Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-08 / 6. szám
8. OLDAL E S KÖRZETE 2003. Január 8., szerda |f gj| F U Z E S A O N Y ÚJLÖRINCFALVA. Alapítványt szeretne létrehívni a település önkormányzata az erdélyi Lőrincfalvával való testvérkapcsolat működtetésére. A Maros megyeiek január végén érkeznek a Tisza-tó vonzáskörzetéhez tartozó községbe, hogy aláírják az együttműködési szerződést. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Szabó Vilmos - aki a határon túli magyarok törekvéseit gondozza - ígéretet tett Soltész András polgármesternek, hogy a testvérkapcsolat dokumentumba foglalásakor ott lesz az eseményen. FELDEBRO. Január 15-én tartja újabb ülését a települési ön- kormányzat. Ekkor két kiemelt napirend kerül a képviselők elé: megtárgyalják első fordulóban az idei költségvetési tervet, a korábbi sikertelen kísérlet után most ismét sor kerül az alpolgármester személyének megválasztására. Az önkormányzat legutóbb rendkívüli ülésén szociális segélyek felosztásáról döntött. KE RE CSEND. A tetőcserével megkezdődött a községháza felújítása. Az önkormányzat a Heves Megyei Területfejlesztési Tanácstól nyert jelentős pályázati pénzt a kivitelezéshez, amit önerővel is megtoldott. A rekonstrukció során lesznek majd belső munkálatok is. TÓFALU. A képviselő-testület - miután előző ülésén tájékozódott - rendkmdi tanácskozáson fogadta el a Heves Megyei Vízmű Rt. ajánlatát az idei évre érvényes vízdíjról. Mint beszámoltunk róla, a szolgáltató eredményeket ért el a korábban kifogásolt vízminőség biztosításában, amit a lakosság is érzékel, s ennek tudatában szavaztak az önkormányzat tagjai. DORMÁND. A Heves Megyei Polgárőr Szövetség január végén a tervek szerint a településen tartja idei első elnökségi ülését. Ezen a Füzesabony körzetében működő egyesületek, szervezetek munkájáról, feladatairól, terveiről lesz szó. A megyei szövetség alelnöki teendőit Rajna Kálmán dormándi polgármester tölti be. ■ Cigányul tanulnak a romák A hagyományokhoz való erősebb kötődés jegyében A település lakosságának 37 százaléka roma, de néhány család kivételével már nem beszélik a nyelvüket. A Roma Közösségfejlesztők Egyesülete segítségével most többen tanulják a cigányság egyik legismertebb nyelvjárását, a tóvárit- bevezetésként kis faluszerkezeti áttekintéssel világított rá a misszió szükségszerű voltára:- Sarudon a lakosság 37 százaléka cigány származású, de a gyerekek aránya az óvodában és az iskolában ennek a kétszeresét közelíti. Egy két családot leszámítva azonban nem beszélik, ápolják az anyanyelvűket. Jóllehet, gazdag a cigányság vers-, mese- és szokásvilága, aminek nálunk is irodalma van az ÁMK könyvtárában. Én ezzel az örökséggel régebb óta barátkozom, s örülök, hogy ezt át tudom adni nekik. A tanítónő úgy véli, hogy akik saját anyanyelvűket megtanulják, azok bizonyára az oktatás középszintjén is megállják majd a helyüket. Jelentkezőkben nincs hiány, csak hát nyelvet tanítani kisközösségben lehet eredményesen. Későbbi terv, hogy Pásztoráé és a lován A tanítással a roma réteg felzárkózásának esélyét felismerő pedagógus néhány éve Csóri Daróczí József lován nyeMskoi^ába is beiratkozott, s Budapesten végezte el az intenzív, a sok szombat fetátdozásávaf járt kuizust. abba már az alsós cigánygyerekeket is bevonják. Amikor azt kérdeztük, hogy miért az általa oktatott nyelvjárást tanulta meg, Pásztomé ennek kapcsán a következőket jegyezte meg:- A cigány nyelvjárások közül a régi lókupecok beszédének, a kővárinak a leggazdagabb az irodalma, a legjobban letisztult. Gazdagaszókincse, de mégis könnyen tanulható. Tanítómesterünk szerint ezzel a nyelvvel elterjedtsége miatt például az Egyesült Államokban, Európában pedig Spanyol- országban is jól el lehet boldogulni. A hazai nyelvvizsga rend is jutalmazza az így beszélőket. Pásztor Endréné szerint roma diákjai nagyon aktívak, kiscsoportjában olyanok is akadnak - igaz, mindössze ketten -, akik hazulról, a szülőktől, nagyszülőktől hozva már birtokosai bizonyos szókincsnek. A délutáni foglalkozásokon sokat énekelnek, fordítanak, és már próbálják az élő beszédet. A kisebb létszámú felnőttcsoport is lelkes, az „iskolapadban” ott ül Lakatos Károly is. A kicsik és nagyok rendszerint így köszöntik egymást: T aves baxtalo! T aves baxtalyi! Azaz Jégy szerencsés!" Egy hátrányos helyzetű közösség életének megújításához bizony elkel még a szerencse is. Saru- don lám, tesznek érte. ________ ibuqmbub) A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, Lakatos Károly sem büszke arra, hogy nem beszéli ősei nyelvét. A múlt megismerését pótolhatónak, a hagyományok ápolását pedig kötelezőnek érzi:-Az első gondolat éppen ezért az voä, hogy a közülünk mások által is támogatott cigány nyelvtanítást vigyük be az iskolai keretek közé. Célunk az lett volna, hogy növelje a választható idegen nyelvek számát. Erre a hivatalos lépésre még várni keü, de a Közösségi Házunkban ősztől már elkezdődött két csoportban a roma nyelv elsajátítása Mint hallhattuk, jelentkezőkben nem szűkölködött a Roma Közösségfejlesztők Egyesülete által felkarolt program. A nyelvtanítás eredményessége azonban határt szabott a kiscsoportok létszámának. A könnyebben tanuló felső tagozatos gyermekcsoportba 14-en, a felnőttekébe hatan járnak. A hét hétköznapjául minden délután 1,5-2 órát tanulják a lovári nyelvjárást. Talán furcsának tűnhet, hogy erre a romák azután képesek, hogy ezt a feladatot egy helyi magyar pedagógus vállalta. Pásztor Endréné régóta tanítja a sarudi gyerekeket, s mintegy másfél évtizede ismerkedett meg a dFény a mellékutcákban is Rehabilitációs foglalkoztatási igény Dormánd Az új önkormányzat a település közvilágításának korszerűsítése terén továbblépett a régi rendszer felújításán. Erről Rajna Kálmán polgármester tett említést:- Nemcsak a régi helyeken szereltek fel energiatakarékos, modem lámpatesteket. A falu jobb megvilágítása érdekében valamennyi mellékutca is részesült a keretből. Ennek megfelelően ösz- szesen 38 új lámpa szolgálja esténként a helyben élők ilyesfajta igényét. A faluvezetés a munkahelyteremtő kezdeményezésben is örömmel partnere az ajánlattevő félnek. A jövőben az önkormányzati tulajdonba került volt téesz- irodát adja át hasznosításra. Az épületben Bartus Sándor irányítása mellett rehabilitációs foglal- koztatásm kend sor. Az elképzelések szerint itt akár 30-40 csökkent munkaképességű dolgozó is jövedelemhez juthat._________■ I tt később exportra is termelni kívánnak ■ Ajándékba szánt utak Füzesabony A városi önkormányzat biztató tárgyalásokat folytat a Heves Megyei Közútkezelő Kht.-val arról, hogy az állami kezelésű helyi utakat - a régi 33-as út, vagy éppen a vásártér mellett - megfelelő értékcserén vegye át. Ezt a hírt Gulyás László polgármester erősítette meg:- A kht. már az M3-as autópálya megépítése óta szorgalmazza, hogy bizonyos csatlakozó mellékutakat átadna nekünk. Ezek együttes hossza sem kevés, hiszen eléri a tíz kilométert. Az átvett utak karbantartása ezek után a mi feladatunk lenne, de az a jelenlegi lehetőségeink mellett nem oldható meg. Gondoljunk csak arra, hogy ezen szakaszok egyikén-másikán komoly hídszerkezetek állnak, amiknek adott esetben rendkívül pénzigényes a felújítása. A különböző mezőgazdasági területekre való kijutást biztosító utak esetében pedig a földtulajdonosok igényként fogalmaznák meg velünk szemben például azt, hogy gondoskodjunk az utak hóeltakarításáról. A téma kapcsán a polgármester megjegyezte, hogy az átvétel nem kötelező, de megfelelő ajánlat esetén érdemes vele foglalkoznia a képviselő-testületnek. Gulyás László ezzel érzékeltette is, hogy lehet olyan megoldás, amellyel jól járhat a város. Az egyelőre formálódó szerződésbe nem kívánt bepillantást engedni, ám annyit elárult: egy nagyobb teljesítményű hóeltakarító gépet is nyerhetnek az ügyön.______a T isza-tó: horgászati-halászati hasznosítás Az Országos Halászati Bizottság javaslatára - a Környezetvédelmi, valamint a Közlekedési Minisztérium egyetértésével - a Tisza-tavi Sporthorgász Kht. val kívánnak haszonbérleti szerződést kötni. Éne 2002 májusában került sor. A pályázat nyertese a Tisza-tavi Sporthorgász Kht., aki ennek alapján a halászati jog gyakorlásának kizárólagos jogosultja. Hegedűs Gábor ügyvezető igazgató lapunkhoz eljuttatott elemzéséből a múltról és a jelen teendőiről sok minden kiderül. Mint olvashatjuk, az 1970-es években létesült Tisza-tó halászati jogát 1974 óta a MOHOSZ gyakorolja, amit annak idején térítés- mentesen kapott. A kezdeti időszakban, de különösen a '80-as évek elején az újonnan kialakított síkvidéki víztározó minden különösebb beavatkozás nélkül halakban bővelkedő, Kö- zép-Európa talán legjelentősebb horgászvizévé fejlődött. Jellemző volt az értékes horgászhalak közül a ponty, a harcsa és a csuka hihetetlen bóségp. Erre felfigyelt mind a hazai, mind a külföldi horgászközvélemény, és ugyan szárazföldi infrastrukturális háttér nélkül, de kialakult egy igen jelentős hor- gásztmisztikái érdeklődés. A tározó „korosodásával” azonban csökkent a halállomány mennyisége, amit nem követtek olyan halgazdálkodási beavatkozások, amelyek hosszú távon biztosították volna az időközben növekvő horgászlétszám részére a megfelelő mennyiségű halzsákmányt. Az ezzel kapcsolatos észrevételeket a '90-es évek elején több horgászegyesület is megfogalmazta. de nem találtak meghallgatásra. Talán ennek is köszönhető, hogy 1993-ban megalakult a térség horgászainak jelentős részét képviselő Tisza-tavi Horgászegyesületek Szövetsége, méghozzá azzal a céllal, hogy a horgászat szervezésébe, irányításába beleszólhassanak. Az utóbbi években a központi markeüngtevékenység a Tisza-tóra irányította a figyelmet, és a zömmel magánszférához kötődő infrastrukturális háttér jelentős fejlődésen ment át. Az 1997. évi új halászati törvény arról gondoskodik, hogy 2001. január elsejétől a természetes vizek halgazdálkodási hasznosítása pályázati úton jó kezekbe kerüljön. Ez a kistérségi szövetség nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy egyedül pályázza meg a Ti- sza-tó halászati jogát, ezért szövetségest keresett a MOHOSZ-nál, de többször is elutasításban részesült. Ezek után önként adódott a gondolat, hogy a tározó hasznosítására térségi társulás alakuljon. Időközben a kht. — a pályázatában foglaltakat alapul véve - elkészítette részletes programját a halászati jog tényleges birtokbavételére. Részletesen kidolgozta és egyeztette azokat a terveket, amelyek alapján megteremthető, hogy két-három éven belül a halállomány mennyiségi és minőségi gyarapodása érezhető legyen. A Tisza-tavi turizmusban - mint hangsúlyozásra érdemes - a horgászat megkerülhetetlenül fontos szerepet tölt be. Jelentős hatást gyakorol a térség gazdasági életére. A jelenlegi helyzet az, hogy a halállomány tovább csökken, és már elérte azt a kritikus mértéket, ami akár akadálya is lehet az egyébként kiemelten kezelt horgászturisztikai fejlesztésnek. Eközben a kht. kész, részletesen kidolgozott tervekkel a tarsolyában szeremé megállítani a romló helyzetet. Őszintén kell szólnunk arról is, hogy a kht. támogatottságának folyamatos növekedése ellenére a tulajdonosi kör meglehetősen reményvesztetten kíséri figyelemmel a történéseket, és gyors változást vár. A kht. a pályázatát nem kívánja visszavonni, működését a továbbiakban is folytatni kívánja, de oly módon, hogy tárgyi és személyi kiadásai a jelenleginél is kisebb terhet jelentsenek a tulajdonosok részére. Fontosnak tartjuk, hogy térségünk érdekeit szem előtt tartva a halászati jog sorsa mielőbb rendeződjön úgy, hogy a Sporthorgász Kht. az elnyert jogot ténylegesen birtokolhassa. Fontos ez, mert munkahelyeket tarthat meg, illetve teremthet. A döntés mintegy 40-50 ezer horgászt és azok családtagjait érinti. A térség életében fontos gazdasági szerepet is betölt, a jelenlegi helyzetben mintegy 4 milliárd forint pénzmozgást idéz elő, ami tudatosabb gazdálkodás mellett akár 20 milliárdra is növelhető (szállás, étkezés, közlekedés, felszerelés beszerzése, eszközök bérlése stb.). A halgazdálkodás olyan szintre emelkedhet, amely lehetővé teszi, hogy az érintett szervezetek partnerként kezeljék, és ez további eredményeket hordoz magában. Ennek érdekében meg kell kísérelni a kialakult helyzet mielőbbi tárgyalásos rendezését. Megállapodás hiányában szükséges jogi úton, akár gyorsított eljárással érvényt szerezni a helyi érdekeknek. B Lakatos Károly a felnőttcsoportban tanul, az iskolások között is nagy az érdeklődés a délutánt oktatás ráit fot& nusv elemér Malacsik Vivien és Mezei Renátó sem hiányzik Pásztorné óráiról gányság saját anyanyelvén íródott irodalmával, történelmével. Az óvónő-tanító szakos asszony - aki három kollégájával együtt azok közé tartozik, akik nagycsoportos óvodásokat vesznek át és azokat az iskola harmadik osztályának befejezéséig oktatják Hasznosult a major Mezötárkány Az első lépéseket az óév végén tették meg, a helyi üzemavatón dr. Adorján Gábor polgármester a következőket emelte tó:- Szeretnénk, ha a távlati községfejlesztési terv szerint a falu nak az Egerfarmos felé eső területén egy szolgáltató-ipari jellegű rész alakulna ki. Egy most átadott ötvennülhós beruházással a volt téesz-major egyik épülete hasznosult, ahol egyelőre tizenkilenc embernek adnak munkát. Az asztalosipari kft. a környező települések szakmunkásainak is kínál munkát. Az új üzem jó kollektívájának példája remélhetően más beruházókat is vonz majd az M3-as autópályához közel eső Mezőtárkányba.
