Heves Megyei Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-12 / 239. szám

# „A jogalkotás is felismerte az ügyészség központi szerepét a közérdek védelmében Beszélgetés dr. Polt Péter legfőbb ügyésszel Nemzetközi tendencia az ügyészségek szerepének erősítése. A szervezet hatás- és feladatköre hazánkban is bővült, s a jogalkotás is kellően felismerte az elmúlt évek­ben központi funkciónkat a bűnözés elnyomásában, a törvényesség, a közérdek vé­delmében — nyilatkozta a Hírlapnak egri látogatásán dr. Polt Péter legfőbb ügyész. A szakemberrel folytatott beszélgetés során szó esett a hazai — s természetesen a Heves megyei — ügyészi szervezet kimagaslóan színvonalas munkájáról, az EU- csatlakozásra való felkészüléséről, az ügyészek illetményemelésének szükségessé­géről, s időszerű büntetőjog-politikai kérdésekről. — Legfőbb ügyész úr! Szakmai berkekben is az a mondás járja, hogy „az ügyészség az ál­lam házőrző kutyája”. Egyetért-e ezzel a vé­lekedéssel?- Az ügyészségről az a mondás is járja — vá­laszolta dr. Polt Päer -, hogy a törvényesség őré­nek teendőit látja el. Én azt mondanám, az ügyészség a mai világban a közérdek védelmező­je, s ilyen értelemben valóban lehet párhuzamot vonni a házőrző ebekkel, amennyiben a közér­deket őrizzük. A mai modem államban ez a ki­emelkedő feladata ennek a szervezetnek.- S itthon ez a funkció kellően illeszkedik az Európai Unió által megszabott követel­ményekhez?- Teljes mértékben. Éppen az elmúlt héten volt az EU-nak egy rendezvénye, ahol a különbö­ző országok legfőbb ügyészei, ügyészségi veze­tői találkoztak. Ott az jutott kifejezésre, hogy az ügyészségnek központi szerepet kell játszania egy adott állam, az EU országai védelmében nemzeti és uniós szinten egyaránt. Ma tehát nemzetközi tendencia az ügyészségek szerepé nek erősítése.- Érvényesülhet-e ez hazánkban, meny­nyire biztosít teret hozzá a politika?- Úgy gondolom, hogy érvényesül. Az elmúlt időszak jogalkotását—akár az ügyészségi törvény módosítását, akár más szabályok meghozatalát, módosítását szemléljük — az jellemzi, hogy szer­vezetünk hatásköre bővült. Ugyanígy a feladatkö­rünk is, például a korrupciós bűncselekmények ügyészségi nyomozásában. Továbbá azzal, hogy megkaptuk a titkos eszközök, rendszerek haszná­latának közvetlen jogát. A hazai jogalkotók is felis­merték és jól látják az ügyészség központi szerepé egyrészt a bűnözés elnyomásában, másrészt pedig a törvényesség, a közérdek védelmében.- Melyek a legfontosabb teendői az ügyé­szi szervezetnek az EU-csatlakozásra való felkészülésben?- Már évek óta készülünk erre. Voltak, van­nak felkészítő tanfolyamaink, jártunk külföldi ta­pasztalatcseréken. Az ügyészek nagy többsége már kapott uniós felkészítést. Mire a csatlakozás remélhetőleg másfél éven belül megtörténik, az ügyészség teljes mértékben készen áll majd az uniós jog alkalmazására. Sőt, a szervezet túlnő akkor majd a nemzeti kereteken, az együttmű­ködés folytán gyakorlatilag az országhatárokon túlra nyúló tevékenységet végez.- Korábban a nyilvánosság előtt is beszélt arról, hogy a honi ügyészi szervezet rugal­masan alkalmazkodott a jogszabályi, jogal­kalmazásbeli változásokhoz, a társadalmi igényekhez...- Valóban, kiválónak tartom a hazai ügyészi szervezet munkáját. Ám ez nem egy szubjektív értékelés,-hanem sta­NÉVJEGY tisztikai adatokon ala­pul. Nyugodtan el­mondható, hogy ma az ügyészség a honi igaz­ságügy leghatékonyab­ban és leggyorsabban dolgozó szervezete. Messzemenőkig törvé­nyes keretek között ténykedik, s ez évek óta így van. Nyugodtan kijelenthető: esztendők óta egyre magasabb színvonalon és egyre jobb eredményeket pro­dukálva működik. An­nak ellenére, hogy a fel­tételek nehezülnek, több a-feladat. Ugyan­akkor most már nem megfelelő az illetmény és az infrastrukturális feltételek sem minden­ben kielégítőek.- Tény, hogy az igazságszolgáltatás­ban már elég régen volt nagyobb mértékű béremelés. Most hallani a bírák ilyen igé­Dr. Polt Péter Budapest, 1955. szeptember 6. Végzettség: jogi diploma az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (1980), bírói-ügyé- szi szakvizsga (1982), összehasonlító jo­gi fakultás Strasbourg (1984), Hágai Nemzetközi Jogi Akadémia (1986), pro­fesszori ösztöndíj az Emberi Jogok Euró­pai Igazgatóságánál (1990), ELTE AJK doktori képzés (1996) Szakmai életpálya jelesebb állomásai: tu­dományos munkatárs az Országos Krimino­lógiai és Kriminalisztikai Intézetben, egyete­mi tanársegéd, majd egyetemi adjunktus az ELTE AJK büntetőjogi tanszékén, részmun­kaidős ügyvéd, részmunkaidős tanácsadó az IM-ben, szakértői tevékenység a Külügy­minisztérium megbízásából. 1995. június 30-tól az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának általános helyettese. 2000. május 3-tól legfőbb ügyész. Dr. Polt Péter: „Meg kell teremteni az ügyészi életpálya- modellt” fotó: PERL Márton nyéről. Az ügyészi szervezet dolgozói szá­míthatnak-e illetménynövelésre?- Az 1990-es évek kö­zepén volt utoljára jelen­tősebb béremelés, azóta azonban más állami szektorokkal ellentétben nálunk nem volt. így je­lenleg már tarthatatlan a helyzet, mert ahhoz, hogy a már említett ma­gas színvonalat megőriz­zük, többek között az il­letményt is kellő mérték­ben emelni kell Meg kell teremteni az ügyészi életpályamodellt is. S mindenekelőtt mindehhez biztosítani szükséges az anyagi forrásokat is. — Mit kell érteni ügyészi életpályamodell alatt?- A pályakezdők megfelelő anyagiakkal való ellátásától kezdve ebben benne van min­den, egészen a fizetési fokozatok beillesztésé­ig, a nyugdíjrendszer átalakításáig. Nyugaton ez egyébként már jól működik. Magyaror­szágon is létezik már köztisztviselői életpá­lyamodell, s kidolgoz­ták már ezt elméletben az ügyészségeken és a bíróságokon is. Azt gondolom, e nélkül nem lesz kiszámítható, és ezért nem is lesz vonzó az ügyészi élet­pálya. Megfelelő anyagi forrásokkal biztosítani kell mindezt. Az inf­rastruktúra is javításra szorul, sok minden job­bítandó az elhelyezé­sekben is. De a legfontosabb feladat most az illet­mény megemelése!- Milyenek a kilátások erre?- Én azt hiszem, jók. Tárgyalásban vagyunk a kormányzattal, most készül a jövő évi költség- vetés tervezeté. A kormány részéről elhangzott az 50 százalékos emelési ígéret, ezt próbáljuk ér­vényesíteni. Ez természetesen még további meg­beszélések kérdése. Azt remélem, hogy minden­féleképpen sor kerülhet egy nagy mértékű illet­ményemelésre.- Heves megyében melyek voltak mostani látogatása során a főbb benyomásai kollégái munkájáról?- Miként országosan, ugyanúgy megyei szin­ten is nagyon jól teljesített az ügyészség. Heves az első csoportban van a megyék között. Vannak mu­tatók, amelyekben a legjobbak közé tartozik így a váderedményességi mulatót tekintve, ami több mint 97 százalékos, egészen elképesztően jó ered­mény. Az eljárások időszerűségében is kiválóan tel­jesít a megye. Ezt jelzi, hogy az ügyek több mint 90 százaléka üt 15 napon belül elintéződik Ez óriási, egyedülálló eredmény a hazai igazságszolgáltatás­ban! Évek óta ez a helyzet. Ugyancsak ez mond­ható el a közigazgatási-magánjogi szakágról is. An­nak ellenére, hogy viszonylag kevesen dolgoznak a megyében e területen. A megyei főügyész úr az ügyészi értekezlet elején azt mondta, hogy először látogattam legfőbb ügyészként Heves megye fő­ügyészségére. Erre csak az lehet a mentségem, hogy a megye ügyészei jól dolgoznak, nem volt semmi olyan rendkívüli ok, ami miatt az eddigiek­ben már el kellett volna jönnöm. Ezzel együtt ter­mészetesen fontosnak tartom a kapcsolattartást, amelyre jó alkalmak a rendes látogatások.- Nagy hangsúlyt helyez ma a kormányzat a bűnmegelőzésre. Az ügyészi szervezetnek mik lesznek ebben a teendői?- Mint jogalkalmazó szervezetnek, nekünk most is megvannak e területen a törvényszabta feladataink. A bűnmegelőzés komplex teendőiből mi is fontos részt vállalunk. Azt tudni kell, az ügyészség egy eleme a bűnmegelőzésnek. Ugyanakkor nagyon fontos és többletfeladatok hárulnak majd ránk a jövőben, például a pártfogói felügyelettel kapcsolatban, amiről most külön tör­vényjavaslat is készül. Úgy gondobm, az ügyész­ség a magas színvonalú munkájával általában is és önmagában is tudja szolgálni a bűnmegelőzést.- Nyilvánvalóan az ítélőtáblák létrehozá­sa is újabb tennivalókkal jár az ügyészi szer­vezeten belül. Garanciákat az óvadékhoz Dr. Polt Péter kérdésünkre szólt arról is, hogy az ügyészség he­lyesnek tartja, ha a szabadság korlátozásában vannak alternatívák, mint az óvadék. Ám nézetük szerint a szabályozásnak garanciát kell adnia arra, hogy nem lesz az óvadék'diszkriminatív jellegű, te­hát nem fog kedvezni a nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelke­zőknek a szegényebbek rovására, illetve bűncselekmény-kategóri­ánként is különbséget tesz az alkalmazhatóság tekintetében.- Jövő év július elsejével kezdi meg a munká­ját az első három ítélőtábla, s a hozzájuk kapcso­lódó fellebbviteli főügyészségek. Addig meg kell teremtenünk a személyi és tárgyi feltételeket egyaránt. Előbbiekkel úgy gondolom, már ké­szen állunk, s 2003. január 1-jétől végzik munká­jukat a fellebbviteli főügyészek. Az utóbbiakról még folynak az egyeztetések, elsősorban az el­helyezésről. Nagyon remélem, sikerül dűlőre jutnunk és megfelelő körülményeket teremteni. Nem szabad elfelejteni, hogy ennek is vannak költségvetési vonzatai.- A büntetőjog-politikában a közvéle­ményt különösen érdeklő kérdés, hogy pél­dául a kábítószeres, vagy az élet elleni bűn­cselekmények megítélésénél a nagyobb szi­gor vagy az enyhítés lenne-e a célravezető. Mi a Legfőbb Ügyészség álláspontja?- Már kialakítottuk a Büntető törvénykönyv módosításáról a véleményünket. Nagyobbrészt egyetértünk az abban foglaltakkal, bizonyos kérdésekkel viszont nem. Ezek az enyhítés irá­nyába mutató részletek, amelyekkel a jogalkal­mazói tapasztalataink alapján nem tudunk egyetérteni. így a bűnszövetség, a többszörös visszaesői minőség enyhébb megítélésével, a kábítószer-élvezők büntetőjogi megítélésével. Még folynak az egyeztetések arról, hogy végül is milyen tervezet menjen a kormány elé. Mi az álláspontunkat következetesen képviseljük, miként minden megalkotott törvényt végre fo­gunk hajtani. SZALAY ZOLTÁN FESZTBAUM BÉLA Erkölcsi nevelés Kövezzenek meg érte, példaként mégis le­írom: nem hiszem, hogy üdvözítő intézkedés stadionokat bezárni 30-40, szurkolónak ti­tulált, tömi és zúzni képes fiatal cselekedete okán, ők ugyanis aligha válnak a lakatolt kapukat látva kezesbáránnyá. Amikor a televízióban is közvetített futball­mérkőzés kísérő eseményeit láttam, sokkal inkább szükségét éreztem volna annak, hogy egyénileg vizsgálják meg a randa­lírozók családi hátterét. Arról tájékozódjanak, hogy milyen környezetben nőttek fel, milyen nevelés, szülői gondoskodás mellett váltak fiatal felnőtté, s így elveim szerint esetleg a vizs­gálódók magyarázatot találnának az erőszakos cselekedetekre. Azon a szálon haladhatnának aztán tovább, feltehetőleg nyi­tott kapukon. Annak idején, ha gyermeki ésszel valamit helytelenül csele­kedtem, vérig sértettek, ha azt mondták: „Te neveletlen!”. Évti­zedek múltán is érzem, hogy jobban fájt az ilyen megszólás (idegentől hatványozottan), mint egy apai pofon, az iskolá­ban vonalzóval kapott kormos. Néha kemény volt az iránymu­tatás, de utólag gondolva nem vesztettünk rajta. Ezzel együtt egy tizenéves ifjú e sorokat olvasva ne gondol­ja, hogy szüleit és nagyszüleit csak bottal idomították, bár úgy hírlik, még manapság is elcsattan a suliban egy-egy nyakle­ves. Esetünkben az otthoni panaszt esetleg újabb legyintés kö­vette, jobb volt hát csendben maradni. A hibátlan erkölcs és kötelesség parancsa volt a legnagyobb úr a legtöbb szülői ház­nál. Világosan tudtuk: akkor játszhatunk, focizhatunk, ha előbb elvégezzük, ami ránk vár. Gyerekként is dolgoztunk. Persze a mainál lényegesen nehezebb anyagi körülmények között. Napjainkban egy gyermek szinte határtalan szabadsá­got élvez, sok esetben mindent megkap, ami kedvére való, ám éppen ez lehet a nevelési gondok és bajok egyik forrása. Szin­tén példaként: a mai tizenéves kijelölt helyen dohányozhat az iskolában. A legújabb, hogy tanítási idő alatt is szeretné hasz­nálni a mobiltelefont, a tanár problémájára az oktatási mi­nisztériumban sem találnak megoldást. A kábítószer elcsépelt téma, csak a gyógyításról esik szó, megelőzésről szinte egy kukk sem. A sokszor mentségül felhozott megváltozott körülményekre hivatkozva szívesen leragadok a televíziónál, amit a lakás ör­dögének tartok. A minap egy beszélgetésben mondta Hankiss Elemér: „Arányait tekintve a világban sokkal kevesebb a ször­nyűség, mint az örvendetes szépség és követésre méltó cseleke­det, mégis az elrettentő dolgok uralkodnak a képernyőn. ” Amit kedve szerint (tisztelet a kivételnek) nézhet’a még éret­len nebuló - tehetnénk hozzá. Francia felmérés szerint egy gyermek évente 300 órát ül a televízió előtt, a kizárólagos er­kölcsi nevelés óraszáma jó esetben ennek mindössze a tizede. Talán sokan vagyunk, akik felfigyeltek a legutóbbi népszám­lálás egyik adatára, miszerint a nyilatkozatot vállaló 90 száza­lék 70 százaléka (kerekített adatok) vallotta magát titokban keresztény vallásúnak. Hát kérdem én, a Szent Istvánt ünneplő Magyarországon nem lehetne legalább művelődés gyanánt val­lási ismereteket oktatni? Még inkább erkölcstant? Viselkedési gyakorlatot a középiskolában? S csak felvetem: mindehhez per­sze nem ártana, ha keresztényi normák szerint élnének a csa­ládok, ismernék és megszívlelnék a tízparancsolat intelmeit. A nevelés sajátos eszköze volt hajdan az iskolai egyenruha, vagy legalább az egyensapka. Az oktatási intézményeknek er­kölcsi rangot adott a szigorúság és a következetesség, össz­hangban a család elvárásaival. Az erkölcs és az anyagias világ éles harca nem új keletű. A pénz uralkodása nem jó előjel, fé­lelmetes a jelenlegi tendencia. Valóban nem pofonegyszerű az árnak gátat szabni, restnek maradni-viszont cinkosság. Ké­nyes téma az erkölcs és általában a nevelés, amely elsődlege­sen a felnőtt társadalom felelőssége, felelőtlenül kezelve vi­szont a szégyene. Hát kérem, van némi okunk pironkodni. Hír(telen)kék... Az egy hét múlva, október 20-án esedékes helyhatósági választások alkalmával csaknem 110 ezer polgármester-, illetve képviselőjelölt neve kerül fel a honi szavazólapokra. Kis magyar kiszavazó-show... * A lettországi parlamenti választásokat az Új Idő elnevezésű liberális párt nyerte meg, amelyet az ottani jegybank korábbi elnöke, Einars Repse alapított februárban. Repes is a boldogságtól... * Nem egészen két év múlva várhatóan tíz ország - köztük hazánk is - csatlakozhat majd az Európai Unióhoz. Nagycsoportosok leszünk... * A Ferihegyen működő vámhivatal illetékesei szerint egy honi cég emberei nyolcmillió forint értékben számos műkincs jellegű hangsz­ert akartak kicsempészni az országból. Tokkal, vonóval... ■k Dániában jó kereseti lehetőséggé vált a tizenéves srácok körében, hogy az állandóan fogadókész spermabankba járnak „adakozni”. S csak úgy dől álé... * A magyarországi börtönökben is megvalósulni látszik, hogy az elítéltek számára megteremtsék a pásztoróra lehetőségét. Sötétzárkás dutyidugi... __________________________________________________________________________________(SZILVÁS!

Next

/
Thumbnails
Contents