Heves Megyei Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-16 / 267. szám

M E G Y E I KÖRKÉP 5. OLDAL 2002. November 16., szombat Az első száz Közzétették a leggazdagabb ma­gyarok listáját. A szerkesztők azonban megjegyezték, hogy a lajstrom összeállításakor az adó­hivatal adatait nem vették figye­lembe. Jobban is tették. Különben - a befizetések alapján legalábbis - több millió honfitársunk érez­hetőé úgy, hogy kimaradt a név­sorból. (—Ó) TALÁLKOZÓ. Hatvanban, a Damjanich Szakképzési Intézet­ben ma délelőtt 10 órakor kezdő­dik Heves, Nógrád és Pest megye értelmileg sérült fiataljainak III. regionális kulturális találkozója. Az eseményen - amelynek véd­nökei Sós Tamás, a megyei köz­gyűlés elnöke, Érsek Zsolt pol­gármester és Szabó Sándomé, az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium helyettes államtitkára - a gyerekek külön­böző művészeti ágakban mutat­ják be műsorukat. IDŐSEK. Az egri Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetének vendége 18-án, hétfőn 15 órakor Molnámé Deutsch Magda lesz. A szakember a Megyei Művelő­dési Központban megtartandó eseményen az időskorúak egészségvédelméről, a védőol­tásokról és a szűrővizsgálatok­ról tart előadást. VÉRADÁS. A Vöröskereszt vér­adásra várja ma az egrieket. Az önkéntes donorok 9-től 13 óráig a Balassi Bálint Általános Iskolá­ban tarthatják karjukat a tű alá. MEGALAKUL. Lőrinciben 18- án, hétfőn 14 órakor tartja ala­kuló ülését a helyi cigány ki­sebbségi önkormányzat képvise- lő-testülete. A grémium megvá­lasztja az elnököt és az elnökhe­lyettest is. FÓRUM. A hatvani Albert Schweitzer Kórház felügyelőta­nácsa lakossági fórumra várja az érdeklődőket 19-én, kedden 16 órára az Ady Endre Könyvtárba. Az eseményen dr. Kosztura László, a gyógyintézmény fő­igazgató főorvosa válaszol a hozzá intézett kérdésekre. NYERTESÜNK. November 9-i rejtvényünk megfejtése: „Egy kri­miben olvastam, szívem". A jó vá­laszt beküldők közül Daragó Istvánná (Novaj, Petőfi út 40.) nyert könyvutalványt. Gratulálunk! TRAFFIPAX. A gépjárműveze­tők ma 14 óráig óvatosan hajtsa­nak a 24-es főúton, valamint Gyöngyös és Gyöngyöspata belte­rületén, illetve holnap Karácsond és Nagy fügéd között, valamint a 21-es és délután a 25-ös főutakon, mert ezeken a helyeken a rendőr­ség mérőműszerrel ellenőrzi a se­bességhatárok betartását. Mit tartogat számunkra az EU? Egyre közelebb kerülünk az európai uniós (EU) csatlakozás pillanatához. Mind többet hallunk arról, hogy számunkra milyen elő­nyöket, illetve hátrányokat jelenthet. Körkér­désünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy a megyénkben élők mit remélnek e történelmi léptékű változástól? Heves megye Marmoly György, Eger:- Őszintén szólva aggódva fi­gyelem a folyamatot. Különösen a hazai mezőgazdaság és az ipar jövője kérdéses számomra. Már most tapasztalható egy-két hát­rányos következmény. A bér­munka kezd kiszorulni, a nagy cégek sorra vonulnak ki hazánk­ból. Az egyenlőtlen fejlődés tör­vényszerűsége változatlanul hatni fog, azaz so­ha nem érjük el például az angolok és a franci­ák életnívóját. Abban reménykedem, hogy a gyermekeim vagy az unokáim profitálhatnak majd a csatlakozásból. Gróman Józsefné, Eger:- Egyre többet hallani ró­la, de szerintem az informá­ció még mindig nagyon ke­vés ahhoz, hogy felelősség­gel lehessen dönteni e kér­désről. Én nem tudom meg­ítélni, hogy nekem és a csa­ládomnak mit hozhat a be­lépés. A csatlakozásig még van idő. Bízom benne, hogy a végleges dön­tésig többet tudunk majd a várható követ­kezményekről. Tóth Péter, Mór, Egerben tanu­ló diák:- Az EU az ' 50-es évek elején a gazdasági együttműködés jegyé­ben alakult, de a '90-es évektől egyre inkább politikai szervezet. Főként gazdasági szempontból kívánja integrálni a tagországo­kat. Idén január 1-jétől vezették be a közös valutát, az eurót. A csatlakozás talán gazdaságilag előnyökhöz jut­tathat bennünket, ám a politikai nyomás csorbít­hatja szuverenitásunkat. Épp ezért fenntartások­kal figyelem a csatlakozási folyamatot. Mohácsi József, Eger:- Engem leginkább az fog­lalkoztat, hogy a belépést kö­vetően mi lesz a hazai nyugdí­jasokkal. Ha abból indulok ki, hogy az EU legelmaradottabb országában, Portugáliában nyolcszorosak az átlagjövedel­mek a mienkéhez képest, elég szkeptikus vagyok. Úgy érzem, a mi hátrányunk behozhatatlan, s abban is ké­telkedem, hogy az én életemben érezhető válto­zást hozhat a belépés. Csáki Istvánná, Kerecsend:- Úgy gondolom, minden­képpen előnyt jelent számunkra a csatlakozás. Akit komolyab­ban is érdekel a kérdés, elegen­dő információhoz juthat a mé­diából. Magam is figyelem a hír­adásokat, hogy minél többet tudjak meg a folyamatról és a be­lépést követő időszakról. Kerékbilincs: végső megoldás (Folytatás az 1. oldalról)- A gyöngyösi önkormányzat 25/2000. számú rendelete szabá­lyozza ezt a kérdéskört. Nevezete­sen arról hoztak a városatyák a la­kosságot igencsak érintő döntést, hogy a Városrendészet a közterü­letről elszállíttathatja azokat a járműveket, amelyek a közúti for­galomban csak érvényes hatósági jelzéssel vehetnének részt, ám ilyennel nem rendelkeznek...- Ez nyilván az „elhagyott roncsautókra” vonatkozik, de mi köze ennek a Fő téren érvé­nyes rendszámmal, műszaki vizsgával, zöldkártyával, forgal­mi engedéllyel rendelkező au­tókhoz?- Az, hogy az önkormányzati rendelet kimondja: egyéb esetek­ben a 145/1995-ös kormányrende­let szabályait kell alkalmazni, ami már az eddig taglalt kihágásokra vonatkozik. Mivel magasabb ren­dű jogszabály rendelkezik az eljá­rásról, így az önkormányzatnak nem kellett erre külön szabályo­zást alkotnia. Mindezzel együtt a polgármesteri hivatal szakemberei- köztük a hivatal munkájának irá­nyítója, a jegyző úr - megvizsgál­ták és jogszerűnek ítélték a kerék- bilincs alkalmazását.- Többször szóba került már az autók elszállítása. Ezt mikor teszik meg?- Ha a szabálysértést elköve­tő nem fizeti meg a bírságot, il­letve ezt nem igazolja a postai feladóvevénnyel, akkor bizony nem vesszük le a bilincset. Ilyen esetben a járművet - a rendelet értelmében - elszállít­juk. Mint ahogy akkor is, ha a tulajdonos nem jelentkezik a járműért.- A gyakorlatban ez mit je­lent?- Aki kerékbilincset talál az autóján, az a 37/300-007-es tele­fonon, vagy a Fő tér esetében az ott szolgálatot teljesítő közterü­let-felügyelőnél érdeklődhet a to­vábbi teendőkről. Ha ezt elmu­lasztja, akkor elvisszük a kocsit. Elismerem, adott esetben bosz- szantó lesz, ha mondjuk csak a másnapi postanyitás -és a csekk befizetése - után áll módunkban visszaadni...- Jól értem, hogy elsősorban a Fő térre koncentrálnak az akció­val?- Valóban a belváros a kiemelt területek közé tartozik. A Fő téren még alaposabban ellenőrizzük majd a behajtási és tartózkodási engedélyeket.- Mi történik, ha a „feketelis­tán” most szereplő notórius sza­bálysértők mind jó útra térnek, amint azt, gondolom, Önök re­mélik?- Kiemelt figyelmet azokra for­dítunk, akik háromszor vagy an­nál többször követnek el szabály- sértést. így bővülhet, változhat a lista. Természetesen mi nem ezt szeretnénk, hanem azt, ha a sza­bályokat mindenki tiszteletben tartaná, és nem kellene ilyen esz­közökhöz folyamodnunk. _______________ ____________________________IS. P) F elkerülés „ feketelistára” S hogy mivel lehet felkerülni erre a „feketelistára"? Például a busz­megállókban történő megállással, várakozással, sőt parkolással, amire jócskán vannak példák. De vannak néhányan, akik rendsze­resen megsértik a Fő térre történő behajtás és az ott-tartózkodás szabályait, a KRESZ előírásait. ___TARI OTTÓ ___ Ö nszelekció Nem az ápolónők vagy a biztonsági őrök munkáját kívánom minősíteni, hiszen a közvélemény ezt úgyis megteszi helyettem. (Ahogy megteszi minden olyan ember eseté­ben is, aki feladatát a nyilvánosság előtt, olykor másokkal köz­vetlen kapcsolatba kerülve végzi.) A minap az egyik kórházban történtekre sem azért térek vissza, mert akár a panaszos, akár a bepanaszoltak mellett teszem le a garast; csupán az késztet véle­ménynyilvánításra, hogy - függetlenül a konkrét esettől - a ta­pasztalatok és vélemények alapján gyaníthatóan nem elszigetelt jelenséggel állunk szemben. Az előzmények röviden: egy beteg férfi felháborodott a kórház­beli bánásmódon, ezért úgy határozott, hogy saját felelősségére távozik az intézményből. Elmondása szerint azonban a bizton­sági személyzet nem akarta kiengedni a portán, mi több, erősza­kot is alkalmaztak vele szemben. Hogy közlése megfelel-e a való­ságnak, azt a vizsgálat hivatott eldönteni; szavahihetőségén ala­puló esélyeit mindenesetre rontja, hogy az őrök és az utóbbiak mellé felsorakozó ápolónők cáfolják a tettlegességet, nyomatéko- sítva, hogy mindenben az előírásoknak megfelelően jártak el. Öt tagadás vonultatik fel egyetlen árva állítással szemben, így hajla­mosak lehetünk azt gondolni: az elkeseredett páciens túloz. Leszögezem, az ügy megnyugtató tisztázásáig ez is benne van a pakliban, miként az ellenkezője is. Ám nem árt újfent hangsúlyozni, sokkal inkább a jelenség érdekes, mintsem az idézett példa. Ezt támasztja alá, hogy az írás megjelenése után telefonálók sokasága kereste meg e sorok szerzőjét azzal: maga is hasonlóképpen járt egyik vagy másik gyógyintézményben, ő is mesélhetne akár még cifrább dolgokat is, jól tesszük tehát, ha foglalkozunk a témával. Lépjünk hát túl az egyedi momentumon, s töprengjünk el ki­csit a mélységeken is. Azon, hogy miként alakulhatott ki az em­lített foglalkozási ágakról az a kép, amelynek tanúi lehetünk. Valószínűsíthetően nem egy adott szakma egésze az, amely az előítéleteket gerjeszti, hanem bizonyos művelői, akik viszont rengeteget ártanak lelkiismeretes kollégáik megítélésének is. En­nek pedig előbb-utóbb az a következménye, hogy a közvélekedés beskatulyázza valamennyiüket: nemcsak a hibázó őr lesz bun­kó, hanem az azonos egyenruhát viselő kulturált társa is, az ön­zetlen kedvesnővért pedig egy kalap alá veszik flegma, nemtörő­döm, a markát állandóan baksisért tartó kolleginájával. Mind­ezek nyomán nem kell hozzá sok idő, hogy a semmibe vesszen az a jogosan kijáró empátia, amit az éhbérért éjt nappallá tévő­ket övezi, vagy hogy ellenszenvvé változzon a megbecsülés, ami a személyi biztonságunkat vigyázóknak dukálna. Az általánosítás pozitív irányba való visszafordítása érdeké­ben - úgy vélem - nem mi, kívülállók tehetünk a legtöbbet, ha­nem maguk az érintettek. Mégpedig egészséges szelekcióval, az érdemtelenek kiközösítésével. S ez nemcsak a hivatás bec­sületének a visszaszerzése érdekében kívánatos, hanem össztár­sadalmi érdek is. Reformok a közszolgálatban Eger- A kormánynak az a szándéka, hogy egységes bértáblát hozzon létre a köztisztviselők, a közalkal­mazottak és a szolgálati jogvi­szonyban dolgozók számára - je­lentette ki Vadász János, a köz- szolgálati reform végrehajtásáért felelős kormánymegbízott tegnap a Magyar Népművelők Egyesületé­nek vándorgyűlésén. A bértábla a tervek szerint a minimálbérből kiindulva 6,5-szeres tartományt fog majd át a jelenlegi 3,5-szeres maximum értékkel szemben. Vadász János szerint a reform keretében mindez kiegészül 5-15 százalékos teljesítménypótlékkal, melynek összegét nem az intéz­ményeknek kell kigazdálkodni­uk, hanem központi forrásból fi­zetik ki. A kormánymegbízott a reform második pilléreként említette az ágazat dolgozóinak többletesélyt jelentő közszolgálati szociális jut­tatási rendszer megteremtését. Ennek elemei a 13. havi mellett a nyaraláshoz segítséget nyújtó 14. havi bér, s a megfizethető üdülé­si rendszer kiépítése. Véleménye szerint meg kell kísérelni a köz- szolgálati egészségügyi és nyug­díjrendszer megvalósítását is. Vé­gül hangsúlyozta, hogy a reform részeként új alapokra akarják he­lyezni az érdekegyeztetés rendsze­rét is, mégpedig az országos köz- szolgálati érdekegyeztető tanács felállításával. Ma este: Művészbejáró Művészbejáró a Gárdonyi Géza Színház átriumából. Hazai környezetben, a teátrum előcsarnokában készült az Egri Városi Televízió népszerű műsorának nyilvános fel­vétele, amelyben Csizmadia Tibor színidirektor a társulat évadnyitásáról, a külföldi és hazai vendégszereplésekről tájékoztat. Emellett gyerekek mondanak véleményt A legkisebb boszorkány című darab bemutatójáról, és szó esik rendezői tervekről, a fővárosban készülő közös produkcióról is. S színházjegyért is játszottak a nézők. Az adás ma 20.30 órakor látható az egri tévében _____ fotó: piu»y elemér A matőr alkotók tárlata Eger Egyéves előkészítő munka előzte meg az Amatőr Artium XVIII. Or­szágos Képző- és Iparművészeti Tárlat Heves Megyei Kiállításá­nak megnyitóját. A szakirányú felsőoktatási intézményeknek profi művészképzésben részt nem vevő alkotói művészeti se­regszemléjét háromévente rende­zik meg az országban, s felmenő rendszerű, tehát a legjobb me­gyei alkotás bemutatói meghívást kapnak az országos tárlatra. Mint Bajzáth Henriettől, a Me­gyei Művelődési Központ mun­katársától megtudtuk: rendkívül nagyszámú alkotás futott be zsű­rizésre. Tavaly még csak 205, míg az idén 287 műtárggyal érkeztek a megyénkben élő képzőművé­szek. Az idén összesen 74 alkotó jelentkezett, s a háromtagú zsűri — köztük Szemadám György és Baráth Hajnal, akik az ország va­lamennyi megyéjének kiállítási anyagait megtekintik, valamint Ásztai Csaba - 23 alkotást java­solt az országos, 2003 szeptembe­rében megrendezendő kiállításra. A beküldött képzőművészeti művek egyharmadát zsűrizték, ami azt mutatja, hogy az amatőr alkotók egyre magasabb színvo­nalon dolgoznak. A Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériumá­nak, a Magyar Művelődési Inté­zetnek, valamint a Megyei Műve­lődési Központnak a közös pályá­zatára minden alkotó 3 műtár­gyat nevezhetett be, sorozat ese­tében pedig öt alkotás volt be­küldhető. Sokan adták be pályá­zatukat az egri főiskola rajz tan­székéről, de sok régóta alkotó amatőr is részt vett a képzőmű­vészeti pályázaton. A tárlat anyaga november 25-ig tekinthető meg. (szuromd Egy elgondolkodtató alkotás a tárlaton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents