Heves Megyei Hírlap, 2002. október (13. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-12 / 239. szám

6, OLDAL AZ ÚJ ÉVEZREDBEN 2002. Október 12., szombat Sírok Polgármester: Lakatos István Körjegyző: Tarjányi Lászlóné Sírok-Bükkszék Körjegyzőségi Hivatal Sírokban, a Borics Pál út 6. szám alatt működik. Telefon: 06/36/561-000 Telefax: 06/36/361-633 Ügyintézés: hétköznapo­kon fél nyolctól délután fél négyig, pénteken déli 12 óráig. A testület tagjai Akik jelenleg a községet szolgálják az önkormány­zatban: Baranyi Török Emma, Borics Gyuláné, Gál Zoltán, Dravucz Kál­mán, Bujákiné Várhalmi Gi­zella, Klész Tiborné, Ko- váts Ernő, Suha Bálint, Sípos József, Tuza Gábor. A gazdálkodásról A 2002. évi költségvetés szerint az eredeti elői­rányzat 214 millió 954 ezer forint volt, a módosí­tást követően 239 millió 954 ezer forintra változott. Ebből az önkormányzat sa­ját bevétele 60 millió 218 ezer forint. A legjelentősebb kiadási tételek: bérekre 84 millió 871 ezer, munkaadói járu­lékra 29 millió 990 ezer, dologi kiadásokra 58 millió 537 ezer forint, míg fejlesz­tési felhalmozásra 33 millió 785 ezer forintot fordítanak az idén. 0 Civilszféra, gazdaság A legjelentősebb helyi civil szervezetek: Siroki Váralapítvány, Vártársaság Sirok, Polgárőrség, Nyírjes Nyugdíjasklub, Népdalkor, Idegenforgalmi Egyesület. A nagyobb gazdálkodó- egységek: az ötszáz alkal­mazottat foglalkoztató Mát­ra Metál Kft., a több mint kétszáz embernek megél­hetést nyújtó MFS-2000 Rt., valamint a 76 főt foglal­koztató önkormányzat. A helyhatóság a legnagyobb iparűzési adót fizető cégek­nek minden évben állófoga­dással egybekötött találko­zón köszöni meg az együtt­működést, s ad tájékoztatást a pénz felhasználásáról. Az oldal létrejöttét támogatta: flfeFS 2000 Magyar Lőszergyártó RL 3332 Sírok, Pf.9. Telefon: 36/(36) 361-122* Telefonfax: 36/(36) 561-027 SPORT, VADÁSZ ÉS KATONAI PUSKA- ÉS PISZTOLYLŐSZEREK GYÁRTÁSA, FORGALMAZÁSA. A festői szépségű Sírok mindig is a turisták ked veit célpontja volt. A romjaiban is lenyűgöző vár a páratlan természeti adottságokkal rendelkezi község az elmúlt időszakban azonban olyan változáson ment keresztül, melynek kö­vetkeztében az elkövetkező években méltán számíthat az idegenforgalom látványos fel­lendülésére. Lakatos István, aki tizenhét éve polgármesterként szolgálja az itt élők érdekeit, úgy fogal­maz, hogy az elmúlt években arra törekedtek, hogy az ipari tevékenység mellett a turizmus is megélhe­tési forrássá válhasson. Ehhez mindenekelőtt az alapvető infrastrukturális hálózatot kellett megte­remteni. A lakosság összefogásának és az önkor­mányzati szándéknak köszönhetően megépült a gázvezeték, a szennyvíztisztító rendszer, a telefon- hálózat, de korszerűbbé vált a vízhálózat is. A kő- kútí településrész orvosi szobával gazdagodott, az utak jelentős része új burkolatot kapott, megoldó­dott a közvilágítás-korszerűsítés, s komfortosabbá vált a szálló. Az idén készük el a faluközpont és az új ravatalozó, s átadták a gyógyszertárat is. Évről évre egyre látogatottabbak a helyi ide­genforgalmi rendezvények, köztük a siroki vár­napok, a népdalköri találkozók, valamint a kép­zőművészeti alkotótábor. Dalos asszonyok A Siroki Népdalkor 1975-ben alakult 22 taggal. A lelkes asz- szonykórus vezetője, Buda Lászlóné némi szomorúsággal mondja, hogy mára alaposan megfogyatkozott a létszám, hi­szen mindössze tizenhármán maradtak. Az utánpótlás is aka­dozik, mivel a mai fiatalok szí­vesebben töltik szabadidejüket a számítógép mellett, vagy egyéb elfoglaltsággal. Az elmúlt évtizedek alatt pe­dig rengeteg emlékezetes fellé­pése volt a társulatnak. Nem­csak az itthoni találkozókon, ha­nem külföldön - Németország­ban, Lengyelországban - is szép sikert arattak. ■ Nemcsak dalaikkal, hanem viseletűkkel is hódítanak fotó, ötvös imre Jubiláló iskola Az általános iskola idén nyáron ünnepelte fennállásának 75. év­fordulóját. Ebből az alkalomból Országh Kristóf nevét vette fel az intézmény, ahol idén szeptem­bertől 150 diák kezdte meg tanul­mányait. A nagy múltú iskolában sajnos évről évre kevesebb a ta­nuló annak ellenére, hogy a pá­lyázati lehetőségek és az önkor­mányzat támogatása jóvoltából a korszerű oktatás feltételei is meg­teremtődtek az elmúlt időszak­ban. Az idegen nyelvi labor és a számítógépes szaktanterem a manapság nélkülözhetetlen is­meretek elsajátításában nyújt se­gítséget. A megyei és országos versenyekre kitűnő pedagógusok készítik fel a nebulókat, akik a színjátszó fesztiválokon, a sport- versenyeken rendszerint az élvo­nalban végeznek. Elkezdődött az intézmény mi­nőségbiztosítása is, amelyet saját erőből végeznek az itt tanítók. A szülők által szervezett ha­gyományos jótékonysági bálok bevételéből sikerült az udvari já­tékokat beszerezni, a folyosói szekrényeket kicserélni, vala­mint új szemléltetőeszközöket vásárolni. A tizenötödik tanterem Tavaly pályázati úton számítógépet is nyertek az intézménynek A községben 1960 óta működik könyvtár, ám a rangjához meg­felelő épülethez csak 1989-ban jutott az intézmény, amelyet fi­zikai és szellemi közelsége mi­att az általános iskola 15. tan­termének neveznek az itt élők. A szépen felújított egykori pap­iak jelenleg tízezer kötet könyv, s két állandó kiállítás - Borics Pál szobrászművész és Borics József festőművész legszebb al­kotásainak - otthona. Rajna- völgyi Vilmos magyar szakos pedagógus irányítja a létesít­ményt. Főként neki köszönhe­tő, hogy a tanulók 90 százaléka és a felnőtt lakosság 15 százalé­ka rendszeresen látogatja a könyvtárat és az itt szervezett kulturális műsorokat. Gyakran rendeznek itt tanórá­kat, s ha mód nyílik rá, népszerű színművészek is fellépnek egy- egy irodalmi összeállítással. Itt szerkesztik a községi újságot, s nyaranta itt találkoznak az alkotó művésztanárok is. A legtöbb kul­turális szabadtéri program is a műemlék épület előtt zajlik. Az idős embereknek hitéletük gya­korlására is rendszeresen alkal­mat nyújt a könyvtár. A biztonságosabb létért A helyi polgárőrség 1992-ben ala­kult Tuza Gábor vezetésével. A kezdetekkor 25 férfi kapcsolódott be az önkéntes munkába, mára 14-15 aktív tagja maradt a szerve­zetnek. A polgárőrök önzetlenül, társadalmi munkában, szabadide­jüket feláldozva őrködnek a telepü­lés biztonsága érdekében. Na­gyobb rendezvényekkor ők végzik a helyszínek biztosítását is. Részt vesznek az évről évre népszerűbb várjátékok minél gördülékenyebb lebonyolításában, de a jótékonysá­gi bálok szervezésekor, a nagyobb községi ünnepeken is lehet rájuk számítani. Két évvel ezelőtt kaptak egy személyautót a Heves Megyá Rendőr-főkapitányságtól, amely megkönnyítette munkájukat. Tuza Gábor örömmel számol be arról, hogy a lakosság feltétlen bizalmát élvezik, ám az örömbe némi üröm is vegyül, mivel az ön- kormányzaton kívül máshonnan nem kapnak anyagi támogatást. Ezért is fontolgatják a tagsággal, hogy a közeljövőben közhasznú szervezetté válnak, s ezzel a lé­péssel talán a szponzorokat is na­gyobb támogatásra ösztönzik. Országh Kristóf lovas portréját az iskola 75 éves jubileumára készítette el a művésztanár ■ Aki hallani sem akart Sirokról Borics József, az Országh Kristóf Általános Iskola rajzpeda­gógusa nem szereti, ha a figyelem középpontjába kerül. Márpedig a pályáján nyújtott teljesítménye alapján megye- szerte elismerik és méltányolják szakmai körökben. Részben nevéhez fűződik a nya­ranta megrendezett művésztaná­rok alkotótáborának létrehívása, az iskola képzőművészetben te­hetséges gyermekeinek felkarolá­sa, s néhány kitűnő festmény, amelyek jelenleg a polgármesteri hivatal tanácskozótermének falát és az általános iskola auláját díszí­tik. Kollégái szerint rendkívüli te­hetség, de ezt a dicséretet ő egy kézlegyintéssel hárítja el:- Komlóról kerültem ide 34 éve magyar-orosz-rajz tanárként. Apám cipészmester volt, s a csa­ládban senki nem foglalkozott képzőművészettel, épp ezért esé­lyem sem volt arra, hogy a Képző­művészeti Főiskolára bekerüljek. így lettem rajztanár. Őszintén szólva eleinte hallani sem akar­tam arról, hogy Sírokra jöjjek taní­tani, de az akkori igazgató min­dent megtett, hogy idecsábítson. Ma már elmondhatom, hogy nem bántam meg ezt a döntést. A '60-70-es években egy nagyon jó szellemű, baráti kollektíva dolgo­zott itt. Szerencsére a kartársaim ma is jó közösséget alkotnak. A helyi körülményekkel is megbé- kültem. Megszerettem Sirokot és az itt élő embereket.-13 évvel ezelőtt rendezték meg először itt a rajztanárok táborát. Azóta komoly rangra emelkedett országos szinten is ez az ismétlődő kurzus. Ez önnek is köszönhető.- Nem az enyém az érdem. A kezdetekkor Czipóné Balczár Magdolna vetette fel, hogy a rajztanároknak érdemes lenne időnként együtt dolgozni, alkot­ni, beszélgetni. Az önkormány­zatnak köszönhető, hogy az első perctől felkarolták és segítették a kezdeményezést, így évről évre többen csatlakoztak hozzánk. Az idén nyáron már Szentendré­ről és Debrecenből is érkeztek rendkívül tehetséges tanárok, akiktől sokat lehetett tanulni. Ezeket a munkákat érdemes megmutatni. A polgármester és a jelenlegi önkormányzat úgy döntöttek: megteremtik a lehető­ségét annak, hogy a faluban egy állandó kiállításon szerepelhes­senek ezek az alkotások. Addig is jómagam egy házi kamara kiállításon mutatnám meg ezeket a műveket. ■ A fejlődés alapjait leraktuk Sikerült a kötelező önkormányzati feladatokat is színvonalasan ellátni. Az intézmények gyara­podtak, korszerűbbé váltak.- Milyen célokat tűznek ki az elkövetkező évekre?- Olyan faluról álmodunk, ahol a lakók biz­tonságban, tisztaságban, rendezett körülmé­nyek között élhetik napjaikat, s ahová a vendég, a turista mindig visszavágyik. Ehhez megtettük az első lépéseket is. Befejeződött például a falu­központ kialakítása, s tavasszal megkezdődhet a várrekonstrukció is. A továbbiakban szeretnénk megoldani mindenütt a csapadékelvezetést, Kő- kúton a szennyvízhálózat kiépítése a cél, s-foly­tatni kell a járdaépítési programot is. Néhány in­tézményünkre ráfér a felújítás, s továbbra is el­sődleges feladatunk a szociális gondoskodás fenntartása, valamint a falu arculatának végle­' ges kialakítása. Tervezzük egy bentlakásos szo­ciális otthon kialakítását is. Természetesen erről a falu s a leendő testület dönt meg.- Egyre többet hallani arról, hogy manapság nehezen boldogulnak egyedül a települések, s hogy térségi összefogásra van szükség.- Számunkra ez nem újdonság, hiszen hosszú évek óta együttműködünk a szomszédos közsé­gekkel, és sok esetben kezdeményezői voltunk a térségi feladatok összehangolásának. A jövőben az egészséges ivóvízzel való ellátás és a haté­kony árvízvédelem is csak ilyen módon valósít- ható meg. ___________________________■

Next

/
Thumbnails
Contents