Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)
2002-12-07 / 285. szám
11. OLDAL Európai Parlament: közelebb az emberekhez Az Európai Parlament szerepéről, az uniós csatlakozással kapcsolatos magyarországi népszavazásról, valamint a sajtó szerepéről is szó volt azon a konferencián, amelyet hazánk bécsi nagykövetsége szervezett az osztrák fővárosban. Az Európai Parlament épülete. Pártok és nemzetek A házigazdák nevében Barsiné Pataky EteUca nagykövet asszony szólt a média kiemelkedő felelősségéről, amelynek - mint fogalmazott - ezekben a hónapokban feladata, hogy a népszavazás előtt reálisan a közvélemény elé tárja a csatlakozással összefüggő lehetőségeket és kötelezettségeket. Rátérve a találkozó fő témájára, Michael Ránprecht, az Európai Parlament (EP) bécsi tájékoztatási irodájának vezetője a parlament növekvő jelentőségéről szólt, ugyanakkor az emberek éppen e szervezet munkájáról rendelkeznek a legkevesebb információval. Annak ellenére, hogy az uniós törvények meghozatalakor, mintegy kétharmad részben, a parlament döntései meghatározók, amelyek aztán beépülnek a nemzeti törvénykezés rendszerébe. Dr. Thomas Grunert, az EP nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartásáért felelős osztályának vezetője elmondta azt is, hogy az EP alapja a nemzeti identitás, hiszen 1979 óta közvetlenül az egyes tagországok választókörzeteiből kerülnek ki az EP képviselői, akik pártfrakciókba szerveződve végzik feladatukat. így aztán ez az unió egyetlen közvetlenül választott testületé, amely arra hivatott, hogy élőbbé tegye a kapcsolatot az emberek és az unió között. Brüsszel gyakran csak egy absztrakcióként jelenik meg. Pedig a törvényhozáskor konkrétan tetten érhető tevékenységük a leghét- köznapibb ügyekben is. Feladatuk, hogy képviselőik segítségével közelebb hozzák az EU tevékenységét, megértessék a polgárokkal a sokszor nehezen érthető szabályokat, például azt, miért is fontos meghatározni a banán görbületi fokát. A közelgő népszavazásnál rendkívüli szempont a magas részvétel, mert csakis így lehet teljes a csatlakozás legitimációja. Elengedhetetlen, hogy felkeltsék az emberek érdeklődését a téma iránt, s mutassák be, milyen új lehetőségek nyílnak meg a tagje- löllek számára a belépést követően. A brüsz- szeli tisztségviselő megemlítette: a jelöltek országaiban pillanatnyilag biztos többségük van a támogatóknak, ám bizonyos hírek — ezek közé tartozik az a vita is, amely a közvetlen agrártámogatások folyósításának ütemezéséről folyik — olykor csökkentik az unió népszerűségét és elbizonytalanítják az embereket. Példaként említette Lengyelországot, ahol ez az arány emiatt süllyedt 70-ről 50 és 60 százalék közé. Visszatérve az EP növekvő jelentőségére, dr. Thomas Grunert elmondta: elsőként támogatták évekkel ezelőtt a bővítést, szorgalmazták, hogy a mezőgazdasági alapokból az induló időszakban minél több jusson a belépőknek. Ez hangzott el azon a vegyes bizottsági ülésen is, amely az EP és a magyar küldöttség tagjaiból áll, és amely az összes csatlakozó állam esetében létezik. Ezek egyik legfőbb feladata, hogy minél hitelesebb és igazságosabb feltételeket fogadtassanak el a többi brüsszeli döntéshozó szervezettel. Nagyon érdekes, hogy azok a pártfrakciók, amelyek a strasbourgi székhelyű Európai Parlamentben működnek, különböző kérdésekben más és más érdekek mentén érvelnek. Ha például a munkaidővel kapcsolatos szabályozásról van szó, akkor — a nézetrendszerek közötti különbségek alapján — a szoci- alista/szociáldemokrata frakció szemben áll a jobboldali képviselőcsoporttal, amely elvileg a szabad piac- gazdaság, valamint a tőke érdekeit hivatott szem előtt tartani, míg a baloldal inkább a munkavállalókét. Nos, egy ilyen kérdésnél várható, hogy az ideológiai szempontok kerülnek előtérbe. Ugyanakkor gyorsan felborulhat a pártfrakciók szerinti rend, ha nemzeti szempontok kerülnek terítékre. Ha az EP az atomenergia tárgykörét tűzi napirendre, akkor Franciaország - ahol az energiafelhasználás 80 százalékát a nukleáris erőművek biztosítják - Ausztriával kerülhet szembe, ahol igen erős ellenzéke van az atomerőműveknek. Ebben az esetben várható, hogy a két ország jobb-, illetve baloldali pártfrakciója az ideológiáktól függetlenül egy platformba kerül, hiszen az adott ügyben erősebbnek bizonyulhat a nemzeti kötődés. Dr. Margetha Kopeinig, a Kurier Európa- szerkesztőségének vezetője, brüsszeli tudósító elsősorban az uniós újságírás sajátosságairól beszélt. Elmondta, hogy a brüsszeli bürokráciát gyakran a moszkvai Kreml zárt rendszeréhez hasonlítják, utalva az információk megszerzésének nehézségeire. Az az újságíró, aki nem hallgat az „ajánlásra”, miszerint mi a háttér, illetve mi a publikus közlemény, örökre elveszítheti a hivatalnokok és tisztségviselők bizalmát, ami akár a munkájának a végét is jelentheti. Ugyanakkor viszonylag könnyen lehet információhoz jutni az EP-től, a brüsszeli nemzeti képviseletektől, vagy az adott tagország minisztériumaitól. Sokkal nehezebb dolga van, ha a legfőbb döntéshozók (Európai Bizottság, Európai Tanács, Miniszterek Tanácsa) embereit próbálja meg véleménynyilvánításra bírni. A legnagyobb szakmai kihívás az — ismerte el az újságírónő -, hogy a száraz híreket érdekesen, a hétköznapi emberek száAz EP intézményi szerepe Ma az EP az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselő-testület, amelynek fő feladata, hogy a tagállami érdekeket megjelenítő Tanács, és a közösségi érdekeket megtestesítő Bizottság mellett az Unió állampolgárainak érdekeit képviselje a közösségi döntéshozatalban. Az EP ma már a közösségi döntéshozatal nagy részében a Tanáccsal közösen hoz döntéseket, alkot jogszabályokat, így a Tanács melletti társ-döntéshozó, társ-jogalkotó szervnek tekinthető, s vele közösen fogadja el az EU költségvetését is. A Parlament hagyja jóvá továbbá az Európai Bizottság kinevezését is, és felügyeli a testület munkáját. Hatásköröket azonban a korábbiakban egyáltalán nem gyakorolhatott, mivel legfontosabb jogköreit az utóbbi másfél évtizedben kapta meg. mára is emészthető módon dolgozzák fel. Ilyenkor el kell tekinteni a szabályok puszta közlésétől, és életszerű példákkal kell megvilágítani a témát. Példaként említette, hogy a csatlakozó országok éppen most szeretnék levédetni kedvelt nemzeti italaikat: a csehek a Becherovkát, a magyarok pedig a pálinkát. Ha erről születik cikk, és nem csak a szabályokról, azt biztosan sokan elolvassák majd-vélte. Egy kérdésre válaszolva közölte: az EU nem csupán gazdasági és politikai téren működik együtt, hanem itt egy értékközösségről is szó van. Ha tehát az európai értékekkel ellentétes jelenségeket (ilyen az idegengyűlölet is) tapasztalnak, figyelmeztetik a tagokat erre. Ez megtörtént Olaszország, Ausztria esetében, s erre számíthatnak a csatlakozó országok is. Monika Strassef, az EP bécsi irodájának helyettes vezetője az internetes kutatás lehetőségéről beszélt. Elmondta, hogy az EP honlapján a tagországok külön, saját nyelvű oldalakkal szerepelnek, ám nem csupán az alapanyag mechanikus fordítását találhatjuk meg azokon, hanem az adott nemzetet érintő, „testre szabott” közleményeket is ott olvashatjuk. A konferencia utolsó vendége az Európa Parlament egyik képviselője volt. Ursula Stenzel az ÖVP (Néppárt) delegációjának tagja — aki huszonhét évi televíziós munka után lett politikus—az EP növekvő jelentőségéről igyekezett meggyőzni a hallgatóságot. Ezek közé sorolta, hogy a közvetlen választással mindenképpen nőtt legitimizációjuk, és az országjelentés mellett a fejezetekről külön jelentést dolgoznak ki. A konszenzus érdekében nyilvánosságra hozzák az úgynevezett ámyékjelentést is, amely az Európai Parlament legnagyobb ellenzéki frakciójának (pillanatnyilag az Európai Szocialista Párt) álláspontját is tartalmazza. Főként azokban a kérdésekben hallatják szavukat, amelyek közvetlenül érintik az uniós polgárokat. Ilyen volt a gépkocsipiac liberalizációjával és számos, a környezetvédelemmel kapcsolatos szabály is, valamint az, hogy a legutóbbi nagy európai árvíz után kétszeresére emelték a kártalanítás összegét. Az a jó - folytatta -, ha az EP képviselője együttműködik a hazai parlamenti frakciókkal, a nemzeti minisztériumokkal és a szakértőkkel. (A transzeurópai, valamint a nemzeti pártok kapcsolatáról egy későbbi lapszámunkban olvashatnak bővebben - a szerk.) A jövő tavaszi népszavazással kapcsolatban - amelyen Magyarország lakossága a belépésről dönt — Ursula Stenzel elmondta: a legfontosabb érv a béke és a stabilitás mellett elsősorban az EU szolidaritási közösség jellegének hangsúlyozása lehet. Ez azt jelenti, hogy a közösségi pénzek döntő része Európa kevésbé fejlett régiói felé áramlanak majd. Magyarország számára tehát mindenképpen előnyös a csatlakozás. HAVAS ANDRÁS A kormányzat - és ezen belül a Külügyminisztérium - nagy súlyt fektet az európai uniós csatlakozás előkészítésének, folyamatának népszerűsítésére és propagálására. A feladatra számottevő pénzkeret áll rendelkezésre, amelynek egy részéből a média munkatársainak a képzését finanszírozzák. Ennek köszönhetően jutott el Hunorffy Erika, a Rádió Eger hírszerkesztője is Brüsszelbe és Strasbourgba. Kolléganőnk - mint mondja - kinntartózko- dása óta más szemmel nézi a közösséget, mint azt megelőzően. A Rádió Eger 23 éves, feltűnően csinos munkatársa eddigi szakmai pályafutása csúcsaként értékeli az Unió legfontosabb városaiban történő látogatását. A Külügyminisztérium közvélemény-felkészítő programja keretében tizedmagával - a csoport egyetlen megyénkbeli tagjaként - tölEU-csatlakozás a tájékoztatásban: magyarról magyarra tájékoztattak szakterületük tudnivalóiról. Pár nap elteltével átvonatoztunk Strasbourgba, ahol az Európa Parlamentbe nem látogatókként, hanem újságírókként érkeztünk, ami azt jelenti, hogy több helyre bejuthattunk. A magyar sajtósok számára kedvezőnek bizonyult az időpont, hiszen Módi Ferenc köztársasági elnök éppen akkor mondta el beszédét, amely - Erika szerint - az elemzésekben és a köztájékoztatást illetően is igen jó visszhangot váltott ki. tött el egy hetet Nyugat-Európá- ban; a hazánk valamennyi részéből összese- reglett újságírók minél hasznosabb időtöltését az a Fóris György szervezte, aki korábban a Magyar Távirati Iroda tudósítója volt, tíz éve pedig a belga fővárosban saját hírügynökséget vezet. Erika felsőfokban beszél tapasztalatairól.- Először Brüsszelt kerestük fel, ahol bejártunk az EU-bizottsághoz, tanulmányozni az ott zajló munkát - eleveníti fel a közelmúltat. - A tisztviselők és szóvivők készséggel Már nem küliigy Hunorffy Erika szerint noha az állam rengeteg pénzt áldoz a tájékoztatásra, ennek eredménye egyelőre vegyes. Úgy véli, a média még mindig külpolitikaként kezeli a közösség dolgait, noha meglátása alapján ezek egy ideje már belügyi kérdésnek számítanak; akkor is, ha a legfontosabb döntéseket nem Budapesten, hanem például Strasbourgban hozzák meg.- A néhány nap elteltével ismét visszamentünk Brüsszelbe az EU- csúcsra, ahonnan 800 újságíró küldte tudósítását a Föld minden pontjára - folytatja beszámolóját a Rádió Eger hírszerkesztője. - Fantasztikus élmény volt testközelből látni azokat a politikusokat, Verhaugentől Schröderig, Solanától Prodiig, akiket eddig csak a tévéből ismerhettünk... S emellett feltétlenül említést érdemel az a profizmus, ami a rendezést jellemezte: mindenki tudta a helyét, a médiumok részére több száz nemzetközi telefonvonalat biztosítottak, étel-ital várta a résztvevőket, a biztonsági intézkedések pedig - az őrzéstől a beléptető rendszerig - valóban minden képzeletet felülmúlnak. Tapasztalatai alapján Hunorffy Erika nem siklik el azon dolgok fölött sem, amelyek szerinte az Európai Unió hazai megjelenítésében kifogásolhatók. így például a tálalást, az információk súlyozását illetően.- Miközben az EU-csúcson megszületett Schröder német kancellár és Chirac francia elnök megállapodása, amelynek alapján a csatlakozásra váró tíz állam agrártámogatásának a fedezete mégis szerepel az uniós költségvetésben, addig a hazai tömegtájékoztatásban a hír szinte elsikkadt, és napokon át az oroszországi túszdráma volt a vezető téma. Természetesen a terrorakciókkal is foglalkozni kell, ezt senki nem vitatja, de a francia és a belga sajtóban a két politikus megegyezése a tény jelentőségének megfelelő teret kapott. Nemes egyszerűséggel mérföldkőnek minősítették az Unió történetében - jelenti ki kolléganőnk. Hogy hogyan kellene a hazai sajtónak megközelíteni az Unióval kapcsolatos történéseket? Tudatosítani kellene az emberekben, hogy az Unióval még senki nem járt rosszul, mint ahogy azt is: az EU-nak legalább akkora szüksége van ránk, mint nekünk a közösségre. A hazai közvélemény számé közérthetőbben kellene fogalmazni, hogy ne találják unalmasnak a legfontosabb dolgokat. Nem kvótákról és egyéb szakzsargonokról szól a történet, hanem arról, hogy mindenki megértse a lényeget. Ha kell, magyarról magyarra kell lefordítani a tudnivalókat, hogy mindenki tisztában legyen a történelmi folyamat lényegével és szükségszerűségével. Ez pedig a sajtó feladata lenne. A programban való részvétel óta Erika másképpen látja az Uniót, mint korábban.- Az ottani életszínvonal számottevően különbözik a miénktől. Hogy mást ne mondjak, a belga fővárosban vannak olyan utcák, amelyeket fűtenek... Még sincs senkire ráírva, hogy az Unió polgára. Azé az Unióé, ahová mi is igyekszünk. ___________________(T.o.) Hunorffy Erika: az unió ügyei ma már belpolitikának számítanak F OTÓ: T. O.
