Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)
2003-02-14 / 38. szám
5. OLDAL ;.||| 2003. Február 14., péntek MEGYEI KÖRKÉP Az európai vaskultúra hazai állomásai A kiállítás tablóin az egri, a szilvásváradi, a verpeléti ipartörténeti emlékek FOTÓ: PERL MÁRTON Eger Két évvel ezelőtt országos gyűjtőmunkát kezdtek a tudományos egyesületek és a kutatóhelyek szakembereinek bevonásával a hazai vaskultúra emlékeinek megmentésére - hangsúlyozta tegnap Dér Béla, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Heves megyei elnöke. Ennek eredményeként Miskolc után, a régióban elsőként Egerben, a Technika Házában nyitották meg azt az egy hétig tartó kiállítást, amely reprezentálja az európai vaskultúra útjának hazai állomásait. Ezt követően felolvasták Prof. Dr. Szabadváry Ferencnek, az MTA levelező tagjának, a MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága elnökének köszöntő levelét. Ebben köszönetét ik mondott a rendezőknek a kiállí- . tásért, amely a felnövekvő gene- m rációnak szól, s a múlt ipartörté- » neti emlékeit mutatja be. . 3 Dr. Tardy Pál, a MTESZ alelnö- ke bevezető előadásában azt emelte ki, hogy Észak-Magyarországon Eger a kultúra városa, melynek építészeti emlékei között kovácsoltvas remekek is megtalálhatók. A megyeszékhely környékén, így Szilvásváradon, Verpeléten vannak olyan emlékhelyek, amelyek a vaskultúra részei. Ezek is kötődnek a bányászat és a kohászat termékeihez. Kan Zoltán, a Heves Megyei Önkormányzat területfejlesztési igazgatója bemutatta azt a közös összefogással készített katalógust, amelyet az EU Phare-támogatásával hoztak létre és útikalauzként szolgál az északi régió, valamint Szlovákia bányászati és kohászati emlékeinek megismerésére. Ezt a szakembereken kívül főleg az idelátogató turistáknak szánják. Laár Tibor a MTESZ képviseletében a vas meghatározó szerepét méltatta az európai civilizáció kialakulásában. Rámutatott az európai vaskultúra-mozgalom jelentőségére, amelyhez a volt szocialista országok is csatlakoztak. Drótos László, a program észak-magyarországi koordi- nátora a hazai és a régió vastörté- neti emlékeire hívta fel a figyel- M met. Ezekkel eredményesen . Csatlakozhatunk a hazai és a r \ nemzetközi turizmushoz. Méltatta - többek között - az egykori szilvásváradi vasolvasztó jelentőségét és Fazola Henrik néhai kovácsmester egri munkásságát, amelyek részei az európai ipartörténetnek. _____ imentuszi N em zárnak be intézményeket Füzesabony A képviselő-testület a tegnapi ülésén második fordulóban tárgyalta a város idei költségvetését. Igazából már a koncepcióban kinyilatkoztatott álláspont jutott érvényre: 2003-ban sem kerülhet sor intézménybezárásra, azok működőképességét fenntartják. Ennek terhét mutatja az elfogadott220 millió forintos költségvetési forráshiány. Az összeg ugyan több a tavalyinál, de az évek óta görgetett forráshiány növekedési üteme most. csökkent először, méghozzá három százalékkal. A vezetés a gazdálkodás javítása érdekében év közben szigorításokat vezet be, s reméli a bevételek tervezett mértéken felüli növelését. Gondolnak vagyonértékesítésre, pályázatok benyújtására ösztönzik az intézményeket, de Füzesabony idén is eredményt vár az önhibáján kívül forráshiányos települések (ÖNHIKI) megsegítésére hivatott központi intézkedéstől. Elfogadták, hogy Füzesabony újra erősítse meg szándékát a Ti- sza-tavi hulladéklerakóhoz való csatlakozásáról. Elhangzottak azok a főbb fejlesztési elképzelések is, amelyek megvalósításához pályázati forrást szeretnének szerezni. így a város általános rendezési tervének elkészítéséhez, röntgengép beszerzéséhez, a fecskeházak megépítéséhez, az ivóvíz vas- mangántalanító berendezéséhez, a Remenyik Zsigmond-középisko- la bővítéséhez, tanuszodájához, valamint járda- és útfelújításokhoz. B. S. ________ RÉNES MARCELL T iszta haszon Ellenzékben nem könnyű, de kormányon sem túl kellemes, főleg akkor, ha az embernek a vele egyébként egy oldalon állók tesznek keresztbe: nagyjából ekként összegezhetők a csütörtötó egri költségvetési vita tanulságai. Az előző önkormányzati ciklus fideszes, pontosabban akkor kormány- és uszodapárti képviselői érezhették pár éve olyan rosszul magukat a bőrükben, mint most a szocialisták és a liberálisok. Anno egy felelőtlen ex-sportminiszteri ígéret háromszázhúszmillió forintos uszodaépítési támogatásról szólt, amiből hosszú kínlódás után évi harmincmilliós működtetési segítség lett, s azt sem volt nagyon merész dolog bevállalni tíz esztendőre, tudván, hogy rendeznek azért közben egy-két parlamenti választást. Na de addig, míg a Deutsch Tamás-féle elszólásból pénz lett, mit kapott a fejére Eger fideszes parlamenti képviselője, s az önkormányzati Fidesz-MDF frakció vezetője? Eleget. Uraim, hát maguk akarják az uszodát, hol az ígért pénz? Nem képesek elintézni a saját kormányuknál? Persze nyilván a kritikusok is tisztában voltak azzal, hogy az említettek minden követ megmozgatnak Eger és a fedett uszoda támogatása érdekében, már csak a saját szavahihetőségük és becsületük miatt is, de hát ilyenkor mi mást tenne a politikai ellenfél... Üti a vasat, míg meleg. Sebaj, változnak az idők. Az a gyakorlat maradt csak változatlan, mely szerint a központi hatalom előszeretettel hoz olyan döntéseket, amelyek népszerűségét növelik, viszont _ amelyeknek árát „lenn” az önkormányzatok fizetik meg. Úszik a dicsőségben az a kormány, amelyik ötvenszázalékos fizetésemeléssel boldogítja a közalkalmazottakat, na- gyon-nagyon sok embert és családot. Valószínűleg korántsem boldog az a kormánypárti polgármester, aki aztán egy költségvetési vita során azt kényszerül magyarázni, hogy ezen béremelés miatt a város anyagilag igen nehéz helyzetbe került. Sőt, olyasmi szükségeltetik, amire a rendszerváltozás óta nem volt példa: hitelt kell felvenni az önkormányzati intézmények működtetéséhez. Ahhoz tehát, hogy iskolák, óvodák, kulturális, szociális, egészségügyi intézmények egyáltalán létezhessenek, normális körülmények között tevékenykedjenek. Rendszerint felmerül ilyenkor a bűvszó is: racionalizálás. (Aki nem tudja, mit jelent, kérdezze meg a munkahelyi főnökét). S mindez miért? Mert a fizetésemelést az állam csak részben fedezi. Semmi különös. „Képben” vagyunk. Már megint. Pályáznak PÉTERVÁSÁRA Tegnap ülést tartott a város képviselő-testületé, amelyen az idei költségvetési rendeletet véleményezték. Az idén a települési ön- kormányzat 1 millió 777 ezer 147 forintból gazdálkodik. Ebből a helyi kisebbségi önkormányzatot 680 ezer forint illeti meg. A működési hiány idén 51 millió 513 ezer forintra rúg, míg a felhalmozási hiány közel húszmillió. A beruházások közül a legnagyobb tételt idén is a szennyvízberuházás teszi ki. A költség- vetési hiányra tekintettel idén is megpályázzák az ÖNHIKI-s támogatásokat, az intézményeket pedig takarékosságra ösztönzik. Ezután a helyi építési szabályzatról szóló rendelettervezetet tárgyalták meg, a tervet a hivatalban közszemlére teszik ki. A továbbiakban a Pétervására Fejlődéséért Közalapítvány alapító okiratát fogadták el a képviselők. ■ Nincs kolbászból a kerítés Eger Több képviselő már az EU-csatlakozást támogató jelvényt viselte a megyeszékhely közgyűlésének tegnapi ülésén, sőt napirend előtt Török Zsolt (MSZP) fel is hívta a figyelmet az uniót népszerűsítő február 20-i programokra. Habis László tanácsnok (lokálpatrióta), a költségvetési testület elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy néhány bizottság bábszínház módjára működik, valójában a háttérben zajlanak a politikai alkuk. Már napirend szerint döntöttek az önkormányzat tagjai arról, hogy emelik saját tiszteletdíjukat. Ez a polgármester illetményéhez igazodik, annak százalékában határozzák meg. Az arányszám most 18,8 százalékról 19,25 százalékra növekedett, ami nem egészen kétezer forintos emelést jelent. (Az utóbbi évek alapdíjban bekövetkezett változásait táblázatunk foglalja össze a címlapon. Lényeges, hogy a kiindulópont mindig a polgármesteri fizetés, amelynek növeléséről viszont sokszor állami szinten, törvényben születik döntés. Ilyenkor a képviselői alapdíj automatikusan, azaz önkormányzati beavatkozás nélkül „követi” a polgármester megemelt illetményét). Jó néhányan - például dr. Gyurkó Péter tanácsnok (SZDSZ), Bossányi László (Szövetség az Egriekért), dr. Sipos Mihály (lokálpatrióta) - úgy vélték, a város mai anyagi helyzetében ilyen jelképes növelésre sincs szükség, ám végül többséget kapott az eredeti javaslat. Az idei költségvetés első fordulós vitájában dr. Nagy Imre polgármester elmondta: az ez évi büdzsé látszatra dinamikus növekedést mutat, bevételi és kiadási főösszege - mint arról a napokban a Hírlap részletesen is beszámolt - meghaladja a tízmilliárd forintot. Ám az igazság a részletekben rejlik, a tavaly őszi Ötvenszázalékos közalkalmazotti béremelés fedezetét csak részben biztosítja az állam, a többit saját bevételekből kell fedezni. Ezért nem tartható az az alapelv, hogy intézményei működtetésére nem vesz fel hitelt a város, 200 milliós ilyen jellegű hitelre lesz szükség. A jobboldali képviselők közül a leghatározottabban Farkas Zoltán (Szövetség az Egriekért) kritizálta a tervezetet, mondván, az önkormányzati választási kampányban a szocialisták azt hirdették: több pénzt az embereknek, több pénzt az ön- kormányzatoknak. Ehhez képest éppen az ellenkezője történt. Habis László kiemelte: reálisan nem számíthatunk arra, hogy. idén nehéz év lesz, „jövőre meg kolbászból fonják a kerítést”. A büdzsé végül húsz igenlő szavazatot kapott, négy elutasító voks ellenében. <rmi Lesz felvonó Eger December végén számoltunk be arról lapunkban, hogy a mozgássérültek számára speciális felvonókat gyártó Swede Lift Ab kizárólagos magyar forgalmazója Eger város számára felajánlott egy hárommillió forint értékű berendezést, amely a mozgás- korlátozottak akadálymentes közlekedését szolgálná egy látogatott közintézményben. Á Mozgássérültek Heves Megyei Egyesületének vezetője, Császár Imre, sérült sorstársai javaslatára a Bazilikát tartotta erre legalkalmasabbnak. Az ötletet az egyház vezetői is üdvözölték. Ennek ellenére a dologban hosszú ideig nem történt előrelépés. Az érintettek a Heves Megyei Műemlék- védelmi Felügyelőség engedélyére vártak. Most azonban újabb fordulatot vett az ügy. Császár Imre arról tájékoztatta lapunkat, hogy sikerült egy egyeztető tárgyaláa Bazilikánál son tisztázni az eddigi félreértéseket a műemlékvédelmi hivatal munkatársaival, így úgy tűnik, hogy a szerkezet beszerelésére mégiscsak lehetőség lesz. Dürgő Erzsébet, a Heves Megyei Műemlékvédelmi Felügyelőség területi felügyelője érdeklődésünkre úgy fogalmazott, hogy a felvonó beszerelésével kapcsolatos hivatalos kérelem csupán az elmúlt héten érkezett meg hozzájuk. Igaz ugyan, hogy korábban tárgyaltak a cég képviselőjével, de a szükséges műszaki dokumentáció hiányossága miatt eddig nem tudtak érdemben foglalkozni az üggyel. Természetesen segítő partnerként kívánnak közreműködni a felvonó beépítésében, ám ehhez körültekintő vizsgálatokat kell elvégezniük, s meg kell győződniük arról, hogy az adott helyszínre adaptált szerkezet milyen módon szerelhető be, hogy a műemlék épület megőrizze eredeti SZépSégét.________________(BARTA) _________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ_________________________________ H ázak üzennek a főépítésznek Szabó Márton azért lett építész, mert nem akarta szülei szobrászművészi pályáját választani, ugyanakkor az alkotás lehetőségét sem akarta kizárni az életéből. Édesanyja hatvani, így gyermekkora egy részét a Grassalkovichok városában töltötte, majd a főváros következett. Ott érettségizett, később ott végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karát. Egy épülettervező vállalatnál helyezkedett el, majd a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet következett, jelenleg pedig Hatvan városi főépítésze. Tehát visszaérkezett a gyermekkorában megszeretett városba. Az elmúlt években több város- rendezési tervet is készített különböző településeknek. Elvégezte az Építész Szövetség mesteriskoláját, vezetőtervező minősítést szerezve. Több ismert épület terveinek elkészítése is a nevéhez fűződik. Ő készítette az ELTE Du- na-parti déli épülettömbjének projektjét, majd izgalmas feladatként elnyerte a Salgótarján főterének revitalizációjára kiírt pályázatot.- Az volt a cél, hogy az átépítést követően újra élettel teljen meg a város főtere, ne csak forgalmi csomópontként létezzen - magyarázza. Jelenleg a megvalósíthatósági tanulmány készül, majd az északi város pályázatot nyújt be a kivitelezéshez szükséges összeg elnyeréséért. A főépítész szerint ez az út Hatvan számára is járható. Már az idén megkezdődik az elkerülő út építése, így a főtérre nem zúdul majd a 3-as főút forgalma, és akkor meg lehet kezdeni a megfelelő városközpont kialakítását. A település érdekessége, hogy a középkorban egy rendezett város volt, ám az évszázadok során különböző hatások érték, amelyek általában nem vették figyelembe a helyiség egységes arculatának megőrzését, fgy jelenleg nincs centruma sem, hiszen a mai főtér alterekre esett szét. Ezen alegységek között kell megteremteni a jövőben az összhangot. A centrum átalakításához szükséges a növényzet cseréje is, annál is inkább, mivel a főtéri fák nagy többsége már elöregedett. Szabó Márton szerint városi főépítésznek lenni izgalmas feladat és egyben nagy kihívás is, hiszen megfelelő koncepcióval befolyásolhatja a település további fejlődését, új arculatának kialakítását. A városi főépítész olyan alkotó, aki nagy objektumokkal hozza létre a végső kompozíciót. Természetesen tervezéskor nem hagyhatja figyelmen kívül a már meglévő épületeket és tereket. Ezek felhasználásával kell az összhangra törekednie. A főépítész gyakran járja Hatvan utcáit. Minden épületnek megvan a saját üzenete. Ha erre fogékony az ember, akkor sikerül megtalálnia a városszépítéshez szükséges harmóniát is. Hogy mi kell ahhoz, hogy valaki jó főépítésszé váljon? Azt mondja: meg kell találni a településhez legjobban illő város- fejlesztési koncepciót, ötvözni kell az elmúlt évszázadok hagyományait a kor és a jövő elvárásaival. FOTÓ: TOMPA Z. MIHÁLY Mindez a legtöbb* esetben nem könnyű, ám az alkotás fáradságát az új városkép kialakításakor érzett öröm kárpótolja. Olyan ez, mint amikor a szobrász leteszi a vésőt és megnyugvással tapasztalja, hogy nem csak önmaga, hanem a publikum számára is örö- met jelentőt alkotott. _____it. z. m.) J ótékonysági bál Eger A Deák Ferenc Katolikus Általános Iskola alapítványa idén is megrendezi jótékonysági farsangi bálját az intézmény tornatermében. A mulatságra február 22-én, szombaton este fél héttől várják a szórakozni - és egyben az iskolát támogatni - óhajtó közönséget. A programban vidám műsor, majd vacsora, zene, tánc, tombola, és minden egyéb báli „kellék” szerepel. A muzsikáról a Révász-Farkas duó gondoskodik, az étkeket a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola szakácsai és tanulói készítik és tálalják. Jegyeket elővételben a Deák Ferenc út 45. szám alatt, illetve a Belvárosi Főplébánián (Telekessy u. 6.) vásárolhatnak az érdeklődők, s a szervezők egyúttal örömmel fogadnak tombola- és egyéb felajánlásokat is. ■
