Heves Megyei Hírlap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-13 / 214. szám

8. OLDAL HORIZONT f H I R D ETÉS 2002. Szeptember 13., péntek Nosztalgiavonattal, rokonként Nyilvántartásba vett listák Vendégségben a Gál-pincészetben. Az egri borok jó hírét viszik fotó-, gál gábor (Folytatás az 1. oldalról) A magyarsággal rokon észtek ál­lamfőjét ezt követően dr. Nagy Imre polgármester tájékoztatta a történelmi város múltjáról, mai társadalmi és gazdasági helyzeté­ről, értékeinek megóvásáról, lakó­inak boldogulásáról. Mint kiemel­te, az ezeréves gyökerekkel ren­delkező város kezdetektől fogva az ország egyik jelentős települé­se volt, amely műemlékei, építé­szeti remekei révén méltán a ba­rokk gyöngyszeme. Szólt továbbá a várvédők 450 évvel ezelőtti hősi küzdelméről, ezzel kapcsolatban a jubileumi programokról, s az egri nők évéről is. Ami pedig a XXI. századi Egert jellemzi, arról elmondta: kiegyensúlyozott szer­kezetű gazdasággal rendelkezik, az észak-magyarországi régió je­lentős idegenforgalmi, ipari, ke­reskedelmi, pénzügyi és kulturá­lis központja, amelyet az ország második legnagyobb borvidéke vesz körül. A két nép barátságát illetően megemlítette, hogy az it­teni nemzetközi néptáncfesz­tiválon nagy sikert aratott az észt csoport. A gazdasági együttműködés le­hetőségét vetítette a magas rangú vendég elé Nagy Levente, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara elnöke, aki többek között az üzletember-találkozókat, innová­ciós konzultációkat és üzleti part­nerkapcsolatokat szorgalmazott. Miután az észt államfő érdeklő­dést tanúsított a környezetvéde­lem ügye iránt, Rittenbacher Ödön, az Életfa Környezetvédő Szövetség vezetője tájékoztatta a természeti értékek, a levegő és a víz védelméről, továbbá a szelek­tív hulladékgyűjtés érdekében tett eredményes lépésekről. Mielőtt Arnold Rüütel szólásra emelkedett, dr. Nagy Imre díszes könyvvel, s egy palack ezredfor­dulós bikavérrel lepte meg, felesé­gének, Ingrid asszonynak pedig gyönyörű hevesi hímzett térítőt ajándékozott. Az Észt Köztársa­ság elnöke ezután mondott rövid beszédet, melyben mindenekelőtt arról a történelmi múltról szólt, amelyről először Gárdonyi Géza híres könyvében olvashatott.-Ez a látogatás viszont arra ad lehetőséget, hogy egy új fejezetet ismerjünk meg a város életéből, s még jobban megérthessük a ma­gyarok lelkivilágát - jelentette ki az államelnök, aki ezután el­mondta, hogy Mádl Ferenc nem­rég magas kitüntetésben részesí­tette az észt parlament tagját, Enn Tartó urat, akit évtizedek óta har­cos másként gondolkodóként tar­tanak számon. Ő volt az, aki 1956- ban a magyar forradalmat támo­gató röplapokat terjesztett hazájá­ban. - Azóta ez történelemmé vált, s a történelem és a közös eszmék összekötnek önökkel - mondta be­fejezésül, majd átadta az észt fő­város, illetve a delegáció nevében az Öreg Toomast, a középkori Tal­linn egyik őrzőjét ábrázoló szob­rot. Arnold Rüütel és kísérete ezt követően sétát tett a belvárosban, majd a líceumi könyvtárral ismer­kedett. Nagy érdeklődéssel szem­lélték az észt Himnusz nyomta­tott változatát, valamint a nagy észt területeket is ábrázoló, 1700- ban készült térképet, továbbá azt a Tallinnban 1695-ben kiadott könyvet, amelyben az észtek és a lettek közös haditetteit dicsőíti a korabeli szerző. A Fehérszavas Vadásztanya Étteremben elköltött ebéd után keresték fel a várat, melynek mellvédjéről tekintettek le a városra. A késő délutáni órák­ban pedig Gál Tibor ámyékszalai pincészetét keresték fel, ahol vé­gigkalauzolták őket a tekintélyes hordók között, majd a neves szak­ember legfinomabb borait kóstol­ták meg. Erre a látogatásra az egy- egy palack ajándékul kapott Labi­rintus, illetve a legutóbb Svájcban elismerést szerzett Kékfrankos emlékezteti majd a város észt ven­dégeit. ____________________________________(SZILVÁS) Heves megye Tegnapi ülésén megyénkben első­ként a Hatvan Városi Lokálpatrió­ták Egyesületének és a Nyugdíja­sok Választási Egyesületének (NYUVE) megyei listáját vette nyilvántartásba a Berecz István ve­zette Heves Megyei Területi Válasz­tási Bizottság (TVB). Ugyanitt a Heves Megyei Kisgazdák Egyesüle­tét is nyilvántartásba vette a grémi­um. Miként az elhangzott, listát az a jelölő szervezet állíthat, amely bejegyzését jogerős bírósági vég­zéssel tudja igazolni. Lényeges, hogy valamely jelölő szervezet csupán egy településen kíván lis­tát állítani, úgy az adott település helyi választási bizottsága illeté­kes nyilvántartásba venni. Ha vi­szont több településen, illetve me­gyei szinten teszi ezt, akkor a TVB-nél, ha pedig országosan, úgy az Órszágos Választási Bizott­ságnál (OVB) kell ezt megtennie. Miután a hatvani lokálpatrióták nemcsak Hatvanban indulnak, hanem a megyében 10 ezer lakos feletti települési listái is állítani akarnak, esetükben a TVB az ille­tékes szerv. Végül is e grémium - leadott kopogtatócédulák infor­matikai ellenőrzése és az egyéb jogszabályi feltételek teljesítése után - nyilvántartásba vette az egyesületet. Hasonlóképpen járt el a TVB a NYUVE esetében is, amely mind a 10 ezer lakos alatti, mind pedig a 10 ezer lakos feletti települési listát is állítani kíván. Az idevágó jogszabályok értelmé­ben a listát állítani jogosult jelölő szervezeteknek lehetőségük van arra is, hogy egy-egy személyt de­legáljanak az alaphelyzetben há­rom választott tagból álló TVB-be. Nos, a hatvaniak e jogukkal nem óhajtottak élni, míg a NYUVE Lé­vai Ferencet nevezte meg. A TVB döntött a Heves Megyei Kisgazda Egyesület nyilvántartásba vételé­ről is, miután a tömörülés szep­tember 10-től jogerős bírósági vég­zéssel rendelkezik. (E kisgazda formáció nem önállóan indul az október 20-ra kiírt helyhatósági választásokon, hanem a Fidesz- szel, az MDF-fel, az MKDSZ-szel és a MAGOSZ-szal közös megyei lista egyik résztvevője lesz.) Az ülésen dr. Tóth László me­gyei aljegyző, a Heves Megyei Terü­leti Választási Iroda (TVF) helyet­tes vezetője arról is szólt, hogy 1998-hoz képest időarányosan lé­nyegesen kevesebb jelöltet vettek eddig nyilvántartásba: míg négy éve mintegy 100 ezret, addig most alig 14 ezret. Szűkebb pátriánkra vetítve ez azt jelenti hogy a 10 ezer lakosnál nagyobb településeken, így Egerben, Gyöngyösön és Hat­vanban eleddig hivatalosan össze­sen 6 polgármesterjelölt van, míg a 10 ezer lakosnál kisebb települése­ken mindössze 45, s ez utóbbi kör­ben a képviselő-jelöltek száma is csupán 321. Tekintettel a jelöltállí­tás szeptember 27-i határidejére, az utolsó napok tumultusait elkerü­lendő, célszerű lehet a jelöléseket felgyorsítani - tette hozzá Tóth. _______________________________(KÜHNE) „Billegő” kassza és útépítés Régóta óhajtott beruházás a nyugati elkerülő út Gyöngyös A város a jövő évben is csatlako­zik a Bursa Hungarica ösztöndíj­pályázathoz, e célra a 2003-as költségvetésben 2,5 millió forintot különítenek el. Erről is határozott a képviselő-testület tegnapi ülé­sén. Elfogadták az idei első félévi gazdálkodásról szóló beszámolót is, igaz, annak tárgyalását politi­kai színezetű vita tarkította. A do­kumentum szerint a költségvetés első félévi számai megfelelnek az időarányos adatoknak, ám az is tény, hogy a város likviditási hely­zete végig igen feszített volt, kivé­ve a márciusi adóbefizetések utá­ni rövid időszakot. A fizetőképes­séget az 500 millió forintos folyó­számlahitel, illetve a lakásszámla átmenetileg szabad pénzeinek fel- használásával sikerült fenntarta­ni. Az önkormányzat számlatar­tozása június végén 117 millió fo­rint volt, viszont ez mind 30 na­pon belüli tartozás. A nehézsége­ket fokozza az adóbevételek elma­radása is. Összességében úgy ítélték meg, hogy az idei költség- vetés tartható lesz, ha a bevételek is a tervek szerint alakulnak. Régóta óhajtott beruházás a nyugati elkerülő út megépítése, ami a város belső útjainak forgal­mát csökkentené. Ennek kapcsán tegnap elhangzott: a több milliár­dos beruházás nem szerepel a kormány útépítési programjának első száz eleme között, de talán még az első ezerben sem. Ezért a város a majdani elkerülő út egy szakaszán egy műszakilag csök­kentett tartalmú út megépítésén gondolkodik. Bár a testület véle­ménye megoszlott a beruházás­ról, végül mint az egyetlen reális elképzelést, elfogadták, így meg­kezdődhet a tanulmánytervek ké­szítése. _________________________(KÉPÉ) Ötvenéves a kitérőgyártás Gyöngyösön VAMAV Ma ünnepeljük a kitérőgyártás 50. és a VAMAV Kft megalakulásának 10. évfordulóját. Meghívtuk a tulaj­donosok képviselőit, fontosabb ve­vőinket, Gyöngyös város elöljáróit, aktív dolgozóinkat, valamint a nyugdíjasokat. .Az egész napos rendezvényen mintegy 700 ven­déggel számolunk. Ötven évvel ezelőtt, 1952-ben nagy jelentőségű esemény volt Gyöngyösön az első magyar kité­rőgyár üzembe helyezése. Az új üzem egyaránt fontos Gyöngyös város és a hazai vasúti építőipar számára; a vasút és a városi közle­kedés részére fontos termékek, a kitérők gyártása kezdődött itt nagyüzemi feltételek mellett Közismert a vasúti szakembe­rek előtt, hogy a XIX század ele­jén megjelent és a szárazföldi közlekedést forradalmasító vasút egyik fontos eleme a pálya és en­nek legkülönlegesebb szerkezete a kitérő. A vasúti kitérők geomet­riai és szerkezeti kialakítása nagymértékben eltér a vágányo­kétól, ezért a kitérők fejlesztése, korszerűsítése állandó feladat volt a vasúti szakemberek számá­ra, annak érdekében, hogy ugyanolyan sebességgel és biz­tonsággal lehessen azokat hasz­nálni, mint a vágányokat. Hazánkban egészen 1952-ig a kitérőgyártás nem állt egységes irányítás alatt. Kitérőket nemcsak a MÁV, hanem több kisebb üzem is gyártott, sőt a vasúttársaságok kül­földről is hozlak be kitérőket. Új helyzet állt elő egy fél évszá­zaddal ezelőtt, amikor a kormány­zat elhatározta a hazai kitérőgyár­tás összevonását a Gyöngyösön lé­tesítendő új üzemben. A gyáralapí­tás lehetővé tette a gyártás egysé­gesítését, a kitérők és a gyártási technológia tervszerű fejlesztését, a termelékenység növelését, a mi­nőségjavítását. A gyár kezdetben a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alatt működött. Később a MÁV Ve- zérigazgatóság vette át az irányí­tást, ami kedvező változásokat eredményezett. Az eltelt ötven esztendőben sok minden változott, sokat fejlődtek a gyártmányok, a gyártási eljárások, a fő termék azonban mindig a ki­térő maradt. Volt olyan időszak, amikor más termékeket is kellett gyártani, így például a hazai vasút villamosítása érdekében felső ve­zetéktartó oszlopokat és más vas­szerkezeteket is. Volt időszak, ami­kor a MÁV nem tudta kitölteni a gyár teljes termelési kapacitását és az üzem vezetőinek a nemzetgaz­daság más területein kellett meg­rendelőt keresniük. Ezt a feladatot is sikerrel oldotta meg a kollektíva. A gyár jelenlegi létszáma 250 fő. Az eltelt évtizedekben ha nem is mindig folyamatosan, sokat fejlő­dött a technikai háttér. Korszerű szerszámgépeket szereztünk be, nagy teljesítményű forgácsoló szerszámokat állítottunk munká­ba, korszerűsítettük az anyagmoz­gatást. A kitérőtípusok fejlődésének ál­lomásai: a rugalmas kitérők gyár­tása, a kitérők sín típusainak válto­zása, az 54, majd a 60 kg-os nor­mál és kohászatilag keményített fejű sínek használata, a nagysuga­rú kitérők előállítása, a kitérők szerkezeti módosítása a betonaljas alátámasztáshoz. Jelentős fordulat következett be a gyár történetében a rendszervál­tozás után, amikor létrejött a VAE AG Zeltweg és a Magyar Államvas­utak 50%-50% tulajdoni hányadú osztrák-magyar vegyes vállalata, a U KAS QUALITY MANAGEMENT 001 VAMAV Vásúti Berendezések Kft. Az új vállalati forma lehetővé teszi a gyártmányok és a gyártási techno­lógia további fejlesztését, új gépek munkába állítását. Az új tulajdonos belépésével si­került elérni, hogy dolgozóink 13. havi fix és 14. havi teljesítményfüg­gő bérezésben részesülnek. Jelentős állomás volt az üzem életében 1995 amikor megszerez­tük az ISO 9001 szabvány szerinti minősítést, amely elősegítette a hazai és az export piacon a minő­ség jelentős javulását. Jövőre üzembe helyezünk egy kétfejes portálmarógépet, amely korszerű, számítógépes támoga­tottságú tervezési és gyártástech­nológiai rendszeren keresztül munkadarabjaink gazdaságos megmunkálását teszi lehetővé. Ez a beruházás közel 400 millió forint értékű. Ezzel lehetővé válik nem­csak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is minőségileg jobb termé­kekkel kiszolgálni Vevőinket Dolgozóink szociális helyzetét az üzem mindig kiemelten kezelte, így ma is saját korszerű felszerelt- ségű orvosi és fogorvosi rendelő­vel rendelkezünk. Saját üzemi ét­termünkben dolgozóink részére kedvezményes ebédet biztosítunk. Az üzem többoldalúan támogatja a vállalati szabadidő sportokat és néhány élsportolót is. Az eltelt ötven év nagyszerű tel­jesítményei és a jelen meg­növekedett lehetőségei adnak biz­tosítékot, hogy a gyár a jövőben is a magyar vasút megbízható part­nere lesz, szállítja azokat a termé­keket, amelyekre a vasúti pályák megújítása érdekében a MÁV-nak és a közlekedési vállalatoknak szüksége van. Sándor Ferenc Igazgató VAMAV Vasúti Berendezések Kft. 3200 Gyöngyös, Gyár u. 1. Tél.: (37) 312-270 Fáx: (37) 316-226 E-mail: vamav@vamav.hu http://www . vamav.hu

Next

/
Thumbnails
Contents