Heves Megyei Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-30 / 279. szám

2002. November 30., szombat HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Életjáradékot ér a föld A kormány támogatja a tömegközlekedést Budapest A kormány anyagi segítséget nyújt öt nagyváros és Buda­pest tömegközlekedéséhez. A kabinet döntött egy olyan alap létrehozásáról is, amely a közalkalmazotti béremelés miatt forráshiánnyal küsz­ködő önkormányzatoknak nyújt segítséget. A kormány elfogadta a „föl­det életjáradékért” programot, amely a legfeljebb 20 hektár földtulajdonnal rendelkező, 60 év feletti nyugdíjasoknak teszi lehetővé, hogy tulajdonukat a Nemzeti Földalapkezelő Szerve­zetnek adják el piaci áron, cseré­be életük végéig havi járadékot kapnak. A kormány több olyan módo­sító javaslatot is támogat, amely a jövő évi költségvetésben javítja az önkormányzatok helyzetét - jelentette ki Lamperth Mónika. A belügyminiszter szerint 2,5 milli­árd forintos alapot hoznak létre, az önkormányzatok.ebből része­sülnek támogatásban, ha a nor- matívaemelésekből sem tudják fedezni a közalkalmazottak bér­emelését. Lamperth Mónika kijelentette, hogy öt nagyváros közlekedési vállalatának adnak pénzügyi segítséget. Pécs, Kaposvár, Mis­kolc, Debrecen és Szeged közle­kedési társaságának adósság- csökkentésére csaknem 3 milli­árd forintot fordítanak, ebből a legkevesebb a somogyi székhely­nek jut. Ülésén a kabinet elfogad­ta a rendőrség jövő évi finanszí­rozását 5 milliárd forinttal növelő módosító javaslatot. NAGY ESZTER DÓRA Csernobil: állami felelősség Budapest A csernobili katasztrófa ide­jén a magyar állam szerepé­nek tisztázását követeli a Fidelitas, illetve a Fidesz- Magyar Polgári Párt ország- gyűlési képviselőcsoportja - jelentették be az Egészség- ügyi Minisztérium előtt tar­tott tájékoztatón. Nyitrai Zsolt és Szijjártó Péter, a Fidelitas alelnökei országgyűlési határozati javaslatot nyújtottak be azzal a céllal, hogy az állam is­merje el felelősségét abban, hogy az 1986-os csernobili katasztrófa idején nem tájékoztatta megfele­lően a közvéleményt. A fiatal po­litikusok szerint az állam kártérí­tésre kötelezhető amiatt, hogy so­kan megbetegedtek, illetve a fer­tőzött területekre magyar munka- vállalókat küldtek. Külön kiemel­ték Csehák Judit egészségügyi mi­niszter szerepét, aki a baleset ide­jén miniszterelnök-helyettesként és az állampárt központi bizottsá­gának tagjaként dolgozott. Köteles György, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbioló­giai és Sugár-egészségügyi Kuta­tóintézet igazgató főorvosa az Europressnek egyértelműen cá­folta, hogy a csernobili baleset kö­vetkeztében a magyar lakosságot az egészségre káros mértékű su­gárdózis érte volna. A professzor szerint a hatóságok nem titkolóz­tak, sőt az intézetben mért sugár­zási adatokat naponta hússzor a környező országokba is továbbí­tották. Egy nevének elhallgatását kérő orvos szakértő ezzel szemben azt állítja: a csernobili katasztrófa idején a hivatalos jelentéseket a politikai vezetés „kozmetikázva”, nem a valóságnak megfelelően tu­datta a közvéleménnyel. Az ápri­Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Mi­nisztériumban az országos sugárbiológiai ku­tatóintézet 2002. évben nyilvánosságra ho­zott összefoglaló jelentését bocsátották ren­delkezésünkre: „... a hazai lakosság egészsé­gi állapotát sem a kezdeti időben, sem azóta a csernobili baleset miatt bekövetkezett több­letdózis nem veszélyeztette. Az egészség­ügyi-közegészségügyi statisztikai elemzések is ezt igazolják. A balesetnek tulajdoníthatóan sem a daganatos halandóság, sem a gyer­mekkori leukémiás és daganatos megbetege­dések és halálozások, sem a gyermekkori pajzsmirigybetegségek, sem a veleszületett fejlődési rendellenességek száma nem emel­kedett...” lis 29-ről 30-ára virradó éjszakán több mint ötszörösére nőtt Ma­gyarország egyes területein a su­gárszennyezés. Huszonnégy óra elteltével enyhült a baj, ám né­hány nap múlva újra magasabb értéket mértek. Az orvos szerint hazánkban a legnagyobb problémát az jelenti, hogy egyéb környezeti, kémiai ártalmak is társulnak a légtérben a csernobili katasztrófa óta itt lévő hosszú felezési idejű radio­aktív szennyezettséghez. Ezek az anyagok együttesen károsíthatják az emberek egészségét: rákos megbetegedést, a bőr, a vese, a légutak és nem utolsósorban az immunrendszer kóros elváltozá­sát okozva. Az orvos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pánikkeltésre valóban nincs ok, mert a hazán­kat ért sugárzás, ha magasabb is volt a „bevallott” értéknél, nem okozhatott tömeges megbetege­dést. Más a helyzet a fertőzött te­rületekre küldött teherautó-sofő­rökkel, akik közül huszonnyolcán már nem élnek, az özvegyek pe­dig elkeseredetten pereskednek kártérítésért. NÉMETH ZSUZSA Mádl Ferenc, Hazai György rektor, Johannes Rau a megnyitón FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Avató az Andrássy Egyetemen Mádl Ferenc magyar és Johannes Rau német köztársasági elnök egyaránt fontos eseménynek nevezte az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem létrejöttét. az egyetem névadójáról azt mond­ta: határozott, tudatos Európa- politika összefüggésében látta a 19. század Magyarországának sor­sát; országépítő törekvései mind­mind hazánk pozícióját erősítet­ték az államszövetségben. Johannes Rau köszöntőjében azt mondta: az egyetem megnyitá­sával különleges vágy vált valóra. Az egyetem nem egyszerűen kép­zőintézmény, hanem az európai gondolkodás megismerésének, a kulturális tapasztalatcserének a színtere is. europress Felülről nyitott kassza Szita Károly, a Fidesz önkormányzati kabinetjének vezetője szerint a 2003. évi költségvetés kevés pénzt biztosít a települé­seknek, miáltal jövőre egyre több önkormányzat kerülhet hát­rányba - önhibáján kívül. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke vi­szont bejelentette: a közalkalmazotti béremelésből adódó többletkiadásokat finanszírozni nem képes önkormányzatok­nak egy központi kasszából pótolják a hiányzó pénzt. Budapest Szita Károly, a legnagyobb ellen­zéki párt önkormányzati testüle­tének konferenciáján úgy ítélte: a hátrányos helyzetbe kerülő ön- kormányzatok csak további va­gyonfeléléssel vagy hitelfelvétel­lel pótolhatnák forráshiányukat. Szerinte a 2003-as költségvetés nem szolgálja azt a célt, hogy a magyar városok és falvak meg­felelő felkészültséggel lépjenek be az Európai Unióba. Úgy véli: a helyzet kísértetiesen kezd hason­lítani az 1995-96-osra, amikor a települések sorra adósodtak el, kerültek csőd közeli állapotba s amikor a vagyonfelélés megkez­dődött. Érdekes helyzetnek mi­nősítette a fideszes politikus, hogy a 2003-as költségvetés meg­ítélése tekintetében azonos plat­formra kerültek a kormányzati és az ellenzéki vezetésű városok. Mint utalt rá, a kormány meg­ígérte, hogy a közalkalmazotti béremelés 2003-ra áthúzódó ha­tásának teljes fedezetét biztosítja az önkormányzatoknak. Ehhez képest - tette hozzá - az önkor­mányzatok 240 milliárd forintot kapnak, amely a bérkiadások 50 százalékát sem biztosítja. Ugyan­csak bírálta a fideszes honatya, hogy 2003-ban dologi kiadásokra egy fillért sem kapnak a helyható­ságok, és 2002-höz képest csök­kennek a fejlesztési források is. Szita Károly szerint a pénzügyi tárca is elismerte, hogy a költség- vetés önkormányzatokra vonat­kozó része elbukott, amikor Lász­ló Csaba pénzügyminiszter a par­lamentben az önkormányzati fe­jezetet csak módosításokkal tar­totta elfogadhatónak. A kormánykoalíció pártjai megegyeztek a költségvetési törvény módosításairól, amelyek biztosítják az önkormányzatok működőképességét, s indítvá­nyukat kedden a parlament elé terjesztik - jelentette be Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Javasla­tuk értelmében egy „felülről nyi­tott kasszát” hoznak létre, és azon önkormányzatok, amelyek saját forrásból nem tudják fedez­ni a közalkalmazotti béremelés­ből adódó többletkiadásokat, e kasszából igényelhetik a hiányzó összeget. így az elnök szerint nem igaz, hogy jövőre önkor­mányzatok mehetnek csődbe. Kuncze Gábor az Europress­nek azt mondta, hogy az önkor­mányzatoknak igényelniük kell a támogatást, a megadott paramé­terek szerint mellékelve azt a ki­mutatást, amely alátámasztja a forráshiányt. Ha e számítások helytállónak bizonyulnak, akkor a Pénzügyminisztérium biztosítja számukra a szükséges összeget az említett kasszából. Utóbbi 3 milliárd forinttal jelenik meg a költségvetésben, de a szükséges pénzt akkor is kifizetik, ha a keret elfogyott. Az is fontos változás, hogy 2003-ban az önkormányzat­októl adóerő-képesség címszó alatt az idei 100 százalékkal szemben csak a normatívák 80 százaléka vonható el, sőt ha egy önkormányzat önerős fejlesztése­ket hajt végre, akkor 2004-ben az elvont pénz 25 százalékát vissza­igényelheti. Ekkor 100 forintból 40 forint marad nála, a mostani nulla helyett. EUROPRESS Tiltakoznak a bírók Kaposvár Határozatban tiltakozik a Za­la Megyei Bírói Tanács a bí­rák és a bírósági alkalmazot­tak jövő évi fizetésemelés­ének mértéke és módja miatt. A határozatot eljuttatták az Országos Igazságszolgáltatá­si Tanács elnökéhez, vala­mint a kormányfőhöz. Az Európai Bizottság 2002. évi országjelentésében szerepel, hogy hazánkban a bírói reáljöve­delmek 1998-tól csökkentek - mondta Kurta János. A Zala Me­gyei Bírói Tanács elnöke utalt rá, ennek a helyzetnek az orvoslá­sára a kormány 2003. január 1-jétől ötvenszázalékos béreme­lést ígért. Végül olyan javaslat született, hogy júliusban, illetve novemberben legyen 25 százalé­kos béremelés, ami éves szinten 13 százalékot jelent. Ez a bírói tanács számára elfogadhatatlan: elmarad a beígért januári bér­emelés, másrészt nem emelke­dik olyan mértékben a fizetésük, ami orvosolná a problémájukat, és ez már a bírói függetlenséget veszélyezteti. Az elnök szerint az emberek többsége úgy gondolja, a bírói bé­rek kiugróan magasak, jóllehet, ők máshonnan nem jutnak jőve delemhez. Kurta János azt mond­ta: a kezdő bíró átlag fizetése bruttó 202 ezer forint, az enyém elnökként és címzetes bíróként nem éri el a bruttó 400 ezret. Mint mondta: egy polgári bírónál átla­gosan 110 ügy van folyamatban. Számos nem bírói feladatot is el- végzünk, és nem napi nyolc órá­ban, hiszen gyakran hétvégén is dolgozunk. Mégis, csupán azt kérjük, a korábbi ígéretnek meg­felelő, ötvenszázalékos béreme­lést adják meg. VARGA ANDREA A szabadság ünnepe Budapest A nyolcnapos chanukka első nap­ja, az első gyertya meggyújtása külön jelentőséggel bír az ünnep napjai között, hiszen minden nap, amikor egy újabb gyertya kerül meggyújtásra, erre a napra térünk vissza - áll Salamon Berkowitz üzenetében. A New York-i Ortodox Zsidó Világtanács alapítója a Parlament épülete előtt gyújtotta meg az első gyer­tyát. Az eseményen jelen volt a hazánkban tartózkodó román mi­niszterelnök Adrian Nastase és Kovács László, a Medgyessy-kabi- net külügyminisztere. A chanuk­ka a szellemi és a vallási szabad­ság ünnepe. A gyertya kanóca és plaja szimbolizálja a fizikai és Szellemi részt, a kölcsönhatásuk­ból képződő láng a lelket. Az ün­nepségen megjelent állami veze­tők az új, és egységes Európa üzenetét küldik el a világnak. ■ Az első fényt pénteken lobbantották lángra fotó: europress/kerék ágnes Hírek Szavazás az EU-ról Az MSZP, az SZDSZ és az MDF számára elfogadható az európai uniós ügydöntő népszavazás dátumaként 2003. április 12-e, a Fidesz az Országgyűlés integ­rációs nagybizottságának hétfői tanácskozásán közli álláspont­ját. Medgyessy Péter április 12- ét javasolta az EU-csatlakozás­ról szóló népszavazás időpont­jának. MTI Bérnövelő Az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT) olyan bruttó bér­emelést javasol 2003-ra a kö­zépszintű és helyi bérmegálla­podásokhoz, amely az egyes kereseti kategóriákban 4,5 szá­zalékos reálbérnövelést ered­ményez. Ebben állapodott meg a kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldal, mti Ifi verseny Jól vizsgázott a kormány az if­júságpolitika területén - jelen­tette ki Újhelyi István, a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták elnö­ke Budapesten. A szocialista parlamenti képviselő utalt arra, hogy egy novemberi közvéle­mény-kutatási adat szerint az MSZP átvette a vezetést a Fidesztől a 18-33 éves korosz­tály körében, mti Drogvita Civil szervezetek közös nyilat­kozata szerint nem igaz, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) kábítószerrel kapcsolatos sza­bályainak változása legalizálná a használatot, enyhébben bün­tetné az iskolai fogyasztást, terjesztést, és kiskaput nyitna a drogkereskedőknek. A Drog- ambulanciák Szakmai Szövet­ségének Tanácsa, a Magyar Narkológiai Társaság, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete, a Társaság a Sza­badságjogokért nyilatkozata megállapítja: ezt a látszatot csak a politikusok keltik megszólalásaikban, mti Gyógyszer csekkre A jövő év második felétől a közgyógyellátottak és a krónikus szívbetegek részére a gyógyszercsekk bevezetését tervezi a szaktárca - jelentette be Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. A betegek a nélkü­lözhetetlen készítményekért egy meghatározott összeg erejéig ezzel fizethetnek a patikában, europress Művészeti gála Odaítélték a Magyar Művésze­tért idei díjait. Bereg újjáépíté­séért a Kós Károly Egyesülés, a megyei építészkamara, a Mányi Építész Stúdió, Duray Miklós író, Kaján Tibor grafikus, Kocsis Imre festőművész, Koltai Lajos filmművész, Kovács Nagy Mária szobrász, Pitti bácsi (Jaskó István), Gál Sándor nép­művészek, a Reneszánsz Rt., Balogh Miklós és Schrammel Imre kerámiaművész részesült az elismerésben, europress Utat kérnek Tiltakozó demonstrációk soro­zatát helyezi kilátásba több vecsési és környékbeli civil szervezet, ha a kormány a jövő évi költségvetésben nem külö­nít el pénzt arra, hogy az M0- ás autópálya tervezett követke­ző szakaszának építése elkez­dődjön. Hompoth Zoltán, a vecsési Orbán Balázs Erdélyi Kör elnöke rámutatott: az ígé­retekkel ellentétben nem kez­dődött el a 26 kilométer hosz- szú, az M5-öst az M3-as autópályával összekötő kör­gyűrűszakasz építése. Ugyan­akkor Vecsés, Gyál, Maglód, Üllő, Pécel és más települések mindinkább szenvednek az út- hiányból adódó nehézjármű­forgalomtól. MTI ____________Budapest ___________ M ádl Ferenc hangsúlyozta: az eu­rópai integrációs folyamat tervezé­séhez egyre több olyan szakértőre van szükség, aki politológiai, jogi, közgazdasági és egyéb ismeretek birtokában a korábbiakhoz képest jobban tudja szolgáim az EU kere­tében megvalósuló integrációt. 135 év elteltével, alig tucat eszten­dővel a kelet-európai diktatúrák összeomlása után, ma újra annak tudunk örülni, hogy mi, magyarok magunk „intézzük” dolgainkat - fogalmazott Mádl, majd hozzátet­te: mégpedig „közösen azokkal, akiket illet”. Úgy is mondhatnánk: akikkel szívesen vagyunk együtt. Akikkel összeköt a közös örökség, egybeszólít a hagyomány. Az államfő Andrássy Gyuláról,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents