Heves Megyei Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-01 / 229. szám

I 2002. Október 1., kedd

TÜKÖR

7. OLDAL

CSALÁDI

(Gyermek) színház az egész világ

A színházművészetben az utóbbi tíz-ti- zenkét évben bekövetkezett változások jórészt megjelennek a gyerekszínházakban is. Az ezredforduló táján azt tapasztalhattuk, hogy az általános szegénység differenciálódott, a nagyon szegények „kijelölték” a viszonylag gazdagabbakat, és legújabban a sort még tovább „színesítették” az abszolút értelemben gazdagok (Nemzeti, Operaház).

Az általános, de az egyes színházakat különböző módon érintő alulfinanszírozottság eltérő reakciókat váltott ki, bár a működés folytonosságának megőrzése és az együttműködés fenntartásának a kényszere csökkentette a tettekben kifejeződő eltérést. Valamilyen engedményt szinte mindenkinek tennie kellett. A reakció ugyanakkor a legtöbb esetben nem tudatosan vállalt, egyszerűen a túlélési stratégia része. Következményei sem jelentkeznek azonnal. A lassú elmozdulás csak hosszabb idő után és csak a tárgyilagos megfigyelő számára mutatja meg a jellemző tendenciákat.

Ma már rögzíthető néhány változás, amelyek az elmozdulást szemléltetik: csökkent az előadásszám, rövidültek az évadok: a bemutatószám nem változott lényegesen, ezért a repertoárok nőttek a fővárosban, vidéken pedig a kisebb befogadóképességű termek „forgalma” nőtt jelentősebb mértékben; kevesebb eredeti bemutató jött létre, a szerzők és a művek oldaláról is beszűkült a kínálat; erősödött a klasszikus repertoár, ugyanakkor a művek új, eredeti értelmezése minden korábbinál fontosabb lett; pénzhiány miatt nagyobb hányadban születtek olcsó kiállítású előadások, komoly befektetést inkább a kasszasikert ígérő zenés műveknél engedtek meg maguknak a színházak; általános gyakorlat lett a „sztárok", húzónevek szerepeltetése az előadásokban, áruvédjegyként való használatuk az eladhatóság érdekében, aminek következménye, hogy az egyeztetési probléma országossá vált; a főiskolát végzettek többsége mindenáron budapesti színházakhoz szerződne, ezért tovább nőtt vidéken a hiány a képzett színészből, Pesten pedig nőtt a munkanélküliek, ületve színházi feladatra várakozók száma.

Színházra csak színházi élménnyel lehet nevelni, minden más verbális ráhatás csak részleges hatást érhet el. Ezért örvendetes az, hogy a bábszínházak egyre inkább úgy említendők, mint a színházi szocializáció fontos bázisai. Budapesten a kilencvenes évek elejétől, az Állami BábA vidéki varosok közül Kecskeméten, Egerben es Veszprémben működik bábszínház. fotó. gAl oäbor

színház megszűnése óta két bábszínház fogadja a legkisebbeket. Ami talán még ennél is fontosabb: az elmúlt évtizedben - elsősorban helyi erőfeszítések eredményeképpen - lassan országos hálózattá bővül a bábszínházak köre. A hagyományosan nemzeti színházas nagyvárosok (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged)

mellett ma már Kecskemét, Eger, Veszprém és a kudarcos színház-alapítási kísérletekben gazdag Szombathely rendelkezik hivatásos, s az állami költségvetés által támogatott bábszínházzal.

A vidéki bábszínházak működése már most is, és várható szaporodásuk a jövőben még inkább, szemmel láthatóan leveSzínházra csak színházi élménnyel lehet nevelni

szí az önkormányzati színházak válláról a gyerekekkel való foglalkozás terhét. A gyerekdarabok a racionális takarékosság jegyében lassan kikopnak a nagyszínház repertoárjából, jó esetben még a felsőbb gyerekkorosztály számára megjelenik egy-egy, az élő színház és a mesevilág találkozásában fogant előadás. Gyakoribb azonban az, hogy a bábszínház után már csak mint kiskamasz kerül a gyerek ismét a színház érdeklődési körébe. Sajátos helyzet alakult ki ebből a szempontból Pécsett, ahol a színház tagozataként működő Bóbita Bábszínház mellett a Nemzeti nem játszik gyerekdarabot, mert ezt megteszi helyette a Harmadik Színház. Az utóbbi összes nézőjének majdnem kétharmada gyerek volt tavaly.

A közepes nagyságú kisvárosok egyta- gozatú színházai mellett Kecskeméten, Egerben és tavaly óta Veszprémben működik bábszínház. Itt a korábbi példákkal ellentétben azt láthatjuk, hogy a bábnak sem kell feltétlenül tehermentesítenie a színházat, hiszen ezeken a helyeken a nézők 20-30 százaléka gyerek.

*

(További részletekért a témában látogasson el a www.ellenfeny.hu internetes oldalra!)

_________________________■

S

zínészképzés régen és ma

Jelenet a Don Giovanniból

A Színház-és Filmművészeti Főiskola elődje az 1865-ben létesített Színészed Tanoda, majd ebből 1883-ban alakult az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia. A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1948-ban kapta mai elnevezését, és 1986-tól állami egyetemként működik.

A színház- művészet szakembereinek oktatása mellett 53 éve kezdődött el a főiskolán a filmszakma vezető művészeinek - rendezők, operatőrök, majd vágók, producerek - képzése, ami a későbbiekben kiegészült a televíziós és videós műfajok oktatásával.

Az iskola történetében a generációkat összekötő folytonosság biztosítja az elődök eredményeinek hasznosítását és az oktatásnak a kor követelményeihez igazodó szüntelen megújítását. Az évtizedek folyamán a művészi tehetségek hosszú sora indult innen sikeres életútjára, és a legkiválóbbak közül számosán tekintették minden időben megtisztelő feladatuknak az utánuk következő nemzedék tanítását. A főiskola egyik legfontosabb sajátossága, hogy a szakmai tanárok valamennyien aktív művészek, a magyar színházi élet, a filmművészet és a televízió kiemelkedő személyiségei, akik művészi gyakorlatuk leszűrt tapasztalatait adják át növendékeiknek. Általuk a főiskola szorosan kapcsolódik a művészeti élet vérkeringéséhez.

A sokféle művészi útkeresést azonban összekapcsolja az a közös törekvés, hogy az oktatás középpontjában a művészjelölt tehetségének, alkotó képességének kibontakoztatása álljon. A Színház- és Film- művészeti Főiskola az ország egyetlen állami felsőoktatási intézménye, amely a színház, a film és a televízió leendő alkotóművészeinek diplomát nyújt. Olyan képzési feltételeket és programot igyekszik kialakítani, amely minden tekintetben a minőségnek kedvez, és a versenyhelyzetben a legmagasabb színvonalat tudja biztosítani.

A főiskola feladatának tekinti, hogy a drámai művészetek és intézményeik, a színház, a film, a televízió, a rádió számára ígéretes tehetségű, művelt, az egyetemes és a nemzeti kultúra értékeit ismerő, megalapozott szaktudású művészeket, művészeti szakembereket képezzen és továbbképezzen.

Színészsarok

Mester és tanítványok

Rövid összeállításunkban három színész életútját vázoljuk fel. Van közöttük, aki mindent eljátszott már, s van, aki pályája elején tart, szép reményekkel, s akad olyan, aki kellékesként kezdte. Ami közös bennük: a színészhivatásra tették fel az életüket.

Kállai Ferenc 1925-ben született, a Színművészeti Akadémiát 1944-ben végezte el. Első társulata (1945) a Belvárosi Színház. 1948-tól a Nemzeti Színház tagja. Jászai Mari-díjas (1956, 1958); Érdemes művész (1966); Kiváló művész (1970); SZOT-díj (1971); Kossuth-díj (1973); Tehe- ráni Filmfesztivál legjobb férfialakítás díja (1977); Pro Urbe-díj (1981), Erzsébet-díj 1987.

A Nemzeti Színház örökös tagja (1989); Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje 1995. Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996). Budapest díszpolgára (1998).

Megszámlálhatatlan azoknak a fontosabb szerepeknek a száma, amelyeket alakított. Ismertebb filmszerepei: 2x2 néha 5; Katonazene; Hogy állunk fiatalember?; Iszony; A császár parancsára; Egy őrült éjszaka; Déryné, hol van?; Ezek a fiatalok; A hamis Izabella; Mi lesz veled, Eszterke?; A tanú; Gyula vitéz télen-nyáron; Volt egyszer egy család, Megint tanú; Szépek és bolondok; Gyertek el a névnapomra; A három testőr Afrikában; A miniszter félrelép.

1977-től a Színház- és Film- művészeti Főiskola tanára, 1987- től egyetemi tanár, 1981-1990 a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985-1989 országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja.

Fesztbaum Béla 1975-ben született Egerben. Középiskolai tanulmányait a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmidrámai tagozatán végezte. Az itt eltöltött négy év döntően befolyásolta élete további alakulását. Kitűnő tanárai (Perjésné Dózsa Erzsébet,

Keserű Imre,

Majtényi András, László Zoltán, Poszler György, Sineger Julianna) ked- veltették meg

vele a játékot, a zenét, a színházat, a művészetek szeretetét.

1993-ban felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskola

Fesztbaum Béla

színész szakára, ahol jelenlegi igazgatója, Marton László osztályába került. Diploma után, az 1997/98-as évadtól a Vígszínházhoz szerződött, melynek jelenleg is tagja.

Nádasi Erika Kecskeméten született. Pályáját kellékesként kezdte, majd 1986-tól mint színész folytatta a kecskeméti Katona József Színházban. Itt leginkább operettszerepekben tűnt fel. A Kecskeméten eltöltött idő után 1992-ben Békéscsabára szerződött, majd egy év múltán megérkezett Egerbe, a Gárdonyi Géza Színházhoz, melynek azóta is tagja. Egerben sokféle szerepben tűnt már fel, musicaltől a drámáig. A Liliomban nyújtott alakításáért (Juli) a társulattól 1998-ban megkapta a legjobb színésznőnek járó elismerést. 2000-ben kétszeresen is az 1999/2000-es évad legjobb színésznőjévé választották.

Maszk - Országos Színészegyesület

Magyar Színész Kamara. Ez volt a cél. Hogy kamara legyünk. Ütőképes szakmai szervezet, mely képviseli és védi a színészszakmát. Van orvos-, ügyvéd- stb. kamara, és van Ipari és Kereskedelmi Kamara, ahova a Hatalom besorolt minket, kényszervállalkozókat, hogy tagdíjat fizessünk a semmiért, és ahol nem is voltak hajlandók tárgyalni velünk, a MASZK-kal. Nekünk nem jár Kamara, nekünk, „a kultúra szócsöveinek” várnunk kell a kulturális törvényre. Egyesületként dolgozunk hát tovább.

Sokan gittegyletnek nevezik a MASZK-ot, nem is igen tudják, mit csinálunk, mit értünk el fennállásunk óta. Iroda telefonfax számmal, összekötők, közgyűlések, vizsgáztatás - ennyit látnak.

Választott vezetőségünk mindenkor neves kollégákból állt. Sokan voltak, akik éjszakákon át üléseztek, kitaláltak, képviseltek, leveleket, állásfoglalásokat fogalmaztak és telefonálgattak saját költségükön. Mindig jöttek újak, akik beálltak a hámba, átvették a fáradtaktól a stafétabotot. Hogy milyen eredménynyel, ebben a lapban szeretnénk tudomásotokra hozni a jövőben. Negyedévenként tájékoztatunk benneteket az elmúlt évek és a ma történéseiről.

Állást, szerződést nem tudunk szerezni, de vannak örök értékek: humánum, erkölcs, műveltség, hűség a tehetséghez, önmagunkhoz, a több száz emberhez, aki estéről estére néz bennünket. Ők maradnak. Mi is színészek leszünk, mások nem tudunk lenni. És van egy Csapat. Ebbe mindenki beletartozhat, aki ezeket az értékeket magáénak tudja. A „főkapitányok” cserélődnek, a Csapat marad. Hátha egyszer méltó helyünkre kerülünk. Ezért vagyunk mi, a MASZK Országos Színészegyesület. BORBÁS GABI

Egy másik életút

Földes László 1945-ben született Budapesten (Újpesten). Az ELTE bölcsészkarán tanult (történelem-népművelés), diplomáját a rockzene társadalmi hatásairól írta.

1978-ban megalakította a Hobo Blues Band-et. Számtalan más együttesnek, például a P. Mobilnak, a P. Boxnak és a Kexnek is írt vagy fordított szövegeket. Sokáig Szerémi néven publikált különböző újságokban. Könyveket is írt, például a Rolling Stones-ról, megjelentette Jim Morrison verseit saját fordításában, fotókkal és zenével illusztrált könyvet adott ki Back To The Route 66 címmel, amelyben amerikai tapasztalatait mutatta be a blues és a beatnik irodalom nyomában. Részt vett a Human Rights Világturné budapesti előadásán, ahol Sting-gel, Peter Gabriel-lel, Bruce Springsteen-nel énekelt együtt.

Két monodrámát szerzett és adott elő, 11 filmben, többek között az Agitátorokban, valamint a Hobo Blues Band nevével fémjelzett Kopaszkutya című filmben. Önálló színházi estjei egy- egy jeles irodalmi vagy zenei személyiségről szólnak: József Attila-est, Jim Morrison-est, Viszockíj-est - Adjatok a kutyáknak húst, József Áttila est - Milyen jó lenne nem ütni vissza, és a Bolha a fülbe.

Családi témákban keressen bennünket az interneten is:

www.kiskegyed.hu www. lakaskultura. hu www. mindmegette. hu www.holgyvilag.hu www.gyongy.hu