Heves Megyei Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-02 / 230. szám

8. OLDAL K Ö R Z E T E FÜZESABONY E S 2002. Október 2., szerda FÜZESABONY. A város helyi járatú buszközlekedésének új­raindítása nem került le a napi­rendről. Még az október 20-i helyhatósági választások előtt szeretne a Gyulyás László pol­gármester vezette bizottság meglátogatni egy olyan telepü­lést, ahol az ajánlattevő dunán­túli cég működtet járatokat. A kiválasztott hely Göd vagy Kerepestarcsa közül lehet az egyik, ahol tapasztalatokat sze­rezhetnek POROSZLÓ. Az önkormányzat cikluszáró ünnepi ülésére októ­ber 3-án 14 órától kerül sor a pol­gármesteri hivatalban. FELDEBRŐ. Dr. Doktor Ferenc, a 2001 elején, időközi választá­son megválasztott polgármester a legutóbbi önkormányzati ülé­sen az általa irányított időszak tevékenységéről adott számot. Az idei első féléves költségvetés mérlege kapcsán elhangzott: idő­arányosan több bevételt könyvel­hetett el az önkormányzat. A for­ráshiányos település 11 millió fo­rintot nyert az ONHIKI-s pályá­zaton. SZÍ HALOM. A polgármesteri hi­vatal jegyzői tisztét hosszabb ideje Sumi Gabriella tölti be he­lyettesi minőségben. A főállás­ban Dormándhoz kötődő köz- igazgatási vezető a szihalmi fel­kérésnek november 30-ig tesz eleget. KOMPOLT. A térségi szennyvíz- beruházás gesztortelepülésén jól halad az ingatlantulajdonosokkal való szerződéskötés. Balázs Zol­tán polgármester szerint a köz­ségben az infrastrukturális fej­lesztést a lakosság több mint 70 százaléka támogatja. ÚJLŐRINCFALVA. Az önkor­mányzat október 11-én 14 órától a közösségi házban köszönti a település 102 nyugdíjasát. A fo­gadás része lesz egy látványos­nak ígérkező szórakoztató mű­sor is, szolnoki énekesek és kistarcsai artisták felajánlásának köszönhetően. A képviselő-testü­let borítékátadást is megszava­zott, amelyben az idős meghívot­tak kétezer forintot találnak. Európa egyik legnagyobb madárrezervátuma található itt, ahol háborítatlanul élnek védett madarak tízezrei fotó: hagy gyula Nem „csak” egy víziparadicsom Megmutatják, hogy ez mennyire nem a második Balaton Hazánk második legnagyobb összefüggő víz­felületének, a Tisza-tó tájvarázsának hírvivői világos célt tűztek maguk elé. Azt szeretnék a világhálón is mindenki tudomására hozni: ez nem „csak” egy víziparadicsom, hanem egy védelemre, odafigyelésre mindenképpen érde­mes része országunknak. Tisza-tó A minap első kiállításukra Debrecenben, a patinás Arany Bikában került sor. A Ferenczi László és Ko­vács László felismerésén, vállalkozó kedvén alapu­ló közösség a standjuk iránt érdeklődőket a követ­kező sorokkal köszöntötte: „Kedves Látogatóink! Ez a természetfotó-kiállí­tás azzal a céllal került megrendezésre, hogy be­mutasson Önöknek egy, a magyar Alföld szívében lévő természeti csodát, a Tisza-tavat. Bizonyára vannak Önök között olyanok, akik vendégként már látták a Balaton kistestvéreként is emlegetett tavat. Mi ezzel a néhány fotóval szeret­nénk megmutatni azt, hogy mennyire nem máso­dik Balaton ez a sárgán aranyló homokpadokkal, holtágakkal, szigetekkel tarkított világ... Európa egyik legnagyobb madárrezervátuma található itt, és aki úgy gondolja, hogy vállalja a ka­landot és egy tapasztalt túravezetővel bejárja a tó azon részeit, amelyek a turisták számára eddig még nagyrészt ismeretlenek, páratlan élmények­ben lehet része. Háborítatlanul élnek itt védett madarak tízezrei a változó vízmélységű, helyenként mocsaras, vagy éppen buja ártéri erdőkkel tarkított környezetben.” A Tisza-tó.com Kft. azt a feladatot tűzte ki céljá­ul, hogy élve a mai kor adta lehetőségekkel, az interneten is megmutatja a Tisza-tó természeti és turisztikai értékeit. Nem csak azért, hogy bebizo­nyítsák, érdemes ide látogatni, hanem azzal a szándékkal is, hogy segítséget nyújtsanak mind­azoknak, akik vendégként érkeznek. Eközben pe­dig tudják úgy eltölteni itt a szabadságukat, hétvé­géjüket, hogy a lehető legtöbbet láthassanak ebből a varázslatos vidékből. Legfőképpen azt szeretnék a világhálón is mindenki tudomására hozni: ez nem „csak” egy víziparadicsom, hanem egy véde­lemre, odafigyelésre mindenképpen érdemes ré­sze országunlmak. És ők segítenek abban is, hogy elmondják, hogyan vigyázzunk rá.... B. S. A debreceni kiállítás az első állomása volt a tájvarázs népszerűsítésének Birtokba vehető bérlakások A családokkal ötéves szerződést kötnek SZIHALOM A Széchenyi-terv pályázatán a te­lepülés 33,4 millió forintot nyert szociális bérlakások építésére. Az önkormányzat költségvetési forrásából kiegészített beruházás tavaly szeptemberben kezdődött, s a hét végén kis ünnepség kere­tében adták át. Az esemény vendége Gulyás László, a térség egyéni ország- gyűlési képviselője volt, aki a két blokkban épült létesítmény bir­tokbavétele alkalmából beszédet is mondott. Utalt a most rendbe hozott, átalakított, bővített épület hányatott sorsára, amely a máso­dik világháború előtt iskolaként szolgált. Később államosították, volt benne szolgálati lakás, a rendszerváltás után az egyház előbb visszaigényelte, majd le­mondott róla. Az önkormányzat pedig pénz híján nem tudta ko­rábban hasznosítani. Végül a Széchenyi-terv révén lehetett modernizálni, és megtalálni iga­zi, működtető tulajdonosát.- Jóllehet, az elmúlt kormány- ciklus alatt a Heves megyei ön- kormányzatok nehezen jutottak központi támogatáshoz, de a szi- halmiaknak szerencsére sikerült. A jelenben a szocialista-szabad­demokrata kormány igyekszik jobban méltányolni a segítségre szoruló önkormányzatok igénye­it. Legyen az a Széchenyi-terv vagy más pályázat - hangsúlyoz­ta a parlamenti képviselő. A hat bérlakás 43,4 millió fo­rintból valósult meg, közülük a legkisebb egy-, a legnagyobb há­romszobás. A földszintes lakó­épületek mindegyikének alapfel­szereltséggel berendezett a kony­hája, a lakások pedig konvekto- ros gázfűtésűek. Farkas József polgármester el­mondta, hogy rövidesen - októ­ber közepére - benépesülnek a kész, igényesen kivitelezett la­kások. A képviselő-testület a jelentke­zők, azok rászorultságának fi­gyelembevételével dönt az első bérlőkről. A családokkal ötéves szerződést kötnek, amely kellő időt biztosít az érintetteknek az igazi otthonteremtéshez. A lakás- állomány „forgó” rendszere tehát hosszú távon segíthet helyben többeknek a végleges megoldás megtalálásáig. A bérleti díj - in­formációnk szerint - méltányos lesz, így az lehetővé teszi az elő- takarékosságot, ami a majdani váltás szükséges feltétele. _______________________________________IB.B.I Kikötő épül Magyaradnál ÚJLŐRINCFALVA A település közigazgatási határa a Tisza-tóig terjed, ahol a magyara- di dűlő található. A Laskó torkola­tától kétszáz méterre - a kialakítás alatt álló üdülőterület előtt - a ter­vek szerint még az idén hozzá­kezdenek egy kikötő építéséhez.- Az Évízig-gel kötött megálla­podás alapján önkormányza­tunk a parti terület egy részét bér­be adta a Halastó '95. Kft.-nek - tudtuk meg Soltész András pol­gármestertől. A ceglédi vállalkozás itt egy száz csónak és kishajó befogadá­sára alkalmas kikötőt szeretne működtetni. A céggel már megkö­tötték a tíz évre szóló szerződést. A beruházás részeként a gát köze­lében épül egy szociális blokk, va­lamint autóparkoló is. A kivitelezés a műszaki enge­délyek beszerzése után kezdőd­het, a tervet már készítik Szolno­kon. A kikötőt a Tisza-tavon el­rendelt alacsonyabb vízállás, a té­li vízszint beköszöntekor tudják elkezdeni, míg a kiszol­gálóépületet és a parkolót tavasz- szal építenék. Ha minden az el­képzelések szerint alakul, a jövő nyári szezonban a Tisza-tó egy új kikötővel gazdagodik. Különdíj a csapatvezetőnek Kápolna A Somogy megyei Kadarkút évek óta népes mezőny részvételével rendez női labdarúgótornát. Az ország sportági utánpótlását is megmozgató legutóbbi esemé­nyen a 65 együttes társaságában most is ott voltak a Kápolna SE le­ányfocistái. A kispályás viadalon ők az 1986-ban születettek korcsoportjá­ban szerepeltek Lovász Tamásné irányításával. A csapat a csoport- mérkőzések alkalmával 9-1-re győzte le Inke gárdáját, és Csanádapácánál is jobbnak bizo­nyultak 2-0 arányban. Becsúszott két vereség is - Miskolctól és Ab­dától -, így a kápolnai lányok, akik két évvel voltak fiatalabbak a töb­bieknél, végül a nyolcadik helyet szerezték meg. Az eredményhir­detésnél azonban mégis érintettek voltak: a legmegszállottabb edző különdíját - Kadarkút polgármes­terének ajándékát - ugyanis a fel­ajánló önkormányzati vezetőtől az anyai örömök elé néző, de a csa­patát így is elkísérő szakvezető, Lovászáé Bocsi Katalin vehette át. Jánosi György a templomi ünnepség után a diákokkal is elbeszélgetett. FOTÓ: GÁL GÁI A századokat átívelő múlt Tófalu Dr. Jánosi György személyében mi­niszteri vendéget is köszönthetett Kerek József polgármester a telepü­lés 650 éves évfordulós ünnepsé­gén. Az eseményre való visszapil­lantásunkban a történelmi forrá­sokból idézünk: Tófalu (Tódebrő) nevét Tóth Falw alakban említették első ízben 1352-ben. Az Aba-nemzetségből származó Debrei-család birtoka volt, majd Debrei Miklós halála után, örökös nem lévén, Zsigmond király beleegyezésével a Kompolti- családé lett. 1438-ban a Rozgonyiak birtokába került. A XVI. század közepe óta a debrői uradalom tartozéka, majd Debrő várának lerombolása után Ónod­hoz tartozott. 1552-54 között a török pusztítás folytán néptelen lett. 1564-ben is­mét benépesült. 1575-től báró Ungnád Kristóféin főkapitány zá­logbirtoka volt, majd felesége, Losonczy Anna 1590-ben második férjének, Forgách Zsigmondnak adta át. Eger 1596. évi eleste után elpusztult, s még 1598-ban is pusz­ta volt. 1603-ban Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem vásárol­ta meg az egész uradalmat, így Tó­falu is a Rákóczi-birtok része lett. 1687-ben az Eger visszavételéért folytatott harcokban ismét elnépte­lenedett. 1696-ban csak zsellérek lakták, de 1701-ben már 18 újon­nan telepített jobbágy élt itt. 1689-től a fejedelmi árvák, Rá­kóczi Ferenc és Júlia birtokolták. 1741-1841 között Grassalkovich Antal lett a debrő-parádi urada­lomhoz tartozó Tófalu birtokosa. Közben 1776-1824 között az Or- czy-család, 1825-39 között Kaán Sámuel és Ullmann Móric, 1840-47 között gróf Károlyi György birtoka volt. Miután 1841-ben III. Grassalkovich Antal utód nélkül hunyt el, birtokát nővérének férje, Forgách János kapta meg, de 1847- ben eladta a bérlőnek, gróf Károlyi Györgynek. A falu lakóinak száma 1786-ban 758, 1860-ban 1424 főt tett ki. 1900-ban 948 magyar lakosa volt, a lakóházak száma 231. A XX. század első felében Tófalu nagy­község az egri járásban. Külterüle­te: Honvédhalom. Az 1930. évi népszámlálás során a lakosság szá­ma 1145, 1949-ben 2312 fő volt. 1950. szeptember 1-jén Tófalu és Aldebrő Tódebrő néven egyesült. 1957. január Tjétől Tófalu külön­vált Aldebrőtől, és önálló tanácsú község lett a füzesabonyi járásban. 1977-ben Aldebrő községgel társ­községekké lettek, míg 1990-től Tófalu önálló községi önkormány­zatot alakított

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents