Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-22 / 18. szám
2003. Január 22., szerda MEG Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL Egyre kevesebb a disznó MENTUSZ KÁROLY Nemes nedűk ünnepe A szakemberek úgy mondják, amikor egri bikavér, tokaji aszú, netán mátraaljai szürkebarát vagy bükkaljai olaszrizling kerül a poharakba, az mindig ünnepet jelent. Azért tartják ezt jeles eseménynek, mert dolgos, hozzáértő emberek munkája testesül meg ezekben az ízletes, kiváló minőségű nedűkben. Az iménti gondolatok méltán merülnek fel ma, amikor - a hagyományokat folytatva - újra Egerben találkoznak Észak- Magyarország legkiválóbb szőlészei és borászai. Három napon keresztül a szakmát érintő legfontosabb dolgokról hallgatnak meg előadásokat, és módjuk lesz a véleménycserékre, a vitákra is. Az idei - immár negyedik - találkozó kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a termelőket, a forgalmazókat foglalkoztató témát, hazánk európai uniós csatlakozását tűzze napirendre. A rendezők - az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, az Egri, a Mátraaljai, a Bükkaljai és a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa, valamint a TIT Bugát Pál Egyesülete - arra törekszenek, hogy ennek a részleteit megismértessék a résztvevőkkel. Ezért a program szerint különös hangsúlyt kapnak a csatlakozás költségvetési, finanszírozási problémái, mert ezekről sajnos még mindig elég keveset beszélnek, annak ellenére, hogy sokakban nem kevés kétséget ébresztenek. így az előadások jelentős része kapcsolódik a nemzeti bor-, illetve a bormarketingstratégiához, az integrált szőlőtermeléshez, a bortörvényhez és a nemes italok minősítéséhez. Ezek mellett kitérnek a szőlő- és a borágazathoz kapcsolódó állami támogatásokra is. Annyi bizonyos, hogy a jövőben a szőlészet és a borászat jövedelmezőségének növelésével őrizhetik meg az észak-magyarországi régió borvidékei a szerepüket és jelentőségüket. Ezért fontos, hogy tovább erősítsék együttműködésüket, még jobban fogjanak össze, és közösen lépjenek fel az érdekeikért. Lényeges ez a kutatások eredményeinek hasznosításában, a piaci munkában, a termékek értékesítésében. Az északi régió az elmúlt évben jelentős eredményeket ért el az idegenforgalomban, ami a borturizmusnak is köszönhető. A vendégek nem csupán a fürdőhelyeket, a történelmi nevezetességeket keresték fel szívesen, hanem a pincészetekben is gyakran megfordultak. Ez pedig köszönhető az országrészben tevékenykedő jó hírű szőlészeknek és borászoknak. A ma kezdődő konferencia minden bizonnyal segít majd a szakembereknek eligazodni a hazánk uniós csatlakozásához kapcsolódó kérdésekben. A város kalendáriuma Színvonalas helytörténeti tanalmányok Hatvan Lelki edzettség A Fradi ásza veszni hagyott évi 70 milliós garantált külföldi szerződést. Mondhatnánk, épeszű ember ennyiért nem mond nemet. Na de ép hitű testvér? A főprédikátor - annak a gyülekezetnek a vezetője, amelyet sűrűn látogat a futballista - megkönnyítette a menedzserek dolgát. Igaz, a klasszisjelölt fiatalember szerdán és vasárnap a lelki edzéseket is komolyan veszi. Egy mágus már próbálkozott a magyar focin segíteni. Ehhez most egy főprédikátor kell? b.s. VÉRADÁS. A Vöröskereszt és a Heves Megyei Vértranszfúziós Állomás január 23-24-én két településen is várja az önzetlen donorokat. Csütörtökön Recsken az általános iskolában 9-13 óráig tart a véradás. Pénteken Tamale- leszen a művelődési házban az egészségügyi szakemberek 9-14 óra között állnak a másokon segíteni akarók rendelkezésére. PÁLYAVÁLASZTÓKNAK. Csütörtökön Egerben 10.30-tól az Eszterházy Károly Főiskola dísztermében regionális pályaválasztási fórum kezdődik. Az esemény társszervezője a Heves Megyei Pedagógiai Intézet. Dr. Bakos Károly, az Oktatási Minisztérium főtanácsosa előadásá a 2003-2004. évi felsőoktatási felvételikről és az emelt szintű érettségikről is tájékoztat. KÉPVISELŐI FOGADÓNAP. Heves megye 1-es számú választókerületének egyéni országgyűlési képviselője, dr. Nagy Imre január 24-én 15-17 óra között Noszvajon, a polgármesteri hivatalban tart fogadónapot. A KÖLTSÉGVETÉSRŐL. Janu ár 30-án ülésezik legközelebb Aldebrő önkormányzata. A képviselő-testület foglalkozik az idei költségvetés-tervezettel, azt el is fogadhatja. Napirend keretében meghatározzák az önkormányzat 2003. évi feladat- és ülésrendjén is. PARKOSÍTÁS. A Széchenyi- terv keretében Újlőrincfalva ön- kormányzata 1,6 millió forintos beruházással fog neki az idén 125 éves település központjának csinosításához. A jelzett ráfordítási költségből az önerőn felül kapott pályázati támogatás 960 ezer forint. A faluközpont parkosításához tavasszal kezdenek hozzá. TRAFFIPAX. A megye közútjain közlekedők ma is számítsanak sebességmérő ellenőrzésekre. A megfigyelés alatt tartott szakasz 11-19 óra között a 3-as számú főút Hort belterülete, valamint 14-22 óra között az M3-as autópálya, valamint Gyöngyös belterülete, a Vachott Sándor út. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Megyei értekezletükön elfogadták azt az állásfoglalást, amiben egyebek mellett megfogalmazták: a monopolhelyzetben lévő vágóhidak és húsfeldolgozók import alapanyagból egészítik ki termékeiket, amiket aztán állami támogatással exportálnak. A tenyésztők ezért javasolják a miniszternek, hogy kizárólag hazai húsból előállított készítményekre járjon a támogatás. Mint írják: Heves megyében a veszteséges tenyésztés miatt jelentősen lecsökkent a sertésállomány, 1995- ben 104.800 állatból 7900 volt anyakoca, míg 2002-ben csupán 90.800 sertést, s ebből 6200 anyakocát tartottak. (Folytatás az 1. oldalról) Ez alapján a végrehajtás szinte lehetetlen. A kormányhatározat és a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdasági Főosztály Útmutatója is az érintett települési önkormányzatok „saját hatáskörben” történő döntésére hivatkoznak, azonban ezt a hatásAz ágazat képviselői úgy vélik: az FVM és az érdekképviseletek egyeztetéseinek meg kell szüntetniük a felvásárlók kartellszerű árdiktátumát, mert az alacsony árak miatt, megfelelő állami támogatás hiányában a megyében még meglévő tenyésztőtelepekre is a csőd, a felszámolás vár. Ez egyrészt vagyonvesztést eredményez, mivel a létesítmények más célra nem használhatók, másrészt jelentős kihatása lesz a munkanélküliségre is. A sertésállomány felszámolása mindemellett a gabonatermelőket is érinti, terményeik eladhatóságát hátrányosan befolyásolja. Felhívták a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a bezárásra ítéltetett telepeket a külföldi tőke székört semmilyen jogszabály nem jelöli meg. A kormányhatározat, mint az állami irányítás egyéb jogi eszköze, erre alkalmatlan. Az Ivádi Gábor által kifejtett álláspont szerint a kormányhatározattal történő önkormányzati feladat- és hatáskör-telepítés mindenképpen ellentétes a jogállamisággal, ezért arra kéri a tesgyerüetesen alacsony áron megveheti, majd néhány év múltán lényegesen drágábban vásárolhatunk tőlük húst és húskészítményeket, miközben az ágazatban dolgozók kiszolgáltatott bérmunkássá válnak. A megye sertéstenyésztői mindezek miatt azt kérik a tárca vezetőjétől, hogy a termelők és a felvásárlók érdekképviseleteitől kényszerítse ki azt a szakmai egyeztetést, amely nyomán megszűnik a termelők kiszolgáltatottsága. Emellett az uniós felkészülés időszakára olyan hathatós állami segítséget kémek, ami a sertéstenyésztés jövedelmezőségét, az ágazat megmaradását, illetve az európai közösségben való versenyképességét kellően szolgálja. is. p.) tületet, hogy semmisítse meg a kormányhatározat kifogásolt pontjait. A polgármester végül azt hangsúlyozza, hogy a fentebb megfogalmazott észrevételével nem akadályozni szeretné a munkát, hanem törvényes keretek között akarja folytatni azt. Sorrendben az ötödik Hatvani Kalendáriumot jelentette meg a Biztatás Társadalomfejlesztési és Kulturális Alapítvány. Az idei kötet ünnepélyes bemutatását az Ady Endre Könyvtárban tartották, ahol Bacsa Tibor főszerkesztő, valamint Kocsis István és Sisa Tamásné, a szerkesztőségi bizottság két tagja mutatta be a színvonalas kiadványt a megjelenteknek. A kötet ezúttal is számba veszi az elmúlt esztendő főbb várospolitikai eseményeit, beszámol a helyhatósági választásokról, és hosszabb interjút közöl Érsek Zsolttal, a település új polgármesterével. A kalendáriumban részletes beszámolót olvashatunk a harmincéves múltra visszatekintő olvasótáborokról, a Grassalkovichkastély felújításának tervéről és a műemlék további hasznosításának lehetőségeiről is. Igen jelentős többek között Demény-Dittel Lajos, Németi Gábor és Széplaki Sándor által jegyzett helytörténeti rész, amelyben az olvasó megismerkedhet a városból bevonult katonák I. világháborús hányattatásaival, a vitézi rend hatvani tagjaival, és a helyi cserkészmozgalom történetével is. Színvonalas írások számolnak be a városi kapitányság és tűzoltóság egykori és mai életéről, valamint az igen aktív nyugdíjasklubok ténykedéséről is. Külön fejezet foglalkozik a neves hatvaniakkal, akik munkájukkal nagyban hozzájárultak a város fejlődéséhez, jó hírnevének öregbítéséhez. A kötetet rangos versösszeállítás zárja, jó olvasnivalót kívánva a költészet kedvelőinek is. it. z. m.) (BABTAI Szfinx épült a hótorlaszokból Vélhetően a nagy mennyiségű hó az elsődleges oka annak, hogy minden eddiginél többen kifogásolják a települési utak, járdák állapotát. Az illetékes szerint a város mindent elkövet a takarítás érdekében, de a művelet igen költséges. Hatvan A december végi és a január eleji havazás nyomán néhány napig káosz volt a jellemző a közlekedésben. Nemcsak a mellékutak, hanem a főútvonalak is járhatatlanná váltak, a járdák és a parkolók pedig képtelenek voltak megfelelni eredeti funkciójuknak. A helyzetet súlyosbította, hogy amikor elkezdődött a takarítás, a gépek sok helyen a lakosság által már megtisztított felületekre túrták a kupacokat. A Veres Péter utcában akadt olyan,- jó humorérzékkel megáldott háztulajdonos, aki a portája előtt felgyülemlett torlaszból piramist emelt, természetesen a hozzá tartozó szfinxszel együtt. Simon Attila, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályvezetője szerint az elmúlt napokban a lehetőségekhez mérten sikerült járhatóvá tenni a közterületeket. A feladat összetett, hiszen a településen a 3-as, a 21-es és a 32- es főutak, valamint a Balassi, a Bercsényi utcák és a Boldogra vezető út a megyei közútkezelő kht. hatáskörébe tartoznak. A következő kategóriát az autóbuszjáratok útvonala jelenti, amelynek takarítását a Becker-Pannónia végzi; ezeket a részeket „feketére” kell tisztítani oly módon, hogy az aszfalt látszódjon. A harmadik csoportba az egyéb mellékutakat sorolták, amelyek hó- és jégmentesítését négy traktoros vállalkozóra bízták. Utóbbiak hóekéznek és igény szerint sóznak is. Ami a járdákat illeti, e téren elsőbbséget élveznek a kórházhoz és egyéb gyógyintézményekhez, az alapellátást biztosító egységekhez és a fontosabb közintézményekhez vezető szakaszok. Szintén fontos feladat a hidak és a 23 buszmegálló rendbetétele. Simon Attila szerint a rendkívüli tél miatt előfordul, hogy akadoznak a munkálatok, de a lehetőségekhez képest mindent elkövetnek a hó eltakarítása érdekében. Idáig 27 közmunkás dolgozott a varosban, de januárban módjukban áll újabb tíz főt felvenni. Emellett egy kistraktort is bevetettek a járdák takarításához, de sajnálatos módon a másik gépük karácsony előtt elromlott. A szűk utcák gondot jelentenek mindenfelé, mivel a nagyobb hómarók a járdára szórják a jeget, bosszúságot okozva a járókelőknek. Ugyancsak problémás a parkolók állapota, amelyek közül sokat még most sem lehet használni. Az osztályvezető megjegyzi: idáig csupán a központi „Ami a járdákat illeti, e téren elsőbbséget élveznek a kórházhoz és egyéb gyógyintézményekhez, az alapellátást biztosító egységekhez és a fontosabb közintézményekhez vezető szakaszok...” buszmegállóból és a vasúti hídról tudták elszállítani az összegyűlt hőmennyiséget.- A hó eltakarítása költséges feladat. Sózás esetén az anyagköltség 600 ezer forintot tesz ki naponta, arról nem beszélve, hogy a kihelyezett ládákat egyesek feltörik, és ellopják a tartalmukat. Eddig ez a tél mintegy nyolcmillió forintjába került az önkormányzatnak - jelenti ki Simon Attila. (t. o.) Alkotmányellenes a kárenyhítés? Bizalomnövelő munkahelyek A rehabilitációt tekinti fő szempontnak a megváltozott munkaképességű és egyéb egészségügyi okok miatt hátrányos helyzetbe került munkavállalókat foglalkoztató cég, amely újabb munkahelyek létesítését is tervezi. Hatvan Százharmincöt alkalmazottat foglalkoztatnak az Inter Wood Plus Kft. Mészáros Lázár utcai telephelyént„ olyan embereket, akik megváltozott munkaképességük és más egészségügyi problémáik miatt máshol aligha nyerhetnének alkalmazást. Van, aki születésétől kénytelen szembesülni egészség- ügyi problémájával, míg másoknak az elmúlt években csökkent a munkaképességük. Az üzemben papíripari termékek feldolgozásával, fémtömegcikkek szerelésével és igény szerinti csomagolásával, nyomdaipari termékek előállításával foglalkoznak. Udvardy Béla ügyvezető igazgató elmondja, hogy a rentabilitás biztosítása érdekében varrodai tevékenységet is folytatnak, textil és műbőr alapanyagból konfekcionálva termékeket. A szigorú minőségi követelményeknek valameny- nyi termékük megfelel. A hatvani üzemben tíz éve harmincöt alkalmazottal indult a termelés. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az alkalmazottak száma ma már közel az ötszörösére nőtt. A Heves Megyei Munkaügyi Központ munkahelyteremtő támogatása révén rövidesen újabb nyolc fő foglalkoztatására nyílik lehetőség. A termelési kapacitás mintegy 150 fő alkalmazását biztosíthatná, ám a további fejlesztéseket a megrendelések növelése teszi csak lehetővé. Ezért arra számítanak, hogy a város és a kistérség nagyberuházói az eljövendők- ben jobban igénybe veszik majd szolgáltatásaikat. Az üzemben négy részlegen állítják elő a termékeket. Az előírt minőség biztosítása nem kis feladat, hiszen a dolgozók többsége előképzettség nélkül érkezett az üzembe, és itteni munkahelyen szerezte meg az adott munkafázis elvégzéséhez szükséges gyakorlati tudást. A cégvezető fontosnak tartja megemlíteni, hogy az egészség- megőrzés és a rehabilitáció is fontos szerepet kap. Az alkalmazottak igyekezetére nem lehet panasz, hiszen zömmel olyan emberekről van szó, akiknek ez a munkahely jelenti az esélyt a megfelelő életvitel biztosításához, u. z. m.) A nyomdaipari termékek skáláját szeretnék tovább bővíteni FOTÓ: GÁL GÁBOR
