Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-09 / 7. szám

I 2003. Január 9., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Finn takarékosság A szokatlanul hideg tél és a vil­lanyáram magas ára miatt a finn kormány mérsékletre szólí­totta fel az ország polgárait ked­venc időtöltésükben: javasolta, ne fűtsék olyan forróra a szau­nát, mint eddig tették. Az a finn, aki hallgat a tanácsra, jól jár: szép pénzt takaríthat meg saját szaunájában. Nálunk szerencsére nem kell ilyesmin gondolkozni. Elég, ha meglátjuk a fűtésszámlánkat. Szauna nélkül is szakad rólunk a verejték. _______________ib.ko HŐ SÖKRE EMLÉKEZNEK. A hagyományokhoz híven több megyénkbeli településen is meg­emlékeznek a közeli napokban a doni áttörés áldozatairól. Erdőkövesden január 12-én, va­sárnap délután a szentmisét kö­vetően este hat órakor tartanak megemlékezést a falu központjá­ban lévő háborús emlékműnél. Ezt követően hálatűz-gyújtással tisztelegnek az áldozatok emléke előtt. KALANDOZÁS. A Megyei Mű­velődési Központ Természet- és Környezetvédők Klubjában ma este hat órától Balog Géza tart diavetítéssel egybekötött él­ménybeszámolót a Condor '95 expedícióról. Az érdeklődők nyo­mon követhetik, hogy miként ju­tottak el az expedíció tagjai Ar­gentínába és Chilébe a Tűzföl- dön át az Aconcagua csúcsáig. SZÁNHÚZÓ KUTYÁK. Recsken január 18-án és 19-én rendezik meg az Országos Szánhúzókutya-versenyt. A tó fe­lé vezető úton mindkét nap 12 órakor startolnak a versenyzők. Az esemény díszvendége Gregor Bernadett színművésznő lesz. Az érdeklődő gyerekeknek ismeret- terjesztő előadást is tartanak a huskykról. A gravitáció középre húz (Folytatás az 1. oldalról) Az államtitkár által vázoltak ugyanakkor érintenék az önkor­mányzati rendszert is. A 2006-os választásokkal ugyanis megszűn­nének a megyei önkormányzat­ok, s a megyék ezt követően csak intézményfenntartói szerepet kapnának. Helyükre a már emlí­tett statisztikai régiókra alapuló választott regio­nális önkor­mányzatok lép­nének, ame­lyek egyebek mellett meg­kapnák a terü­letfejlesztési ta­nácsok feladat­körét, s egyes közigazgatási eljárásokban ezek töltenék be a szaktárcák helyett a másodfok szerepét is. Mindezekkel párhuzamosan a BM elképzelései szerint át kell gondolni a települési önkormány­zatok feladat- és hatásköreit.- A hatályos jogrend szerint kétharmados többség, azaz széles körű politikai konszenzus szüksé­geltetik az elképzelések megvaló­sításához - mutatott rá dr. Vass Géza megyei főjegyző, a Főjegyzői Kollégium elnöke. - Mindazonál­tal a rendszerváltás utáni negye­dik ciklusban is helyénvaló lehet, hogy tovább zajlik a települési és a térségi, térszerkezeti azonosság­keresés. Tudnivaló, hogy jelenleg is folyik a kistérség, a mezotérség, azaz a megye és a nagytérség, va­gyis a régió közötti optimális fel­adatmegosztás keresése. Több al­ternatíva is szóba került, ezek kö­zül az egyik az, amit az államtit­kár úr vázolt. Ezzel együtt Vass Géza rámu­tatott bizonyos nehézségekre is. Egyrészt az EU egész Magyaror­szágot egy régiónak tekinti, mi­ként a németországi Észak-Rajna- Vesztfáliát a maga 16 millió lako­sával, vagy a 12 milliós Bajoror­szágot. Ráadásul 2007-ig az EU- val kötött megállapodás értelmé­ben ezen a felfogáson nem is le­het változtatni, azaz Magyaror­szág egy régió marad, benne a hét tervezési-statisztikai régióval. Ugyanakkor - tette hozzá a fő­jegyző - személyes meglátása szerint ez utóbbiból is csak há­rom vagy öt létezik valójában, mi több, a jelenlegi beosztást tekint­ve is felvetődhetnek kérdések. Egyik ezek közül az, hogy Heves megye mindig is Közép-Magyaror- szághoz tartozott, nem pedig a miskolci központú Északhoz. Ezt a statisztikában és a területfej­lesztésben használatos úgyneve­zett gravitációs számítások is alá­támasztják, magyarán: Budapest lényegesen nagyobb húzóerőt je­lent, mint Miskolc. Ezzel együtt - tette hozzá - természetesen nem lehet eleve elvetni Heves jelenlét­ét az északi régióban. Lapunk kérdésére - miszerint a Tóth Zoltán által elmondottak az ezeréves hagyománnyal bíró megyerendszer végét jelentenék-e tézményrendszerét. (A BM-es el­képzelések között ugyanakkor szerepel az is, hogy a jelenleg szintén megyei tagozódású rend­őrség is regionális, illetve kistérsé­gi alapokon szerveződne.) A jelenlegi kistérségi felállást tekintve is akadnak még kérdője­lek, ugyanis az EU nem ismeri a 150 ezer lakos alatti kistérségeket, lévén a brüsszeli felfogás szerint e fogalommal a 150 ezer és 800 ezer lakos közötti területeket illeti ter­vezési-statisztikai egységként. Magyarán: a jelenlegi 150 statisz­tikai kistérség helyett 200-250 létrejöttével számol a BM, a két adat viszont ilyetén „nem illik össze”. Dr. Vass Gézának azzal az elképzeléssel fenntartásai van­nak, miszerint a kistérségek köz­ponti településén felálló önkor­mányzatok jegyzői státusait meg­változtatnák, s e szakemberek ál­lami munkakörbe kerülnének.- Egy ilyen megoldás - mutatott rá a főjegyző - szemben állna az Önkormányzatok Európai Char­tájával, amely az állami felada­toknak az önkormányzatok útján történő ellátását ismeri intézmé­nyesen. Az e területet érintő „visz­A jelenleg használatos beosztásra figyelemmel ez azt jelentené, hogy megyénk Nógráddal és Borsod-Abaúj-Zemplénnel együtt ala­kítaná az észak-magyarországi régiót. A Tóth Zoltán által elmondot­taktól többről a jelen állapotok szerint dr. Balás István helyettes ál­lamtitkár, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője sem tu­dott beszámolni.- Vass Géza úgy vélekedett, hogy ez nem valószínű, mert egyfelől a megye így is megmaradna, mint intézményfenntartó, de a köz- igazgatási reformmal összefüg­gésben nem ismeretesek olyan el­képzelések sem, amelyek átszab­nák az ugyancsak megyei szinten tagozódó igazságszolgáltatás in­szaállamosítást” nem tartanám szerencsésnek. Vass Géza mindemellett el­mondta azt is, hogy e kérdések tisztázása jelenleg is zajlik, s a re­mények szerint még az idén ki­kristályosodik, melyik úton indul el a közigazgatási reform. KÜHNE GÄBOR AZ ÉG MENNYEZETI. Ezzel a címmel tart előadást Pap Gábor művészettörténész január 13-án, este hat órai kezdettel Egerben a Vitkovics-ház Kepes György Vizu­ális Központban. Ugyanezen a napon este hét órától a Művésze­tek Háza Művészmozijában a Robert Altman által rendezett Gosford park című filmet vetítik. KISBAKANCSOSOKNAK. A Forrás Gyermek-szabadidőköz­pont szervezésében e hét végén szombaton túrázni hívják a kis- bakancsosokat. Az úti cél: Maklány vár, Hőforrás. Indulás reggel 8 órakor az egri Mezőgép autóbusz-állomásról. Érkezés ugyanide délután három órára. A túravezető Juhász István. TRAFFIPAX. Ma reggel 6-tól 14 óráig az M3-as autópályán, 7-től 15 óráig a 32. számú úton, 14-től 22 óráig pedig Hevesen végeznek sebességmérést a rend őrei. ■ Vadászpénzek dűlőutakra Dűlőutak karbantartására fordítható bérleti díjat utal át a vadásztársaság két önkormány­zatnak. A puskás emberek és a gazdák remé­lik, hogy az eljövendőkben könnyebben köz­lekedhetnek majd a határban. Hatvan, Csány ___ A hatvani Aranyfácán Vadásztársaság évente több mint négyszázezer forint haszonbérleti díjat fizet azoknak a földtulajdonosoknak, akinek a te­rületén a tagok puskáikkal barangolnak. A törvé­nyi rendelkezések értelmében a 30 hektárnál ki­sebb földterülettel rendelkezőket az illetékes ön- kormányzat jegyzője képviseli, míg a többiek sze­mélyesen vagy megbízottak révén lépnek kap­csolatba a vadásztársasággal. A befizetett összeg felhasználásáról a földtulajdonosi közösségnek kell döntenie. A vadásztársaság elnöke, Rónaszéki Sándor el­mondta, hogy a korábban megkötött szerződés értelmében öt éve fizetik a haszonbérleti díjat. Az összeg felhasználásáról a napokban úgy határo­zott a földtulajdonosok közössége, hogy az érin­tett önkormányzatok a dűlőutak karbantartására fordítsák azt. Mivel korábban nem költötték el a befizetett éves díjat, így most 2,4 millió forinttal javíthatja az utak állapotát a határban a hatvani és a csányi önkormányzat. Ugyanis a vadásztár­saság haszonbérleti díja e két településhez tarto­zó földterületekre vonatkozik. A vadászok és a gazdák remélik, hogy az összegből az önkor­mányzatok könnyebben járható állapotba hoz­zák a dűlőutakat. A summa felhasználását a föld- tulajdonosok közössége ellenőrzi majd. A városháza városüzemeltetési osztályvezetője, Simon Attila elmondta, hogy a területi megosztás alapján az összeg 60 százaléka a csányi önkor­mányzatot illeti, a többivel a Zagyva-parti település gazdálkodhat. A közeljövőben kerül eldöntésre, hogy melyik utakat javítják meg a rendelkezésre álló pénzből. A munkálatokat tavasszal kezdik és minél előbb szeretnék befejezni, hogy könnyebbé váljon a közlekedés a határban. __________cr. z. m.) B ARTA KATALIN Mobilizáció A téli szünet utáni első tanítási napon mi más foglalkoztathatná legjobban az iskolá­ba visszatérő gyerekeket, mint hogy megbe­széljék: ki mit kapott karácsonyra, s hogy miként teltek a szünidő napjai. Alig tízéves gyermekem élmény- beszámolójából tudom, hogy osztálytársainak jelentős hányada mobiltelefont talált a karácsonyfa alatt. Talán még egy-két évvel ezelőtt is csóváltam volna a fejem a hír hallatán, az idő és a tapasztalat azonban mára eloszlatta kétségeimet. Tudjuk, hogy megoszlanak a vélemények a marok- telefon korai vagy mértéktelen használatát illetően. Egyes szak­értők nem győzik hangsúlyozni ennek egészségkárosító hatása­it, a másik tábor viszont határozottan cáfolja ezt. Eltekintve a fenti vitától, jómagam is úgy gondolom, hogy olyan világban élünk, ahol egy ideje nem lehet luxusnak tekinteni ezt az újkori alkalmatosságot. A mobiltelefon mára jóval többet jelent egy esetleges státusszimbólumnál. Használata védelmet és biztonsá­got jelenthet szülőnek, gyereknek egyaránt. Más kérdés, hogy a csemetét arról sem árt felvilágosítani, hogy a mobil nem csupán egy divatos játékszer, hanem elsősor­ban kommunikációs eszköz, amellyel lehetőleg takarékosan és ésszerűen kell bánni. A csengőhangok, lógók letöltése, a nyere­ménnyel csábító játékokban való részvétel mind-mind pénzbe kerül, és nem is kevésbe. Nem véletlen, hogy a tizenéves réteget bombázzák leginkább a mobilhasználatra buzdító reklámok. A dolog ezen a ponton ugyan egy kissé etikátlan, ám ez ellen - úgy tűnik - nem tehetünk semmit. Az üzlet az üzlet, a piaci stratégák pedig nem válogatnak az eszközökben. A „mobilizáci­óba” az alig eszmélő gyermektől a nyugdíjasig mindenki bevon­ható manapság. Nem érdemes tehát kifogásokat keresni, s ideológiát gyártani a rádiótelefon használata ellen. Valljuk be: nem annyira kárté­kony, mint amennyire hasznos lehet. Az ellenzőket pedig hadd emlékeztessem azokra a békebeli időkre, midőn a színes televí­zió megjelenésekor a fekete-fehér készülékkel rendelkezők nem győztek arról érvelni, hogy milyen káros a szemnek a színesen viliódzó monitor szemlélése. Mire mindenkinek kiszínesedett a képernyője, elfogyott az okoskodók tábora is. Lám, ez az idő is elmúlt. Megéltük, túléltük. Talán a mobili­záció sem lesz ártalmasabb. Miből működik a város? Az idei városi költségvetés nagy kérdése, hogy tartható-e az az elv, miszerint hitelt nem vesznek fel az önkor­mányzati intézmények mű­ködtetésére. Eger A megyeszékhely ez évi költségve­tési koncepciója már a tavalyi esz­tendő végén megszületett, ám ma­gát a költségvetési rendeletet vár­hatóan csak februárban tárgyalja első fordulóban a közgyűlés - tud­tuk meg dr. Nagy Imre polgármes­tertől. A helyi jogszabály tervezete egyelőre hivatali egyeztetés alatt áll, majd január végén kapják meg azt véleményezésre az önkor­mányzati bizottságok. A polgármester elmondása sze­rint az idei büdzsé bevételi és ki­adási főösszege tízmilliárd forint körül alakul, azaz ennyiből gaz­dálkodhat ebben az évben a vá­ros. Valószínűleg erőteljesebben megjelenik a tervezés, programki­dolgozás, projektírás igénye - pél­dául településszerkezeti terv és városfejlesztési projekt készül -, ez ugyanis szükséges ahhoz, hogy a város sikerrel vegyen részt a különböző hazai és európai uni­ós pályázatokon. Nagy Imre ugyanakkor hang­súlyozta: lényegesen növekednek az önkormányzati intézmények működési kiadásai. Ez egyrészt a tavaly szeptemberi ötvenszázalé­kos közalkalmazotti bérfejlesztés hatása, melynek fedezetéül nem csupán központi támogatások, hanem helyi bevétel - az iparűzé­si adó, valamint az illeték emelé­séből származó pénz - is szolgál. Másrészt bizonyos mértékű dol­gozói létszámbővüléssel is szá­molni kell, több emberre van szükség az újabb és újabb felada­tokat ellátó okmányirodában és a gyámügy területén. Az informati­kára szintén többet kell költeni. Mindezek miatt kérdéses, hogy tartható-e az az évek óta követett, és az idei büdzsé koncepciójába is belefoglalt elv, miszerint hitelből nem szabad az önkormányzati in­tézmények működtetését finan­szírozni. A polgármester kiemelte azt is, hogy a fentiek mellett lényeges elem az útépítések és az intézmé- nyi felújítások folytatása. irmi Még három hét van hátra a vizsgaidőszakból, éppen ezért javában tartanak a megméreté­sek az Eszterházy Károly Főis­kolán. Eger Mint Kalóné Szűcs Erzsébettől, az intézmény tanulmányi és informá­ciós központjának helyettes veze­tőjétől megtudtuk, a nappali tago­zat négy évfolyamának 3200 hall­gatója már túl van a gyakorlati je­gyek megszerzésén, december kö­zepe óta pedig szakonkénti átlag­ban 5-6 vizsgát tesz le. A nappalis hallgatók mellett ugyancsak vizsgákkal telnek a napjai a több mint ötezer levelező, esti tagozatos, illetőleg távoktatás­ban részt vevő hallgatónak. Ami a főiskolások terhelését illeti: azok, akik valamilyen szakpáron tanul­nak, természetesen magasabb szá­mú vizsgával számolhatnak fél­évente. A nappali tagozaton egy ideje - egészen pontosan tíz éve - az esetleges sikertelen vizsgának nem következménye a félév megis­métlése. A hallgató a tanulmányai­val haladhat tovább. Az esti és le­velező tagozaton ez a továbbhala­dási lehetőség 2000 szeptemberé­től él. Mindez a kredit-rendszerű képzésből következik, amelyet a felsőoktatási intézmények közül az elsők között vezettek be az or­szágban. Kalónétól megtudtuk azt is, hogy az egységes kredit-rendszer bevezetéséről a felsőoktatásban kormányrendeletben történt intéz­kedés, ami eredetileg 2002 szep­temberi bevezetésről szólt. Ezt ké­sőbb módosították, a kötelező be­vezetést ez év szeptemberére tolva át. A főiskola nem élt a „halasztás­sal”, miután itt teljességgel adottak az alkalmazás feltételei. is. b. s.) Sorukra várnak. Ki elmélkedve, ki az utolsó percet is kihasználva készül a beszámolóra fotó; perl marton A túlélés a cél Szentdomonkos Az idei esztendő sem hoz látvá­nyos fejlődést a település életé­be - tudtuk meg a falu polgár- mesterétől, Sipos Józseftől. A költségvetés tervezése folyamat­ban van, ám a keretszámok egy­előre még nem ismeretesek. A legfontosabb feladat a szenny­vízberuházás folytatása. Ezenkí­vül szeretnék a temetőnél meg­építeni az esőbeállót, valamint rendbe tenni az önkormányzati intézmények előtti kerítésrésze­ket. A pályázati lehetőségek is­meretében megpróbálnak pluszpénzhez jutni, de az már most látható, hogy a kötelező önkormányzati feladatok teljesí­tésén kívül egyéb fejlesztésre nemigen lesz lehetőség. A korábbi évekhez hasonlóan kénytelen lesznek továbbra is a túlélésre berendezkedni - fogai mázott a falu első embere. r A távlati elképzelés Nagyüzem a főiskolán

Next

/
Thumbnails
Contents