Heves Megyei Hírlap, 2002. december (13. évfolyam, 280-305. szám)

2002-12-11 / 288. szám

2002. december 11., szerda 4. oldal KÉZILABDÁS SIKEREK Sok új játékos mutatkozott be Kézilabdaberkekben, hasonlóan az iskolai félév­hez, lassan elérkezik a félév vége, amikor az addi­gi teljesítményt értékelve számot adunk a csapatok teljesítményéről. Talán azzal lenne érdemes kezde­ni, hogy mint már korábbi számainkból is értesül­hettek róla, csapatainkba nagyon sok új játékos ér­kezett, akik úgy gondolom, nemcsak a pályán, ha­nem az iskolai életben is számos új és érdekes fel­adattal találkoztak. Akcióban a főiskola férficsapata Először néhány gondolatot ar­ról a női csapatról szeretnék megosztani önökkel, amelyik a női NB. II. Észak-keleti cso­portjának a negyedik helyén áll az őszi szezon végeztével. Ez egy felettébb szép remé­nyekre feljogosító helyezés, aminek megtartásához vagy esetlegesen javításához az utolsó három fordulóban nyújtott teljesítményt figye­lembe véve - ahol jelentkez­tek figyelmeztető jelek - még mindenképpen vannak és lesznek is javítani valók. Itt azért kitérek ismételten arra, hogy a csapat játékosai ebben az időszakban már a másik ol­dalról - tanulás - is fokozot­tabb igénybevételnek voltak kitéve, amire - feltehetően a fi­atalságukból eredően - nem voltak megfelelően felkészül­ve. Mindezeket összegezve és figyelembe véve azt gondo­lom, hogy büszkék lehetünk lányainkra és Cseh Zoltánt edző úrra, aki nagy lelkese­déssel irányította mindvégig a csapatot, ezúton is gratulá­lunk neldk, és további sikeres szereplést a bajnokság tavaszi fordulójában. Másik csapatunk - a férfiak -, akik az NB. I/B Keleti cso­portjának résztvevői, még nem fejezték be a bajnokság őszi csatározásait. Szereplé­sük a helyezést tekintve nem olyan előkelő, mint a lányok esetében, de náluk is igazak az új játékosokra, valamint a diákéletre vonatkozó sajátos­ságok. Csapatunk a bajnok­ság befejezése előtt két forduló­val a hetedik helyet foglalja el a tabellán, ami a bajnokság őszi zárásakor a realitásokat nézve talán egy-két hellyel romlani fog. Úgy gondolom, hogy egy kemény vizsgaidő- szakot, illetve alapozást köve­tően lesz lehetőség ezen a he­lyezésen javítani. Hajrá, Főiskola! Dr. Magda Róbert EGYETEMI ADJUNKTUS Gyöngyösi Főiskola A Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a Mátra-Tan Kht. fizetett kiadványa. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Elnök: Dr. Ferenczi Márta. Tagok: Bárdosné Kocsis Éva, Jónás Zoltán, Dr. Dinya László, Dr. Wachtier István. 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. Gyöngyösi Főiskola A főiskola főépülete előtt Máté István szobra található AZ ALKOTÓ HÁZASPÁR Máté István szobrászművész M Máté István 1952-ben Csongrádon született. Eddigi, sikerekben gaz­dag pályafutása során számos kiállításon vett részt. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű: Sze­ged, Szentes, Hódmezővásárhely, Budapest, Szeged, Backa Topoln, Zenta, Iserbhn, Darmstadt, Helsin­ki, Oslo, Bécs, Ravenna. Munkája elismeréséül Derkovits- ösztöndíjban részesült, majd a ravennai Dante- biennálén a fődíjat, Pápai aranyérmet, később Róma vá­ros aranyérmét, továbbá az Olasz Köztársasági Ebök Díját nyerte el. Hazai kitüntetései közül a Magyar Köztársasági Arany Érdemérem a legjelentősebb. Egyik legelismertebb fiatal szobrászművészünk, akinek sok művét köztéren helyeztek el. Ezek közül csak néhányat emlí­tünk meg, Gyulán, a strandfürdő közelében a '48-as emlékhely, II. vi­lágháborús emlékművek (Szentes, Csongrád, Tápé, Soltvadkert) Szent István-lovasszobor (Tiszakécske, Hódmezővásárhely), díszkutak (Szentes, Kőszeg, Zsombó), Petőfi- szobor (Fehéregyháza, Detk), és még sorolhatnánk. A gyöngyösi Gazdálkodási és Me­zőgazdasági Főiskolai Karon, mint már az előző számunkban is emlí­tettük, 1987-től kezdve évenként vagy kétévenként rendszeresen újabb és újabb alkotása kerülnek elhelyezésre: a Tass-pusztai tangazdaság­ban a csodálatos díszkút, a főépület előtt a Tudomány al­legóriája, az aulában a főiskolai kar jelképét megtestesítő Mező­gazdaság-kereskedelem relief, amely egyben emlékplakett for­mában a kar legmagasabb ki­tüntetéseként adományozható. Aulánkat még számos tu­dós és gróf Széchenyi István mellszobra díszíti, amelyek mind Máté István művészetét hirdetik. Dr. Wachtler István FŐIGAZGATÓ-HELYETTES Itthon a főiskolán TANÁRKÉNT VISSZATÉRT EGYKORI DIÁKJAINK Dr. Magda Róbert, a Vállalatgazdaságiam Intézet Köz- gazdasági Tanszékének egyetemi adjunktusa nem tarto­zik a ráérős emberek közé; értelmes elfoglaltságokkal épí­ti körbe élete mindennapjait. Elmélyülten törekszik hiva­tása kiteljesítésére, kutat, könyvet ír, tanít - de ritka az a főiskolai sportesemény is, amiről hiányozna. Kevés nála lelkesebb drukkere akad a kézilabdásoknak. Bár a csa­ládban már diákévei alatt is egyértelmű volt az elkötele­zettség a főiskola felé - édesapja révén -, a pályaválasztá­sa a kezdeteknél mégsem volt ilyen egyértelmű. É rdekesen alakult ez annak idején - kezdi történetét -, mert akkoriban azt mondtam, hogy orvos vagy mérnök nem szeretnék lenni, de a tanításért sem lelkesedtem. Aztán az egyetemi évek alatt már kezdett a gondolkodásom formá­lódni, és amikor beiratkoztam a PhD kurzusra, gyökeresen meg­változott ez a véleményem.- Tehát mégiscsak saját elha­tározása volt ez a pályaválasz­tás?- Igen! Én úgy gondolom, hogy teljes mértékben saját döntésem volt. Bizonyára voltak apróbb ka- pacitálások a családi beszélgeté­sekben, ez talán természetes is. De a döntésemhez - ez egészen biztos - szabad kezet kaptam. Emlékezetem szerint megértőek voltak a szüleim, és semmilyen döntésemet szántszándékkal nem törekedtek befolyásolni.- ■- Eredetileg a gyöngyösi főis­kolán kezdte érettségi után a tanulmányait, de hamar továb­blépett...- Azért, mert mi még úgy kezd­tük a tanulmányainkat, hogy más­fél évet itt jártunk, a gyöngyösi fő­iskolán, és azt követően az évfo­lyam egy része - a továbbhaladni vágyók - az akkori gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen folytatta az ismeretszerzést. Én történetesen a Gazdaság- és Társadalomtudomá­nyi Karon folytattam és fejeztem is be tanulmányaimat.- Ezen belül lehetett szako­sodni, Önt mi érdekelte?- Az egyetemen, amikor vá­lasztanunk kellett, akkor én az ag­rár-közgazdaságtani részhez kap­csolódtam. A közgazdaságtan mindig is érdekelt, a mezőgazda- sághoz pedig már kisgyermekko­rom óta kötődtem, természetes közeg volt számomra.- Aztán ismét a nehezebb, kockázatosabb utat választot­ta. Olyan iskolába jött vissza tanítani, ahol édesapja nyom­dokain halad...- Én ezt nem érzem kockázatos­nak, és egyszerűen tudok rá vála­szolni; nekem a családom ez a főis­kola, és Gyöngyös a mindenem!- Úgy érzi, megtalálta az el­képzeléseit itt a főiskolán?- Én a főiskolán is megtaláltam életem célját, és a városban is jól érzem magam. Teljes egészében ide kötődöm, hiszen ide köt a csa­ládom is.- Beszélgetésünkben több­ször említette a várost. A főisko­lán kívüli életben mi köti ide?- Tizenöt évig kézüabdáztam, irodalmi színpadoztam - ezek mind-mind nagy ismertséggel jár­nak, szorossá teszik a kapcsolatot a városban élőkkel. Másrészt úgy gondolom, hogy ez a város elég nagy ahhoz, hogy az igényeket ki­elégítse, viszont még elég kicsi ahhoz, hogy kellően barátságos legyen, és az emberek jól megfér­jenek egymással.- Visszatérve az agrárgpzda- sághoz, mindennapjaink leg­fontosabb kérdése az uniós csatlakozás...- A jövő útján az egyedüli lehet­séges lépés a csatlakozás, de a kér­dés nem egyszerű, nagyon össze­tett. Amennyiben fejlődni akarunk, akkor ezt a tőlünk fejlettebbek se­gítségével eredményesebben tehet­jük meg. Talán húzóerőt is jelent­het egy olyan országcsoporthoz tartozni, akik lehetőséget biztosíta­nak tudásunk kiteljesedéséhez, an­nak bizonyítására, hogy a magyar humán tőke érték Európában.-A tanítás mellett most mivel foglalkozik?- Jelenleg is folyamatban van egy kutatásom, az Országos Tudo- mányos Kutatási Alapok program­ban pályáztam. Témája: A mező­gazdasági földhasználati rendszer elméletének fejlesztése. Egyébként alig két hónapja jelent meg egy kö­zös könyvünk dr. Szűcs István, egykori doktori témavezetőmmel, Uj irányzatok a földhasznosítás­ban címmel. Ez támpontot nyújt­hat a földkérdéssel foglalkozó szakembereknek, hiszen az uniós csatlakozás idején kiemelt kérdés­kör Magyarország számára ez té­ma. Természetesen mindezek mellett kollégáimmal együtt törek­szünk jegyzeteink, tananyagaink korszerűsítésére, hiszen a legfon­tosabb számunkra a hallgatók mi­nél szélesebb látókörének lehető­ségét megteremteni.- Tudományos munka, kuta­tás, tanítás, sportélet szervezése mellett jut-e idő a családra?- Számomra legfontosabb a családom! A hároméves fiam, Be­nedek, a feleségem, Tünde, aki szintén kötődik a főiskolához, hi­szen ő is itt végzett az Agrártudo­mányi Egyetem előtt. Amikor csak tehetem, minden szabadidő­met velük töltöm... Jónás Zoltán E migráns spanyol szülők ikergyermekeként 1939. március 24-én a franciaországi Poitiers-ben született José Luis Martinez, aki 1952 óta él Magyarországon, miután szülei politikai menedékjogot kaptak. Budapesten, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett, és 1963-ban a közgazdasági egyetemen szerzett köz­gazdászdiplomát. Az egyetem befejezése után először külkereske­delmi, majd idegenforgalmi cégeknél dolgozott kü­lönböző beosztásokban Magyarországon, illetve külföldön. így több évet töltött Havannában, Pá­rizsban és Barcelonában. Az elmúlt évtizedet az ok­tatásnak szentelte. Jelenleg egyetemi docens és a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazda- sági Főiskolai Karának tanszékvezetője Gyöngyösön. Három nyelven ír, 1965 óta publikál szépirodal­mi műveket. Több magyar szerző műveiből fordí­tott szemelvényeket spanyol nyelvre, illetve spa­nyol színdarabokat magyar nyelvre. Magyarul írt verseit az Élet és Irodalom, novelláit a Kortárs, más folyóiratok és napilapok tették közzé. Első önájló kötete „ Keresztúton” címmel a székesfehérvári Ár­gus Kiadó gondozásában jelent meg. Az alább kö­zölt versek a szerző megjelenés előtt álló „ Hazaté­rés" című új kötetéből valók. A kötet egyik érdekes­sége, hogy a Budapesten élő költő több verséhez a mátrai és a Heves megyei tájak és emberek szolgál­tattak ihletet. BEMUTATJUK MŰVÉSZTANÁRAINKAT José Luis Martinez Az én hazám Egyenérték Ima újév ürügyén A Haza számomra Szép lelkedet Segíts kérlek, jóságos úr, nem magyar eredet, nekem adtad, jó volna kiiktatni már és anyanyelv dolga, mellőled el, örökre minden háborút, mint ártatlan gyerek kerültem e honba s nem maradtam. hogy megnyugodjék a világ itt vertem gyökeret. Múlt és jelen Hadd legyen béke mindenütt. A Haza számomra sokszor bántott, hogy mire majd reánk köszön de minket ez a harmadik évezredünk rengeteget jelent: szülőföldem francia, összeláncolt. ne lássunk mást, csak szép jövőt. spanyol minden erem, Az életed Ne halljunk mást, csak ami jó, de magyar hitsorsba minden része s mi lelkünket felemeli, gyúrt a múlt s a jelen. egy lett velem. ne mondjunk mást csak a valót, A Haza kiváltképp kegy, isten adta jog, a legszebb ajándék, mit kapnom adatott s amelyet sajátként majd továbbadhatok. s én a részed. Csak azt tegyük, mi emberi. Karácsonyok A legszebb ünnep a Karácsony! Spanyolországban is, ilyenkor együtt készül az egész család, és a hangulat nagyon vidám, hiszen mindenki annak örül, hogy hajdanában Betlehemben Isten fiát megszülte a szűz. A legszebb ünnep a Karácsony! Magyarországon is, ilyenkor együtt készül az egész család, s lelkünket áhitat hatja át mikor a fenyőfát álljuk körül, mert megszületett a gyermek és jászolban dajkálja a szűz. A legszebb ünnep a Karácsony legyen bárhol is a világon pásztorok járnak, köszöntenek ott víg, itt ájtatos énekek hangozhatnak el, de mindenütt egyformán arról szól az ünnep: szeretet nélkül nem élhetünk.

Next

/
Thumbnails
Contents