Heves Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-07 / 209. szám

s > Æ M "E í, E PÜLÉSffi! 6. oldal AZ ÚJ ÉVEZREDBEN 2002. Szeptember 7., szombat Polgármester: Dr. Bajzát György Alpolgármester: Dávid Imre Jegyző: Herkules Ferencné Képviselők: Bajzát Albert, Bajzát Gyula, Bajzát Rafael, Barna Antal, Farkas Tamás, Fekete Pál, Kapuvári Csaba, Pócsik Gábor, Szántósi Rafael, Varga József Intézményvezetők: Általános Iskola: Liptai Emese Zeneiskola: Homa József Óvoda: Bajzát Lászlóné A lakosság száma: 3346 fő A község területe: 6334 négyzetméter A falu költségvetésének főösszege: 417.683 eFt A falu története Az Egerrel szomszédos, fes­tői fekvésű Felsőtárkány a megye északkeleti határa mentén, a Bükk hegység Iá- bánál, a Tárkánykneden- cében fekszik. Területének nagy része a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik, növényfa­jokban és társulásokban rendkívül gazdag. Fokozottan védett növénye, amely címe­rükben is látható, a Boldog- asszony papucsa. Erdeiben nagy számban élnek a nagy- és kisvadak, a rovarok és a madarak. A település el­ső okleveles említése 1261-ből való Oltarkan, illetve Feltarkan névalakban. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Thargan néven szerepel, plébániája közvetlenül az eg­ri püspök alá tartozott. 1526-toan, a mohácsi csata után a törökök elpusztították a középkori Felsőtárkányt, amely többé már sohasem népesült be. Alsótárkány 1552-ben vált a török pusztí­tás áldozatává a karthauzi ko­lostorral együtt, de újranépe- sedése 1577-re megtörtént. A XVII. század elején a falu egy része világi birtok lett, azonban 1634-ben Lósy Im­re egri püspök visszaváltotta. Ettől az időponttól megszakí­tatlanul az egri püspökség, il­letve 1804-től az egri érsek­ség tulajdona maradt. 1694- ben Alsótárkány népes job­bágyfalu volt. Ez idő tájt válto­zott a falu neve véglegesen Felsőtárkányra. Barkóczy püspök 1750 körül építette a Fourcontrasti kas­télyt a Gyönyör-völgyben, majd a nazarénusok részére a kolostort a Barát-réten. A Várhegy északi oldalában a XVIII. század elejétől, a Kőbá­nya-oromnál a XIX. század el­ső éveitől működött kőbánya. A márványbánya az 1750-es évek táján létesült, benne olasz márványkcFfaragók dol­goztak. A palakőbánya meg­nyitását gr. Eszterházy Károly egri püspök rendelte el aXVIII. század végén. Az iparszeré bányászat egészen a XX. szá­zad elejéig tartott. A Szikla-forrás vizét 1929- ben vegyelemezték, és gyó­gyító erejűnek nyilvánították. Céljuk: európai településsé válni Amikor 1998. március 8-án, az idő­közi választáson dr. Bajzát György lett a nyertes, a kétkedők nem jó­soltak számára hosszú jövőt a pol­gármesteri poszton. Mert a fél év, amennyi a soron következő hely- hatósági választásig rendelkezésé­re állt, többek szerint csak arra lett volna elegendő, hogy hibázzon. Mint később beigazolódott, „ezt a lehetőséget elvétette”, így a jelenle­gi, teljes ciklusra is neki szavaztak bizalmat a felsőtárkányiak. Dr. Bajzát György úgy emlék­szik vissza a kezdeti időszakra, hogy elsőként a harmóniát kellett megteremtenie a képviselő-testület­ben. Arra törekedett, hogy ne le­gyenek egymással ellenkező ér­dekcsoportok, s az ülések értékes óráit ne parttalan vitákkal töltsék. Tartsák távol magukat a pártpoliti­kától, s hasznosítsák energiájukat a falu helyzetének jobbítására. A képviselők belátták, hogy a békes­ség a leginkább üdvözítő, s az eltelt négy évben valóban együttműköd­tek a közös célok érdekében. A fiatal polgármester azt tartotta igazán fontosnak, hogy az infrast­rukturális beruházásokat követően olyan falujuk legyen, amelyben össz­komfortban és jó közérzettel élnek az emberek. Igyekezett tökéletesíteni a környezetet, odafigyelve a főúttól tá­volabbra élők kívánságaira is. Az eltelt négy év eredményei kö­zött elsőként azt említi dr. Bajzát György, hogy új helyre költözött a polgármesteri hivatal, s ebben az épületben nemcsak a dolgozók ér­zik jobban magukat - s végeznek ezáltal még színvonalasabb mun­kát -, hanem az ügyfelek is. A pol­gármester úgy véli, a hivatalnak azért is takarosnak illik lennie, mert ide térnek be elsőként azok is, akik nem felsőtárkányiak, de hivatalos ügyük van. Ezt az épületet látva ala­kulnak ki első benyomásaik, s ha rendet, ápoltságot tapasztalnak, úgy megnő a bizalmuk. Nem vélet­len, hogy más önkormányzatok is követték a felsőtárkányiak példáját. Hasonlóképpen, mint a telekki­alakításnál. Amikor az önkor­mányzat hasznosításra kínálta' a Tagos-dűlőt, a befektetők szétnéz­tek az Eger környéki falvakban, s tájékozódtak, terveznek-e házhely­kialakítást. Akkoriban mindenütt azt a választ kapták, hogy nem. S miután megkötötték a szerződést Felsőtárkányban, s hozzáláttak a Tagos-dűlő közművesítéséhez és a parcellázáshoz, más településeken is árulni kezdték telkeiket az ön- kormányzatok. Mindettől függően kapósnak tű­nik a Tagos-dűlő, s az első ütemben kínált 70 telek szinte mindegyike el- kelt, így a második ütemre tervezett 50 telek közművesítését is megkezd­ték. A polgármester úgy kalkulál, hogy várhatóan 400 új tárkányival gyarapodik az építkezéseket köve­tően a falu lélekszáma, és így az megközelíti a négyezret. Felsőtárkány másik büszkesége a kerékpárút. Az ország több táját végiglátogató biciklisták szerint ta­lán ennek a legszebb a nyomvona­la. Biztonságosan közlekedhetnek rajta úgy, hogy közben lehetetlen­ség betelni a táj szépségével. Hogy ne csak a faluban kerekezhessenek a turisták, hanem már Egerből ép bőrrel juthassanak ki drótsza­marukon, szeptembertől megkez­dik a Felnémettől kivezető kerék­párút megépítését is. Ugyancsak a falu lakóinak örö­mére szolgált a József Attila utcá­ban a híd megépítése és felavatása. Továbbá az, hogy korszerűsítették a közvilágítást, s így a lámpák mű­ködtetése feleannyiba kerül, mint korábban, mégis fényárban úszik esténként a település. Régi vágyuk a felsőtárkányiak- nak, hogy ismét legyen tavuk. Ezt a polgármester is szívügyének tartja, csakhogy előre nem kiszámítható komplikáció lépett fel. A régi tó medrében ugyanis 6 ezer köbmé­Dr. Bajzát György polgármester ternyi iszap volt, amit először ki kellett szikkasztani, hogy szállítha­tó legyen. Ez sokkal hosszabb időt vett igénybe, mint az sejthető volt. Miután ezen túljutottak, aszályos időszak következett, s a Szikla-for­rás képtelen volt fellöüeni a medret. Ezért most egy olyan környezetba­rát szigetelést kell lefektetniük, amely meggátolja a víz elszivárgá­sát, s így kialakulhat a látványtó. A táj rehabilitációjához szükséges pénz elnyeréséért újabb pályázatot nyújtanak be. Dr. Bajzát György úgy értékeli, mindez nem követke­zett volna be, ha az elmúlt 15-20 évben nem hanyagolják el a tavat. A csónakázótó környékén pihenő­helyet, igazi kirándulócentmmot alakítanak majd ki. Ugyancsak az eltelt négy év eredménye, hogy immár telekkel és építési tervvel rendelkezik az ön- kormányzat a faluház megépítésé­hez. A tervek elkészíttetése is új­szerű volt, mert országos pályáza­tot írtak ki, amelyre 48 pályamun­ka érkezett. A tervek a szakértő zsűrit is megizzasztották, mert jobbnál jobb elképzeléseket hoz­tak az építészek. Végül azt a rajzot választották, amely a környezethez leginkább illik, s amely ha megva­lósul, minden igényt kielégít. Most már „csak” a pénz hiányzik a kivi­telezéshez. Addig némiképp átala­kították, így használhatóbbá tették a régi művelődési házat, s szükség esetén az iskola tornatermében gyűlnek össze, ha fórumot és na­gyobb érdeklődésre számot tartó kulturális rendezvényt tartanak. Dr. Bajzát György nem fél attól, hogy ne tudnák tartalommal is megtölteni a majdani faluházat, ugyanis több civilszervezet és egye­sület működik a településen. A pénz megszerzése érdekében pá­lyázatot nyújtanak be címzett tá­mogatásért mindaddig, míg nem A gyerekek nem kívánkoznak el a városi általános iskolákba hogy a gyár felszámolása zajlik, újabb cégeket szeretnének Felsőtárkányban meghonosítani. Komoly tárgyalásokat folytatnak egy belga befektetővel, aki munkát is kí­nálhat a helybelieknek. Dr. Bajzát György úgy érzi, hogy a fel­sőtárkányiak szeretnek a falujukban élni. Azt akarják, hogy Felsőtárkány európai településsé váljon. Két óvodányi kisgyerek Felsőtárkányban 1973-ban épült az első óvoda, s mivel azt hamar ki­nőtték, 1980-ban épüli egy másik. Azóta is teljes a létszám, mind a száz férőhely foglalt. Mindkét épü­letben két-két, korösszetételében vegyes csoportban nevelkednek a gyerekek. tartják a népi hagyományok felele­venítését és megőrzését. Az óvónők tanfolyamokra, to­vábbképzésekre járnak, hogy elsa­játíthassák a legkorszerűbb peda­gógiai módszereket. Otthon tanulnak az iskolások Az otthon alatt a lakhelyüket, Felsőtárkányt kell értenünk. Szinte különös, de ebből a faluból nem járnak be Egerbe az általános isko­lások, 95 százalékuk itt végzi el a nyolc osztályt. Liptai Emese igazgatónő el­mondta, hogy jelenleg 259 diák ta­nul náluk. A Comenius 2000 minő­ségbiztosításnak megfelelően folyik az oktatás. A szülők - pláne a gye­Az óvodások egyéni bánásmódban részesülnek, fejlesztik mozgásukat, és zenét is tanulnak Az intézmény vezetője, Bajzát Lászlóné elmondta, hogy a komplex preventív óvodai program szerint dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy egyéni foglalkozást biztosítanak a kicsiknek. Az óvodásokkal fejlesztő pedagógus és bgopédus is törődik. A zenei nevelést már itt elkezdik a zeneoviban, és látható eredménye­llyen lesz, amikor megépül a faluház járnak sikerrel. Az önerő rendelke­zésükre áll, ez nem lehet kifogás. Terveikről szólva a polgármes­ter elmondta, hogy egy sport- és szabadidőcentrum kialakítását ter­vezik az Egeres-völgyben, az előké­születek már megkezdődtek. Az önkormányzat működéséhez a stabil hátteret a településen dolgo­zó cégek teremtik meg. Sokat kö­szönhetnek a Bervának, s most, két érnek el a gyermektomával. Rendszeresen pályáznak, s a nyert pénzt elsősorban fajátékokra költik. Az egyik óvoda a testvértelepü­léstől, Dickensiedből kapott udvari favárat és mászókát, a másik gyer­mekintézménynek az önkormány­zat költségvetéséből vásároltak ha­sonlót. Havonta hívnak művésze­ket, bábosokat, s rendszeresen ki­rándulnak az erdőben. Fontosnak rekek - kemény iskolának tartják a felsőtárkányit, de ennek megvan a jutalma. Nincs olyan nyolcadiko­suk, akit ne vennének fel abba a középiskolába, ahová jelentkezik. Fontosnak tartják, hogy a gyere­kek megtanuljanak angolul, ezért ennek a nyelvnek az oktatását már a 3. osztályban megkezdik. Ugyan­csak lényeges az informatika és a testnevelés, s persze valamennyi tantárgy, amelyet szaktanárok ta­nítanak. Szabadidejükben sem csellengenek a felsőtárkányi gyere­kek, mert számos szakkör vár rá­juk. Az iskola különlegessége, hogy a közelmúltban együttműkö­dési megállapodást írtak alá a He­gyikristály üdülőfalu tulajdonosá­val, s így még közelebb kerülhetnek a természethez a gyerekek. Minden másúdik gyerek zenét tanul Jelenleg is tartanak a pótbeiratko­zások a Zeneiskolában, tudtuk meg Homa Józseftől, az intézmény igazgatójától. Reményei szerint 130 diákjuk az idén is lesz, akik zongorán, hegedűn, gitáron, fuvo­lán, klarinéton, szaxofonon, trom­bitán, kürtökön, harsonákon és iitős hangszereken tanulnak meg játszani. A zenei képzést az óvodá­ban kezdik, szolfézs előképzéssel, és a későbbiekben választanak FOTÓ: ÖTVÖS IMRE hangszereket a gyerekek. Emellett kamara főtárgy indul az idén, s to­vább működik a fúvószenekaruk. Az iskola növendékei az elmúlt tanévben több ízben szerepeltek megyei versenyeken és találkozókon szép sikerrel. Egy újabb tanítvá­nyuk, Sike Emese szaxofonos felvé­telit nyert a miskolci Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskolába A zenekaruk részt vett Kecskemé­ten az országos zeneiskolák verse­nyén, ahol oklevelet kaptak. A me­zőkövesdi nemzetközi fúvószeneka­ri fesztiválon két különdíjat nyertek. Vendégszerepeitek Munkácson és vendégül is látták az ottaniakat Felsőtárkányban. A turnékon nem­csak a zeneiskolások, hanem a fú­vósegyesület tagjai is részt vesznek. Nem idegen, hanem vendég Veréb Péter, a Művelődési Ház veze­tője idegenforgalmi referens is. Azt mondja, nem szereti azt a szót, hogy idegenforgalom, mert a fel­sőtárkányiak nem idegeneket, ha­nem vendégeket várnak és fogad­nak a falujukban, itt a Bükk kapu­jában. Azt kívánják, hogy minél többen fedezzék fel ennek a tájnak a szépségét, s ne csak átutazzanak Egerből Lillafüred felé, hanem leg­alább egy teljes napot - lehetőség szerint inkább egy hetet - töltsenek náluk. Ezért turisztikai és kulturális egyesületet is alakítottak azok a vál­lalkozók, magánszemélyek, akik berendezkedtek a vendéglátásra. A turisztikai fejlesztési progra­mot az önkormányzat is elfogadta. Ennek keretében kitértek arra is, hogy itt mindenféle járművel köz­lekedhetnek az emberek. Nemcsak négy-, de kétkerekűvel, sőt lóháton is portyázhatnak, és választhatják a kisvasutat is. A tóparti 100 négy­zetméteres szabadtéri színpad a nyár tíz hétvégéje közül legalább ötre művészeket vár. A falu fúvós­zenekara már önmagában csalo­gatja a vendégeket. A tópart fejlesztésén túl a Barát­réten található karthauzi kolostor romjainak feltárását, rekonstrukci­óját tűzték ki tervként. Ez a kultúr­történet iránt érdeklődők számára csemege volna, lévén ilyen kolos­tor összesen csak négy létezik Eu­rópában. A Fő utcában áll egy tor- nácos, kedves épület, amelyből táj­házat szeretnének kialakítani. A berendezési tárgyak gyűjtését már megkezdték a tárkányiak. A Művelődési Házban több civil szervezet tagjai találkoznak rend­szeresen. Itt működik a sakk-klub, ide várja a falugazdász és a hegy­község a gazdálkodókat, itt rendez­kedett be a nyugdíjasok érdekvédel­mi szervezete, valamint a Rozma­ring Népdalkor, a Baba-mama klub, a hagyományőrző néptánco­sok, s a fúvósok is itt tartják próbá­ikat, valamint itt tornáznak a kis­mamák. m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents