Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-29 / 201. szám

10. OLDAL 2002. Augusztus 29., csütörtök (ÍJfl||| Égből hullott kitüntetés Meglepetéssel olvastam a Hírlap­ban, hogy a Harlekin Bábszínház létrehozásáért részesült magas ki­tüntetésben a négy esztendővel ezelőtt igazgatónak kinevezett Sziki Károly színművész. A Gárdo­nyi Géza Színház tagozataként működő Harlekin Bábszínház ugyanis akkor már harminchárom éves múltra tekinthetett vissza. Két évtizeden keresztül amatőr együttesként dolgozott, fokozato­san fejlődve szerzett művészi ran­got, hazai és nemzetközi ismertsé­get, elismeréseket. Szakmai, mű­vészi teljesítményének, előadásai színvonalának is köszönhetően 1985 januárjától - az országban a vidékiek közül másodikként - hi­vatásos bábszínház lett. Vagyis jó­val hamarabb létre lett hozva az, amiért most dicséretet osztottak. Sőt az érte járó elismerésben is fürgébb volt a színházat működte­tő megyei önkormányzat, vala­mint a város, mert ugyanezért, vagyis a Harlekin létrehozásáért 1995-ben „Heves Megyéért”, vala­mint „Pro Cultura Agriae” kitünte­tést adott nekem, jutalmazva ezzel az alapító bábművészeket, műsza­kiakat is. Az UNIMA Nívódíjjal ju­talmazta a már jubileumot ünnep­lő Harlekin Bábszínházát. Úgy is fogalmazhatnék, hogy egy bejáratott színházba kapott igazgatói kinevezést a Gárdonyi Géza Színház pályázó színésze. Megmagyarázhatatlan, miért kez­deményezhették a fent idézett cí­men a kitüntetést. Az UNIMA (Nemzetközi Bábművész Szövet­ség) Magyar Központja titkára­ként magam sem tudok arról, hogy szakmai berkekben szüle­tett volna ilyen ötlet. A hatalomra került új kormány tiszta közéle­tet, a hivatali visszaélések meg­szüntetését ígérte, furcsa, hogy mégis előfordulhat „égből hul­lott” elismerés. Az ünnepekhez hozzátartozik a kiemelkedő tevékenységek elis­merése, lehet is találni rá megfele­lő indokokat, de azok legyenek va­lósak, állják ki a kritikát, és sem­miképpen sem sérthetik mások ér­demeit. Elvárható ez a körültekin­tés a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje odaítélése eseté ben is, akárki terjesztette fel azt. Demeter Zsuzsa a Harlekin nyugdíjas művészeti vezetője Eger ostromának ünnepére Városunk készülődik az ostrom 450 éves évfordulójára. Enged­tessék meg nekem, hogy ebből az alkalomból én is emlékezzek a 400 éves évfordulóra. Akkor is már jó előre készültünk az ün­neplésre. így az Ady Endre néven ismert amatőr színjátszó csoport is. Hónapokig próbáltuk az esti órákban munka után az Egri csil­lagok színpadi változatát. A be­mutató előadás 1952. aug. 20-án volt a színházban. Majd egy hé­ten át telt ház mellett ment, napi két előadásban. A sikert jellemzi, hogy neves színészek, köztük Major Tamás is megnézte, és elis­meréssel nyilatkoztak a teljesít­ményről. A150 fős szereplőgárda El a rozsdás Sokat hallunk és olvasunk ar­ról lapjukban is, hogy milyen sok pénzt fordít a MÁV a vasútra. De ezt Selypen nem tapasztaljuk. Nyolc méterre van az első sínpár a házaktól. Hat sínpár van üre­sen, és mégis a házak előtt tárol­ják az üres rozsdás vagonokat, és a fű térdig ér. Szóltunk már töb­bek között a forgalmi szolgálatte­vőnek, hogy vigyék innen el az üres vagonokat a házak elől, de hiába. Télen-nyáron itt lessük a vagonokat, akár a kínai nagy fa­lat. Hat sínpár üres, bárhol tárol­hatnák, az állomás előtt, a szenet szállító cukorgyári lejtőn, mindig is ott tárolták. Negyvenfokos me­legben is hiába van nyitva ablak­törzstagjai hivatalnok, ügyvéd, pedagógus, kőműves, szabó, ci­pész, vasutas és diák. A statiszté­ria az egri diákokból állt össze. Társulatunk önfenntartó volt. Ki­zárólag előadásaink bevételeiből fedeztük a költségeket. Mégis az Egri csillagokhoz a Nemzeti Szín­háztól és pesti jelmezkölcsön­zőkből szereztük a jelmezeket. A díszleteket a csapat tagjai készí­tették. Rendezőnk Forgács (Fink) Kálmán volt. Ennek a sikernek 50 éves évfordulója van. Gondolom, akik még élnek, szívesen emlé­keznek rá, hogy mi is hozzájárul­tunk akkor a méltó ünnepléshez. Kiss Kálmánné Németh Irén Eger, Hétvezér u. vagonokkal! ajtó, még levegőt sem kapunk. Árról nem is beszélve: volt már, hogy sötétedés után itt zörögtek a vagonokban illetéktelen szemé­lyek vas- és egyéb hulladékot ke­resve. Gyerekek kővel dobálják az üres vagonokat, félünk, hogy kiviszik az ablakokat. Régen hét sínpár volt a házaktól távol, most hat van, ezt a négyet errefelé a házak felé építették, és a mi terü­letünket vették el annak idején. Arra szeretnénk kérni az illetéke­seket, így újságon keresztül, hogy vigyék el innen a házak elől a vagonokat, és tárolják olyan he­lyen, ahol nincs lakóház. Verbói László Lőrinci, Akácfa u. P F 2 3 Egy írásbeli kérdés margójára Dr. Nyitrai Zsolt a belügyminisz­terhez fordult azzal a kérdéssel: mennyibe kerül Tasnádi Péter há­zi őrizete? Dicséretes. Figyelem­mel kísérem Nyitrai doktor orszá­gos ténykedését, és most én is írásban fordulok hozzá a követke­ző kérdésekkel: Tudja-e, hogy mennyibe kerül az Orbán-kormány volt politikai államtitkárának, dr. Szabadi Bélá­nak a házi őrizete? Elgondolko- dott-e már azon, hogy a rendszer- változás óta először, példátlanul, miért az Orbán-éra két kormány­tagja került összetűzésbe a Bünte­tő Törvénykönyvvel? Szabadi doktor házi őrizet alatt áll, az eljá­rás folyik ellene, míg Várhegyi At­tilát, egykori politika államtitkárt el is ítélték első fokon. Mennyke érett Nyitrai doktor a politizálásra? A Parlamentben olyan fontos kérdést feszegetett, hogy a kormányőrség vezetőinek cseréjével Medgyessy magántest­őrei kerültek a vezető és védő pozí­ciókba? Hiteles bizonyítékokkal szolgált? Számomra semmilyen bi­zonyítékkal nem állt elő. Lehet, hogy „megvezették”. És emlékez­zen vissza, 1998-ban dr. Orbán Viktor is bizalmi állásnak tekintet­te a kormánytagok védelmét. Mi­lyen tanuló volt Nyitrai doktor a jo­gi karon? Az Info rádióban Nyakó István baloldali képviselővel vitat­kozott Medgyessy titkosszolgálati múltjáról, és véletlenül megjegyez­te, hogy az egyetemi évei alatt neki kemény tandíjat kellett fizetnie. 1996 és 1998 között a nappali tago­zatos képzésben a hallgatók 20%- a, a legjobb tanulmányi eredmény­nyel rendelkezők tandíjmentesek voltak... Persze, Pokomi Zoltán minisztersége alatt az államilag fi­nanszírozott (tandíjmentes) hall­gatói létszámot a nappali tagoza­ton felülmúlta a térítéses képzés­ben résztvevők létszáma. Akik ke­mény tandíjat fizettek — az Orbán- kormány ideje alatt. Tisztelt Nyitrai doktor! Ön az említett rádióadásban megkérdez­te baloldali képviselőtársát, hogy miért tagja az MSZP-nek. Ön nem értette, miért vállal Nyakó közös munkát az olyanokkal. Én ezt Ön­től nem kérdezném, mert világos, miért tagja a Fidesznek. Katona Zoltán (dm a szerkőben) Nálunk mikor épülhet a tisztítómű? A Heves Megyei Hírlap az augusz­tus 10-i számában .Alapkőletétel: épülhet a tisztítómű” címmel be­számol a Pétervásárán létesülő szennyvíztisztltómű alapkőletéte­léről és a még hat települést érintő csatornamű-beruházás megkezdé­séről. Olvasom a cikkben, hogy a beruházás költségeiben részt vál­lalt a lakosság, és hozzájárul a Víz­ügyi Alap, a Környezetvédelmi Alap, a Heves Megyei Területfej­lesztési Tanács, a Magyar Állam, és Phare-támogatásban is részesül. A bekerülési költségek 70-80%-át jelenti a közpénzekből ide jutó tá­mogatás. Ezt reálisnak is tartom, hiszen a térségben élő adófizetők pénze hasznosul most egy őket is közvetlenül érintő beruházásban. Nem értem azonban, hogy miért van a közműberuházások terén egy óriási diszkrimináció. Az egyik embercsoportot támogatják az álla­mi szervek, a másikat pedig ellehe­tetleníti a kormányzat. Tekintettel arra, hogy a támogatásokra fordít­ható összegek meghatározott nagy­ságúak, így nem juthat minden te­lepülésnek. Ezt tudomásul kell venni akkor is, ha nekünk nem jut. Ennek tudatában a megye keleti csücskében összefogott két telepü­lés önkormányzata és lakossága, hogy önerőből megépítse a szen­nyvíztisztítóművet & a csatornahá­lózatot, mert már minden környe­ző településen van. A 2001-es évben megkezdődött az engedélyek beszerzése, majd amikor minden szükséges hatósági irat a rendelkezésre állt, a vízgaz­dálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Kőim. rendelet, a magánszemélyek közműfejleszté­si támogatásáról szóló 73/1999. (V. 21.) Korm. rendelet és a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (1.31.) Korm. rendelet ide vonatkozó részeire alapozva meg­kezdődött és december második fe­lére befejeződött a lakosság meg­győzése, beszervezése az önerőből épülő beruházás anyagi alapjának előteremtésére. A hivatkozott Korm. rendeletek adta lehetősége­ken belül megkezdődött a szenny­vízkezelő beruházás pénzeszközei­nek begyűjtése a lakosságtól. 2002. május 14-én azonban a leköszönő kormány ezeket a ren­deleteket 8 napon belüli hatályba léptetéssel megváltoztatta. Ezzel teljesen áthúzta a csatornázáshoz, tisztítóépítéshez fűzött reményét a lakosságnak. Valóban örülve Pétervására és környéke csatornázásának, azt várjuk el a kormányzattól, hogy a „fekete nap, május 14.” előtt meg­szerzett önerős csatomaberuházá- sokat a felsorolt Korm. rendeletek eredeti szövege szerint lehessen lebonyolítani, befejezni. Ál Miklós (dm a szerkőben) A megelőzésre kellene áldozni Az esős időszakokban sajnos is­métlődő jelenség, hogy Eger egyes részeit elönti a sáros víz, milliós károkat okozva. Az iszapos áradat sohasem a felhőkből, hanem vala­honnan más helyről jön (fentiül, de nem az égből). Nagy hibák és súlyos károk tanúi lehetünk, pe­dig az okok nagyon könnyen tet­ten érhetők. Csupán a régi katasz­teri térképeket kellene alaposab­ban tanulmányozni. A várost kö­rülvevő dombos földterületeken tucatszám találhatunk helyrajzi számokkal ellátott „vízárok” jelzé­seket. Bár a régi magángazdákat nemritkán nevezték „földéhes pa­rasztnak”, a parasztemberek ta­pasztalatból tudták, hogy a víz ha­talmas úr, mert ha elzárják előle az utat, tör magának másikat, iszonyatos károkat okozva. A vá­rosépítészet szakemberei sem hagyták ezt figyelmen kívül, és nem eltömették az árkokat, ha­nem a környező földtulajdonoso­kat kötelezték a vízjárások kar­bantartására. Nagy árat kell azért fizetni, hogy azt a sok „haszonta­lan és csúf’ árkot részben a mező- gazdaság termőterületének növe­lése, a város építés-szépítés céljá­ból eltömedékelték, de helyettük más vízelvezető rendszert nem építettek ki. A vízkárok nemcsak a város, az állam kiadásait növelik, hanem családok évtizedes küzdel­mének eredményeit is elsöprik. Szakvéleményként nemegyszer elhangzott, hogy a patakmeder mé­lyítése is csökkenthetné a gondo­kat. Ebben teljes volt az egyetértés, csupán azért maradt el, mert vala­kinek a költségeket viselnie kellene (a városnak, a vízügynek?). Ma már nagy teljesítményű gé­pekkel azonban gyorsan és jól el lehetne végezni. Ha nem az lenne a fő kérdés, hogy ki fizesse ki. Sze­rény véleményem szerint csupán egy kis összefogási szándék kelle­ne. Az áradások okozta károk helyreállítása a város, a kárelhárí­tási szervek és a biztosítók kasszá­ját terheli. Mi lenne, ha a kárfel­számolásra, a kártalanításra fordí­tott összegek a megelőzést segíte­nék elő? Amíg nem a megelőzés kapja az elsőséget, addig bizony minden nagyobb eső során kelet­kezett ár úsztatja el a pénzt. Deli István Eger, Malomárok u. Sikeres falunap Andornaktályán 2000. augusz­tus 19-én került sor a millenniu­mi zászló átadására. Ekkor dön­tött úgy a falu vezetősége, hogy minden évben ebben az idő­pontban szervezi meg a faluna­pot. Idén immár harmadik alka­lommal került sor településün­kön az ünnepség megrendezé­sére, melynek keretében a dél­előtt folyamán családi és gyer­mek sportvetélkedők zajlottak. Ennek megrendezésében nyúj­tottak ajándéktárgyak felajánlá­sával segítséget támogatóink, akiknek Andomaktálya Telepü­lési Önkormányzat és az Andor- naktályai Sportkör nevében ez­úton szeretnénk köszönetét mondani: Alkotmány úti zöldsé­ges, Barna Károlyné, Bukta bü­fé, Cseh Tibor, Czifra ABC, Czipó Tamás fajáték, Disza ABC, Dudás kocsma, Fűzfa presszó, Gazdabolt, Házi bazár, Holló Csaba, Kecső János, Kol­lár Sándor, Kurdi Family Pék Kft., Lévai csemege, Privát cse­mege, Sárkány söröző, Tórét bü­fé, Tuza László. Köszönettel: A szervezők Megtaláltam... Ezúton szeretném megköszönni annak az úriembernek a segítsé­gét, aki 2002. július 23-án, reg­gel 7.10 körül megállt a Három Farkas előtt a kocsijával, és a 12- es autóbusz után eredt, hogy az ottfelejteti táskámat megtalál­jam (a táska meglett). Emberba­ráti szeretetből jelesre vizsgá­zott, és kívánok az életben min­den jót neki. Bíró Tibomé­Eger, Olasz u. Köszönet Bár gyermekeim felnőttek, unokáim nincsenek, de öröm­mel fogadtam a Töviskes téren megszépülő játszóteret. Ez a Felsőváros egyik „ékszer­doboza”, kulturáltan, kutyák­tól elzárva fogadja a játszani akaró gyermekeket és az őket felügyelő szülőket, nagyszülő­ket. Ez biztonságérzetet ad mindenkinek. Kérünk bennete­ket, kedves ott játszó gyerekek, hogy becsüljétek és védjétek meg, ez a tiétek. Köszönjük ezt a szép játszóteret. Simon Lajosné Eger, Töviskes tér Boldog szombat A csányi idősek otthonában adott műsort az újjáalakult ecsé- di együttes. A műsorban kalota­szegi, alföldi és természetesen az ecsédi lakodalmas szerepelt. Jelenlétükkel egy boldog szom­batot varázsoltak számunkra. Köszönetünket fejezzük ki az együttes tagjainak és felkészítő­jüknek, Maksáné Katikának. Juhász Árpád Cserbenhagyás, vagy valami más? Megrendítő képek láthatók a la­pokban, a képernyőn a térségün­ket sem kímélő felhőszakadások pusztításairól, összedőlt házak­ról, kétségbeesett károsultakról. Az egyik tv-riportban egy re­ményvesztett idős férfi könnyek között mondta el panaszát, hogy összeroskadt háza után kártérí­tésre nem számíthat, mert a biz­tosítója felmondta a hosszú évek óta fizetett szerződést, más bizto­sító sem áll vele szóba. Vártam, hogy a képtelen hely­zetre az érintett biztosító (vagy bármelyik) felvilágosítással, ma­gyarázattal szolgál, de ez a ri­port ismétlését követően is el­maradt. A közvetlenül érintettek — de talán mások számára is — hasznos lenne, ha az alábbi kér­désekre választ kaphatnánk: A biztosítási szerződés — ha a fe­lek másként nem állapodtak meg — határozott tartamú, ezen belül a biztosítási időszak egy év. Ennek végére a szerződést a felek írásban felmondhatják (akár indoklás nélkül is). Véle­ményem szerint a felmondással a biztosító nem károsul, de ha a biztosító mondja fel a szerző­dést, a biztosított némi joggal vélheti úgy, hogy a befizetett dí­jakhoz valamiféle joga fűződik, habár a biztosító elszámolásra nem kötelezhető. Azt viszont nem látom be és nem tartom méltányosnak, hogy indoklás nélkül mondhatja fel a több éve érvényes biztosítást. — Az „épületbiztosítások” esetében évenként indexek alkalmazásá­val növelik az eredeti szerződés­ben meghatározott értéket, en­nek függvényében a díjat, mely­ben nyilván figyelembe vették az épület avulását is, ezért annak értékvesztésére való hivatkozás a szerződés felbontásának indo­kaként nem áll meg. - A tataro­zást, átépítést biztosítási feltétel­ként szabó szerződésbontást kö­vetően a biztosított lehetetlen helyzetbe kerülhet, hiszen a banki kölcsön megadásának fel­tétele az épület biztosítottsága. - A biztosítók működésének fel­tételeit az illetékes állami szer­vek milyen feltételekkel engedé­lyezik és mi módon ellenőrzik? Ugyanis a feltétel (pl. a befizetett összeg arányos részének vissza­fizetése stb.) felmondható, a biz­tosításból kikerülő szerencsétlen rászorultak csak az állam vagy a jótékonykodók segítségére szá­míthatnak, miközben a biztosító megkérdőjelezhető passzusokra hivatkozással gyarapodhat. Lenhardt László, Eger (dm a szerk.-ben) A közelmúltban találkozót szerveztek a negyven évvel ezelőtt a Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett egykori diákoknak. A jó han­gulatú rendezvényen felelevenítették a régi emlékeket, és megemlékeztek azokról is, akik már nem vehettek részt az eseményen ■

Next

/
Thumbnails
Contents