Heves Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)
2002-09-18 / 218. szám
2002. szeptember 18., szerda 3. oldal Gyöngyösi Főiskola Szent István Egyetemi Napok A GYÖNGYÖSI MŰHELY ALKOTÓINAK KIÁLLÍTÁSÁRÓL Ecsettel, színekkel a lélekről A Szent István Egyetemi Napok keretében évről évre a főiskola Új épületében képzőművészeti kiállítások várják a rendezvény vendégeit. Elsősorban helyi és környékbeli művészek bemutatására törekszünk. 2000-ben több művész - vadászfestő, keramikusművész, üvegművész, tűzzománcművész - alkotásaiból nyílt tárlat. Ta-1 valy Gáspár Géza keramikusművész önálló kiállítással szerepelt történelmi tárgyú kisplasztikáival. Idén a Gyöngyösi Műhely alkotó közössége mutatkozott be. G yöngyösön évtizedek óta működött valamilyen formában képzőművészeti kör, ahol tehetséges fiatalok festőművész, rajztanár irányításával oktatásban részesültek. A Gyöngyösi Műhely művészeti közösség 15 éve vette fel mai nevét, és a több évtizede működő alkotó körből nőtt ki, és működik a Mátra Művelődési Központ égisze alatt. Az elnevezés nem egyfajta stílusbeli hasonlóságot jelez, hanem azoknak az alkotóknak csoportját, akik a város és vonzáskörzetében tevékenykednek a képzőművészet valamely ágában. A paletta sokszínű. A naivtól az avant- garde-ig sokféle stílus és műfaj jelzi ezt a sokszínűséget. Reprezentatív tárlatuk megnyitóján Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész méltatta és mutatta be a kiállító művészeket. Szerinte a Gyöngyösi Műhely alkotó közösségét alapvetően ez a hely, és a hozzá szorosan kapcsolódó természeti környezet határozza meg. A hely szelleme, a genius loci kedvező hatással van nemcsak az idelátogatókra, hanem azokra is, akik hivatásszerűen vagy csupán műkedvelésből a szépteremtést, a művészetet választották időtöltésül. És ahogy a mátraaljai lankák festői- ségét feltétlenül, úgy az azon termő gyümölcsök és borok zama- tainak ihlető erejét is mindenképpen számításba kell vennünk, amikor rácsodálkozunk a kiállításon látható képzőművészeti termés sokszínűségére, gazdagságára. Itt az erdők fedte Mátraalján, nem véletlen az sem, hogy a szobrászat műfajai közül éppen a fafaragás, faszobrászat vált a legközkedveltebbé. Jakkel Mihály a kiállításon népi ízléssel és kedves naiv bájjal alakított figurális kompozíciójával, a Dinnyeevőkkel szerepelt. Sánta Mihály faragott életképein jelképes szekéren cincogó zenészek elevenedtek meg, Szüret és Szalonnázók című munkái bensőséges hangulatot árasztanak. Adamik Miklós, aki leginkább fotográfusként ismert, ezen a tárlaton fafaragóként mutatta meg láttató erényeit. Hegedűs István képzett faszobrászt ez alkalommal kissé bizarr aktjai képviselték, szárnyas nőalakok ragadozófejjel, a bűn kígyójával, lakkci- pősen. A fiatal Tóth Péter ígéretes tehetségként kapcsolódott be a Gyöngyösi Műhely munkájába. Manierista igényű formakezelésével társuló groteszk szemlélete szépreményű életmű kezdetének számít. Különösen Koboldja nyerte el a közönség tetszését. Kiss Szabó Márta anyaga az égetett agyag. Romantikus ihletettségű látomásai fogalmi fogantatásúak, és nőiességükön keresztül karakteresen szubjektivek. Fehér Sándor Virágok világa című festménye ugyancsak látomás. Egy a szimbolista festőket idéző, meditálásra serkentő lírai verzió. A festők közül egyik legérdekesebb egyéniség Bodrogi Dalma, akinek ezúttal két olyan korai munkáját láthattuk, amelyek meggyőző tanúságtételei klasszikus szakmai ismereteinek, valóságáhítattal áthatott megjelenítő képességének. Kifinomultan igényesek, a magyar huszadik századi grafika klasszikusait idéző Madaras László minimális színezésű, kifogástalan ízlést sugárzó egyedi grafikái. Porges-Záhonyi Márta alkotásai frissességükkel, könnyedségükkel, ugyanakkor magabiztosságukkal tűntek ki. Tan Tóth Mária itt kiállított írisze a témához való merész közelítésével, és ezen keresztül keleti kultúrákat idézőn frivol színezetével, meditativ jellegével vonja bűvkörébe nézőjét. Klincsek Zsuzsanna festményei bár helyenként némi nosztalgikus, elvágyakozó, más dimenziók utáni sóvárgással telítettek, mégis színességükkel és formagazdagságukkal, valamint fotószerűen idézett realizmusukkal nagyon is evilágian kihívók, intellektuálisan izgalmasak. Dr. Molnár Tivadar színes álmokat jelenít meg, amelyekben a tudatalattit és a tudatosat formailag széles variációs skálán foglalja egységbe. Faludy Ilona itt kiállított festményének színeit, vonal- és foltrendszerét a természethez igazítja. A kiállítási anyagot szépen egészítette ki a tűzzománc műfajának képviselője, Antalné Szabolcska Éva, akinek legújabb mozaiktechnikai munkáját csodálhattuk meg, mely a Sás-tó hangulatát érzékeny átmenetekkel, játékos, mégis fegyelmezett formakövetéssel varázsolta elénk. Paksy Mária igénytelennek tűnő, egyszerű, de mindenképpen szerény motívumait talán éppen azért választja, hogy festményeinek mondanivalóját ne a nagy téma, hanem inkább az igényes megoldás, a mély érzelmektől való telítettség jellemezze. Szerepét illetően elsőként kellett volna említeni, hiszen ő ennek a nagyszerű közösségnek a lelke, animálom, s ennek köszönhetően létezhet Gyöngyösön egy ilyen összetartó, egymás munkáját megbecsülő művésztársaság. Alkotóművészként halk szavú, szerény, vezetőként viszont lelkes és törékenységéhez mérten hihetetlenül aktív. Egy ilyen kiállítás példaértékű a tekintetben, hogy a tehetségből fakadó szorgalomnak és a fantázia erejének hatására a nyers anyagból hogyan lesz harmónia és szépség, amely az elmúlásra kárhoztatott valóságot örömbe olvasztja, és mély érzésvilágú- vá formálja azt. Bajusz Zsuzsanna KÖZMŰVELŐDÉSI TITKÁR CSERELÁTOGATÁSOK, KÖZÖS SZAKMAI PUBLIKÁCIÓK Egyre erősödő jénai kapcsolatunk Főiskolai karunk Gazdasági Matematika Tanszéke, valamint a Szervezéselméleti Tanszéke 1995-ben együttműködési szerződést kötött a Jénai Főiskola Alaptudományok Szaktanszékével. A szerződő felek megállapodtak, hogy a kutatási projektekben együttműködnek, és információt cserélnek a kutatásokra vonatkozó, és más tudományos anyagok tekintetében, valamint a mindkét főiskolán általuk megrendezett tudományos konferenciák és szimpóziumok anyagaiban. A szerződéskötés előz- * ménye, hogy főiskolai karunk jogelődje a 70-es évek elejétől állt szakmai kapcsolatban a Weimari Mezőgazdasági Főiskolával. Ennek keretében éves rendszerességgel hallgatói cseregyakorlatokat szerveztek a két intézmény között. A két német állam egyesítését követően a Weimari Főiskolát a 90-es évek elején megszüntették. így a kapcsolat ideiglenesen megszakadt. lai karunk is nagyra értékelte, és kiemelkedő tevékenységét 1998-ban a kar legmagasabb kitüntetésével, a Főiskolai Emlékplakettel ismerte el. A még szorosabb együttműködés érdekében Bemd Fritznek a Kari Tanács 2000- ben - a Gazdasági Matematika Tanszékre - címzetes főiskolai tanári címet adományozott. Az együttműködési szerződés keretében több közös pályázatot adtunk be, melynek eredménye, hogy évenkénti rendszerességgel meg tudjuk szervezni a szerződésben szereplő tanszékek oktatóinak szakmai tapasztalatszerző cserelátogatását, valamint a kutatási eredmények közös cikkekben való publikálását. A jelenlegi közös kutatásunk témája a matematika, informatika és statisztika tantárgyak tananyagának, oktatási módszereinek, számonkérés formáinak összehasonlítása, illetve az alapozó tantárgyak szerepének vizsgálata a szaktantárgyak oktatásában a két intézménynél. A kutatás eredményeiről különböző hazai és nemzetközi konferenciákon - évenkénti rendszerességgel számolunk be. Közös kiránduláson a jénai kollégákkal a Mátrában A Weimari Főiskola oktatói közül többeket áthelyeztek a Jénai Főiskolára. Köztük volt Bemd Fritz, aki szívügyének tekintette a korábbi együttműködés felélesztését. Mint a Jénai Főiskola dékánja kitartó munkával megszerezte a két intézmény vezetőjének támogatását, és ez alapján 1995-ben létrejött a fenti együttműködési szerződés. Bernd Fritz munkáját főiskoA Jénai Főiskola 1991 őszén ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját, amelyen intézményünket a főiskolai kar főigazgatójának vezetésével öttagú delegáció képviselte. Hasonlóan magas szintű delegációt várunk Jénából intézményünk alapításának 40 éves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségünkre. Főiskolánk a Munkaügyi Hivatal stabil partnere Max Weber porosz társadalomtudós mintegy száz éve hazája államapparátusának munkáját javító ajánlásokat fogalmazott meg. Ő alkotta meg a bürokrácia kifejezést. Ennek eredeti értelme a szakszerű, gyors, pontos ügyintézést jelentette. M anapság a bürokrata szó rossz érzéseket kelt, teljesen pejoratív. Irtózattal gondolunk rá, ha valami hivatalos ügyünket kell elintézni. Már szinte előre tudjuk, hogy hosszasan kell várakoznunk, biztosan kérnek tőlünk még egy papírt, ha azt hisszük már mindet bemutattuk. Ki kell majd töltenünk mindenféle rosszul fogalmazott kérdőívet. Ezt milliószor el fogjuk téveszteni. Be kell majd fizetnünk bírságokat, és persze egy percig sem érezhetjük embernek magunkat. Szóval az ember kerüli a Hivatalt, amennyire csak tudja. Jómagam is így vagyok ezzel, ezért emelek kalapot a munkaügyesek előtt. Meg kell mondanom, hogy már több, mint egy évtizedes együttműködésünk alatt semmi ilyesfélét nem tapasztaltam. Jó nekem - mondhatják. Igazuk van, valóban jó. Most már csak az a kérdés, hogy miből áll ez a kooperáció? Nem nagy dolog, de talán van pár száz ember, akinek fontos. Átképző és továbbképző tanfolyamokat szervezünk közösen . munkanélkülieknek és ez tipikusan olyan dolog, ahol mindenki jól jár. A Hivatal teljesíti misszióját, a résztvevő elhelyezkedési esélyei javulnak, a főiskola tanárai élhetnek hivatásuknak. Alapvetően három területtel foglalkozunk: mérlegképes, idegen nyelvi és számítástechnikai tanfolyamokat szervezünk és tartunk. Nem túl sokat. Fontosabb számunkra a minőség, mint a nagy tömeg. Évi 1-2 mérlegképes, 4-5 számítástechnikai és 6-7 idegen nyelvi tanfolyam, amit becsülettel el tudunk látni, ennél többet már csak saját önbecsülésünk rovására vagy nagyobb oktatói létszámmal vállalhatnánk. Büszkék vagyunk arra, hogy az országos átlagot kissé meghaladó, esetenként jóval meghaladó vizsgaeredményeket érnek el a nálunk végzettek. Ennek persze ára van. Ára van a hallgató és a tanár részéről is. Sokat és okosan kell tanulni, illetve sokat és jól kell tanítani. Köszönet illeti oktatóinkat, hogy vállalják a tanterven felüli órákat és tisztelet a hallgatónak, aki saját jól felfogott érdekében részt vesz ezeken. Ahogy a manapság divatos szleng kissé átalakított változata mondja: a Munkaügyi Hivatal nélkül ez nem jöhetett volna létre. Nagyon sokra becsülöm az ott dolgozókat. Gondoljuk csak meg. Ügyfeleik már helyzetükből következően is igen gyakran frusztrált, ideges, nemegyszer megalázott emberek. Ők mégis kedvesen, türelmesen foglalkoznak velük. Mindenféle és gyakran változó (általában szigorodó) jogszabályok kötik a kezüket. Minden év azzal kezdődik, hogy kevesebb pénz áll rendelkezésükre és ők mégis helytállnak. Néhány éve felfigyeltem arra, hogy náluk szinte csak nők dolgoznak. Eltöprengtem ezen és úgy látom, hogy valószínűleg csak nőkben van kellő empátia, beleérzőképesség, csak ők képesek ilyes feladatok ellátására. Jó érzés velük közösen dolgozni, jó dolog az arra rászorulókon segíteni. Végül kívánom nekik és kérem tőlük, hogy a jövőben is a Weber által megálmodott modell szerint dolgozzanak és segítsenek elfelejteni a bürokrácia szó mai jelentését. Dr. Radó András TANSZÉKVEZETŐ EGYETEMI DOCENS
