Heves Megyei Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)
2002-10-09 / 236. szám
2. oldal 2002. október 9., szerda Gyöngyösi Főiskola Az elmúlt négy évtizedben az intézmény élén álltak Dr. Hodászi Miklós (1962-1978) Dr. Szemes Lajos (1978-1985) Dr. Dráviczki Imre (1986) Dr. Magda Sándor (1987-2000) Dr. Wachtier István (2001) Dr. Magda Sándor (2002 - ) Főiskolát szervezett az első igazgató A TANÁR ÉS A SZAKÍRÓ PROHÁSZKA FERENCRŐL Aki elindította nálunk E lkötelezett hűség a mező- gazdaság szakembereinek fölemeltéhez 36 éven át - szigorú kitartás az oktatás korszerű szelleméhez, a megújuláshoz - az 1942-ben megszerzett főiskolai és gazdasági tanári diploma erre kötelezte dr. Hodászy Miklóst aktív éveinek minden percében. Kassán és Újvidéken, Kapu- várott, Székesfehérvárott, a háború utáni első Földművelési Minisztériumban, Keszthelyen és országos szakfelügyelőként is az a szilárd, öntudatos kitartás vezette, amit családjából ötödik gyerekként talán - a családi körből maga után korán pótolhatatlan űrt hagyó - könyvkötő mester édesapjától örökölve vitt tovább. A könyvek, a tudomány szeretetét, tiszteletét is neki köszönhette. A gyöngyösi mezőgazdasági technikum iskolai és tangazdasági igazgatói munkakörét 1956-ban vette át. „Gazdasági tanári és tanulmányi felügyelői munkám során elsősorban növénytermelés oktatásával és szakmódszertannal foglalkoztam. Ebből a tárgykörből számos előadást tartottam, vitákatvezettem és cikkeim jelentek meg. ” - írta egy 1958-as keltezésű önéletrajzában. Tevékenysége azonban ettől sokkal szélesebb körű volt. Ő volt ugyanis az agrárszakma első tudományos igényű szakembere, tanára Gyöngyösön. A mezőgazdasági technikumok létrejötte utáni időszakban minden tanterv és óraterv, tanítási mutató kidolgozásában részt vett és számos növénytermelési tankönyvet lektorált. Saját megítélése szerint is néhány téglával hozzájárult a mező- gazdasági szakoktatás gyöngyösi fellegvárának építéséhez. 1962-ben Gyöngyösön nem születhetett más döntés, mint Hodászy Miklós megbízása a város első felsőfokú technikumának, majd főiskolai karának igazgatására. Vezetése alatt a felsőfokú technikum főiskolává fejlődött, amelyet 1978-ban - saját kérésére - történt nyugdíjba vonulásáig eredményesen irányított. Munkássága, értékteremtő elkötelezettsége megteremtette a főiskolai kar fejlesztési lehetőségeit. Hodászy Miklós sajnos 1998-ban elhunyt. Jónás Zoltán Egy professzor Kaliforniából Robert C. Thompson doktori (PhD) • fokozatát Agrárökonómia területén szerezte - 22 éve a California Polytechnic State University Agrárökonómia Tanszékén tanítja kedvenc szakágát Beszélgetésünket azzal kezdi, hogy még amikor az év tavaszán az Agrárökonómiai Tudományos Napokon tartott előadást, akkor megtetszett neki ez a főiskola és Gyöngyös, és természetesen Magyarország is. Szerette volna közelebbről megismerni Magyarország helyzetét az agrárökonómiai kérdéskörön belül. Kapóra jött a két főiskola közötti kapcsolat és nagyon sokat köszönhet személyesen dr. Magda Sándor főigazgató úrnak is.- Miilyennek látja a hallgatóit?- Az első benyomásom nagyon jó! Nincs tulajdonképpen különbség a califomiai és a gyöngyösi főiskolások között, bár a magyarok aktívabbak, és talán sokkal udvariasabbak. Nagyon élveztem az első találkozást velük. Egyébként a CalPoly abban is hasonlít a gyöngyösi főiskolára, hogy ott is 16 ezren tanulnak - de ott csak nappali oktatás van. Nálunk egyébként - függetlenül attól, ki mire szakosodik később - mindenkinek kötelező hallgatnia ökonómiát.- Nálunk ma minden uniós szemüvegen keresztül mérettetik meg. Milyennek látja esélyeinket?- Sokat olvasok az újságokban az új demokráciákról és a magyarok esélyeit igen jónak ítélem. Megvan a lehetőségük, hiszen a GDP nagyobb mértékben emelkedik, mint az Európai Unióban. Természetesen sokat és keményen kell dolgozni, de az esélyeik jók, hogy teljesíteni tudják a föltételeket. Biztatónak tartom, hogy a magyarok többsége is reménykedik és jó lehetőségeket lát az Unióban. Számomra is nagy meglepetés volt, hogy már tavasz óta mennyi infrastrukturális fejlődést lehet tapasztalni. A problémát a tőkehiány, a tőkeszegény gazdaság okozhatja, de a felzárkózás folyamatát én így is jó ívűnek tartom.- Hogyan érzi magát főiskolánkon, milyenek a benyomásai?- A hallgatókról már szóltam, de nem mehetünk el szó nélkül a munkaföltételek mellett sem! A főiskola nagyvonalúan gondoskodik rólam, nemcsak a tanárnak, az embernek is csodálatos programot biztosítanak. Lassan már a régióban is otthon érzem magam! Az embereket is megismerhettem, s kialakult az a benyomásom, hogy a magyarok nagyon kedvesek, barátságosak, és nemcsak jókedvűek, de jó szívűek is. Nagyon hálás vagyok a főiskolának és a Szervezéselméleti Tanszéknek a lehetőségért és az élményekért, valamint azért, hogy a gyöngyösi főiskola jó hírét vüie- tem haza Califomiába! a tudományos kutatásokat A negyvenéves évfordulóra készülődve kötelességünk megemlékezni intézményünk jogelődjének, - a Gyöngyösi Felsőfokú Szőlőtermesztési és Borászati Technikum - igazgatóhelyetteséről, a Szőlőtermesztési Tanszék vezetőjéről Prohászka Ferencről. Külön aktualitását adja emlékezésünknek az is, hogy Prohászka Ferenc születésének ünnepelhetjük 98. évfordulóját. A szőlőtermesztés és borászat neves szakembere 1904. szeptember 29-én született a Pest megyei Kocséron. Gimnáziumi tanulmányait a Jászapáti Katolikus Főgimnáziumban végezte, majd ezt követően ugyanott a Szőlészeti és Borászati Szakiskolában tanult tovább. Az iskolaévek után immár Heves megyébe kerülve, a Torna völgyében látott munkához, ahol a Károlyi-féle feldebrői birtok kiöregedett szőlőinek felújításán fáradozott. Tevékenysége révén jöhetett létre a harmincas években az ország egyik legnagyobb szőlőszaporítóanyag-termelő üzeme, amely nagyban hozzájárult a térség neves bőrtípusának, a debrői hárslevelűnek híressé válásához. Az 1930-as, 40-es években a megye több szőlőgazdaságát irányította, és ezekben az években jelentek meg első szakmai írásai is, többek között a „Borászati Lapokéban. A második világháború utáni szőlőrekonstrukció irányításában vezetőként a Magyar Országos Szövetkezeti Központ Kertészeti Főosztályán (1947 és 1949 között) vállalt szerepet, majd a Földművelésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztály Sző- lő-gyümölcstermesztési Osztályának főelőadójaként dolgozott. Jogelődünk, a Gyöngyösi Felsőfokú Szőlőtermesztési és Borászati Technikum igazgatóhelyettese 1962-ben lett és ettől kezdve irányította a Szőlőtermesztési Tanszék munkáját is. Irodalmi munkásságát dicséri az 1960 és 1964 között kiadott „Szőlőtermesztéstan" négykötetes tankönyv, amelyen több vincellérgeneráció nőtt föl. Foglalkozott a nagyüzemi szőlőtermesztésben alkalmazható művelésmódokkal is, a jövőt a magasművelésekben látta. Lenz Moser neves osztrák szőlőtermesztő ajánlása alapján gyöngyösi munkássága idején szorgalmazta a dombvidéki szőlők magasművelésre való átállítását. A keze nyomán kialakuló, formálódó ültetvények mintául szolgáltak az ország szőlőtermelő üzemei számára, így egyre több termelő- szövetkezet tért át a korszerűbb magaskordon-művelésre. 1967-ben, 63 éves korában vonult nyugdíjba, de visszavonulását követően is aktívan tevékenykedett korábbi munkahelyén, a Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Minisztériumban. Szakmai tevékenysége, - különösen pedig irodalmi munkássága az egész országban ismertté tette. Legnépszerűbb műve, a Szőlő és bor című könyve valószínűleg minden szőlővel és borral foglalkozó gazda könyvespolcán megtalálható, hamarosan a 15. kiadását éri meg a Mezőgazda Kiadó gondozásában. Példányszámával valószínűleg a legismertebb mű a hazai mezőgazdasági szakirodalomban. A könyv külön értéke az a megközelítés, amely a szőlő ápolásával és a bor készítésével és kezelésével ismerteti meg olvasóit. Prohászka Ferenc 1984. április 9-én hunyt el váratlanul, nyolcvanéves korában. Munkásságával maradandó hatást gyakorolt szőlő- és bortermelésünkre, emlékét őrzik művei és tanítványai. Lefler Péter EGYETEMI TANÁRSEGÉD A NEGYVEN ÉV EMLÉKEIBŐL Nekem ez az iskola az életem... Dr. Szendrő Péter rektor kitüntetést nyújt át dr. Radó Andrásnak Dr. Radó András gépészmérnökként kezdte az intézményben még 37 évvel ezelőtt, ma a Marketing és Vezetéstudományi Tanszék vezetője, egyetemi docens. Legfrissebb elismerése: a Szent István Egyetem Babérkoszorú arany fokozata, melyet az ünnepélyes tanévnyitón, Gödöllőn vehetett át a köztársasági elnök jelenlétében. A mikor kezdett, egyetlen tanterem és öt kis kolostori cella állt rendelkezésükre, ma a régió legnagyobb főiskoláján vezeti az egyik legdinamikusabb fejlődésben levő tanszéket. Beszélgetésünkben úgy fogalmaz, az ember életében nem sok sorsforduló adatik meg, de ha igen, akkor kell dönteni! Nekem szerencsém volt a határozott döntésekkel - és vezetőimtől is megkaptam a bizalmat. Amikor lehetőségem volt, beiratkoztam tréner-képzőre, vezetéselmélettel kezdtem foglalkozni, tréningeket csináltam, könyvet írtam - akkor ilyen disciplinára felkészítés nem nagyon volt, egyéni utat kellett járni.- Amióta itt tanít a főiskolán, nagy átalakulások, változások történtek. Mit tart a legnagyobb értéknek? A legnagyobb érték, hogy mag- mamdttmk - vágja rá büszkén. - A kis vidéki felsőfokú mezőgazdasági technikumból az ország egyik legnagyobb főiskolájává váltunk. Nagy értéknek tartom a tantestület lendületét. A tanítás mellett, ami a legfontosabb - nagy hangsúlyt kapott a tudományos munka, mindenkinek vizsgázni kell, doktorálnak, kandidátusi-, Phd vizsgákat abszolválunk. Ezelőtt 37 évvel egy tanterem és öt kis kolostori cella volt, ma három tagozaton, öt szakon több, mint 16 ezren tanulnak főiskolánkon. Szinte hihetetlen, ami itt történt, pedig kétszer-háromszor is ott lebegett a fejünk felett a megszűntetés réme, mint ahogyan sok helyen meg is szűnt: Putnokon, Pétervásárán, Hatvanban - hogy csak közeli példákat említsek.- Ahogyan mesél, abból érződik, erősen kötődik ehhez az iskolához... Nekem az életem ez az iskola! S már most nagyon félek, mi lesz, amikor majd nem csinálhatom! Nagyon örülök, hogy újabb öt évre bizalmat kaptam a tanszékve zetésre. Nem a beosztás miatt - ez az életem, heti 7 napon itt vagyok. Nagy szerencsém, olyanokat tanítok, amit szeretek is!-És a jövő? Mit tart a legfontosabbnak? Az iskolában: Erősíteni a minőségi változásokat! Kicsit jobb jegyzetek, kicsit jobb előadások, kicsit korrektebb vizsgáztatás... A tanszéken pedig: Kinevelni az utódomat, aki majd átveszi ennek a rendkívül dinamikusan fejlődő tudományterületnek a tanszékét. Szeretném, ha az eddigi rendkívül jó kapcsolatunk a hallgatóinkkal továbbra is megmaradna. A tudományos Akadémián találkoztam volt hallgatónkkal, aki sikeresen pályázott. Azt mondta, nagyon örül, hogy marketing szakon végzett, mert szerinte ilyen jó hangulatú és a tanárokkal - hallgatókkal ilyen jól együtt dolgozó tanszék nincs több ezen a főiskolán.- Szerintem azért van még, de jól esett ez a megfogalmazás. Jónás Zoltán
