Heves Megyei Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-11 / 9. szám
| 2003. Január 11., szombat hírlap MAGA Z IN 11. OLDAL Az okirat-hamisítástól a téves jogértelmezésig mbudsmani eset- és jog- értelmezés tette helyre elviekben azokat a tévedéseket, amelyeket hivatalos helyeken vétettek a mátrabal- lai Hóra Erdőbirtokossági Társulat (EBT) ügyében. A történet igen tanulságos, s bár még nem ért véget a vele kapcsolatos per, mégis érdemes nyilvánosság elé tárni. A mátraballai Horn EBT elnöke tavaly decemberben fordult más hírközlő szervek mellett szerkesztőségünkhöz, s az Egri Rendőrkapitánysághoz. „Idős és rászorult emberektől megvásárolták kárpótlási jegyeiket, és olyan szerződéseket kötöttek velük, amivel a törvények szerint vagy pluszpénzért kényszerítették őket a licitálásra, majd a licitáláson szerzett területüket csak nekik adhatták vagy ajándékozhatták el" - áll a Varga István által jegyzett levélben. - „Utána csereszerződéseket kötöttek, ezzel játszották ki a törvényeket, így nem is tudhatott róla senki. Mindezt tették nyereségvágyból, hiszen pár forintért milliókat és vagyonokat lehetett szerezni. A mi ügyünkben ehhez társultak még okirat-hamisítások és illetékcsalások is. Ezzel nemcsak az erdőbir- tokosságnak, hanem a Magyar Köztársaságnak is kárt okoztak. ” Az elnök hangsúlyozza: ők nem akarnak senkit megsérteni, csupán a törvények adta jogaikat és az erdőben növekvő téli tüzelőjüket próbálják védeni. A levél folytatása végső elkeseredettséget sugall: „... az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság és az abból eredő jogbiztonság követelménye a tisztességes eljáráshoz való jog. Hol van... a jog- és létbiztonság, ha ezt ügyeskedők kijátsszák? Tévedni emberi dolog, de ilyet és ennyit?! Nem kívánom senkinek, de elképzelhetik, milyen érzés az, amikor a bírók csalóknak, okirat-hamisítóknak és a bíróság félrevezetőinek adnak igazat! (...) Ha igazság lenne, az így szerzett vagyonokat elvennék, és annak adnák vissza, akitől jogtalanul elvették.”. Az ombudsman jelentése A történtek pontos megértéséhez érdemes az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által az OBH-5935/2000. számú jelentésben leírt tényeket felsorakoztatni. Az EBT elnöke ugyanis kétszer is az ombudsmanhoz fordult. A dr. Gönczöl Katalin által aláírt és 2000. december 18-án keltezett jelentés a rendelkezésre álló iratok alapján készült. Az EBT elnökének büntetőfeljelentése szerint I. Árpád pétervásárai lakos 1996. november 18-án több társulati tagtól vásárolt ingatlant - olvasható a dokumentumban. - Az adásvételi szerződésekben nem a valós vételárat, hanem alacsonyabb összeget tüntettek fel. A szerződések megkötésének időpontját visz- szadátumozták az EBT megalakulását megelőző hetekre, napokra. I. Árpád 1996. november 27-én és 29-én a szerződéseket benyújtotta az Egri Körzeti Földhivatalhoz, kérve tulajdonjogi bejegyzésüket. Hiánypótlások után a földhivatal a tulajdonjogokat 1999 márciusában jegyezte be. A EBT elnöke 1999. október 28- án tett feljelentést az Egri Rendőr- kapitányságon, ahol feljelentéskiegészítés után november 25-én megtagadták a nyomozást az ügyben. Az ez ellen beadott panasz nyomán az Egri Városi Ügyészség (EVÜ) 2000. január 4-i határozatával hatályon kívül helyezte a nyomozás megtagadását, s elrendelte I. Árpáddal szemben a vizsgálatot csalás bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt. E nyomozást a rendőrségen 2000. augusztus 18-án megszüntették, mondván, nem állapítható meg bűntény elkövetése. Az EBT elnöke ezt is megpanaszolta, ám kérelmét 2000. október 24-én az ügyészség elutasította. Az indoklás eltért a rendőrségétől: I. Árpád elkövette ugyan a közokirat-hamisítás bűntettét, de annak büntethetősége már elévült. Az EVÜ szerint I. Árpád 1996 novemberének végén követte el a közokirat-hamisítást, amikor a visszadátumozott szerződéseket a földhivatalhoz bejegyzés végett benyújtotta E bűntettet a Btk. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, az elévülési ideje az elkövetéstől számított 3 esztendő. Az ügyészség szerint ,,az EBT elnöke a feljelentést még az elévülési időn belül tette meg, ám mivel a rendőrség a nyomozást megtagadta, s nem is foganatosított I. Árpád ellen irányuló nyomozati cselekményt, így csak a 2000. január 4- i ügyészségi határozat az első olyan intézkedés, amely megszakította volna az elévülést, ha annak kelte 1999. november 29-e előtti lenne. ”. Rossz elévülési számítás- Az adatok alapján megállapítottam - áll kiemelt betűkkel az ombudsmani jelentésben -, hogy az I. Árpád ellen elrendelt nyomozás megszüntetése alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot okozott, mert sérti a jogbiztonság követelményét és az ahhoz kapcsolódó tisztességes eljáráshoz valójogot. Azaz, az EVÜ tévedett, amikor az I. Árpád által megvalósított közokirat-hamisítás elkövetési időpontját, mint az elévülés kezdetének időpontját, 1996. november 27. és 29. napjaiban állapította meg. E tévedése miatt jogszabályt sért az, aki a nyomozás megszüntetéséről dönt. Arról van szó ugyanis, hogy az I. Árpád által elkövetett közokirathamisítások csak akkor fejeződtek tetőeljárást az Egri Városi Bíróság (EVB) 2001. szeptember 3- án megszüntette. A vádlott halála ugyanis büntethetőséget kizáró ok. Elvesztett polgári per Az EBT annak tudatában, hogy immár ombudsmani állásfoglalással és vádirattal alátámasztottan is igazuk van, jogi képviselője révén keresettel fordult az Egri Városi Bírósághoz. Felperesként nyolc alperes esetében a kifogásolt szerződések érvénytelenségének megállapítását kérte. Először a keresetA vádindítvány Az Egri Városi Ügyészség a B. 23/2000. számú ügyben egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével vádolta meg I. Árpádot, aki az 1996. november 8-i dátumozású adásvételi szerződések szerint mátraballai erdő- művelési ágú ingatlanokból különböző aranykorona-értékű területeket vett meg fia képviseletében M. V.-től és R. S.-nétől, illetve cserélt el F. J.-nével az 1996. október 23-i dátummal készült önkéntes birtok-összevonási szerződés szerint. Az adásvételek és a csere ténylegesen 1996. november 14-e után, a Hóra EBT megalakulását követően történtek, a szerződéseket is akkor készítették, hogy az EBT elővásárlási jogát ne gyakorolhassa. A visszadátumozott szerződéseket I. Árpád 1996. november 27-én és 29-én nyújtotta be az Egri Körzeti Földhivatalhoz, amely a hamis tartalmú okiratok alapján a tulajdonjogot a vádlott, s fia nevére 1999 márciusában bejegyezte. be, amikor a földhivatal a hamis tartalmú okiratok alapján a tulajdonjogát be is jegyezte. Ez 1999 márciusa volt. E bűntett ugyanis csak a hamis közokirat létrejöttével válik befejezetté, addig kísérlet. Az 1999 márciusában kezdődő elévülést szakította meg az EVÜ 2000. január 4-i határozata, amelyben I. Árpád ellen elrendelte a nyomozást. így az általa megvalósított közokirat-hamisítás bűntetteinek büntethetősége csak 2003 márciusában évülne el Dr. Gönczöl Katalin - mivel a nyomozást megszüntető határozat ez ügyben az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot eredményezett - kezdeményezte a Heves megyei főügyésznél, hogy az EVÜ nyomozást megszüntető határozatát hivatalból vizsgálja felül, és hozzon a jogszabálynak megfelelő határozatot. Az ombudsman 2001. február 5-i újabb levelében már arról értesítette Varga Istvánt, hogy az Egri Városi Ügyészség 2001. január 26- án folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt I. Árpád ellen vádiratot nyújtott be az Egri Városi Bírósághoz. A történetet azonban tovább bonyolította egy nem várt esemény. I. Árpádot meggyilkolták. így az ellene folytatott bünlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül 2001. május 30-i végzésében elutasította. Abban a bíróság szerint nem szerepelt sem az alperesek neve és lakóhelye, sem a pertárgy értéke, sem az ügyvédi meghatalmazás, sem pedig a költségmentesség vagy illeték-feljegyzési jog engedélyezésére irányuló kérelem, s nem esett szó az illeték lerovásáról sem. A hiánypótlást és a tárgyalást követően az EVB 2002. május 23- i elsőfokú ítéletében az EBT keresetét elutasította. Az indokolás kitér arra, hogy a Polgári Törvény- könyv (Ptk.) szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetve elő-haszonbérleti jog illeti meg. Ám ez esetben ,,a becsatolt tulajdoni lapokból és iratokból az állapítható meg, hogy a felperesnek az általa támadott szerződésekkel átruházott ingatlanokban tulajdoni hányada nem volt. így nem az erdőbirtokossági társulatot, csupán annak tagjait illette meg bizonyos időszakban elővásárlási jog meghatározott ingatlanok tekintetében. (...) Ezért alappal nemhogy a szerződések érvénytelenségére, de még azok hatálytalanságára sem hivatkozhat. A felperesnek hiányzik a perbeli legitimációja”. Az EBT ezt megfellebbezte jogszabály téves alkalmazására hivatkozva. A jogi képviselő álláspontja szerint egyrészt ő a tárgyaláson nem tett olyan kijelentést, amit az ítélet neki tulajdonított, vagyis hogy nincs tudomása az EBT elővásárlási jogáról. Másrészt jogi szempontból sem fedi az indokolás a valóságot, mivel az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. éviXUX. tv. 30. § (2) bekezdése értelmében „a tag tulajdonának (tulajdoni hányadának) élők közötti jogügylettel történő átruházása esetében e sorrendben elővásárlásijoga van a többi társulati tagnak, illetve a társulatnak. Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs elővásárlási joga mindenki másét megelőzi”. Az alperesek fellebbezési ellen- kérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték, mondván, hogy az elsőfokú bíróság is adásvételi szerződésnek minősítette a kifogásolt megállapodásokat, s az nem hozható kapcsolatba az 1996. augusztus 15-én megalakult erdőbirtokossággal. Továbbá: I. Árpád a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében és jóhiszeműen szerezte, így nincs mód az eredeti állapot helyreállítására. Kérelem felülvizsgálatra A megyei bíróság jogerős ítélettel helybenhagyta a városi bíróság döntését. Mindezek után az EBT felperesként felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. A 2002. november 11-i irat arra hivatkozik, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti indoklásában több helyen iratellenes megállapításokat tett, illetve az ítélet szemben áll a Ptk. és az erdőbirtokossági társulatról szóló törvény rendelkezéseivel. Az EBT jogi képviselője szerint a városi bíróság irat- és jogszabály-ellenesen utalt indokolásában arra, hogy a felperes jogi képviselője is kijelentette: az EBT elővásárlási joggal nem rendelkezik. Ilyen kijelentést ő nem tett, hiszen az erdőbirtokossági társulatról szóló törvény értelmében a társulatot a tagot követően elővásárlási jog illeti meg. Az alperesek egymásnak ellentmondó iratokat csatoltak be bizonyítékként. Az elsőrendű alperes például először egy 1995. szeptember 14-i adásvételi szerződést mutatott be, majd egy 1995. október 8-án készült ajándékozási szerződést. „Ha ezek valósak lennének, elsőrendű alperes nem lehetett volna az erdőbirtokossági társulat tagja. Ő egyébként 1997. február 7-én nyilatkozatot tett arról, hogy már az árverésen csalás történt, a licitáláson való részvételre kényszerítették. Emiatt az EVÜ nyomozást rendelt el folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt. Megszületett a vádirat is I. Árpád ellen. A bírósági eljárást a vádlott halála miatt szüntették meg. Kétségtelen tény, hogy az alperesek által becsatolt szerződések közül valamelyik érvénytelen, s a tényekből levonható olyan következtetés is, hogy a szerződéseket utólag készítették el. ” Az EBT kéri, hogy a Legfelsőbb Bíróság — az első- és másodfokú bíróság határozatainak megváltoztatásával - állapítsa meg az első- és másodrendű alperesek közötti szerződések semmisségét, azt, hogy az elsőrendű alperes az EBT tagja, így az EBT-nek az ő tulajdoni hányadára elővásárlási joga van. Kérte az alperesek költségekben való elmarasztalását is. Másodsorban kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az Egri Városi Bíróság új eljárás lefolytatására történő kötelezését. Jogos értetlenség és kifogások A mátraballai Horn EBT elnöke - társaival együtt - teljes joggal tartja érthetetlennek, hogy miért és hogyan tévedhettek hivatalos helyeken ekkorát a jogértelmezésben. Arra se talál ésszerű magyarázatot, hogy az EBT jogi képviselője vajon miért nem csatolta többszöri kérésükre sem az ombudsman jelentését a peranyaghoz, holott az szerintük perdöntő bizonyíték. A Heves Megyei Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökeinek címzett levelében még számos más kifogását is felsorolja, ám számára egyetlen dolog igazán fontos — mint már cikkünk elején idéztük —: ,,rni nem akarunk megsérteni senkit, mi csak a törvények adta jogainkat és az erdőben növekvő téli tüzelőnket védjük!”. Hogy mikor lesz vége az ügynek, azt találgatni sem érdemes. Egy biztos, az ombudsmani jelentésben is megállapított téves ügyészségi jogértelmezés alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságot idézett elő, sértve a jogbiztonság követelményét, az ahhoz kapcsolódó tisztességes eljáráshoz való jogot. A panaszos és EBT-beli társainak bizalmát a hazai jogrendben csakis egy körültekintő, minden körülményt figyelembe vevő felülvizsgálat állíthatja vissza. SZALAY ZOLTÁN Az Igaz Magyarok Szövetsége A kiskundorozsmai vasútállomáson 1957. január 28-án két, vonatról leszálló izgatott fiatalemberre lett figyelmes a rendőrjárőr. A fiatalokat igazoltatták, akik rövid faggatózás után elárulták, hogy határátlépési szándékkal érkeztek. Jugoszlávián át szerettek volna Nyugatra jutni. A járőr a szegedi kapitányságra kísérte őket, ahol az előállítást rutinkihallgatás követte, amely akkor vett komoly fordulatot, amikor az egyik előállított fiatal, egy egri, másodikos dobós diák személyes holmija között egy titkosírással készült levelet találtak a nyomozók. Rövidesen azt is sikerült kideríteniük, hogy a levél az Igaz Magyarok Szövetsége által használt titkosírással íródott, s a levél gazdája tagja e szövetségnek. A kihallgatók a nagy fogás reményében őrizetbe vették az előállított fiatalembert, és átadták a lakóhely szerinti illetékes rendőrkapitányságnak. A Heves Megyei Rendőrkapitányság politikai nyomozó alosztálya nagy reményekkel kezdett a szervezet felgöngyölítéséhez, reményeikben azonban rövidesen csalódniuk kellett. Mindössze négy további letartóztatást tudtak foganatosítani, s a levél tartalma sem valamilyen országos méretű összeesküvéssel volt kapcsolatos, hanem két tizenéves fiatalember között támadt lovagias ügyről szólt, amely egy ifjú hölgy iránti vonzalom kapcsán keletkezett, vagyis a diákromantika kategóriájába tartozott. A további négy letartóztatott szintén tizenéves diák volt. Két gimnazista — mindketten a Dobó István Gimnázium tanulói —, illetve az egyik csak volt, mert szülei az előző tanévben a budapesti István Gimnáziumba íratták át, egy nyomdász ipari tanuló fiú és egy fodrász ipari tanuló lány. A két utóbbi nem is volt tagja az Igaz Magyarok Szövetségének. Bár az ügyész vádiratában megpróbálta az Igaz Magyarok Szövetségét „különféle nacionalista és hazafias, az ország demokratizálásáért folyó népi mozgalom álarcába bújtatott fedőszervnek, a népi demokrácia belső és külső ellenségei által a népi demokratikus rend megdöntésére irányuló szervezkedésnek és lázadásnak” feltüntetni, a bíróság a háromtagú szervezetet ítéletében a diákromantika szüleményének tekintette. Miért kapott akkor az öt letartóztatott fiatal 10, 7 és 5 hónapi felfüggesztett börtönbüntetést, illetve javítóintézeti elhelyezést, ha a bíróság szerint „az eljárás során felmerült bizonyítékok alapján meg kell állapítani, nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy a vádlottak a Magyar Népköztársaság demokratikus államrendje ellen, annak megdöntésére szervezkedtek volna”? A vád izgatás volt. A baráti társaság, amelynek több tagját a színjátszás iránti lelkesedés és szeretet fűzte egymáshoz, a maga szerény eszközeivel tiltakozott a szovjet megszállás ellen. Az elnyomás elleni tiltakozásra egyébként nem utolsósorban azok a szovjet fiatalok forradalmi harcait ábrázoló szovjet filmek lelkesítették őket, amelyeket az ötvenes évek elején mutattak be Magyar- országon. November 4-e után írógépet szereztek, és röplapokat készítettek, amelyeket azután éjszaka Eger utcáin ragasztottak a házfalakra. A röplapok szövege a következő volt:,,Kádár úgy táncol, ahogy az oroszok fütyülnek", ,,Ne engedjétek, hogy az oroszok gyilkoljanak”, ,,Le Kádárral, Nagy Imrét vissza a kormányba!” ,,Az oroszok menjenek haza!", ,,Ne higgyetek az oroszoknak!”, ,,Éljen a Nagy Imre- kormány!”. December 6-án egy csizmát ábrázoló plakátot készítettek, a csizmából pedig a szovjet katonai parancsnokság ajándéka lógott ki, a kijárási tilalom. Készült plakát a Kossuth Rádióról is, amelyet egy hatalmas kacsával aposztrofáltak. A perbe fogottak közül többen részt vettek december 11-én az egri nyomdában a sztrájkra felszólító röplapok készítésében, és a híressé vált „A szabadság úgy szép, ha vérrel öntözzük" feliratú röpcédula készítésében is. Ez volt az Igaz Magyarok Szövetségének és néhány barátjuknak a bűne. A hatalommal való szembeszegülés pedig még gyerekek esetében sem maradhatott büntetlen. KOZÁRI JÓZSEF A Szovjet Csapatok Városi Katonai Parancsnokságának Hl. sz. parancsa! Eger, 1956. november 14-én. Az utóbbi napokban az ostromállapot megszüntetése után Egerben a hortista ellenforradalmárok és azok követői kezdték terjeszteni az ellenforradalmi röpcédulákat, és ellenforradalmi propagandát a városban és környékén, amelyek a magyar népidemokratikus rendszer ellen irányultak és az igazi magyar es szovjet nép barátsága ellen. A szovjet katonák, akik a nép érdekében és Magyarország függetlenségéért őrségben állanak, védik a2 ellenforradalmároktól a gyárakat, üzemeket, tanintézeteket, házakat, emlékműveket és más épületeket és hivatalokat, nem engedhetik meg, hogy egyes ellenforradalmi provokátorok károkat okozzanak a magyaroknak. ELRENDELEM; 1. Azokat a személyeket, akik terjeszteni fogják az ellen- forradalmi röpcédulákat, vagy ilyen híreket terjesztenek, vagy provokálják és üldözik a becsületes magyar embereket, haladéktalanul le lesznek tartóztatva es a hadiállapot törvényei szerint meg lesznek büntetve. 2. Ha nem szűnnek meg a provokációs cselekedetek a városban és környékén, amelyek aláássák Magyarország népi demokratikus rendszerét és annak vívmányait, kénytelen leszek újra elrendelni az ostromállapotot a városban és környékén. 3. Felszólítok minden becsületes egri polgárt, ne hallgassatok az ellenforradalmi és hortista banditák provokációjára, leplezzétek le őket, mindenféleképen biztosítsátok a személyi biztonságot, nagyszerű népetek békés életet. & Szovjet hadsereg városi parancsnoksága, Eger. A szovjet katonai parancsnokság parancsa és a diákok „bűne" között óriási a kontraszt
