Heves Megyei Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-16 / 242. szám

8. OLDAL FÜZESABONY ÉS K ÖRZETE 2002. Október 16., szerda FÜZESABONY. A város önkor­mányzata a Művelődési Köz­pontban köszöntötte a település nyugdíjasait. A hangulatos, ven­déglátással, műsorral színesített eseményt az idősek világnapja alkalmából rendezték. A résztve­vőket Gulyás László polgármes­ter, országgyűlési képviselő üd­vözölte. A kísérőprogramban tet­széssel fogadták a jelenlévők a Füzes Táncklub SE bemutatóját. DORMÁND. A község alsó tago­zatos általános iskolájából 12 gyerek jelentkezett úszásoktatás­ra. Az önkormányzat biztosítot­ta utazási költségtérítés mellett a szülők vállalták a húsz alkalom­mal járó tanfolyam egyéb költsé­geit. A kisdiákok hetente egy al­kalommal járnak át tanári és szülői kísérettela kápolnai okta­tási intézmény tanuszodájába. ÚJLÖRINCFALVA. Hétfőn falu gyűlésen ismertette az elmúlt négyéves ciklus önkormányzaü munkáját Soltész András polgár- mester. A tájékoztató tartalmát az ezt megelőző ülésen hagyta jóvá a képviselő-testület. SZIHALOM. A munkaterv sze­rinti, helyhatósági választások előtti utolsó önkormányzati ülé­sen a beszámolók mellett Farkas József polgármester megköszön­te a 9 fős képviselő-testület tag­jainak négyéves munkáját. Eb­ből az alkalomból ajándéktár­gyat is átvehettek a leköszönő faluvezetés tagjai. NAGYTÁLYA. Hevesi László polgármester adott számot a cikluszáró önkormányzati ülé­sen az elvégzett munkáról. Az idei költségvetés alakulása kap­csán elhangzott, hogy az év ele­jén tervezett forráshiány ellené­re az egységes képviselő-testü­let hiteltartozás nélkül adja át az örökséget a megválasztandó új önkormányzatnak. A falut érintő hír még, hogy az erdélyi testvértelepülés, Orotva autóbu­szos küldöttsége október 24-én érkezik a községbe. Az aktív cserekapcsolatok folytatásaként a vendégek - akik nagytályai családoknál lesznek elhelyezve - három napot töltenek me­gyénkben. A gyártósoron eddig 22 ezer biotégla készült el FOTÓI QÁL GÁBOR Nagy jövő előtt a biotégla Kiválóan megfelelne szociálislakás-építésre Kerecsend A napokban a községi művelődési házban a helyben gyártott biotégla piacra jutásának lehe­tőségeiről tárgyaltak. A tanácskozáson és az azt követő helyszíni bejáráson részt vett Makovecz Imre, nemzetközileg elismert építész is. Gémes László polgármester elöljáróban el­mondta, hogy a kilencvenes évek közepén fogal­mazták meg azt az igényt, hogy a helyi, főként cigány származású lakosok foglalkoztatási gond­jainak enyhítésére meg kellene próbálkozni a biotégla-gyártással. Annál is inkább, mert a tele­pülésen jelentős múltja van az úgynevezett d- gány-téglagyártásnak. Az ötletet tett követte, s az elkövetkező években a különböző alapítvá­nyokhoz benyújtott pályázatok útján sikerült a vállalkozást sínre tenni, s a későbbiekben a szükséges gyártósort is megvásárolni. Idén má­jusban megindult a próbaüzem is, és augusztus végéig mintegy 22 ezer darab téglát gyártottak. A környezetbarát építőanyag azonban egyelő­re kevéssé ismert a piacon. Makovecz Imre ezt követően arról beszélt, hogy a kerecsendi biotégla legnagyobb előnye, hogy nem bocsát ki ártalmas sugárzást, és rendkívül jó a hőtároló képessége. Az sem lé­nyegtelen szempont, hogy az ebből épített fa­lak jól lélegeznek. A biotégla-gyártás és annak értékesítési gondjai egyébként az építész sze­rint tipikusan magyar történet. Egy tőkesze­gény vállalkozás kiváló terméke pénzhiány mi­att nem képes karriert befutni. A marketingre ugyanis áldozni kell. A biotéglát szép prospek­tusokban, szaklapokban kellene reklámozni, erre azonban már nincs pénz. Az építész ígére­tet tett arra, hogy a saját eszközeivel mindenütt népszerűsíteni fogja a biotéglát. Arról is szólt, hogy talán a terméknél is fontosabb az a szán­dék, hogy a helybeli munkanélkülieknek biz­tos megélhetést jelenthetne a gyártósor újbóli megindítása. A polgármester és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat véleménye szerint főként szociá- lislakás-építések esetében lehetne kiválóan hasz­nosítani a biotéglát. Ennek bizonyítására hama­rosan megépül az az első ház is a községben, amely a későbbiekben referenciául is szolgálhat­na. A remények szerint jövő tavasszal újra meg­indulhat a kerecsendi termelés. ibartai Makovecz Imre hasznos építőanyagként jellemezte a terméket Ösztöndíjról döntöttek Túljelentkezés után rangsorolás Füzesabony A városi önkormányzat cikluszáró ülésén a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok számára hagyomá­nyosan kiírt pályázatáról is dön­tött. A testület nem volt könnyű helyzetben, mint arról Tiba József, a polgármesteri hivatal Humánpo­litikai Irodájának vezetője beszá­molt:- A tehetséggondozás jegyében félévenként tíz hallgatónak biztosít az önkormányzat ösztöndíjat, aminek kiérdemléséhez legalább 4,4-es tanulmányi átlag kell. Ko­rábban a keretszám fölötti egy-két fő pluszt is figyelembe tudtuk ven­ni, de most tizenhatan teljesítették az előírt követelményt. Ezúttal a legigazságosabb megoldás az voti, hogy a legjobb átlagokat rangsorol­tuk. A tíz ösztöndíjas szeptember­től erre a félévre havonként ötezer forintot kap. A figyelembe vett legjobb tanu­lók átlaga eléri vagy meghaladja a 4,66-os eredményű bizonyítványt. Az irodavezető a támogatásról lemaradt fiataloknak azt ajánlja, hogy pályázatukat nyújtsák be a helyi Géniusz Ifjúsági Alapítvány­hoz, amely szintén nyújt segítséget a felsőfokú tanulmányok folytatá­sához. A pályázati feltételeket most írták ki, jóllehet, itt a támoga­tás odaítélésekor fontos szempont­ként veszik számításba a kérelme­ző szociális körülményeit is. A negyedik kutat fúrják A vízminőség-javítás a cél Kál A település biztonságos vízellátása érdekében az önkormányzati tulaj­donban lévő szolgáltató munkála­tokba kezdett. A vízmennyiség most is megfelelő, a jobb ivóvíz mi­nőségének igénye azonban lépésre késztette a fenntartókat. A vízmű vezetője, Bánhegyi Andrásné a problémakezelő meg­oldás állásáról a következőket mondta:- A meglévő három kút mellett most egy negyedik fúrásába kezd­tünk. Tettük ezt az ivóvíz minősé­gének javítása érdekében, s azért, hogy a mennyiségi ellátásnak se le­gyenek korlátái. Tudni kell ugyan­is, hogy a hármas kutunkból nyert víznek magas a vas- és mangántar­talma, amit egy jobb forrással sze­retnénk majd kiváltani. A még szeptemberben kezdő­dött fúrás a hármas kút 260 méte­res víznyelési mélysége helyett a talaj felsőbb rétegét célozza meg. Eddig száz méterig van becsövezve a négyes kút, erről a szintről is vesznek vízmintát, amit kiértékel­nek. Ha kell, tovább folytatják a fú­rást, a szakemberek szerint 155 méter mélyen jó remény van arra, hogy egy tisztább vízkészletre buk­kanjanak. A beruházás a végső megoldásig időigényes, hiszen az ellátásba, a községi vízhálózatba csak a megfúrt kút nem elég. Ki kell építeni a kútfejet, el kell végezni a próbaszivattyúzást, és az adagolás­hoz, szűréshez fontos automatiká- nak is a helyére kell kerülnie. ■ A szőlőevéstől a bigézésig Füzesabony Zenés köszöntővel kezdődött a Pszichiátriai és Szenvedélybete­gek Otthonában a hagyományo­san megrendezett szüreti nap. Az otthon énekkara végiglátogatta az osztályok fekvő és nehezen járó betegeit, és szőlővel kínálta őket. A délelőtt során szőlőevő ver­sennyel, rajzversennyel tarkított vidám vetélkedőket is szerveztek. Délután, a lakók műsorát követő­en lépett fel a tiszanánai Nap­lemente nyugdíjas hagyományőr­ző csoport Hímer Sándomé veze­tésével. Az alkalomhoz illő nép­dalokkal kedveskedtek a közel 400 főnyi közönségnek. A hely­színen préselt szőlőből is jutott must mindenkinek. A vidám nap záróakkordjaként Kovács Lajos tangóharmonikán szolgáltatta à zenét este a tánchoz. A otthon lakóit megmozgató másik eseményre Füzérradvá- nyon került sor. A gönci székhe­lyű Sziget Gondozóház az idén is várta Hagyományőrző sportna­pok nevű programjára az abonyi- akat is. A pszichiátriai és szenve­délybetegek sportvetélkedése négy napig tartott az ifjúsági tá­borban. Az abonyi betegotthon sportolói 150 fős létszámnál sze­repeltek, és a bigézésben máso­dik helyezést értek el. A siker okozta örömön túl a népi hagyo­mányok ápolásának is komoly szerep jutott. Az USA-ban történt felmérések szerint azoknak a né­peknek, közösségeknek jobb a konfliktuskezelési képességük, amelyek hagyományaikat gon­dozzák. A tizenhat intézetből ér­kező sportolók nemcsak verse­nyeztek, hanem színvonalas sza­badidős elfoglaltságuk is volt: ki­ránduláson és múzeumlátogatá­son vettek részt a füzérradványi kastély- és arborétumban, vala­mint a Zempléni-hegységben a „Kőkapudnál. Színfolt volt a faluban Nagytálya A helyi óvodások az idén is meg­tartották a hagyományőrző szü­reti felvonulásukat. Az esemény új színfoltja volt - említette Balajti Istvánné óvodavezető -, hogy a gyerekeket népviseleti ru­hába tudták öltöztetni, melyet az óvónők, dajkák és szülők szor­gos munkájának köszönhetnek. A lányok pergős szoknyája és a fiúk bő szárú parasztruhája a szülők - Ádám Gáborné, Birinyiné Tövisháti Melinda, Mezeiné Makiári Mónika, Szilágyiné Berecz Rita - keze munkáját dicséri. A menetet Bor­za József vezette lóháton. A gyer­mekek Lévai Zoltán és Nagy László lovas fogatján járták végig a falu utcáit. Szüreti hangulatot teremtettek a színes szalagokkal, szőlővel, szőlővesszővel díszített lovas kocsik. A díszeket Kissné Király Ágnes és Kiss Katalin szü­lők kötötték. A talpalávalót Orosz József szolgáltatta, amelyre a népviseletbe öltözött óvodás gyermekek szülei és az óvoda dolgozói ropták a táncot. A vidám zene, a kikiáltó le­gény - Orosz Norbert - harsogó hangja felkeltette a lakosság ér­deklődését, kicsalogatta a házak­ból az embereket, akik közül so­kan csatlakoztak a felvonulás­hoz. A versekkel, népi gyermek­dalokkal, tánccal készülő nagy- csoportos óvodásokat finom po­gácsával várták a nagymamák, a nézelődők. A fekete ruhába öltö­zött kormozó ember - Molnár Gyula - és a finom bort kínáló le­gények — Orosz Róbert, Nagyfejeő Zsolt - mind-mind a néphagyo­mányt elevenítették fel. Köszönet illeti mindazok szorgos munká­ját, akik segítették a nagytályai óvodások szüreti felvonulását. ■ A lányok pergős szoknyája és a fiúk bő szárú parasztruhája is idézte a hagyományt Idősek otthona: szárnybővítés Kál Az Öregek Napközi Otthonának új szárnya hamarosan elkészül, így az intézmény a helyi idősko­rúak számára kialakított komfor­tos szobákkal bővül. Az otthon igazgatója, Molnár Józsefné érdeklődésünkre el­mondta, hogy a Gazdasági Mi­nisztériummal kötött megállapo­dás értelmében október 20-ra ter­vezik a műszaki átadást. Ettől az időponttól számítva kaphatnak elvi működési engedélyt, de az új rész berendezése és az idős em­berek beköltözése még hosszabb időt vesz igénybe. A pontos dá­tum egyelőre kérdéses, de még ebben az évben szeretnék befe­jezni a bővítéssel járó feladato­kat. A megoldással lehetőség nyílna a községen belül az erre a humán szolgáltatásra igényt tar- tó öregek elhelyezésére. ■

Next

/
Thumbnails
Contents