Heves Megyei Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-29 / 278. szám

6. OLDAL HATVAN 2002. November 29., péntek HM Polgármester: Érsek Zsolt Alpolgármesterek: Zavarkóné Hargitai Katalin, dr. Fehér Oszkár Jegyző: dr. Tőzsér Zsuzsa A képviselő-testület további tagjai: Berényi Károly Csuvikovszky Lajos dr. Eperjesi Tamás Friedrich Tünde Kresák Árpád Lörincz Ferenc Matiszlovicsné Horváth Éva Oroszlán Lajosné Püspöki Zsolt Szabó Ádám Szabó Zoltán Szinyei András Szombati Lajos Tótpál Jánosné A Városháza címe: 3000 Hatvan Kossuth tér 2. szám. Tel.: 37/542-300 (központ) A polgármesteri hivatal félfogadási rendje hétfőn és szerdán 7.30-tól 16 óráig pénteken 7.30-tól 12 óráig Az okmányiroda félfogadási rendje hétfőn és szerdán 8-tól 12 óráig és 13-tól 15 óráig pénteken 8-tól 12 óráig Az okmányiroda telefonszáma: 37/341-002 Lakosság A iélekszám 24 ezer 111 fő, ebből életkor szerint: 0- 5 éves 1319 fő 6-14 éves 2493 fő 15-18 éves 1209 fő 19-62 éves 15272 fő 63-tól 3818 fő Vállalkozások A településen működő vállalkozások száma: 1751 Helyi adóbevételek (előirányzat): • helyi iparűzési adó: 250 millió forint • vállalkozók komm, adója: 10 millió forint • magánsz. komm, adója: 36 millió forint • építményadó 111 millió forint Hatvan partnertelepülései Kokkola (Finnország) Maassluis (Hollandia) Tavamelle (Olaszország) Jarocin (Lengyelország) Kézdivásárhely (Románia) Beregszász (Ukrajna) Alpullu (Törökország) Jeles napok Január 20: fogadalmi nap, emlékezés az 1739-es pestisjárvány áldozataira. Április 2: az 1949-es hatvani csata emléknapja. Június 19: az 1950. évi újhatvani tüntetést követően elhurcoltak emléknapja. Szeptember 20: emléke zés a vasútállomás 1944-es bombázásának áldozataira. Ha kell, csökkentik az adókat A település megoldásra váró felada­tai nem új keletűek, ám ezúttal minden remény megvan arra, hogy a következő időszakban tettekre váltsák az elképzeléseket. A vezető­ség igényes várost szeretne kialakí­tani, ahol otthon érzik magukat a hatvaniak. Érsek Zsolt szerint az új rendezési terv elkészülésével meg­nyílik az út a fejlesztésekhez.- A legfontosabb teendők évek óta adottak - jelenti ki Érsek Zsolt polgár- mester. - Mindenekelőtt a települést el­kerülő tehermentesítő utat említeném: a beruházás megvalósítása igen fontos áz itt élők számára, ezért is tartom biz­tatónak, hogy a tárgyalások alapján ta­vasszal elkezdődhet a munka. Időszerű a csatornahálózat kiépíté­se is, tekintettel az európai uniós köve­telményekre. Érsek Zsolt szerint elkép­zelhetetlen, hogy olyan ország tartoz­zon a közösséghez, amelynek egyes tér­ségeiben még el sem kezdődött a szennyvízelvezetés megoldására irá­nyuló tevékenység. A csatlakozás 2004-es tervezett időpontja Hatvanra és körzetére nézve is reménykeltő.- Áprilisban városunk benyújtja a pályázatot a szennyvíztisztító telep megépítésére, szep­temberben pedig a kistérség tele­püléseivel - Lőrincivel, Apccal, Zagyvaszántóval, Szűcsivel és Ecséddel - címzett támogatásért fo­lyamodunk, hogy mietöbb megva­lósulhasson ez a régi elképzelés. Rossz hír, hogy a kórház a leg­utóbbi elbírálás során sem kapta meg a rekonstrukció befejezéséhez szükséges pénzt, de a polgármester elmondja: addig pályáznak majd míg a gyógyintézmény kívül-belül el nem éri azt a szintet, ami joggal elvárható. A negyedik sarkalatos pont a Grassalkovich- kastély állaga és hasznosítása. A település közép­pontjában álló építmény tatarozása befejezésre vár, s az ehhez szükséges anyagiak előteremtése érdeké­ben a honatyaként is tevékenykedő Érsek Zsolt fo­lyamatosan tárgyal az illetékesekkel. A közelmúlt­ban a városlakóktól megkérdezték, milyen szándé­Az egyik legsikeresebb hatvani vállalkozó, Nagy Pongrác kovácsmester az általa ké­szített míves kapu előtt. A település szeretné megbecsülni értékeit fotói t. o. kot támogatnának a további rendeltetést illetően, s merész ötletek is születtek. A polgármester szerint mindenképpen olyan megoldást kell találni, ami nem kiadást, hanem bevételt jelent a város számára; nem zárja ki annak a lehetőségá sem, hogy pénzin­tézet költözzön a reprezentatív épületbe. Érsek fontosnak tartja a kisebb, ám a komfortér­zetet pozitív hányban befolyásoló terveket is. így Újhatvanban is lesz bankautomata, és - ha minden kedvezően alakul - ezen a településrészen is hama­rosan megnyílik egy bevásárlóközpont. Emellett a közmunkaprogram is folytatódik, hogy a városbeli­ek igényes környezetben éljék mindennapjaikat.- A vállalkozásokkal kiemelten foglalkozunk - je­lenti ki a polgármester. - Rendszeres találkozókat szervezünk részükre, de szoros kapcsolatot építünk ki a társszervezetekkel is. A harmonikus együttmű­ködés érdekében lehetőség szerint akár az adóterhek csökkentésére is hajlandóak vagyunk. __________■ A város odafigyel a gyerekekre Gyermekjóléti szolgálat minden településen működik; Hatvanban a Szivárvány Szociális és Egészség- ügyi Szolgálaton belül, önálló szakmai egységként tevékeny­kednek. Vass Györgyné osztályvezető szerint feladatuk szerteágazó. Nyolc munkatársuk - két szo- ciálpedagógus, három szociális munkás, egy gyógypedagógus, egy pszichológus és egy gyermek- és if­júságvédelmi ügyintéző - legfőbb teendői közé tartozik segíteni az érimetteket, hogy a gyermekek a családokban nevelkedhessenek. A településen is nagyon sok hátrá­nyos helyzetű, veszélyeztetett gyer­mek él. Fontos feladat ezen állapot megelőzése, megszüntetése, de ha ez sem segít, a fiatalt ki kell emelni az adott környezetből.- Miután megszüntettük az oko­kat, a mi feladatunk a család hozzá- segítése ahhoz, hogy a gyermek visszakerülhessen vér szerinti hoz­zátartozóihoz - tájékoztat az osztályvezető. A települé­sen példásan működik a jel­ző- és észlelő­rendszer, amit az oktatási in­tézményektől a bíróságon és ügyészségen át a rendőrségig megannyi intézmény és hatóság munkatársa alkotnak. A szolgálat a városban jelenleg 370 családot tart nyilván, amelyekben az elmúlt években veszélyeztetett gyerekek éhek. Főleg erkölcsi okok - például a családtagok anyagi, alko­holizálási és életvitelbeli problémái - miatt kerültek ebbe a helyzetbe, de nem ritka a testi és a szexuális bántalmazás sem.- Nem dugjuk a homokba a fe­jünket, ha problémával találko­zunk - mondja Vassné. - Nem ije­dünk meg a családtagok esetleges fenyegetésétől sem, hanem szem­besítjük őket az általuk okozott helyzettel; segítő kapcsolat kiépíté­sére törekszünk, s csak akkor java­soljuk a hatósági intézkedést, ha a szülő nem hajlandó együttműkö­désre. Utóbbi esetén viszont köte­lességünk lépni, éppen a gyermek jogainak a védelme érdekében. A szakember szerint a távolság­tartási törvény elfogadása célszerű lenne, hiszen nem a gyermeket kel­lene a családtól eltávolítani, hanem a bántalmazóját. __________■ E gy „öregdiák” a Bajzából Dr. Balás István, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője éle­te meghatározó időszakaként tart­ja számon az 1967-71 közötti éve­ket: ekkor járt a Bajza József Gim­náziumba, amely akkoriban az ország egyik legnagyobb középfo­kú oktatási intézménye volt.- Ma is jó szívvel emlékezem vissza osztályfőnökünkre, Rigó Jánosáéra, angoltanáromra, dr. Budai Lászlóm, valamint dr. Jám­bor Ottónéra, akik nagyban befo­lyásolták pályaorientációmat - idé­zi fel a bő három évtizeddel ezelőt­tieket a hivatalvezető. - De az em­lítetteken kívül is valamennyi ta­náromra hálával gondolok. Dr. Balás István ugyanígy szép emlékként tartja számon a hajda­ni, dr. Ambrus Imre és dr. Antal Gyula igazgatók által vezetett Zal­ka Máté Kollégiumban eltöltött ta­nulóidőt. A Né­meti Gábor ta­nár úr által ve­zetett honisme­reti szakkör pe­dig máig ható élményeket je­lentett számá­ra: innen hozta magával a szü­lőföld és a történelem megismeré­sére irányuló késztetését.- Természetesen egykori osz­tálytársaimmal mindmáig kiváló kapcsolatot ápolok, ami erősíti a vá­roshoz való kötődésemet - mondja a helyettes államtitkár. ________■ A legkisebb felekezet Dr. Barcza Béla lelkész a települé­sen működő történelmi egyhá­zak legkisebbikének, az evangéli­kus felekezetnek a helyiekből és a környéken élőkből álló gyüle­kezetét vezeti. Az 1960-tól segéd­lelkészként, majd három eszten­dő elteltével lelkészként tényke­dő lelkipásztor négy diplomájá­nak - köztük két doktorátusának - a többségét felnőttkorában sze­rezte. Korábban a dunántúli Tésen szolgált, 1981-ben került Hatvanba. Tudásszomja a mai napig csil­lapíthatatlan; kedves időtöltései közé tartozik a helyismereti anyagok gyűjtése és rendszerezé­se, háromszáznál is több publi­kációjának a java e témakörből származik. Egyházközsége törté­netét is szakavatott módon is­merteti.- Az evangélikusok, noha gyö­kereik a környéken fellelhetők, nem tartoznak a hagyományosan római katolikus Hatvan őslakos­ságához - jelenti ki. - Nagy részük a XIX. század végén költözött ide, vasúti és cukorgyári munkásként. Az 1930-as években kezdődött el vallási szerveződésük, templo­munkat 1935-ben szentelte fel Raffay Sándor bányakerületi püs­pök. Az imahelyet Sándy Gyula műegyetemi tanár magyaros stí­lusban tervezte, Sztehlo Gábor lel­kész működése idején. Dr. Barcza Béla megemlíti azt is, hogy hatvani lelkészként a környékbeli településeken élő és a gyöngyösi hívek lelki gondozá­sát is ellátja. Heves megyében mindössze két evangélikus lel­kész található - a másik Egerben -, ami azonban elégségesnek tű­nik, lévén, hogy a legutóbbi fel­mérések szerint szűkebb hazánk­nak mindössze 0,4 százaléka tar­tozik ehhez a felekezethez. Hat­vanban a nyilvántartás alapján csupán 200-220-an vallják ma­gukat evangélikusnak, Gyöngyö­sön pedig még ennél is keveseb­ben, alig 80-an. A helyi evangélikus templom - amit a közelmúltban kívül-belül felújítottak - az újhatvani híd lá­bánál, az Úttörő utcában találha­tó. Az istentiszteleteket a hónap első, harmadik és - ha van - ötö­dik vasárnapján délelőtt 10 óra­kor, míg a második és negyedik vasárnapon 16 órakor tartják. MILYENNEK SZERETNÉ LÁTNI TELEPÜLÉSÉT? Valló Katalin KÖZTISZTVISELŐ- Az ember csak általános igazsá­gokat mondhat: szükség lenne kul­turált városképre, joggal elvárható köztisztaságra, és mindenek­előtt arra, hogy a településünk­nek legyen han­gulata. Olyan kulturális prog­ramok is elkel­nének, amelye­ket látogatva minden korosztály megtalálná az ér­deklődési körének, ízlésének és igé­nyeinek valót. A szebb épületeket, műemlékeket nemcsak a jeles na­pok alkalmával lehetne megvilágíta­ni, hanem mindig, ezzel is hozzájá­rulva a város kedvező imázsához. A sportnak - ezen belül a tömegsport­nak - nagyobb fórumot kellene biz­tosítani. Mindezeken túl égetően fontos kérdés a fiatalok lakáshelyze­tének javítása. Dr. Déry Károly háziorvos- Legyen tiszta? Virágos? Rende­zett? Szép? Legyen, hiszen mindez csak rajtunk múlik! Mint ahogy az is, hogy ne le­gyen gonosz­ság, irigység, gáncs, politikai széthúzás. Olyannak sze­retném látni Hatvant, ahol az emberek se­gítséget nyújta­nak egymásnak, kis és nagy közös­ségek alakulnak, fogják egymás ke­zét örömben és bajban; ahol össze­fognak az adott cél érdekében, még­pedig nemre, fajra, bőrszínre, vallás­ra és minden egyébre való tekintet nélkül. Nemrég Ausztriában jártam, ahol láttam, hogy amennyiben az el­határozás megvan, működik a do­log. Ha itt is így lesz, akkor a váro­sunk olyanná válik, ahová érdemes hazajönni és érdemes visszajönni. Laczik Csilla RUHATERVEZŐ- Egy település milyenségét an­nak lakói határozzák meg. Számom­ra nem az épületek, hanem az em­berek jelentői a várost. Azt most is lehet ér­zékelni, hogy fejlődünk, min­dig csinosítga- tunk valamit, az összkép azon­ban mégis ve­gyes. Úgy tűnik, amit teszünk, az kevés, jóval több kellene. Az egyhangú szürkeség he­lyett színek kellenek, és sokkal több kiegyensúlyozott ember, akik tud­nak örülni valaminek. Sajnos, ma­napság nem érünk rá beszélgetni egymással, még a minimális őszinte érdeklődés is hiányzik a másik iránt. Fontosnak tartom a tisztaságot, olyan településen lenne jó élni, ahol ha az ember kimegy az utcára, nem lesz elrontva az egész napi kedve. Baranyi Vilmos képzőművész- Modem európai városban sze­retnék élni. A helybeliek és az ide lá­togatók közérzetét az apróságok - így például a gyakran üríthe­tő fémkukák el­helyezése - is nagymérték­ben javíthatják. Váljon jellem­zővé és min­denki által elfo­gadottá a tiszta­ság és a rend. Az épületek legyenek esztétikusak, az utcák takarosak, a természetvédelem pedig kapjon ak­kora jelentőséget, amekkorát megér­demel. Természetesen az emberek­ben legyen tolerancia egymás iránt, függetlenül attól, hogy melyik nép­csoporthoz tartoznak. Végezetül, úgy is, mint érintett, természetesen fontosnak tartom azt is, hogy Hat­van vezetése továbbra is művészet- pártoló maradjon. Mogyorósi Rudolfné KÁVÉHÁZ-VEZETŐ- Lakóhelyemet olyannak szeret­ném látni, ahol a gyermekeim nyu­godtan közlekedhetnek az utcán. Ahol sok a ke­rékpárút, nincs zsúfoltság a köz­lekedésben, és biztonságosan az utcára lehet engedni akár a légiesebbeket is. Jó lenne olyan városban élni, ahol a közterületi rendezvények nem gonddal járnak, hanem egy ar­ra alkalmas helyen felhőtlen kikap­csolódási lehetőséget biztosítanak az érdeklődők számára. Olyan Hat­vanban szeretnék élni, ahol minden korosztály megtalálja a kulturált szórakozási lehetőségeket, és meg is tudják fizetni azokat, legyenek akár idősek, akár fiatalok. Bízom benne, hogy ezek az elvárások minél előbb megvalósulnak. ___________■

Next

/
Thumbnails
Contents