Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-30 / 202. szám

8. OLDAL EGER KÖRZETE 2002. Augusztus 30., péntek J§BBB BALATON - A heves esőzések okozta károk enyhítésére a tele­pülés önkormányzata a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság­hoz nyújt be pályázatot. Remé­nyeik szerint megkapják a biz­tosítók által fizetett és a kár el­hárítására fordított összeg kü­lönbözeiét. Ez a summa eléri az egymillió forintot. Az önkor­mányzat a sérült épületek és utak javítására várja a pénzt. EGERCSEHI - A szennyvízbe­ruházással kapcsolatban meg­alakította a képviselő-testület e héten tartott ülésén a szervező-, a közbeszerzési, az intéző- és az ellenőrző bizottságot. Ugyan­csak a tanácskozáson erősítet­ték meg tisztségében a közelgő önkormányzati választásra a választási bizottság tagjait. FELSŐTÁRKÁNY - Lejárt a ze- neiskola igazgatójának ötéves megbízatása. Az önkormányzati képviselők elégedettek Homa Jó­zsef munkájával, ezért ismét bi­zalmat szavaztak neki, s felkérték az intézmény további vezetésére. A rendkívüli testületi ülésen a tanszersegélyről is határoztak. Minden felsőtárkányi lakhellyel rendelkező nappali tagozaton ta­nuló általános és középiskolai di­áknak, főiskolai, egyetemi hallga­tónak egységesen 5 ezer 500 forint támogatást ad az önkormányzat. NAGYVISNYÓ - Az önkor­mányzat támogatást nyújt az iskolakezdéshez. Az általános iskolában, a közép- és a felsőfo­kú nappali tagozaton tanulók­nak 3 ezer forintot ad szemé­lyenként A falu határain túl ta­nulóknak be kell mutatniuk az iskolalátogatási igazolást. A pénzt folyamatosan vehetik át a polgármesteri hivatalban. A tá­mogatást azoknak biztosítja az önkormányzat, akik nem kap­nak kiegészítő családi pótlékot. NOVAJ - Az óvodások is kapnak tanévkezdési támogatást. Szüleik gyermekenként ezer forintnak örülhetnek. Az általános iskolá­sok kétezer, a középiskolások há­romezer, a felsőfokú oktatási in­tézmények nappah tagozatán ta­nulók négyezer forintot vehetnek át a napokban a polgármesteri hi­vatalban. Mindez azokra vonat­kozik, akik nem kapnak dupla kiegészítő családi pótlékot. m Elkészült Egercsehi Már akkor is sejthető volt, hogy nagyon szép lesz, amikor épült, s így, teljesen készen valóban muta­tós az óvoda. Amíg a rogyadozó, életveszélyes korábbi épület állt - alig egy évvel ezelőtt -, elképzelni sem lehetett, hogy ilyen barátsá­gos birodalomba költözhetnek majd a gyerekek. Szabó István polgármestertől megtudtuk, hogy a kétcsoportos óvoda tervrajzai a Mecset Mérnöki Tervező Kft.-nél készültek, s köz- beszerzési eljárást követően a He­ves Megyei Építő és Szerelő Kft., mint nyertes pályázó, végezte a ki­vitelezést. A 350 négyzetméter alapterületű építmény költsége meghaladta a 44 millió forintot, amelyből a Területfejlesztési Ta­nács 21 milliót fedezett. Az önkor­mányzatnak 15 millió forint köl­csönt kellett felvennie, hogy a ren­E S A régi osztály találkozója Huszonöt éve érettségiztek a város első számítástechnikusai Eger Huszonkilenc éve kezdődött Eger­ben a középfokú számítástechnikai szakképzés. Az elmúlt szombaton huszonöt éves érettségi találkozóra gyűlt egybe az az osztály, amelyik 1973-ban kezdte tanulmányait az Alpári Gyula Közgazdasági Szak­középiskola számítástechnikai ága­zatán. Annak idején az osztály lét­száma az önként jelentkezőkből nem lett teljes, ezért máshonnan csábítottak át tanulókat, mert akko­riban a számítástechnika kevéssé volt közismert. A képzést a Művelő­désügyi Minisztérium is kísérleti­nek tekintette, s az országban csak három közgazdasági szakközépis­kolában - Budapesten, Zalaeger­szegen és Egerben - engedélyezte. A tanulók négy év elteltével si­keresen teljesítették a számítógép­programozó és szervező szakképe­sítést is jelentő érettségi vizsgát. A 36 diák közül tizenheten továbbta­nultak. A többiek számára gondot jelentett az elhelyezkedés, mert akkoriban Egerben csupán négy helyen használtak számítógépet, ezért a szakmai pályát mindössze heten kezdhették el ebben a város­ban. A társaság túlnyomó része miskolci, szolnoki és ózdi számító­gépközpontokban kapott munkát. Az elmúlt szombaton a huszon­öt éves találkozó meghitt, benső­séges, diákosan vidám hangulat­ban telt, meghallgatták, kinek ho­gyan alakult a sorsa. Elégedetten tapasztalták, hogy az öregdiákok egy-két kivétellel az elkezdett úton haladnak, nem jelentett problémát számukra a számítástechnika rob­banásszerű fejlődése, sőt ezáltal le­hetőségeik kiszélesedtek. A más városba „delegáltak” választása is jónak bizonyult, sikerrel helytáll­tak az idegen környezetben, csalá­dot alapítottak, s eredeti cégüknél dolgoznak. Akik diplomát szerez­tek - közgazdasági vagy tanári te­rületen -, a számítástechnikai elő­képzettséggel jelentős előnyt él­veztek az egyetemi tanulmányaik alatt, és a munkahelyeken is kor­szerű szemlélettel alkalmazzák az ilyen irányú szakismereteiket. A találkozón Dóka Gyula, Snekszer Károlyné és Snekszer Károly osztályfőnökök és szakta­nárok együtt ünnepeltek volt ta­nítványaikkal. Snekszer Károly tájékoztatójában elmondta, hogy a számítástechnikai szakképzés súlypontja az 1987-ben alakult Neumann János Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium­ba került, ahol új képzési struktú­rát dolgoztak ki, így a tehetségek fiatal tanárok keze alatt, az orszá­gos szakmai tanulmányi verse­nyeken évről évre sikeresen sze­repelve nevelkednek. Tíz éve van az érettségi utáni szakképzési for­mában felsőfokú és középfokú gazdasági informatikusképzés. Az itt végzettek mindegyike mun­kát talál a szakmájában, s tudnak olyanról is, akit a munkaadó azért választott a pályázók közül, mert a Neumannban végzett. A találkozón örömmel vették tu­domásul, hogy a feleségek, férjek még a „régi” időből, az első házas­ságból valók, és többüknek a Neu­mannban végzett a gyermekük. Az iskolai program végén Snekszer Károly egy versórával tisztelte meg tanítványait. ■ A festőállvány varázsa Máig feledhetetlen az a han­gulat, amely a nyolcvanas években betöltötte a Panakoszta-ház amúgy hűvös pincéjét, amikor a vászonra vitt festék illata lengte körül a lelkes társaságot. Ok voltak a FIÁK, a színek, a formák, a viták tüzében született alko­tások szerelmesei. Eger A Fiatal Alkotók Körének fénykorá­ban, a nyolcvanas évek elején oly­kor harmincán, máskor harminc­nyolcán is összejöttek abban a bi­zonyos pincében, később már a Megyei Művelődési Központban, hogy hódoljanak közös szenvedé­lyüknek, a rajzolásnak, a festés­nek. Valamennyien amatőrök vol­tak, akik hálásan fogadták az akkor már elismert művészek - Nagy Er­nő, Szilágyi Elek, Kishonthy Jenő, Blaskó József, id. Kálói Mihály, Kastaly István és mások - tanácsa­it, s azt, hogy megosztották velük az alkotás műhelytitkait.- Az egykori Marx Károly utca egyik épületének tetőterében ka­pott helyet az a műterem, ahol ők festettek, találkoztak, s megbe­szélték terveiket, ötleteiket - te­kint vissza azokra az időkre Reiner József János, aki számta­lanszor volt a vendégük abban a festékillatú szentélyben. - Kivétel nélkül valamennyien terelgettek, tanítgattak bennünket, akik csak úgy, minden képzettség nélkül ültünk le a vászon elé. Értékelték bennünk azt a szorgalmat, igye­kezetét és tehetséget, amellyel amatőr módon a festészetet mű­veltük. A hasonló érdeklődésű ifjak- ban ennek nyomán formálódott az az igény, hogy megismerhes­sék egymás munkáját, megmé­rettessék alkotásaikat, mert szá­mukra is fontos dolog volt a jó ta­nács, a hasznos kritika.- így jött össze a Fiatal Alkotók Köre, melynek Szilágyi Elek lett a vezetője - mondja Reiner József, aki első irányítójuk távozása után a kis közösség élére állt, s szá­mos, sikerekben gazdag eszten­dőt élt át a többiekkel együtt. Akárcsak későbbi alkotótársai, ő is már az általános iskolában kitűnt tehetségével, ám az élet nem úgy hozta, hogy tanulmá­nyait akár képzőművészeti gim­náziumban, netán főiskolán foly­tathassa. A festészettől azonban nem akart, s nem is tudott elsza­kadni, ma is gyakorta kézbe ve­szi az ecsetet.- Mindig nagy kedvvel és sokat festettem, híre ment ennek a kato­naságnál is, ahol számos képet res­tauráltam, s készítettem magam is. Talán ma is megvan még az egri lak­tanyában, illetve a hadkiegészítőn az a 140x440 centiméteres tábla­kép, amelyen a Magyar Néphadse­reg történetét dolgoztam fel, illetve az a portré, amelyik Balassi Bálintot ábrázolja - meséli, miközben em­lékkönyvet, régi fényképeket terít az asztalra. A FIÁK összejövetelein, közös tárlatokon készültek a felvé­telek, a rövid mondatok pedig a lá­togatók véleményét tükrözik. „A ki­állítás, gondolom, igazolja az ama­tőr művészet szükségességét” - írta az azóta megfakult lapra 1980. 12. 16-án két nézelődő, Varbai József és Molnár Antal.- Talán egy kis nosztalgia is van benne, hogy néhányunkban felvetődött, létre kellene hozni az AKT-ot, vagyis az Amatőr Képző­művészek Társaságát. Az egykori fiatal alkotók mára ráérő nyugdí­jasok lettek, akik bizonyára szí­vesen emlékeznek vissza a kis­pesti, a dobási, a miskolci, az eg­ri és a megyei településeken ren­dezett tárlatokra, a közösen eltöl­tött esték hangulatára. Az egykori klubvezető örömmel mondta el, hogy ötletéhez azóta csatlakozott a régiek közül Kár­mán Éva, Kutnyák Géza, illetve Si­mon Géza is. Lelkesedésük nyo­mán kereste fel az MMK vezetőit, akik szívesen adnak majd helyet a csapatnak, amelybe szeptember 15-ig várják a többiek jelentkezé­sét. Aztán majd meglátják, hogyan tovább. Egy biztos, a festőállvány varázsa a régi erővel hat... (SZILVÁS) „Jó lenne, ha összejönne a régi társaság” - mondja Reiner József fotói ötvös imre A folkmisétől a tűzijátékig Egerszalók Az új plébános, Buda Péter celebrálta folk- misével kezdődött szombaton a falunap, amely késő estig tartogatott meglepetéseket a szalókiak számára. Remek műsort adott a Hargita népi együttes, bemutatták aranyérmes boraikat a borászok, gusztusos terméseiket a kertészek, a traktoristák pedig azt, hogy mi­lyen ügyesen rodeóznak. Pódiumra lépett a Gyöngyöshalászi Népdalkórus, a közkedvelt helyi Rozmaringok, és A muzsika hangja mu­sical szereplői, s végezetül Kovács Kati. A gye­rekekre játszóház várt. A tervezett program szerint tűzijátékkal zá­rult volna a mulatság, ehelyett a falubeliek csaknem virradatig táncoltak. A 400 szemé­lyes babgulyással a Tabán völgye Vadásztársa­ság örvendeztette meg a falut. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE az óvoda delkezésére álló pénzt kiegészít­hesse. A berendezésre további 1,5 milliót áldoztak. Az átadóünnepségen - au­gusztus 19-én - Hiller István ál­lamtitkár és Sós Tamás ország- gyűlési képviselő, a megyei ön- kormányzat elnöke is jelen volt. A falu és az épület majdani apró lakói már nemcsak kívülről, de belülről is láthatták az új óvodát. Ám birtokukba csak akkor vehe­tik a gyerekek, ha a valamennyi szakhatósági engedélyt megkap az önkormányzat. Reményeik szerint ennek nem lesz akadálya, s az eredeti tervnek megfelelően az új tanévtől, vagyis hétfőtől megnyithatja kapuját az intéz­mény. A polgármester elmondta még, hogy az épületben minden meg­van, ami az előírásoknak megfelel, s így az ország talán legkorszerűbb óvodája az egercsehieké. iw. z.) Az óvodában egyelőre csak kívülről lehet gyönyörködni, várhatóan hétfőn vehetik birtokukba a gyerekek FOTÓ: ÖTVÖS A hét minden napján Önnél vagyunk! Hirdetését több mint 150 ezren olvassák naponta! Lapunkat megrendelheti a 06-80/513-646-os ingyenes telefonszámon. Hirdetését feladhatja a 36/513-628-as telefonszámon. vrflçyg} ||||\| 4 HEi IgkáMag AAr

Next

/
Thumbnails
Contents