Heves Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-25 / 224. szám

I 2002. Szeptember 25., szerda 5. OLDAL EGYEI KORKÉP A műkőkészítő és az özvegyek Bírósági ügy lesz a porladó sírkövek miatt RENES MARCELL Ferde hajlam Lehet valami fékezhetetlen politikusi hajlam félre- és mellébeszélésre, alig titkolt hazudo- zéisra, hangzatos ígéretek be nem tartására, színtől, párttól, oldaltól függetlenül. Nyil­ván teljesen szokatlan viselkedés azt tenni, amit előzőleg mond az ember, nem is gyakorta kísértik ilyesmivel az Istent, jobb, ha egy közéleti szereplő, képviselő, miniszter nem pattog, nyugton marad, abból baj nem lehet, maximum egy kicsivel elveszítjük a következő választást, és majd ellenzékben keresünk majdnem annyit, mint most kormányon. Senki sem bújhat ki a saját bő­réből, ugye. Mindjárt könnyű bénázások az elején. Hogy mi aztán min­denhová pályáztatunk, de mégsem, mert bizonyos helyekre ki­nevezünk, majd a felhördülés hallatán jól visszavonjuk az egé­szet. Hogy autópálya csak közbeszerzéssel, nyilvános pénzköve­tési rendszerrel összekötve, utána egy pillanatnyi memóriaza­var, költséghomály, zártkörű meghívás, amit hirtelen ébredés, szemlesütés és mégiscsak közbeszerzés követ. Most éppen az adócsökkentés helyetti nagy semmi megma­gyarázása és az autópálya-építések leállítása, vagy legalábbis megfelezése van soron. Ilyenkor mindig jól jön egy ügyes pénz­ügyminiszter, aki kiválóan bűvészkedik a számokkal, és meg­mondja, szépen, közérthetően, mit, miért nem lehet. És akkor a választó bólogat, ahogy képzelik róla odafenn, birkához illően, türelmesen. Igen. Aha. Anyád. Mert a feladat kormányon pontosan az volna, hogy: oldjátok meg. Nincs pénz autópályára? Felejtsétek el a sokmilliárdos sta­dionépítést, azért nem kell hiperszuper beléptetőrendszer, hogy a minősíthetetlen színvonalú magyar foci városonkénti hat rajon­gója benn hülyére verje egymást. Nem kell tűzijáték, fejenként négy miniszteri mobiltelefon és kormányzati kommunikációs központ vagy micsoda sem. Út viszont kellene. S hát hasonló a helyzet az adókkal is. Ha belefért a plusznyugdíj, a tizenharma­dik havi családi pótlék, a közszférában az ötvenszázalékos bér­emelés, akkor vélhetően beleférne ez is, jelképesen néhány szá­zalék engedmény, csak ki kellene találni, hogyan. Erre nyilván akad néhány szoclib, „közelálló" közgazdasági szakember. Sími csak a győztesnek szabad. Kisorsolták a földeket Csizmás esküvők A nagy nyári esőzések miatt még mindig víz borítja a velencei Szent Márk teret. Ez ugyan nehe­zíti a közlekedést, de az élet megy tovább. Sőt, a székesegyházban ugyanúgy tartanak esküvőket, mint a száraz időszakokban. A különbség csupán az, hogy a fia­tal párok kicsit furcsa módon, gu­micsizmában szelik ál a teret. So­kan meg is bámulják őket az ott levő turisták közül. A különös jelenet az augusz­tus eleji itthoni dunai árvízi helyzetet juttatja eszünkbe. A fő­városban a dunai rakpartot le is zárták. így a környékben lakó, esküvőre induló vagy arról érke­ző pároknak nem kellett gumi­csizmát ölteniük az ünnepi m- hájukhoz. így elmaradt a furcsa látvány... ________________m-m L IBERÁLIS-KLUB. Folytatódik a közéleti beszélgetéssorozat a gyöngyösi Mátra Szállóban, ahol ma 18 órától Mészáros Tamás újságíró lesz az est vendége. A publicista a média állapotáról tart előadást, illetve beszélget az érdeklődőkkel. A HÓNAP VÉGÉIG. A Tóth Dá­vid szobrászművész állatfigurái­ból rendezett tárlatot szeptem­ber 30-ig tekinthetik meg az ér­deklődők az egri Vitkovics- házban. ZÁRÓÜLÉS. A tenki önkor­mányzat szeptember 26-án 16 órakor tartja az elmúlt négyéves időszak utolsó önkormányzati ülését. A testület Török Margit polgármester vezetésével érté­keli az 1998-2002 között végzett munkát, a falu érdekében elért eredményeket. TURISZTIKAI FÓRUM. Ma 16.30-kor Gyöngyösön, a Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karán idegenforgalmi fórumot tarta­nak. Ezen a térség turizmusával, vendéglátásával kapcsolatos gondokról és azok megoldásáról lesz szó. A vendég Pál Béla, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lesz. VÉRADÁS. Szeptember 26-án 9 órától Pétervásárán, a Művelődés Házában véradást tartanak. Helyből és a környező települé­sekről várják azokat, akik ember­társaikon kívánnak segíteni. A szervezők kérik, hogy a véradók hozzák magukkal személyi iga­zolványukat és tb-kártyájukat. TRAFFIPAX. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság közleke­désrendészeti osztálya ma reg­gel 6 órától 14 óráig a 24-es úton, 7 órától 15 óráig a 32. szá­mú út hatvani városi szakaszán, 14 órától 22-ig Gyöngyös belte­rületén, a Vachott Sándor utcá­ban folytat műszeres sebesség­ellenőrzést. ■ (Folytatás az 1. oldalról) Hasonló ígéretet kapott E. Mihályné is, ám az eltelt három év alatt nem történt semmi. Az özvegyek csupán egy levélmáso­latot kaptak. Az eredetit a fo­gyasztóvédelmi felügyelőségnek küldte a vállalkozó. A kárvallot­tak nagy megdöbbenésére az áll benne, hogy D. János csak egy év garanciát vállal az általa ké­szített síremlékekért. Ez lejárt, így már nem lenne kötelezhető a hibák javítására. Ugyanakkor az is előfordulhatott, hogy lúgos vagy savas mosószerrel, esetleg más vegyszerrel mosták le a sír­emléket, s ez előidézhette a mű­kő szétmállását, tönkremenetel­ét - áll a vállalkozó levelében, amelyben az is olvasható, hogy határidőt a javításra nem tud mondani, de mindenképpen fel szeretné keresni a panaszost, és tisztázni szeretné vele ezt az ügyet. A levél 2000 áprilisában író­dott, ám azóta sem történt meg az özvegyek által szorgalmazott javítás. E. Mihályné ez év tavaszán megelégelte a várakozást, és mi­vel a síremlék állapota tovább romlott, panaszával megkereste az aszódi polgármesteri hivatalt, ugyanis a vállalkozó az említett városban rendelkezik bejelentett lakhellyel. A városházáról rövide­sen meg is érkezett a válasz, amelyben az áll, hogy kivizsgál­ták a panaszt. A műkőkészítő el­ismételte, hogy munkáiért egy év szavatosságot vállal, ezért a horti síremlékeket garanciában nem ja­vítja. Ellenben - a panaszos kéré­sére - a hibákat a két évvel ezelőt­ti árakon kijavítja. A polgármes­teri hivatal arról is tájékoztatta az özvegyet, hogy nem áll módjá­ban megállapítani a kár okát és javításának módját. A panaszos polgári peres úton érvényesítheti követelését. Az özvegyek elfogadhatatlan- nak tartják, hogy ilyen összegű munkáért csak egy év garanciát vállalt a szakember, aki erről egyébként annak idején nem tájé­koztatta a megrendelőket. Vegy­szerrel nem mosták a sírköveket, és továbbra is úgy vélik, hogy a hibát a vállalkozónak kell kijaví­tania. A panasszal megkerestük D. Jánost is. A műkőkészítő arról tá­jékoztatott, hogy már nem vállal­kozó, hanem alkalmazottként dolgozik egy műkőkészítőnél. A horti síremlékekkel kapcsolatban elmondta, hogy a hibás elemeket már újragyártotta, de nem ren­delkezik olyan szállítóeszközzel, amellyel a helyszínre vihetné az idomokat. Tegyék meg azt az öz­vegyek. A két panaszos erre nem haj­landó. Kisnyugdíjasok, így nincs miből fedezniük a nehéz kövek szállításának nem kis költségét. Azt mondják: ha a műkőkészítő nem javítja ki a síremléket, akkor a bírósághoz fordulnak pana­Az évekig tartó huzavona még nem ért véget, de a hatóság lo­kalizálta az érintett novaji szőlőterületeket, s a felszaba­dult földeket sorsolásra bo­csátotta a múlt héten a rész­arány-tulajdonosoknak. Ostoros A leendő tulajdonosokat előjegy­zésbe vették, most már csak arra van lehetőség 15 napig, hogy cse­réljenek egymás között, s közös akaratukat jelezzék az FM- hivatalnál. Kisari Zoltán polgármester szerint mindez 7-8 éve is megtör­ténhetett volna, úgy nem esnek el az eddigi pályázati lehetősé­gektől. A részarány-tulajdono­soknak most is kompromisszu­mot kellett kötniük, s le kellett nyelniük „bizonyos békákat”. Miként az önkormányzat sem tehetett mást, mert nem élvezhet­tek előjogot, így a közösségi érde­ket sem védelmezhették. Példa­ként azt említette a polgármester, hogy a temető melletti, annak ké­sőbbi bővítésére szánt területet sem kaphatták meg, mert az a sorsolás révén magántulajdonba került. Az is fájó pont, hogy a két község területét a közös termelő- szövetkezet miatt összevonták, így előfordult, hogy az ostorosiak- nak novaji, a novajiaknak ostoro- si föld jutott. Az aranykorona-fel­vásárlások révén azoíaa is rámo- solygott a szerencse, akiknek ko­rábban semmi közük sem volt Os­toroshoz és Novajhoz, s a későbbi­ekben sem kívánnak ott mezőgaz­dasági munkát folytatni. Kérdésünkre a polgármester elmondta, hogy elég sok terület került ahhoz a gazdához, aki a ménesét Szarvaskőből ide kíván­ja áttelepíteni. Az önkormányzat­nak ez ellen nincs kifogása, ha betartják a játékszabályokat, be­kerítik a ménest, és az állatok száma sem lesz nagyobb a meg­engedettnél. A vadászok is csak azt kérik, hogy hagyják meg a vadjáratokat, s biztosítsák a turis­ták számára is az átjárást. Kisari Zoltán megjegyezte, hogy bár a hatóság a szerencsére bízta az ősi főidet, emiatt többek újabb sé­relmeket szenvedtek, de kétségte­len pozitívum, hogy legalább több száz ember érhetett révbe. Hogy mi lesz a vitás területeken túl még visszatartott, körülbelül hatezer aranykorona értékű földdel, még nem tudni. inégyessyi Egyre jobban porlad a síremlék köve - mutatja az egyik panaszos fotó-, t. z. m. szukkal. TOMPA Z. MIHÁLY A pincék réme: a mustgáz A szüreti időszakban rendre előfordulnak sú­lyos balesetek. Az idén már halálos áldozatot is szedett a pincék réme. Az egri borvidéken legutóbb a '90-es évek derekán történtek sú­lyos kimenetelű mustgáz-mérgezések. Heves megye A szüreti örömöket itthon minden évben tragédi­ák árnyékolják be. A kipréselt szőlőlé alkoholos erjedése, a folyamatosan újratermelődő mustgáz szedi áldozatait. Minderre a megye borvidékein is akadt már nem egy példa. A mustgáz veszélye­ire kellő körültekintéssel fel lehet készülni, és meg lehet előzni a bajt - állítják a hozzáértők. Szomorú tény, hogy alig múlik el szőlészeti-bo­rászati idény a megye érintett területein apróbb vagy súlyos mérgezés nélkül. A mustgáz változat­lanul szedi áldozatait. A szeszes erjedés során keletkező széndioxid­gáz a levegőnél nehezebb, így alulról fölfelé ész­revétlenül tölti ki az alacsonyan fekvő üregeket, pincéket, kiszorítva ezzel az oxigéndús, éltető le­vegőt. A legjobb védekezés a járatok alapos ki­szellőztetése, vagy a ventilátoros megoldás, eh­hez azonban beruházás, költségesebb gépesített szellőzőrendszer kiépítése szükséges, ami job­bára csak a nagyobb pincészeteknek éri meg. A hagyományos módszer szerint egy gyertyával pontosan lehet következtetni arra, hogy milyen a helyiség levegője. Ha a gyertya alig világít vagy el­alszik, biztos, hogy az égéshez, így a légzéshez sincs már elegendő oxigén odabenn. Ezt az eljá­rást a veszélyes időszakban minden esetben cél­szerű alkalmazni a tárolóhelyeken, ugyanis a mustgáznak nincs árulkodó illata vagy jellegze­tes színe, melyből jelenlétére következtetni le­hetne. Az eszméletvesztés nagyon hamar, szinte észrevétlenül következik be, az ájulás nyomán pedig rosszabbik esetben a fulladásos halál. Kár tehát abban bízni, hogy csupán egy pillanatra lé­pünk be a pincébe, mert ez a néhány perc is ép­pen elég. Olykor még az óvatlan segítők vagy a mentést végzők is belekerülhetnek ugyanebbe a csapdába. A tevékenység megkezdése előtt az égő gyer­tyát lehetőleg a pince alacsony pontjára kell ten­ni, mert lehet, hogy fejmagasságban még „tiszta a levegő”, ám lefelé, a hordóknál, kádaknál gya­korlatilag már a mustgáz az úr. Ha a gyertya lángja minden látható ok nélkül elalszik, akkor alapos a gyanú a gáz jelenlétére. A legveszélyesebb időszakban, szeptember­től novemberig - a szüretkezdéstől és a must forrásától az újbor kiéréséig - különösen aján­lott a pincébe, borházba, tárolóba merészkedés előtt az alapos szellőztetés. A kisebb pincék tu­lajdonosai is megoldhatják ezt a problémát ventilátorral és fóliazsákból készült kifúvóc- sővel. (Kj) A malom vonzásában A szakmáról, a közös felada­tokról, malomipari gépgyár­tásról folytattak párbeszédet Jászberényben, a 12. Országos Molnár Napokon. A nagyszá­mú érdeklődő a jászjákóhal- mai és a szentlőrinckátai ma­lomba is ellátogatott. Eger A molnárok a hevesi megyeszékhe­lyen is jártak, ahol a nagy múltú és ipartörténetileg is különleges Egri Malom Rt. életébe tekintettek be. Veliczky József vezérigazgató kala­uzolta a vendégeket, miközben el­mondta, hogy 1921-ben több hely­beli polgár összefogásával építették a malmot a város déli részén. Más­fél évtizeddel később azonban fel­számolták, majd Mayer András vá­sárolta meg, aki az 1949-ben bekö­vetkezett államosításig eredménye­sen működtette azt. Az egykori állami vállalat a rend­szerváltás után, 1992-ben önálló­sult, majd 1995-ben privatizálták. A magyar tulajdonosok azóta jelentős fejlesztéseket valósítottak meg, s az elért nyereséget évről évre erre a célra fordították. Időközben meg­szerezték az ISO 9001-es minőség- biztosítási tanúsítványt, illetve be­vezették az élelmiszeriparban oly fontos úgynevezett HCCP-rendszert is. A részvénytársaság jelentős szakmai és árversenyben áll az or­szág többi malmával. Naponta 72 tonna lisztet őrölnek, a jó minőségű árut csomagolják és értékesítik. A találkozót rendező Magyar Élelmiszeripari Tudományos Egyesület malomipari szakosztá­lyának elnöke, Estók József ki­emelte: lényegesnek tartják, hogy évente országos találkozón ve­gyék számba a molnárszakma helyzetét, hogy áttekintsék a ten­nivalókat. |M. K.) Szakmai tere-fere az egri malom gépei előtt FOTÓ: GÁL GÁBOR Szüretkezdés Eger Az Egri Hegyközség Választmá­nya az Egri Hegyközség terüle­tén termelt Cabernet sauvignon, Cabemet franc, Merlot fajtájú szőlők szüretének kezdeti idő­pontját legkorábban október 3- ában határozza meg. A szüret kezdési időpontjá­nak meghirdetése megadja a le­hetőségét annak, hogy minden szőlőtermelő és -felvásárló el­döntse: ettől az időponttól kezd­ve mikor szüretel. Az időjárási és növény-egész­ségügyi helyzetre való tekintettel a hegyközségi tag kérésére helyszíni szemlét követő egyedi szüretkez­dési időpontra - indokolt esetben - a hegyközség engedélyt adhat. A meghirdetett szüreti idő­pont előtti szüret esetén a Hegy­szabályzat ellen vétőt pénzbír­sággal sújthatják, s az „egri” ter­mőhelyre utaló termékmegjelö- léstől eltilthatják. ___________■

Next

/
Thumbnails
Contents