Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-31 / 26. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2003. Január 31., péntek Sül Búcsú a vásártól Ma: megyei közgyűlés Heves megye Többek között a Harlekin Báb­színház igazgatói székének sor­sáról is dönt a ma 9 ómkor a Me­gyeházán összeülő megyei köz­gyűlés. A személyi kérdés után az önkormányzati hivatal tavalyi munkájáról ad számot dr. Vass Géza megyei főjegyző, majd dr. Báder Gyula, a megyei illetékhi­vatal vezetője szól intézményé­nek 2002-es hatósági tevékenysé­géről. Ezt követően az önkor­mányzat tavalyi költségvetés­ének módosítása, az elmúlt esz­tendő pénzügyi ellenőrzésének tapasztalatait taglaló beszámoló, valamint az önkormányzat költ­ségvetési szerveire, a saját belső ellenőrzésre vonatkozó ellenőr­zési szabályzat módosítása kerül terítékre. Javaslat hangzik el a 2003-ban induló címzett támogatásokra va­ló pályázatra, amit a megye nem­zetközi kapcsolatainak alakulá­sát ismertető beszámoló, illetve a 2003-as nemzetközi naptár kö­vet. Ezt követően szó lesz még az önkormányzat parádfürdői idő­sek otthonának tevékenységéről, a megyei fenntartású szakosított bentlakásos intézményekben ta­valy elvégzett ellenőrzések ta­pasztalatairól, az előző esztendő­ben a 10., jubileumi rendezvényét tartó Vásár Agriában programjai­ból való megyei kivonulásról, to­vábbá a Heves Megyei Területfej­lesztési Tanács munkájáról is. Vadorzók az erdőkben Elterelték a háziasszony figyelmét Heves megye Nagyobb értékre elkövetett lopás bűntettének alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett felje­lentést a területileg illetékes va­dásztársaság, mert az orvvadász Egerbocs közelében kilőtt - és az elejtett vad zsigereit hátrahagyva - eltulajdonított egy szarvast. Ez­zel mintegy félmillió forint kárt okozott a társaságnak. Csaknem hasonló eset miatt fordult a rendőrséghez egy másik vadásztársaság képviselője is. Mint a HRFK sajtóügyeletesének jelentéséből kiderül, az Abasár melletti erdőből valaki engedély nélkül elvitte az ott elhullott szar­vasbika tetemét. A bűncselek­ménnyel okozott kár értéke meg­haladja a 300 ezer forintot. Az el­követő ellen szintén nagyobb ér­tékű lopás miatt indított eljárást a rendőrség. A bűnüldözőkhöz Szent­domonkosról is érkezett egy beje­lentés. Az egyik falubeli háziasz- szony mondta el a vizsgálódó rendőröknek, hogy két ismeret­len férfi jelent meg a portájukon, s amíg egyikük szóval tartotta őt, a másik belopódzott a lakásba, ahol felfeszítette és átkutatta a konyhaszekrényt. Miután nem talált semmit, a hívatlan látoga­tók sietve távoztak a helyszínről. A megye piaci árai Eger Gyöngyös Hatvan Heves Alma 60-150 150 120 100 Bab (száraz) 400-600 500 550 400 Banán 250-300 280 280 270 Dióbél 1000-1400 1200 1000 1000 Citrom 280 300 300 300 Gomba 350-420 400 430 380 Gyökér (zöldség) 120 350 350 200 Fokhagyma 450 500 500 400 Hagyma (vörös) 120 ■ 110 110 80 Karalábé 250 250 250 200 Karfiol 380-400 400 400 300 Káposzta (fejes) 120 110 130 130 Kelkáposzta 300 200 300 200 Káposzta (lila) 120 180 180 150 Káposzta (savanyú) 160 180 180 140 Kivi 280 70/db 22/db 280 Körte 380-400 400 420 350 Krumpli 90-100 80 70 60 Mandarin 300-320 280 280 280 Narancs 200 250 170-200 180 Paradicsom 500-800 480 580 280 Paprika (tv) 45-100/db 140 100 80/db Sárgarépa 180-200 250 200 150 Tojás 19-25 22 18-20 19 TÖk (sütő) 100 100 100­Uborka 500 550 550 420 Zeller 250 300 300 250 Az Egri Est Café egy újabb tehetséges művészjelöltnek biztosított kiállítási lehetőséget. Papp Dávid (jobbra) - a Neumannban végzett informatikus, az építészmérnöki kar 2. éves hallgatója - képi alkotóként míves grafikai kiállítással lepte meg a hangu- latos kávézó vendégeit. A sokoldalú fiatalemberről valószínűleg még sokat hallunk a jövőben ________fotó; perl marton I gényekhez igazított képzés (Folytatás az 1. oldalról) A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtit­kára, Fülöp Gábor a fórumon többek között a szakképzés hatékonyságának javítását szorgal­mazta. A tavasz folyamán vitatja meg a Parla­ment az új szakképzési törvényt, amely több je­lentős módosítást is tartalmaz. Job­ban figyelembe veszi a munkáltatók szakemberigényét, ugyanakkor azt kéri a gazdasági egységektől, hogy kapcsolódjanak be a gyakorlati kép­zésbe. Az elképzelések szerint az el­méleti oktatás az iskolákban folyna, míg a gyakorlati a vállalatoknál, ame­lyek az iskolai műhelyeknél jobb műszaki felsze­relést tudnak biztosítani a tanulóknak. A szakképzés is átalakításra szorul, mivel a ta­pasztalatok szerint szükséges a gyakorlati órák számának növelése. A kamara nagyobb gondot kíván fordítani a pályaválasztási tanácsadásra, mert fontos, hogy a fiatal a neki legjobban meg­felelő szakmát és vállalatot válassza, majd ehhez keresse meg az elvárt képzést biztosító iskolát. A város polgármestere, Vígh Zoltán hangsú­lyozta, hogy az önkormányzat fontosnak tartja a középfokú oktatási intézmény megfelelő működ­tetését és az igények szerinti fejlesztését. A tele­pülés és a régió gazdasági élete csakis akkor pros­perálhat, ha az iskola az igények szerint látja el feladatát. Ehhez az önkormányzat a lehetőségei- hez mérten minden segítséget megad. it. z. m.i Fejlesztik a képzést A gazdasági egységek által összesen befizetett mintegy hétmilliós szakképzési hozzájárulást az iskola új természet- tudományi terem létrehozására fordította. Ezt a helyiséget a legmodernebb didaktikai eszközökkel szerelték fel. Csökkenteni kell a hiányt Elfogadta a képviselő-testület a város költségvetés-tervezetét, ám az elkövetkezendő napok­ban meg kell találni a módját, hogy a működési hiány több tízmillióval csökkenjen. Hatvan A képviselő-testület idei első ülé­sén a leghosszabb vita a költségve­tés-tervezetről alakult ki. A tanács­kozást vezető Érsek Zsolt polgár- mester elmondta, hogy a csaknem hatmilliárdos költségvetés kezdet­ben 1,9 milliárdos hiánnyal in­dult. A bizottsági egyeztető tárgya­lások után a városvezető grémium elé vitára kerülő első olvasat már „csak” 223 milliós működési és 350 milliós felhalmozási hiányt mutatott. A számítások szerint a város 185-195 milliós működési hiánnyal meg tud birkózni, ezért a február 13-án sorra kerülő testüle­ti ülésre már olyan költségvetés­nek kell kerülnie, amely nem tar­talmaz nagyobb mínuszt. Az ön- kormányzat a hiány pótlására úgy­nevezett ÖNHIKI-pályázatot nyújt be, és mivel a közalkalmazotti bér­emelést a normatív támogatás nem fedezi, pótlására szintén pá­lyázni kíván. A működés racionalizálása ér­dekében áttekintik az intézmé­nyek tevékenységét: Zavarkóné Hargitai Katalin alpolgármester úgy fogalmazott, hogy kezelhető, feladatra tervezett és finanszíroz­ható oktatási rendszert szeretne az önkormányzat. Érsek Zsolt hangsúlyozta, hogy olyan szem­léletű költségvetést kívánnak el­fogadni, amely a fejlesztésekre is megteremti a lehetőséget, és nem­csak a problémákat hozza fel­színre. A tervek szerint már az idén megkezdődik az elkerülő út építése - ami nem terheli a városi büdzsét, mivel kormányzati pénzből valósul meg -, és az ön- kormányzat előkészíti a szenny­vízberuházást is. Ennek a megva­lósításához pályázati pénz szük­séges, ám ehhez az önerőt is el kell különíteni a költségvetésben. A testület által elfogadott hatá­rozat értelmében a Becker Pannó­nia mintegy 10 százalékkal emeli a szemétszállítás díját, de 8,7 szá­zalékkal többet kell fizetni a folyé­kony hulladéR elszállításáért is. Csaknem 5,5 százalékkal növe­kednek a temetői díjak. A képvise­lők két új utcanévről is döntöttek: a Palkó-tanyához vezető utca a Harmónia elnevezést kapta, míg az egykori laktanya és a közeli kisváros felé immár a Lőrind úton haladhatnak a járművel és a gya- logosan közlekedők. _____it. z.. m.) E U-bizottság Budapest A mostani önkormányzati cik­lusban dr. Nagy Imre, Eger pol­gármestere vezeti a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) EU-integrációs, nemzetközi kapcsolatok és külügyek bizott­ságát, amely tegnap a főváros­ban tartotta alakuló ülését. A ta­valy őszi helyhatósági választá­sok után megújult testület elfo­gadta ügyrendjét és idei munka­tervét. Az elképzelések szerint az áprilisi népszavazás előtt vár­hatóan foglalkoznak még az eu­rópai uniós csatlakozás kommu­nikációjával, egyébként féléven­te ülésezik majd a bizottság. Májusban a Nemzeti Fejlesztési Tervről, az ősszel az EU-joghar- monizációról tárgyalnak. Az egri polgármester az MJVSZ képviseletében ugyan­csak tegnap részt vett azon a fő­városi konferencián, amelynek résztvevői a megyéknek és me­gyei jogú városoknak az európai uniós csatlakozásig meglévő fel­adatait vitatták meg. Itt Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: a Nem­zeti Fejlesztési Terv kiemelke­dően fontos üzenete, hogy Ma­gyarország ismételten nekifog egy olyan hosszú távú tervezés­nek, amely a stabil, kiegyensú­lyozott fejlődés egyetlen lehető- ségét jelend. _______________■ L osonciak a színpadon Gyöngyös A Jankovits Jenő vezette Gyön­gyösi Játékszín és a losonci Kár­mán József Színház társulatát több mint egy évtizedes jó kap­csolat fűzi össze. Kölcsönös ven­dégszereplések, illetve közös pro­dukciók jellemzik a két együttes múltját, s - a színházbarátok örö­mére - jelenét is, mivel ma este 7 órától ismét a Mátra Művelődési Központ színpadára lép a határon túli magyar társulat. Heltai Jenő: A nagy nő, vala­mint Molnár Ferenc: Az ibolya című egyfelvonásos vígjátékát viszik színre. Mindkét előadást a Gyöngyösi Játékszín vezetője rendezte. ■ Vacsoraest Erdőkövesd A községben immár hagyo­mány, hogy minden év első hó­napjában a 60-70 év közöttiek tiszteletére vacsoraestet rendez az önkormányzat. Ezúttal ma este 6 órakor várják a meghívot­takat a községi művelődési ház­ba, ahol Földi Gyula polgármes­ter köszöntője után a Gárdonyi Géza Színház művészeinek mű­sorát tekinthetik meg. A vacsorát követően zene és tánc várja a vendégeket. _____■ _____________________________________ PÉNTEKI PORTRÉ _____________ E lixir a rozsai iskolaszeretet „Visszatérő” múzeumbarát Gyöngyös A Művészeti és Szabadművelő­dési Alapítványtól nyert ötven­ezer forintos támogatás segítsé­gével folytatja közművelődési tevékenységét a Mátra Múzeum Múzeumbaráti Köre Egyesület. A pénz felhasználásával ebben az évben négy ismeretterjesztő elő­adást rendeznek, elsőként már­cius végén, amikor Horváth László, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei múzeumok Mátraaljáról elszármazott történész főigazga­tója mutatja be az általa vezetett intézmény munkáját és különle­ges gyűjteményeit. A múzeumbaráti kör az idén bővíti tevékenységi körét, ismét szervez kirándulást, s tervezi irodalmi és képzőművészeti pá­lyázat kiírását a húsz éve el­hunyt Nagy Gyula, a Mátra Mú­zeum egykori alapító igazgatója emlékére. ■ Gubis Istvánná kislány korában nagyon szeretett iskolába járni. Pedig több mint ötvenen voltak egy osztályban, mert azokban az években még nagyon sok gyer­mek született Rózsaszentmárton- ban. Ilyen osztálylétszám halla­tán nyomban adódik a kérdés: mi­ként boldogultak a tanárok az órákon a gyermeksereggel? Nem emlékszem, hogy külö­nösebb fegyelmezési gondjaik let­tek volna, nagyon jól éreztük ma­gunkat az iskolában, szerettünk ide járni - mondja. - Kisiskolás koromban csak azt sajnáltam, hogy egyszer majd felnövök, és akkor már nem jöhetek iskolába. Mindezek után nem mondható véletlennek, hogy Marika néni - mert így szólítják ma már a hely­beliek - a pedagóguspályát vá­lasztotta. Selypen érettségizett, a hatvani Széchényi szakközépisko­la kihelyezett tagozatán. Utána az egri főiskola földrajz-rajz szaka következett. Egy évet Szűcsiben tanított, majd átjött szülőfalujába, s immár harminc éve egykori is­kolájában tanít, tizenhárom éve igazgató is. Hogy milyen volt visszatérni az egykori alma materbe, amelyet annyira szeretett?- Csodálatos érzés volt - mond­ja. - Harminc éve minden reggel úgy ébredtem, hogy milyen jó lesz bemenni az iskolába. Talán azért, mert annak idején nagyszerű ta­náraim voltak, akik csodálatos hellyé változtatták az iskolát. Azt hiszem, ez nagyban Szemán Béla egykori igazgató érdeme is. Minden bizonnyal az elődök­nek is köszönhető, hogy a falu­ban ma is nagyon komolyan ve­szik a tanulást, a szülők nem ke­zelik félvállról az iskolát. A nyol­cadikat elvégzők több mint het­ven százaléka érettségizik, s egy­re többen felvételiznek sikeresen a felsőoktatási intézményekbe is. A legnagyobb gond, hogy a te­lepülésen kevés a munkalehető­ség, így a fiatalok közül sokan máshol telepednek le. Marika né­ni most levelet írt az ország kü­lönböző iskoláiban tanító egykori tanítványaiknak, hogy nyáron hozzák el ide táborozni diákjai­kat. Két éve adtak át egy huszon­öt férőhelyes turistaházat, mely­nek udvarán sátorozásra is van hely. A településen szeretnék fel­lendíteni a falusi turizmust, eh­hez kérnék az egykori diákok se­gítségét. Marika néni azt mondja, egy­kori tanárai szép feladatot hagy­tak pedagógus utódaikra: ugyan­úgy meg kell szerettetniük az is­kolát a mostani diákokkal, mint tették azt ők annak idején. A jelek szerint ez a legtöbb esetben sike­rül, miután a végzősök rendszere­sen visszajárnak az iskolába, be­számolni élményeikről, vagy ta­nácsot kérni itteni tanáraiktól. Gubis Istvánná most már azok­nak a gyermekeit tanítja, akik kis­diákként tanítványai voltak. Azt mondja, megható érzés, amikor jön az egykori kisfiú vagy kislány, hozza elsős gyermekét, és azt mondja:- Marika néni, őt is úgy tessék szeretni, mint ahogyan engem an­nak idején. Mert a kisdiák megérzi, ha sze­retik az iskolában, és akkor na­gyon boldog tud lenni. Ezt kíván­ja később a gyermekének is. FOTÓ; TOMPA Z. MIHÁLY A tanárnőnek két fia van. A na­gyobbik a külkereskedelemben dolgozik, a kisebbik pedagógus lett, földrajz-testnevelés szakos tanár. Most éppen Angliában test­nevelő. A szigetországban cse­pegteti a nebulók szívébe a rózsái iskolaszeretetet, amit az édesany- jától örökölt. _____________T.Z.M.

Next

/
Thumbnails
Contents