Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-24 / 20. szám
4. OLDAL MEGYEI K Ö R K É P 2003. Január 24., péntek Lemondott az elnök Eger Módosítják a bortörvényt Igazodás az Európai Unió jogszabályaihoz A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége tegnap ülést tartott, amelyen Nagy Levente, a gazdasági köztestület elnöke lemondott tisztségéről. A küldöttgyűlés 2001 októberében választotta meg elnöknek. Irányításával az 1200 tagvállalatot tömörítő szervezet az elmúlt években aktív szerepet töltött be a helyi gazdaság fejlesztésében, valamint a vállalkozói feltétel- rendszer javításában. Az elnökség elfogadta Nagy Levente lemondását, és megbízta az eddigi alelnök dr. Bánhidy Pétert, a Heves Megyei Vízmű Rt. ügyvezető igazgatóját, hogy február 1-jétől lássa el az elnöki feladatokat. A testület áttekintette a nemzeti kamara közgyűlésén megvitatott kamarai törvény módosítási javaslatát. Ennek lényege, hogy a gazdaság érdekében önszabályozó, modem szervező jellegű gazdasági köztestületre van szükség. Az új bortörvény-tervezet keretjellegű, egyszerűbb a réginél - jelentette ki tegnap dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. A legfontosabb szak- ^ mai szabályokat a leendő Borkönyv \ tartalmazza majd, amely igazodik Ti az Európai Unió jogszabályaihoz. ^ y' _________________________________ik Eger Az észak-magyarországi szőlészek és borászok továbbképző konferenciáján a főtitkár azt is elmondta, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2001-ben javasolta a kormánynak, hogy a jövedéki törvény mellett módosítsák a bor- és a hegyközségi törvényt is, az EU szabály- rendszerét alapul véve. Tavaly január 15-én a tanács írásban is átadta a szakmai állásfoglalását a törvények megváltoztatására. Az év második felében a földművelésügyi tárca szakmai csoportot hozott létre az említett munkára, amely egy hónapja készítette el javaslatait a törvénymódosításra. Ezt a közeljövőben a Parlament elé terjesztik. Dr. Urbán András hangsúlyozta, hogy az új elképzelés változásokat tartalmaz, de a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ezeket nem tartja elegendőnek. Ezért további egyeztetések szükségesek a tárcák között. Módosítják a hegyközségi törvényt is, de az erre vonatkozó javaslatok még nem készültek el. Beszélt a borstratégiáról is, amelyet 21 szakmai szervezet szentesített, de még í \ sokat kell dolgozni, hogy az végső for- Tf mát nyerjen. Végül az EU Borbizott- ságának Brüsszelben nemrég tartott W üléséről szólt, amelyen hazánk is a képviseltette magát. Az ott elhang- t zott vélemények szerint az Unió túlszabályozza a borászatot, miközben kevés az elismert márka a piacon. A világ 20 legjobb borfajtájából mindössze négy származik az EU országaiból. A tíz legnagyobb bortermelő ország között nemcsak európaiak, hanem tengerentúliak is vannak, ami a fokozott versenyhelyzetre utal. Ebből a hazai borászoknak is le kell vonniuk a tanulságokat, mert csak a kiváló minőségű termékekkel lehetned a jövőben részesei a gazdasági versenynek. Az előadáshoz kapcsolódott dr. Müller István, az FVM Agrárintervenciós Központja munkatársának tájékoztatója. Méltatta, hogy hazánk szőlőtermelői és borászai immár egy évtizede az EU szabályrendszeréhez igyekeznek alkalmazkodni. Ám 2004 májusáig", hazánk teljes jogú tagságáig még sok a tennivaló. _________________________________________________(MENTUSZ) F őjegyző: nem sérül az alkotmány Lapunk február 22-i számában jelent meg az Alkotmányellenes a kárenyhítés? című írás, amelyben Ivád polgármestere nyilatkozott arról, hogy az Alkotmány- bírósághoz fordul normakontrollért, mivel a martinsalakos házak kárenyhítését szabályozó kormányhatározat egyes pontjai véleménye szerint sértik az alkotmányt. Ivády Gábor utalt arra, hogy az önkormányzatoknak csak a Parlament által hozott törvényben szabhatnak feladatokat, a kormányhatározat pedig nem pótolhat jogszabályt. Heves megye A lapunkban megjelentekre reagálva dr. Vass Géza megyei főjegyző az alábbiakat mondta el „magánvéleményként”:- Tiszteletben tartom az ivádi polgármester álláspontját, és azt, hogy az Alkotmánybírósághoz fordult észrevételével. Anélkül, hogy prejudikálnék, mégis az a véleményem, hogy a kormányhatározat összhangban van mind az alkotmánnyal, mind az önkormányzati törvénnyel. A kormányhatározat ugyanis nem feladatot ruház az önkormányzatokra, hanem együttműködésre és koordinációra kéri a helyhatóságokat. Egyébként a katasztrófavédelmi törvény is rendelkezik erről. Konkrét példával élve: ha egy településen életveszélyessé válik egy ház, a helyi önkormányzat köteles gondoskodni a lakók biztonságáról, s ehhez szükség szerint a megyei vis maior keretből is kérhetnek támogatást.- Mi az akadálya annak, hogy törvényt hozzon a Parlament a kárenyhítésről?- Az alapvető gond az, hogy az előző kormány katasztrófavédelmi helyzetként kezelte a martinsalakos házak ügyét. Úgy gondolom, hogy szerencsésebb lett volna, ha polgárjogi úton rendezték volna a problémát. A károsultaknak kellékszavatossági okokból kellett volna pereim a martinsalakot gyártó Ózdi Kohászati Üzemeket, és kártérítést követelni. Mivel azonban az állami cég jogutód nélkül megszűnt, az államot kellett volna perbe fogni. A jogértelmezés következtében a kártalanítási folyamat is más irányt vett, s ezért ma már igencsak körülményes lenne a törvényalkotás. Mindezek ellenére a döntő szót az Alkotmánybíróság mondja majd ki a kérdéses ügyben. Addig is a legfontosabb az, hogy a kárenyhítési folyamat ne torpanjon meg, s hogy ki-ki a maga módján segítse a bajbajutottakat. (BARTA) Szövetségben a paradicsomtermelők (Folytatás az 1. oldalról) Az új szövetség a termelés szakmai színvonalának és eredményességének emelését, a kutatás, a kísérletezés, a fejlesztés támogatását, a termelők hazai és nemzetközi érdekképviseletének megszervezését, a termelők és termeltetők szakmai továbbképzésének támogatását tekinti fő feladatainak. Fontos, hogy a hazai gazdák az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatában már elég erősek legyenek ahhoz, hogy az időjárástól függetlenül meg tudják termelni a leszerződött mennyiséget, és így minden körülmények között elő tudják állítani az Unió által meghatározott 140 ezer tonnás kvótát. Szabó Zsolt elmondta, hogy jelenleg a termelőknek csak egy része képes elérni vagy meghaladni az uniós országokban általánosnak mondható 60-70 tonnás hektáronkénti átlagtermést. Fontos tehát, hogy a csatlakozásig a magyar paradicsomtermelők is elérjék az uniós gazdák által már megvalósított technológiai szintet. Az Európai Unió a támogatottság szempontjából kiemelten kezeli a klasztereket és a termékpályás szövetkezeteket. A klaszter ezért is számíthat megkülönböztetett támogatásra, mivel a helyi értékeket gazdagítja, s nem áll fenn annak a veszélye, hogy a pályázati pénzt a későbbiek folyamán esetleg más területek fellendítésére használják fel. - A klaszter tagjai helyben maradnak, és nem költöztetik át termelőegységeiket más országokba, mint egyes multik, ha a gazdasági feltételeket már nem találják elég előnyösnek - jegyezte meg Szabó Zsolt. A jelenlegi információk szerint az Unióhoz való csatlakozáskor a régebbi tagokhoz viszonyítva a magyar gazdák csak 25 százalékos támogatást kapnak. Később 5, majd újabb 10 százalékkal nőhet a szubvenció, és az elképzelések szerint a magyar termelők tíz év múlva kaphatnak teljes támogatást. A csatlakozáskor esedékes 25 százalékhoz a magyar állam még hozzátehet 30 százalékot a saját költségvetéséből, így összesen 55 százalékos támogatást kaphat a termelő, ami nem rossz, de az Európai Unió bizonyos paraméterek elérésétől teszi függővé a beígért pénzek teljes megítélését. Fontos tehát, hogy a gazdák teljesíteni tudják az uniós elvárásokat. Ehhez is segítséget kíván nyújtani a klaszter, amely Brüsszelben is érdekképviseletet tervez létrehozni. _____________________________________________IT. Z. M.) L endvai: „Társadalmi liftek” Eger A szocialista-liberális kormány fő célja az, hogy fellépjen az igazságtalanul nagy társadalmi és területi különbségek ellen. Ez az az irány, amely felé az első lépéseket megtettük - hangsúlyozta tegnap este a megyeszékhelyen Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakcióvezetője, a párt alelnöke. A politikus - aki az MSZP egri nőtagozatának vendégeként érkezett a városba - úgy vélekedett, az előző kormányzati ciklusban a gazdasági eredményekből eredő többletet nem arra fordították, hogy szűkítsék a tágra nyílt társadalmi ollót. Példaként említette, hogy a négy észak-magyarországi megyében összesen nem tudtak annyian élni a kedvezményes lakáshitellel, mint Győr-Moson- Sopron megyében. A bajra persze nem az az orvosság, hogy elvesz- szük, amit az előző ciklusban kaptak az emberek, hanem a különbségek csökkentésére kell koncentrálni. A száznapos programok jelezték a jó irányt: a leginkább elesettek, a nyugdíjasok, a kis fizetésű gyermekes családok megsegítését. Lendvai Ildikó egyebek mellett arról is beszélt, hogy az idei költségvetésben a korábbinál magasabb összeget fordítanak a terület- fejlesztésre. „Társadalmi lifteket” kell indítani az alagsorból felfelé. Ilyen lift lehet az iskola, de a munkahelyteremtés is. E szempontból viszont veszélyes, ha így marad a Magyar Nemzeti Bank politikája. ___________________________IBM) Munkavédelem és oktatás A munkában résztvevők egészségének védelme, a jó munkahelyi közérzet megteremtése, a környezet védelme alapvető fontosságú. Ebben a külföldi cégek jóval előbbre tartanak, mint a hazaiak. Gyöngyös Az említettek a XI. országos munkavédelmi és munkabiztonsági oktatási ankéton hangzottak el, amely tegnap kezdődött a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karán. Bevezető előadásában Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai, és Munkaügyi Minisztérium államtitkára azt emelte ki, hogy az ipari fejlődés következményeként a munkaadók felismerték, hogy szükség van a foglalkoztatottak védelmére és a veszély- helyzetek csökkentésére. Véleménye szerint a hatékony munkavédelem igen hasznos befektetés, mert minden megelőzésre fordított egy forint 10 forint megtakarítást eredményezhet. Ezt követően Kiss Péter miniszter megbízásából szakmai és vezetői munkáját elismerve kitüntetést adott át Balaton Gyulának, az Oktatási Minisztérium főtanácsosának és dr. Magda Sándor professzornak, a házigazda gyöngyösi főiskolai kar főigazgatójának. A továbbiakban a munkavédelmi és a munkabiztonsági képzés fontosságát méltatta dr. Marig Béla, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Mint elmondta, az utóbbi években az egyetemeken és főiskolákon elkezdődtek a munka- védelmi kutatások is. <m. k.) A megye piaci arai EGER: az alma 60-150, a szárazbab 400-600, a banán 250-300, a citrom 280, a gomba 350-420, a gyökér 120, a fokhagyma 450, a vöröshagyma 120, a zöldhagyma 100, a karalábé 250, a karfiol 380-400, a fejes káposzta 120, a kelkáposzta 300, a savanyú káposzta 160, a kivi 280, a körte 380-400, a krumpli 90-100, a mandarin 300-320, a narancs 200, a paradicsom 500-800, a zöldpaprika 45-100/db, a csípős paprika 65-200/db, a piros retek 160, a saláta 180, a sárgarépa 180-200, a tojás 19-25, az uborka 500, a zeller 250 forintért kapható. HATVAN: az alma 50-200, a szárazbab 500, a banán 320, a citrom 320, a gomba 450, a gyökér 280, a fokhagyma 500, a vöröshagyma 90, a karalábé 300, a karfiol 400, a fejes káposzta 130, a kelkáposzta 290, a savanyú káposzta 170, a körte 420, a krumpli 70, a mandarin 320, a narancs ‘220, a paradicsom 650, a zöldpaprika 100, a csípős paprika 60, a saláta 100, a sárgarépa 200, a tojás 18, az uborka 550, a zeller 300 forintért kapható. HEVES: az alma 80-100, szárazbab 400, a banán 270, a citrom 300, a gomba 380, a gyökér 200, a fokhagyma 400, a vöröshagyma 80, a karalábé 200, a karfiol 300, a fejes káposzta 130, a kelkáposzta 200, a savanyú káposzta 140, a körte 350, a lúnmp- li 60, a mandarin 280, a narancs 180, a paradicsom 280, a zöldpaprika 80, a csípős paprika 80, a saláta 90, a sárgarépa 150, a tojás 19, az uborka 420, a zeller 250 forintért kapható. * (A gyöngyösi piacot nem tudtuk telefonon elérni, így árait sem áll módunkban közölni.) _________________________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ „ A gyerekek arca bevésődött a szívembe” Mancika, Fricike, Bodrika, vagyis két cica és egy kutya. Ezekkel a kedves jószágokkal népesítette be otthonát, kertjét Szalayné Szabó Zsuzsanna, mert már nem lehetnek körülötte az óvodások, akiket szeretgetni lehet. A közelmúltban nyugdíjba ment óvodavezető úgy érzi: a novaji családi házban vele élő édesanyján és fiáékon túl még muszáj, hogy legyenek a közelében gondoskodást, babusgatást igénylő apró lények. Akik személyesen is ismerik őt, tudják: tele van jó szándékkal, szeretettel, az Isten is óvónőnek teremtette. Génjeiben hordozza a pedagógiai érzéket. Nagyapja, nagynénjei is tanítók voltak, s családjukban szinte mindenki pedagógus, Vagy ha nem az, akkor pedagógust vett feleségül. Zsuzsika azt mondja, először csak azért választotta ezt a pályát, mert imádott óvodás lenni. Á dunántúli kis faluban, Levélen, ahol - Egerbe költözésükig - nyolcéves koráig élt, volt egy tüneményes óvónő, Aranka néni, akit példaképének tekintett. Meg aztán úgy gondolta, hogy egy óvónő élete végéig játszhat. S ebben nem is sokat tévedett. Mert most, nyugdíjazása után is úgy érzi, azért őrizhette meg mozgékonyságát, elevenségét, játékos kedvét, mert mindig kisgyerekek vették körül. Akik még ösztönösen cselekednek, nem alakoskodnak, úgy tesznek, ahogyan éreznek. Kimutatják, hogy ki az, aki számukra rokonszenves, s persze azt is, ha valakit nem kedvelnek. De mit lehet nem szeretni egy jó óvónőn? Zsuzsikát is körülrajongták a kicsik, s miután felnőttek és visszavitték hozzá gyerekeiket, vagy csak összefutottak vele itt- ott, mindig éreztették: öröm volt az óvodásának lenni. Szalayné Szabó Zsuzsanna 1973-tól dolgozott Ostoroson. Addig az egri járásban több községben is helyettesítette az épp hiányzó kolléganőt. Következésképp a számát se tudja, hány kisgyereket vont az ölébe, mert az apróságnak nyomta valami a szívét, és hányán tanulták meg tőle mindazt, amit iskoláskorukig meg kellett tanulniuk. Zsuzsika azt mondja, hogy valamennyi tanítványára emlékszik: „bevésődött az arcuk a szívembe”. Az ostorosi óvoda vezetésén túl egyéb feladatot is vállalt. Évekig járási, majd területi óvodai felügyelő volt. Intézményről intézményre látogatott, hogy átadja ismereteit, s egyben új, a gyerekek javára hasznosítható tapasztalatokat szerezzen. Ostoroson sikerült kialakítania egy olyan kollektívát, amelynek tagjai örültek egymás sikerének, és buzdították, aki elcsüggedt valami miatt. Kezdeményezésére a dajkákat is képezni kezdték, akik ezáltal kiváló segítői lettek a pedagógusoknak. A nevelési programjukkal a tanítónők is elégedettek, mert valóban iskolaérett gyerekek ballagnak el az óvodából. Ugyancsak Zsuzsika érdeme, hogy az ostorosi hatévesek nem félnek a víztől, mert - erről már lapunkban is írtunk - a nyári szünidőben úszótáborba mennek az óvónőkkel Bükkszékre. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Szalayné Szabó Zsuzsanna munkáját nemcsak a gyerekek, a szülők és a pedagóguskollégák ismerik el. A kultúra napján Budapesten, a Vigadóban Magyar Bálint oktatási minisztertől átvehette a Brunszvik Te- réz-díjat. ________ NÉGYESSY ZITA A pályázatokról Eger A települések polgármesterei, jegyzői, illetőleg közművelődési szakemberei voltak hivatalosak arra a konferenciára, amelyet a Megyá Művelődési Központban tartottak csütörtökön A települési önkormányzatok közművelődési érdekeltségnövelő pályáznia címmel. A tanácskozáson megjelent mintegy 80 résztvevő tájékoztatót hallgatott meg a korábbi évek pályázati tapasztalatairól, valamint a támogatási célokról, a pályázat benyújtásának részletes szabályairól Domokos Jánosnak, a Magyar Művelődési Intézet Szervezetfejlesztési és Önkormányzati Osztály vezetőjének előadásában. Az elmondottak aktualitását növelte, hogy a vonatkozó jogszabály 2002-ben változott. A konferencia záró részében konzultációra biztosítottak lehetőséget a szervezők. ■
