállítottuk haza az itt maradt óvónőt. A háziorvos is az önzetlen segítségnek köszönhető­en tudott rendelni, melyre igen nagy igény volt ezekben a napok­ban is. Még sok mindenkit fel tud­nék sorolni, akik segítettek, hoz- ták-vitték a szükséges eszközö­ket, de mindenkit nem tudok megnevezni, hosszú lenne a lista. Mindez azt mutatja, hogy ezer­nyi gond és problénja között is van összetartás ezen a kis telepü- lésen, és ez csodálatos dolog. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents