Heves Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-11 / 35. szám

2003. Február 11., kedd MEGYEI K Ö R K É P 5. OLDAL Erős forint: nem drágul az utazás (Folytatás az 1. oldalról) Pataki Sándor arról is beszélt, hogy az eu­rópai országok iránt nagy az érdeklődés az utazni vágyók körében. Főleg Horvátor­szág, Görögország, Észak-ltália és a spa­nyol tengerpart a legnépszerűbb. Megje­lent a belföldi katalógusuk is: különösen a hosszú hétvégekre szóló programok ke­lendőek. A kínálatban a Hotel Eger, a Hotel Flóra, a Hotel Panoráma és néhány panzió is szerepel Heves megyéből. Ezeket az IBUSZ száz irodájában ajánlják az érdek­lődőknek. A tavalyinál jobb idei évben bízik a mátrafüredi Franko Tourist 90 Kft. tulajdo­nosa, Rohánszkí István. Saját autóbuszuk­kal kínálnak külföldi utakat. Tánccsopor­tokat, énekkarokat, zeneiskolai, illetve an­gol nyelvtanfolyamokra induló fiatalokat szállítanak. A belföldi turizmus drágult, ezért saját panziójukban várják progra­mokkái a vendégeket, közöttük a mozgás- sérülteket is. A német tulajdonú Neckermann utazá­si iroda külföldi útjainak árai csaknem azonosak a tavalyival - tudtuk meg Csáki Melindától, az egri iroda vezetőjétől. Emi­att sok érdeklődő fordul meg náluk már most, a téli hetekben is. Elsők között je­lentették meg a nyári ajánlataikat tartal­mazó katalógu­sukat. A prog- idegen kultúrák ramjaik közül különösen a horvát, az olasz, a spa­nyol és a görög tengerparti üdülések a leg­népszerűbbek. Újdonság a török Riviéra, ahol elfogadható árakon az átlagosnál ma­gasabb színvonalú szolgáltatásokat bizto­sítanak a vendégeknek. A debreceni székhelyű Panoráma Tours gyöngyösi irodavezetője, Bakos Józsefné arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tavalyi áraikkal kínálják az idei külföldi utakat. Harminc saját tulajdonú autóbusszal ren­delkeznek, amelyekkel.főleg Spanyolor­szágba, Olaszországba, Horvátországba szállítják a vendégeiket. Elkészült belföldi katalógusuk is. Ebben a gyöngyösi ajánlá­Egy-egy külföldi út mindig élményeket, különleges pillanatokat je­lent az utazóknak. Nagy előnye, hogy elősegíti más népek, kultú­rák és szokások megismerését. De vajon ismerjük-e eléggé ha­zánk kulturális és történelmi emlékeit? Ehhez nyújtanak segítséget idén Is az utazási irodák, igaz, nem olcsó ajánlatokkal. taik állnak az élen, de szeretnék még job­ban népszerűsíteni a mátrai üdülőhelyeket is. Az erős forint azonban befolyásolja a keresletet. ■ Döntésképes a képviselő-testület (Folytatás az 1. oldalról) Azt a jegyző, illetve Kohári Ist­ván polgármester is elismerte, hogy a január 3-i ülés érvényte­lennek tekintendő, ám mind­ketten megerősítették: a tegna­pi, gyakorlatilag megismételt tanácskozással szemben már semmilyen jogi aggály nem ve­tődhet fel. Az is kiderült: a me­gyei közigazgatási hivatal való­ban kifogást emelt néhány dön­téssel szemben, amit már ko­rábban, illetve most korrigál­tak. Az egyik észrevételben azt tette szóvá a hivatal, hogy az alakuló ülésen a testület nem választott alpolgármestert, ám ezt a másodikon megtették. Ugyancsak kifogásolták a me­gyei szakemberek, hogy egyes kérdésekben határozatot hozott a testület, holott rendeletben kellett volna szabályoznia egyebek között a polgármester illetményét. így a tegnapi ülé­sen az eredeti határozatot ren­deletként elfogadta a testület. Ugyanígy elfogadták a - Hege­dűs Gyula által szintén kifogá­solt - karácsonyi szaloncukor­osztás végrehajtásáról szóló tá­jékoztatást azzal, hogy bár va­lóban eltértek az eredeti határo­zattól, a „módosítással” min­den képviselő egyetértett akkor is, és a tegnapi név szerinti sza­vazáson is. Természetesen egy kivétellel, hiszen Hegedűs azt hangsúlyozta, hogy nem az édességről, hanem a törvényes működésről, az elvszerűségről van szó, s így fenntartotta, hogy a cukorkákat a testület határozatával ellentétesen osz­tották szét, s így az édesség árát a képviselőknek tiszteletdí­jukból vissza kellene fizetniük. Ezt az ötletet azonban egyedül ő támogatta. A tanácskozáson elfogadták a falu idei 267 millió forintos költségvetését is, ami Kohári István polgármester szerint ha feszítetten is, de biztosan fede­zi a község működésének, illet­ve egyes fejlesztéseinek finan­szírozását. ________________________IMRÉI S UHA PETER A szomszéd szemete Nem vitás: kell egy korszerű létesítmény, amelyben végre az európai normáknak is megfelelően kezelik, égetik el a szemetet. Azt azonban nem szeretnénk, ha ez a mi falunk szélén épülne meg - mondja az önkormányzati képviselő a lakossági fórumon, mintegy mellé­kesen. Ennek ellenére érdemes elgondolkodni rajta, főként, hogy az említett faluatya a község környezetvédelmi bizottsá­gának elnöke. Nyilván azért ő tölti be e tisztet, mert elkötele­zett híve (harcosa) a szennyezések megszüntetésének, a tisz­ta levegőnek, ivóvíznek, talajnak, egyáltalán: környezetnek. S tudja, hogy ezért tenni kell, rengeteg pénzt elkölteni, aminek csak úgy van értelme, ha nem néhány, hanem akár több száz­ezer ember szemetét képes kezelni egy-egy ilyen létesítmény. Aminek azonban ő nem akar a szomszédságában (értsd: né­hány kilométernyire) lakni.­A szomszéd tehene jut eszébe a hallgatónak, amikor a szónok kifejti: a feltétlenül szükséges művet inkább a megye valame­lyik másik szegletében építsék meg, s ő mindent meg is tesz, hogy a kis falujuk szomszédságában lévő városban ez a terve­zett beruházás - amiről persze sok konkrétumot nem tudhat, ennek viszont elsősorban nem ő az oka - ne épülhessen meg. „Vigyék el” Füzesabonyba vagy Hevesre. Vélhetően az általa kiszemelt településeken is élnek persze . környezetvédők, dolgoznak bizottságokban, felelősségtelje­sen, a szűkebb és tágabb közösség érdekeit egyaránt latolgat­va és figyelembe véve. Ezek után ki-ki végiggondolhatja, hogy a megye más tájain (bármely szegletében) hasonló okokból jócskán jelentkeznének ellenzők. A nem akarásnak aztán viták sokasága lenne a vége, és nem mellékesen tovább gyűlő szeméthegyek. Merthogy szándék, elkötelezettség, vélt vagy valós érdekek emlegetése mind ke­vés a tényleges megoldáshoz. Ennek ékes bizonysága: az em­lített faluból hazafelé tartva egy illegális (igaz, hivatalosan már nem működő) szeméttelep mellett vezet az utunk. A kerítés hiányos, hatalmas halmok gőzölögnek orrfacsaró bűzzel. Alig pár száz méternyire a falu legszélső házától. Per­sze, ez aligha zavar - ma még - bárkit is. Megszokott látvány. S ha így haladunk, az is marad, amíg csak képesek leszünk néz­ni, mereven egy pontra, kifelé, szép csendesen a fejünkből. Sziréna Lucerna és hifi Nagyobb értékre elkövetett lo­pás bűntettének alapos gyanú­ja miatt egy hatvani lakos tett feljelentést ismeretlen tettes el­len. A tolvaj a bejelentő lakásá­ból a pinceajtó feltörését köve­tően 1-1 videolejátszót, színes televíziót, számítógépet, akku­mulátoros kismotort és hifi-tor­nyot vitt magával. A bűncselek­ménnyel okozott kár mintegy 400 ezer forintra tehető. Ugyancsak nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettét való­sította meg az ismeretlen tet­tes egy budapesti lakos sérel­mére. Az elkövető a múlt év december közepe és 2003. ja­nuár vége közötti időben a sértett tarnabodi lakóházát rá­molta ki. A tolvaj az ajtót törte be, majd 500 méter, központi fűtés és vízvezeték szerelésé­hez használható csövet, 61 da­rab különböző fajtájú PVC- csövet, vascsöveket, több má­zsa lucernát és egy biztonsági szerelvényekkel felszerelt aj­tót tulajdonított el félmillió fo­rint értékben. ■ A vadászok maguk döntenek A jövőben nem lesz kötelező a kamarai tagság Heves megye Egy egyéni beadvány nyomán az Alkotmánybíróság a napokban döntött arról, hogy a jövőben nem lesz kötelező a vadászkama­rai tagság. Egészen pontosan a vadászati kamarai tagságra vo­natkozó szabályozás módosítá­sakor azt kell figyelembe venni, hogy a kedvtelésből vadászók számára ez a jövőben már nem kötelező, ugyanakkor a hivatásos vadászoknak továbbra is be kell lépniük e testületekbe. A taláros testület döntése, a többlet-adminisztrációt leszámít­va, gyakorlatilag sem­milyen változást nem hoz a vadászkamara életében - tudtuk meg Prezenszki Jánostól. Az Országos Magyar Va­dász Kamara Heves Megyei Területi Szervezetének tit­kára elmondta, hogy az Alkot­mánybíróság határozata értelmé­ben 2003. április 1-től már nem kötelező a kamarai tagság, ez ná­luk összesen mintegy háromezer vadászt érint. Ebből a körből kö­zel 2500-2600-an Heves megyei­ek, a többiek az ország más ré­szébe való erdőjárók. Mintegy 117 hivatásos vadász is a tagjaik közé tartozik, őket viszont nem érinti az alkotmánybírósági hatá­rozat. A tájékoztatás szerint most csupán annyi a teendő, hogy az érintett vadászoknak postáznak egy nyilatkozatot, melyben arról kell állást foglalniuk, hogy fenn kívánják-e tartani a köztestületi tagságukat. A titkár szerint erre a tagok legalább 98 százaléka min­„Mintegy 117 hivatásos vadász is a tagjaik közé tartozik, őket viszont nem érinti az alkotmánybírósági határozat...” den bizonnyal igent mond majd, hiszen — miként az illetékes megjegyezte — ez a vadászok számára is mindenképpen elő­nyös. Ugyanis az évi kétezer fo­rintos tagsági díjért megfelelő biztosítás is jár, s mindenki in­gyenesen megkapja a kiadványa­ikat, az évente többször megjele­nő vadászújságot, illetve az év­könyvet. A vadászok munkájának idő­szerű fontosságát érzékeltetve Prezenszki János azt is elmond­ta, hogy nélkülük például az idei kemény tél sokkal súlyosabban megtizedelné az állományt. Bár így is elég komoly a helyzet és sok a probléma például a Mátra északi oldalán, mivel az állo­mány megóvása miatt a folyama­tos vadetetést biztosítani kell, ám kevés az ehhez szükséges olyan nagy gép, ami a mos­tani különösen ma­gas hóban is el tudja juttatni a takarmányt az itteni etetőkhöz. Mindenestre a vadászok is kive­szik a részüket abból, hogy minél több állat vészelje át a fagyos év­szak megpróbáltatásait, hangsú- lyozta a megyei fővadász. ikji Költségvetés: a hitel éve (Folytatás az 1. oldalról) A polgármester ugyanakkor ki­emelte, hogy a jóléti intézkedé­sek csak az önkormányzat köz­vetlen intézményeiben körülbe­lül kétezer embert érintenek, ők több pénzt vihetnek haza. Mivel pedig az egyik oldalon, a működtetés oldalán jelentős az áldozat, ebből következően ke­vesebb jut fejlesztésre. Tavaly 440 milliós hitelfelvételről szólt a költségvetési rendelet, idén 570 millió szerepel benne, s mint említettük, ebből 205 mil­lió működési hitel. Ebben az év­ben nem tartható az a korábbi lényeges elv, miszerint a városi intézmények működtetését nem szabad hitelből finanszí­rozni. Év közben pedig többlet- bevételekre kell törekedni. Nagy Imre szavai szerint a szigorú gazdálkodással össze­függésben átvizsgálásra szorul a városi intézményrendszer ok­tatási, szociális és egészség- ügyi területen is. Ez nyilván ér­deksérelmekkel, vitákkal jár, de a polgármesteri hivatalban már készül a racionalizálási koncepció. Az elképzelések szerint az intézményi „raciona­lizálást” - magyarán egyes in­tézmények megszüntetését, összevonását - emberségesen, több év alatt kell kifuttatni, úgy, hogy az minél kevesebb aktív dolgozót érintsen. Arra a kérdésünkre, hogy konkrétan mely intézményekről lehet szó, a polgármester kitérően vála­szolt, mint mondta, nem sze­retne elébe menni a dolgoknak. Annyi bizonyos, hogy az okta­tási terület az első, s egyaránt lehet szó óvodákról, általános és középiskolákról, főleg azok­ról, ahol a vidékről bejáró gye­rekek aránya többszöröse az egriekének. Nagy Imre felhívta a figyel­met arra, hogy javultak a város állami forrásbevonási lehetősé­gei. A kórházrekonstrukcióhoz kapott 2,2 milliárd forint mini­mum a kétszerese az előző négy évben összesen ideérke­zett támogatásnak. A következő fő teendő a csapadékvíz-elveze- tési program lesz, _______iréwesi A XXI. század küszöbén Dr. Misóczki Lajos könyve a Mátra fővárosáról Gyöngyös Január 2-i számunkban — a 4. ol­dalon — méltattam dr. Misóczki Lajos: A XXI. század küszöbén - Gyöngyös című könyvét. Utaltam arra, hogy a szerző alaposan fel­készült történész, kiváló szakem­ber, s ezt a minősítést számos ko­rábbi kiadványával igazolta. Az is tény, hogy főiskolai tanárként az elmúlt évtizedek­ben sok száz fiatal­lal ismertette meg a honismereti tájékozódás, kutatómunka leg­alapvetőbb fogásait. Lehetőséget biztosítva arra is, hogy ízelítőt ad­janak képességeik legjavából. Annál is inkább értékelhettem mindezt, hiszen részt vettem a di­ákjai számára szervezett hazai és külhoni tanulmányi jellegű kirán­dulásokon, s meggyőződhettem az előkészítés színvonalasságáról, a lebonyolítás olajozottságáuról, s arról is, hogy az így szerzett élmé­nyek mennyire beépültek a leen­dő pedagógusok gondolkodás- módjába. Készséggel tette ezt, mi­vel tisztá­ban volt azzal, hogy szellemi hagyatéka tanítványa­iban to­vább él. Arra is céloztam, hogy az igazi alkotó akkor sem pihen, ha nyugállományba vonul. Még most is előad az egri Eszterházy Károly Főiskolán, s természetesen a toliforgatásról sem mondott le. Bizonyítja ezt legújabb, szép kiállítású kötete, amely Gyöngyös város önkormányzatának, a tele­pülés intézményeinek, szerveze­teinek és vállalkozásainak támo­gatásával készült. Hangsúlyoz­tam, a megbízók jól választottak. Olyan emberre voksoltak, aki nemcsak sokoldalúan tájékozott, hanem arra is képes — kevesen vannak ilyenek —, hogy érdekes, közérdeklődésre számot tartó mondandóját magyarosan, szí­nesen, olvasmányosan fogal­mazza meg. Sajnos, technikai hiba miatt a cikkben feleimként szereplő név kihúzatott, így aztán a lényeg nem derült ki: az, hogy ki írta a joggal dicsért művet. A szerzőtől elnézést kérve gratulábk ismét munkájá­hoz, mivel megérdemh a másod­szori méltatást is. pécsi istván „Közérdeklődésre számot tartó mondandóját magyaro­san, színesen, olvasmányosan fogalmazza meg. ” Idegen nyelvű drámaversenyt rendeztek 23 iskoláscsoport részvételével az egri Művészetek Házában. A 14 éven felüliek ma­gas színvonalú versenyét a Gárdonyi Géza Gimnázium A-csoportja nyerte a Neumann-középiskola A-, és a Gárdonyi B-csoport- ja előtt. Képünkön Csia Veronika és Szeleczki János fotó: pilisy elemér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents