Heves Megyei Hírlap, 2002. november (13. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-13 / 264. szám
2. oldal 2002. november 13., szerda Gyöngyösi Főiskola Főiskolánk jubileumi kitüntetettjei KÖZÖS KUTATÁSOKAT FOLYTATNAK Lengyel vendégeink voltak A SZIE tiszteletbeli doktoraként (Doktor Honoris Causa) köszöntötte az ünnepi tanácsülés dr. David G. Topéi professzort. Topéi professzor, mint kitűnő tanár, kutató, iskolaépítő és szervező vált ismertté az Amerikai Egyesült Államokban és a világ számos országában. Kiemelkedő munkásságáért számos magas kitüntetésben részesült. 1988-ban az lorvai Egyetem Mezőgazdasági Karának dékánjává választották és egyidejűleg az Egyetem Mezőgazdasági Kutatóállomásának az igazgatói tisztét is ellátta. A 12 éves dékánsága idején betöltötte a Világélelmezési Díjat elbíráló bizottság titkári teendőit és az USA Egyetemi Földalapjait kezelő testület elnöki tisztét. A nemzetközi kapcsolatépítő tevékenység gyakorlati megvalósításáért az USA Mezőgazdasági Minisztériumának legmagasabb kitüntetését nyerte el. David Topéi professzor dékánsága idején szoros szakmai kapcsolat jött létre a SZ1E Gazdálkodási és Mező- gazdasági Főiskolai Kara és az általa vezetett Kar között. Ennek keretében a két intézmény rendszeres vendégkutató és tanári cserekapcsolatban áll. Az Iowai Állami Egyetem és a Főiskolai Kar között létrejött egyezmény alapján lehetőség nyílt arra, hogy a legjobb hallgatóink az Iowai Egyetemen folytassák tanulmányaikat és MSc., illetve PhD fokozatot szerezhessenek. A SZIE GYMFK legmagasabb elismerése a Főiskolai Emlékplakett, amelyet a 40 éves évfordulón ketten vehettek át. Dr. Bíró Ferenc, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, nyugalmazott egyetemi tanár. 1975-től az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, 1981- től pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora. Beosztásában az új, elsősorban ökonómiai jellegű diszciplínák dinamikusabb fejlesztését támogatta. Ezt a célt a korábban az egyetemhez kapcsolt Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskola képzési és tudomány szervezeti szerkezetének át-, illetve kialakításával, Gödöllőn pedig a Gazdaság és Társadalom- tudományi Kar megszervezésével valósította meg. Gyöngyösön a szervezeti integráció mellett a vezetés önálló kezdeményezési és cselekvési törekvéseinek segítségével viszonylag rövid idő alatt sikerült az új képzési struktúrának tudományos, személyi és szervezeti feltételeit kialakítani. Munkája során több kormány és tárcaközi bizottságban tevékenykedett. Hivatali munkája mellett mindig foglalkozott tudományos kutatással, tudomány szervezéssel, oktatással. Oktatómunkáján túl több kollégánk tudományos előrehaladását segítette, bölcs tanácsai, szerénysége nemcsak példaként szolgálnak, hanem a kar egyes stratégiai döntéseiben mértékadónak is tekinthetők. Dr. Fodor Gábor ország- gyűlési képviselő. Általános és középiskoláit szülővárosában, Gyöngyösön végezte, 1987-ben az ÉLTE Állam és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Még az egyetemi idő alatt bekapcsolódott a Jogász Társadalomtudományi, a későbbi Bibó István Szakkollégium munkájába, 1989-94 között az ELTE filozófia tanszékén tanársegédként politikai filozófiát és etikát oktatott. 1990-től országgyűlési képviselő, több rangos bizottság tagja, így a strasbourgi Európa Tanácsé is. 1994-96 között művelődési és közoktatási miniszter volt. Gyöngyös város képviselőjeként elérte, hogy megvalósuljon a Mátra Erőmű Rt Szénellátását szolgáló Kis Déli Bánya megnyitásának fő feltétele, a 3-as útvonal áthelyezése. Képviselősége és minisztersége számunkra legfontosabb eredménye, hogy segítette a gyöngyösi főiskola új épületének létesítéséhez szükséges kormányzati támogatás elnyerését. A napokban látogatta meg az Állattenyésztés- és Takar- mányozástani Tanszékünket egy lengyel szakmai delegáció. Vendégeink a Lengyel Állattenyésztési Kutató- intézetből, Krakkóból érkeztek hozzánk Dr. habil professzor Stefan Wawrzynczak vezetésével, aki hosszá időn keresztül töltötte be az intézet igazgatói posztját. Társaságában volt Andrej Manlecki, a kutatóintézet kísérleti gazdaságának igazgatója és az intézet néhány munkatársa. A látogatásuk célja volt, hogy az Állattenyésztés- és Takarmányozás- tani Tanszék és a krakkói Állattenyésztési Kutatóintézet között fennálló tudományoskutatási együttműködést további kutatási témáit egyeztessék. A két intézmény között gyümölcsöző kapcsolat alakult ki az utóbbi tíz évben. Ennek keretében dr. Gere Tibor professzor irányításával folyó szarvasmarhatenyésztési kutatásokról kapnak rendszeres tájékoztatást a krakkói kutatók. Ez alkalommal a magyarországi silózási módszereket és a nagyüzemi tehenészeti telepek tartás- technológiáját tanulmányozták a vendégek. Énnek keretében nagy érdeklődést tanúsítottak a dr. Herczeg Béla által folytatott LAL- SIL süóstarter kultúra alkalmazási lehetőségéről és a silózásban történő felhasználásáról. A tanszék néhány éve a gyöngyössolymosi KOKOFERM Kft. felkérése alapján sikeres vizsgálatokat folytat a LALSIL készítménnyel, amely olyan nyersrost-oldó enzimeket, tejsav- baktériumokat tartalmaz, amely javítja a silózott takarmányok emészthetőségét, csökkenti az erjedési veszteségeket, étvágyjavulást, kiegyenlített és magasabb tejhozamot, napi 1,5-2 kilogrammos abrakmegtakarítást, a termelt tej zsír- és fehérjetartalmának növekedését eredményezi. ____:___ A z LS-1 típusú silóstarter adagoló Prof. Dr. habil Stefan Wawrzynczak A silóstarter-kultúra egyenletesebb kijuttatására alakítottak ki munkatársaink, dr. Magyary István és dr. Nagy János egy adagoló-adaptert, amely a silókombájnra szerelhető, és a silózás közben a kombájn behordó garatán keresztül haladó zöldtömegre egyenletesen kijuttatja a silóstartert (1. kép). A berendezés és a silózási eljárás iránt vendégeink nagy érdeklődést mutattak. Dr. Gere Tibor professzor kíséretében meglátogatták a SZIE József- majori Kísérleti és Tangazdaságának korszerű tehenészeti telepét, ahol Zerényi Endre ügyvezető igazgató adott tájékoztatást az Állattenyésztési Tanszékkel közösen végzett siló- starter-kísérletek eredményeiről és a csíráztatottbúza-etetés tapasztalatairól. A korszerű, 120 férőhelyes tehenészeti telep munkájában tanszékünk oktatói is rendszeresen közreműködnek. Hallgatóink rendszeresen látogatják a magas színvonalon termelő üzemet. Számos szakdolgozat készült a telepen folyó kísérletek és megfigyelések alapján. Nagy érdeklődést tanúsítottak a lengyel szakemberek a tehenészeti telep számítógépes irányítási rendszere, a legújabb elektronikus állatmérleggel végzett testtömeg-ellenőrző berendezés és az egyedi számítógéppel vezérelt abrakadagoló automata iránt. Különösen a tehenek mozgás-aktivitását ellenőrző megfigyelő rendszer váltott ki nagy érdeklődést, ami lehetővé teszi az ivarzó tehenek időben történő kiválasztását és a sikeres termékenyítést. A kísérleti gazdaság Magyarországon az elsők között alkalmazza a precíziós növénytermesztést. A módszer lényege, hogy a táblák terméseredményei alapján a betakarító kombájnra szerelt berendezés pontosan méri a tábla területének minden pontján elért terméseredményeket. A terméseredmény alapján kapott táblatérkép adatait egy műholdas rendszerre továbbítják, és a következő évben a növénysűrűséget, a műtrágya-adagot, a növényvédelmet a műholdas rendszerből kapott utasításoknak megfelelően 'végzik, az előző években elért terméseredmény adatainak figyelembevételével. A műholdról irányított vetőgép, műtrágyaszóró és növényvédő berendezés optimális növénysűrűséggel, ideális, az eredmények alapján differenciált műtrágya-adaggal és növényvédelemmel képes programozni a terület termőképességének megfelelően programozott növénytermesztést. Vendégeink megtekintették intézményünk korszerű oktatási és gyakorlati létesítményeit, és megállapodtak a jövőbeni együttműködés formáiban. Nagy elégedettségükre szolgált, hogy elhelyezésük az intézet új szállodájában, az Opálban ideális viszonyok között történt. Dr. Gere Tibor EGYETEMI TANÁR, TANSZÉKVEZETŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁSBAN, A KUTATÁSBAN Tanáraink szlovák elismerései A kőkor óta folyamatosan lakott hely, bronzés vaskori, kelta, dák, kvád és avar települések nyomaival, sírleletekkel. 828 körül itt szentelték fel a mai Szlovákia első templomát, és a város Pribina szláv fejedelemségének központja, később a magymorva állam keleti fővárosa. Nyitra volt a szaloniki Metód érsek tevékenységének egyik színhelye 863 után. A honfoglaló magyarok 900-ban foglalták el Nyitra környékét. A város viharos periódusokat élt át történelme során, újabb dinamikus fejlődése 1945 után indult meg. A Szlovák Mezőgazdasági Egyetemet 1946-ban alapították, Kassán, 1952-től került Nyitrára. Az 50 év alatt mintegy 30 ezer diák végzett az egyetemen, amely a mezőgazdasági oktatás legmagasabb szintjét jelenti Szlovákiában. Napjainkban évente közel hétezer diák iratkozik be az intézménybe egyetemi hallgatónak, doktori képzésre, illetve a folyamatos oktatási programokra. A négy kar - az agronómiái, a kertészeti, a tájmérnöki, az ökonómiai és management és a mezőgazdasági mérnöki mintegy 500 oktatót foglalkoztat, beleértve a vendég- és külföldi oktatókat is. A SZIE Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karának főleg az ökonómiai és management karral van jó kapcsolata. A kart 1959-ben alapították és a Szlovák Köztársaság Akkreditációs Bizottsága akkreditálta. A kar oktatási rendszerének három szakasza van. Az első szint a főiskolai program. A program három éve alatt széles körű, alapozó jellegű az oktatás, de kiemelt tárgyként szerepelnek az agrár-közgazdaságtan és a mezőgazdasági üzletvezetés. Az első évben a hallgatók kötelező törzstárgyakat tanulnak, a 2. és 3. évben viszont a tárgyak 20 százaléka fakultatív. A második szint a mérnöki fokozat elérését teszi lehetővé, további 2 év alatt. Itt a diákok már specializálódhatnak a következő tudományterületek tanulására: • agrár-közgazdaságtan; • élelmiszer-gazdaságtan; • agrár-üzletvezetés; • pénzügy; • számvitel és könyvvizsgálat; • regionális fejlődés; • nemzetközi agrárkereskedelem. Ezen a szinten a tantárgyak 40-50 százaléka fakultatív. A mérnöki program államvizsgával végződik, ahol meg kell védeni a hallgató által írt disszertációt. A harmadik szint a posztgraduális doktori program, ami erősen kutatásorientált. A Szlovák Mezőgazdasági Egyetem hosszú évek óta szervezi a nemzetközi tudományos konferenciákat, melyeken a gyöngyösi oktatók is részt vesznek. Az egyetem a Szervezéselméleti Tanszékkel közös kutatást is folytat, a kutatás címe: „A mezőgazdaság fejlesztésének távlati lehetőségei, különös tekintettel az üzemi formákra. ” A Gyöngyösön kétévente szervezett nemzetközi tudományos konferenciákon a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem oktatói is tartanak előadásokat. Az ökonómiai és management kar vezetői közül Vladimír Gozora és Dusán Simo, oktatói közül Mária Hambalková és Ján Török állandó résztvevői a magyarországi konferenciáknak. Á gyümölcsöző együttműködést bizonyítja, hogy az elmúlt években dr. Wachtler István, Helgertné dr. Szabó Ilona, dr. Marselek Sándor a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem ezüst emlékérmét vehették át, dr. Magda Sándor pedig az arany emlékérmet kapta kitüntetésként. A SZIE Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Kari Tanácsa Vladimír Gozorát 2002 októberében a 2003/2004. tanévnyitón átadandó Doctor Honoris Causa kitüntetésre javasolta. Dr. Magda Sándor főigazgató október 21-én Nyitrán előadást tartott a magyar mező- gazdaság helyzetéről és az EU- csatlakozás kihívásairól. Előadása összegzésében kifejti, hogy olyan integrációt támogat, „ahol a méret, a tudás, a tőke európai mércével és világméretével is a versenyképesség megteremtője, létrehozója. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, nem az egyének, nem a kiscsoportok, hanem a nemzet érdekei tartandók szem előtt. Ezért az európai uniós csatlakozás előtt ne azon vitatkozzunk, hogy a családi gazdaságokat vagy a társas vállalkozásokat preferáljuk, hanem azon, hogy a többszektorúságot elismerve, ha eddig egy gazdálkodó - aki teljesen egyedül gazdálkodott - elért 100 egység jövedelmet, akkor az integráció során miként érhet el 110 egységet. Ezek lehetnek ugyanis azok a meggyőző érvek, amelyek a mezőgazdaságból élők számára meghatározóak.” Dr. Magda Sándor úgy látja, hogy fejlődést és tartós növekedést csak tudással érhetünk el. Összegezve a leírtakat, a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem és a SZIE Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kara több évtizedes kölcsönösen előnyös kutatási és kapcsolat- tartási programot valósít meg, melynek eredményei mindkét ország mezőgazdasága számára hasznosak. Dr. Marselek Sándor FŐISKOLAI TANÁR
