Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)
2002-12-28 / 303. szám
6. OLDAL TARNAMÉR A 2002. December 28., szombat TÁRNÁMÉRA Polgármester: Bencze László Jegyző: Kovács Györgyné (körjegyzőségben működnek Zaránkkal) A képviselő-testület további tagjai: Bakó Tamás, Besenyei Ferenc, dr. Besenyei Ákos, Bártfai János, Kassáné Dér Gizella, Kovács János, Molnár András, Szekeresné Orsó Mária, Tímár László. Kisebbségi Önkormányzat: nincs. Községháza címe: Tárnáméra 3284, Árpád út 6. Tel.: 36/479-116, 36/479-101, fax: 36/579-028 Ügyfélfogadási rend: Hétfőn, kedden: 8-12 között, szerdán 13-16 között, pénteken 8-12 között, csütörtökön nincs. Polgármesteré: szerda 8-12 között. Lakosság száma: 1759 fő Korösszetétele: Ótól 6-ig: 78 fő 6-tól 14-ig: 201 fő 14-töl 18-ig: 110 fő 18-tól 60ig: 959 fő 60 fölött: 411 fő A falu legidősebb lakosa: Juhász Gézáné volt, aki a napokban, 101 éves korában hunyt el. Vállalkozások száma: Egyéni vállalkozó 86 fő. Működő üzlet: 35 db. (vendéglátó 6 db, élelmiszer 12 db, egyéb 17 db.) Építményadó: 1.070 ezer. Telekadó: 280 ezer. Iparűzési adó: 4.200 ezer. Gépjárműadó: 2.250 ezer. Testvértelepülés: nincs Jeles napok: • Augusztus 20. Falunap • November 11. Márton-nap — búcsú Közérdekű telefonszámok: Orvos: 579-050. Könyvtár: 479-114. Rendőrség: 479-104. Gyógyszertár: 479-108 vagy 579-030 Plébánia: 479-299. Iskola: 479-109. Óvoda: 479-142. Rendőrmúzeum: 479-514. Strand, kemping, ifjúsági tábor (csak nyáron): 479-139 Programlehetőségek: • Rendörmúzeum: egész éves nyitva tartás. Előzetes bejelentkezés alapján. • Szezonban (májustól szeptemberig): táborozási, strandolási lehetőség. • Alkalmi szálláshely: igény esetén foglalható. Az idegenforgalomért áldozni kell Egy szenvedélyes gyűjtő Tárnáméra légi felvételről: a központi téren az Almássy-kastély lett a település jelképe. Mögötte az általános iskola A tárnái térség idegenforgalmi gyöngyszeme a kitűnő adottságokkal rendelkező Tárnáméra. A község hírnevét országosan a strand és a hozzá csatlakozó ifjúsági tábor és kemping alapozta meg, az utóbbi évtizedekben pedig a Rendőrmúzeum hozta a látogatók jelentős részét. — Folyamatosan dolgozunk azért, hogy minél szebb és komfortosabb legyen a település — mondta Bencze László polgármester. - Befejezés előtt áll a temetőben az új ravatalozó, s készülünk a közvilágítás korszerűsítésére is. Ezek a fejlesztések természetesen mint az előző évtizedekben, pályázati lehetőségek függvénye. A ciklusprogramot a képviselőkkel közösen készíti el a polgármesteri hivatal. Az utóbbi helyhatósági választásokon a testület negyven százaléka új, így várhatóan új igények és tervek is felmerülnek a következő években. — Nagyobb arányú, több évet is igénybe vevő tervek fogalmazódtak meg - folytatta a polgármester -, hiszen szükségessé vált a polgármesteri hivatal felújítása, a napközi otthon konyhájának korszerűsítése és a legmerészebb álmainkban szerepel egy új óvoda megépítése. Tudjuk, hogy a lakosság évek óta szorgalmazza a Gyöngyösi úri járdaszakasz teljes aszfaltozását, mivel egyes részei szinte már járhatatlanok. A biztonság pedig a gyalogosok alapvető kívánalma. Az elkövetkezendő időszak feladata lesz a belvízelvezető rendszerek felújításának folytatása és a szennyvízelvezető rendszer megépítése (amelynek pályázatát négy éve folyamatosan beadják, de eddig nem sikerült állami támogatást nyerni), s komoly kihívást jelent majd a strand üzemeltetése.- Habár a gyermeklétszám csökkent"- folytatta gondolatait tovább Bencze László -, mégis gondolkodunk az iskola bővítésén. A gyermekek egy része most az Almássy-kastély alagsorában tanul, s tudjuk, hogy kényelmesebb körülményeket érdemelne az intézet. A milliós, milliárdos beruházások tervezése mellett apróbb, de a komfortérzetet növelő fejlesztéseket is szem előtt tart a település vezetése. így várhatóan a következő télre megépül a jégpálya, s a fiataloknak egy klubhelyiséget is biztosítanak a kötetlen esti szórakozásra. Az idegenforgalommal kapcsolatos elképzelések - amely kitörési pontot jelenthetne a falu életében —, egyelőre a strand üzemeltetésének függvénye. Mostantól ugyanis az önkormányzat vállalta a létesítmény működtetését. A próbaév a következő strandszezon lesz. ■ Mérai kezek építették a strandot Az 1960-as években társadalmi összefogással épült meg a helyi strand, kemping és ifjúsági tábor. Keresztesi Lajos vb-titkár és Galánfi László kezdeményezésére kicsik és nagyok lapátot ragadtak és ökrösszekérrel hordták a földet a leendő medence helyéről. A kitermelt földből szánkópálya épült — meséli Kovács Györgyné jegyző. - Az árnyas fák alatt elterülő strand olyan népszerű volt, hogy úszóversenyeknek adott helyet, sőt minden általános iskolás gyermek megtanult itt úszni. A létesítményt 1990-ig a tanács működtette. Akkor bérbe adta, ám az idei nyári szezon végén a bérlő jelezte, hogy nem kívánja tovább üzemeltetni a már alaposan leromlott létesítményt.- Tudjuk, hogy nem a bérlő hibája a most kialakult állapot folytatta a jegyzőnő —, hiszen az eltelt 12 év alatt nem jutott arra pénz, hogy fejlesszük a strandot. Időközben pedig olyan magas követelményszintet támasztottak a fürdővel szemben, hogy szinte lépést sem lehetett tartani ezzel. Mostanra több alapvető problémával is szembesülnünk kellett. Az ifjúsági tábor szinte teljesen felújításra szorul, s megoldásra vár a víz hőfokának állandó megtartása is. Igaz, az elmúlt esztendőben a kis és nagy medencét sikerült vízforgatóval ellátni, de az egyre emelkedő igényekhez és az előíráshoz képest még így is sok a teendőnk. Mivel az önkormányzat eddig nem talált tőkeerős befektetőt, ezért úgy határoztak: a strandot a hivatal működteti majd. Habár ez óriási terhet ró az itt dolgozókra, mégis jobb, mintha bezárnák és végleg a múlté lenne a híres fürdő.- Ezt a strandot a méraiak építették, s most mi is működtetjük majd - mondja elszántan a jegyző —, aki oly annyira komolyan veszi ennek az örökségnek a megőrzését, hogy máris bemutatja azokat a leveleket, amelyeket szétküldtek az országban. Itt ugyanis már a jövő nyárra készülnek és gyűjtik az előjegyzéseket a következő nyári táborokra — Nagy kihívás ez a hivatalnak, ugyanakkor erőt is ad, hiszen tudjuk, hogy a munkánknak a célja a strand megőrzése. Tavaly a Magyar Köztársaság Polgári Tagozatának Arany Érdemkeresztjével ismerték el dr. Gulyás István magángyűjtő munkáját, aki ugyancsak a közelmúltban költözött át Erkről Tarnamérára, ahol a kilencvenes évek derekán Francsics Ottó rendőrkapitánnyal létrehozták az ország első Rendőrmúzeumát. A magángyűjtő négy évtizede szorgosan gyűjt mindent, ami a múlthoz kapcsolódik. Hevesnek például egy oktatási eszközökből álló gyűjteményt adományozott, míg egy leendő boconádi múzeumba lámpásait ajánlotta fel. Legjelentősebb gyűjteményei a rendőr-relikviák, amelyek az állandó kiállítás mellett vándorkiállítás formájában járják az országot. Az utóbbi években a szenvedélyes gyűjtő ember révbe ért. Munkáját többször is elismerték. Büszke a Zrínyi Miklós Katonai Egyetem Bolyai-szaká- nak emléklapjára, a Belügyminisztérium által adományozott Aranyérem kitüntetésre, s persze a Heves Megyéért elismerésre, amelyet kétszer is megkapott.- Egy állatorvos negyvenévi praktizálás után biztos, hogy milliomos. Én nem lettem az. A hátsó épületem majdhogynem összeszakad. De nem baj. Én erre tettem fel az életem, nekem a gyűjtés és a nemzet kulturális értékeinek gazdagítása mindennél fontosabb - mondja Gulyás István. Hagyományápolás és nyitottság Festői környezetben, az Almássy-kastély szomszédságában működik a helyi általános iskola. A település joggal büszke a tanintézményre, hiszen a pedagógusok munkája sokrétű, s ennek eredménye is érezhető.- A település adottságait kihasználva az itt tanuló gyermekek mindegyike megtanul úszni - mondja Kassáné Dér Gizella igazgató -, s figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra is. A számító- gépparkunk internettel fölszerelt, rendszeresen készítünk Sulihíreket, s immár két idegen nyelv is tanulható az iskolánkban. A tanórai keretek közt néprajzi, népismereti és helytörténeti ismereteket oktatnak, az alsó tagozatosak megismerkednek a néptánc alapjaival. Később a pálya- választás kap fontos szerepet. A diákokra irányuló figyelemnek eredménye is van: országos, területi és megyei versenyeken rendszeren részt vesznek a tanulók, mi több, a gyerekek egyharmada eredménnyel is tér haza. Nem véletlen, hogy az elmúlt év végén a 250 diák közül hetvenen igazgatói dicséretet kaptak. Mivel a településnek nincs önálló művelődési háza, ezért az iskola vezetése felvállalta a községi rendezvények megszervezését. Jó kapcsolatot építettek ki az idősekkel, akikkel közös műsorok is készülnek, a településen élő vállalkozókkal és nem utolsósorban a szülőkkel, akik társadalmi munkában a játszótér megépítéséből is kivették a részüket. Az iskola munkáját több alapítvány is segíü. A Tamaméráért Alapítvány a legeredményesebb diákokat ismeri el, de jutalmat kapnak a jó sportoló, jó tanuló gyerekek is.- Tanulóinkat arra neveljük, hogy az időseket tiszteljék, a hagyományokat ápolják, de nyitottak legyenek minden új ismeretre, mint például a nyelvtanulásra, a számítógépes alapműveletek elsajátítására. Ettől a hármasságtól reméljük, hogy diákjaink értékes emberként állják majd meg helyüket az életben — mondja az igazgató nem kis büszkeséggel. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Urbán Zoltánné PEDAGÓGUS — Szeretném, ha nyáron virágosabb lenne a település, és több gondot fordítanának az itt élők és az önkormányzat is arra, hogy vi- rágosítson. Úgy érzem, a település rendelkezik azokkal az adottságokkal, hogy külsőleg is lehet és érdemes szépíteni. Bátran mondhatom, hogy a faluban lakók többsége szomorú azért, mert az ide érkező látogatók száma évről évre csökken. Ezen szükséges lenne változtatni. Ezen túl úgy érzem, hogy az üzletek modernizálásáért is lehetne tenni. Hosszú évek óta gond a foglalkoztatás. Nem tudom, mi a megoldás és lesz-e itt változás, de sokan kényszerülnek arra, hogy naponta ingázzanak a megélhetés reményében. Kovácsné Zazvarecz Ildikó ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁR — Talán azért is, mert én nagyon gyerekpárti vagyok, úgy érzem, hogy a településnek nagy szüksége lenne egy korszerű, új óvodára. Az iskola bővítése is fontos lenne a jövőben, hiszen jelenleg két épületben folyik a tanítás. A településen nagy a kerékpáros-forgalom. A Heves és Gyöngyös között száguldó autók gyakran veszélyesek a kerékpárosokra, és főként a gyermekek biztonsága nem kielégítő. Úgy érzem, az igazi nagy lehetőség a turizmus fellendítése. Itt van még mit tenni, de az adottságaink megvannak ahhoz, hogy az üdülőket és a fürdőt kihasználva felélénküljön végre a vendégforgalom. Somodi Mihály FŐISKOLAI TANULÓ — A településnek nagyon jók az adottságai ahhoz, hogy egy idegen- forgalmi központ legyen. Szinte mindenki, aki itt él, látja ezt és tudja, hogy a kitörési pont a település életében a nagyobb látogatottság. Ehhez persze a fejlesztések elengedhetetlenek. Nagy hiányossága a településnek, hogy nincs önálló kultúrháza Az emberek hetente egyszer általában a templomban jönnek össze. A fiataloknak hiányzik egy mozi, és általában szerintem lenne igény arra, hogy egy olyan termet kapjunk, amely vetítésekre, összejövetelekre vagy színházi előadásokra egyaránt alkalmas. Ez utóbbiakra biztos, hogy van igény az itt élő fiatalok részéről. Csintalan István nyugdíjas- Nagy gond, főleg a téli időszakban és a tartós esőzések idején, hogy a járdák nagyon rossz állapotúak. A beton feljött, talán soha nem is volt alkalmas a járdák borítására, s most több helyen is szinte járhatatlan a felületük. Ugyancsak jó lenne, ha végre megépülne a kerékpárút, hiszen a településen átvezető fő út nagyon forgalmas, akik naponta itt bicikliznek el, nem érezhetik magukat biztonságban. De tudjuk jól, hogy a pénz diktál, s nem könnyű fejleszteni. Az itteni ellátottsággal viszont elégedett vagyok. Mindent lehet kapni, s ez szerintem falusi viszonylatban kitűnő. Még húsboltból is kettő van. Kell ennél több vagy jobb? Besenyei Ferenc Áfész-elnök — Biztonságosan és jól működő intézményrendszert szeretnék, mely a település minden lakójának meg- elégedésére szolgál és erősítené a falu megtartó erejét. A község ismertségét és látogatottságát mindenképpen javítani kell, miután ez a kitörési pontunk. Meghatározó a település lakókörnyezetének védelme. Ezért a szilárd és a folyékony hulladék hosszú távú kezelését a jövőben meg kell oldani. Mint képviselő tisztában vagyok vele, hogy a költségvetésből ezek az elképzelések nehezen valósíthatók meg. De mint optimista ember bízom abban, hogy egyre több uniós forrással ezek az elképzelések valóra válthatók.