Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-24 / 197. szám
I 2002. Augusztus 24., szombat hírlap magazin 11. OLDAL Mielőtt csel1 A fenntartható fejlődési elvének érvényre juttatása Alighanem minden idők egyik legnagyobb vállalkozásával néz majd szembe az emberiség akkor, amikor érvényre akarja juttatni a fenntartható fejlődés elvét. A rendkívül összetett, a társadalom, a gazdaság, az emberi környezet egészét átfogó kérdéskör - bár igen szép gondolatokat takar - komoly érdekeket is sért, ekképp a „kivitelezés” is roppant nehéznek tűnik. Például utódaink, az elkövetkező generációk érdekében olyan fogalmakat is ízlelgetnünk kell, mint „szolidaritás”, „kompromisszumkészség”, vagy „önkorlátozás”. Ráadásul globális méreteket tekintve az emberiség túlnyomó többségének fogalma sincs, mit takar a fenntartható fejlődés, s gyaníthatóan még csak nem is találkozott e kifejezéssel. Minderről Kun Zoltánnal, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk. Sötét fellegek. Szembe kell nézni a jövő veszélyeivel- Az ENSZ 1977-ben indította el a fenntartható fejlődés új megközelítésével összefüggő programját, amely azóta több világkonferencia témája is volt, de emellett szinte naponta hallani e kérdésről különböző tudományos ülések, tanácskozások kapcsán. Ugyanakkor úgy tűnik: sokak számára maga a fogalom sem egészen világos. Tulajdonképpen mit is értünk fenntartható fejlődés alatt1- Először is előre kell bocsátani, hogy roppant komplex kérdésről van szó - szögezte le Kun Zoltán. Magam is úgy gondolom, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása a ma élő emberiség talán legnagyobb, megoldásra váró globális feladata. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az emberiség és a létfeltételeit biztosító Föld bolygó jövője húzódik meg a kérdés mögött. Másként is feltehetjük a fenntartható fejlődés lényegét megfogalmazó kérdést: hogyan éljünk, hogyan gazdálkodjunk, hogyan biztosítsuk saját szükségleteinket úgy, hogy az utánunk következő számos nemzedék is megtalálja fennmaradásának szükségleteit - nyilvánvalóan a miénknél magasabb színvonalon.- Ez alapján úgy tűnik, hogy a fenntartható fejlődés fogalma valójában egy új gazdasági-társadalmi szemléletet takar...- Mindenképpen új szemléletről kell beszélnünk, amely az elmúlt évszázadokhoz viszonyítva új, követendő magatartást is igényel. Gondolkodásunkban az eljövendő generációk érdekeit kell védelmeznünk, és ez bizony komoly kompromisszumkészséget és ön- korlátozást követel meg a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. Nyilvánvalóan ebben a kérdésben kritikus probléma az, hogy miközben az eljövendő generációk érdekeire kell figyelnünk, aközben biztosítani kell a saját jólétünket, a ma élő emberiség jólétének fenntartását, javítását is. Az itt rejlő feszültségforrás kiviláglik akkor, ha például a hihetetlen nyomorban tengődő, éhínség sújtotta afrikai, ázsiai országokra, övezetekre gondolunk.- Eszerint kijelenthetjük, hogy a fenntartható fejlődés gondolatköre az emberre és környezetére, a környezetvédelemre fókuszál ?- így van, a fenntartható fejlődés elvének két legfontosobb eleme valóban az emberi lét és az emberi lét egészséges környezetének fenntartása. Ezt azonban természetesen nem lehet csupán lokális méretekben vizsgálni és értelmezni, hiszen földrészeken átnyúló kölcsönhatásokról kell beszélni. Gondoljunk csak az üvegházhatás problémájára, a tengerek és óceánok szennyezettségére, a már említett szegénységre, a kulturális értékek háttérbe szorulásának problémájára, vagy a profit- orientált gazdasági versengés negatív hatásaira. Ezekben az esetekben minden nemzet felelősségéről szó van, ami egyben azt is jelenti, hogy a fenntartható fejlődést biztosító döntéseknek közös megegyezésen kell alapulniuk. Más szóval: ebben a kérdésben kormányoknak és népeknek közösen kell fellépniük, nem várhatnak egymásra, különben úgy járhatunk, mint az összekoszolt ünnepi ruhával, ami - bár csak tenyérnyi helyen lett összekenve - így már nem használható. Mire is gondolok konkrétan. Tudjuk, hogy az üvegházhatás és a felmelegedés okozói elsősorban a civilizált társadalmak, ám a Föld szinte minden lakóját kedvezőtlenül érintik. De hosszasan sorolhatnám a példákat: ne legyenek illúzióink, a tengereken, óceánokban bekövetkezett környezeti szeny- nyeződések, az esetleges nukleáris katasztrófák kedvezőtlen hatásai is szétterülnek bolygónkon, noha maga a probléma először csak lokálisan jelentkezik. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy viszonylag kevés helyen fordulnak elő az évmilliók alatt újratermelődő energiaforrások és nyersanyagok, így például az olaj, a szén, a földgáz. Korlátlan kiaknázásuk nemzedékek tízezrei számára jelenthet elveszett élet- feltételt, energiaforrást. De hasonló problémaként jelenik meg, hogy a szegényebb földrészek és népek - amellett, hogy saját jólétüket sem tudják biztosítani - nem képesek a természetes földi környezetük fenntartására, megóvására sem. Gondolhatunk itt egyebek mellett az elsi- vatagosodás problémájára, az élelmiszerhiányra, vagy éppen a rendkívül egészségtelen környezetre. Összegezve: a fenntartható fejlődés tehát egymásrautaltságot feltételez, és megköveteli a szolidaritást.- Melyek lennének a konkrét teendők annak érdekében, hogy a globális katasztrófákat elkerülhessük, illetve megelőzhessük?- Ha jól emlékszem, akkor talán 28 intézkedési javaslatot dolgoztak ki a különböző, e témával foglalkozó világkonferenciákon úgy az emberi jólétre, mint az emberi környezetre vonatkozóan. Természetesen ezekhez a javaslatokhoz sok-sok száz konkrét feladatpont is tartozik. Magam a leglényegesebbek közé sorolnám a környezettudatos magatartás kialakítását úgy az egyszerű emberekre, mint a tervezőkre, a tudományos szakértőkre, vagy éppen a döntéshozókra. A környezettudatos magatartás lényegét talán úgy lehetne összefoglalni, hogy mielőtt bárki bármit tenne, tervezne vagy bármiben döntene, azelőtt vizsgálja meg: tette előnyös-e a jövő generációja számára, és egyúttal szolgálja-e a ma élő ember jólétét. Nem kevésbé lényeges az egészség és az élelmiszer-biztonság ügye, mint olyan kérdések, amelyek alapjai az emberi faj fennmaradásának. Az említetteken túl ugyancsak kiemelten fontosnak tartom a klímavédelem kérdését is.- Ha már szóba hozta a klímavédelmet: ezek szerint a fenntartható fejlődés szemléletével, pontosabban annak hiányával állhatnak összefüggésben az olyan, közvetlen környezetünket érintő kedvezőtlen természeti jelenségek is, mint hogy Magyarországon immár évek óta nincsenek igazi telek, az Alföld egyes részein az elsivatagosodás jelei figyelhetők meg, vagy hogy az utóbbi években egyre gyakrabban kell monszunszerű felhőszakadásokat átélnünk?- így van, de nemcsak én látom úgy, hogy a felhőszakadások, a télhiány részben mind-mind összefügg a klímaváltozással. Számos országról tudunk, például Dániáról vagy Hollandiáról, ahol nagyon is számítanak arra, hogy a globális felmelegedéssel a sarki jég megolvad, s országrészek kerülhetnek víz alá. Ezekben az országokban már komoly védműveket emelnek, illetve emelését tervezik a tenger ellen. Természetesen az ilyen jellegű beavatkozások csak ideig-óráig odázhatják el a katasztrófát: a klímavédelem terén ugyanis technológia módszerekkel, a gazdaság szerkezetének átalakításával, új iparágak kifejlesztésével lenne célszerű védekezni, csakúgy, mint az energia- és nyersanyag-megtakarítás terén. A hagyományos energia- források helyett egyre inkább azokat a lehetőségeket kellene kiaknáznunk, amelyek változatlan formában, nap mint nap a rendelkezésünkre állnak, s „könnyen újratermelődnek”, úgymint a nap-, a szélenergia, vagy az óceáni apálydagály, esetleg a hulladék energiacélú hasznosítása Bizakodásra adhat okot ugyanakkor, hogy ezeken a területeken már szinte nap mint nap haliam lehet újabb és újabb tudományos eredményekről, kísérletekről és rendszerbe állított technológiákról. Az ilyen irányú kutatások és fejlesztések természetesen fontosak a biológia és a táj sokszínűségének megőrzése szempontjából is. S ha már itt tartunk: a fenntartható fejlődés elve megkövetelné a különböző állat- és növényfajok jogát az élethez és a túléléshez, így a fennmaradáshoz is... Meg kell említenem továbbá a vizeink fenntartható használatának kérdését is, s ezzel összefüggésben a vízbázisok védelmét, illetve a szilárdhulladék-gazdálko- dás megoldását.- Mint említette, a környezetünkre vonatkozó „elvárások” mellett nem kevésbé lényegesek a fenntartható fejlődésnek magára az emberre vonatkozó kritériumai. Melyek ezek?- Az egészséghez és az egészséges környezethez való jog mellett elengedhetetlen az emberi jogok érvényesülése, a társadalmak demokratikus alapokon való működése, a szociális jogok érvényesülése, a lakáshoz, a munkához való jog. De ugyanígy nélkülözhetetlen, hogy ezek a társadalmak kommunikálóképesek is legyenek.- Melyek a fenntartható fejlődést leginkább befolyásoló tényezők?- A legfontosabb kérdés talán az, hogy képesek vagyunk-e az egészséges életmódra. Hiszen gondoljunk csak bele, elképesztő módon pusztítjuk önmagunkat a dohányzással, az italokkal, a stresz- szel és a különböző drogokkal, ugyanakkor elvárjuk, hogy az állam - az egészségügyi intézmény- hálózaton, a betegellátáson keresztül - horribilis összegeket fordítson a gyógyításunkra. Hasonlóképpen fontos tisztáznunk magunkban azt, hogy le tudunk-e mondani az alapszükségleteinket meghaladó igényeinkről, de a szemlélet megváltoztatásával meg kellene előznünk a túlzott mértékű szaporodást is, főként akkor, amikor Földünk legtöbb pontján a gazdasági feltételek nem képesek biztosítani a megfelelő jólétet, s kérdés az is, hogy hajlandók va- gyunk-e olyan döntések meghozatalára, amelyek adott esetben rövid távú érdekeink ellen hathatnak, ám hosszú távon számítva hasznosnak bizonyulnának.- Milyen veszélyforrásokkal kell szembenéznünk, ha érvényre akarjuk juttatni ezt a fajta, „hosszú távon ható” gondolkodásmódot?- Rendkívül sok veszéllyel is számolnunk kell, ha a fenntartható fejlődés elvét sikerre akarjuk vinni, hiszen valaki ebben az ügyben mindig rosszul jár, s ebből fakadóan bizonyos mértékig ellen is fog áüni. Rendkívül költséges olyan új technológiák kifejlesztése és elterjesztése, amelyek a meglévő természetes anyagok felhasználásának korlátozását eredményeznék. Hogy csak a szén- és kőolajszármazékok helyettesítését célzó erőfeszítéseket említsem: noha ennek elméleti technológiája immár hosz- szú évek óta ismert, mégis a mai napig jellemzően a „hagyományos üzemmódú” gépjárművek futnak az utakon, nem pedig a környezetkímélő, olcsó üzemeltetésű, vízüzemű, hidrogénmotoros gépek. De beszélhetnénk akár a napelemek által termelt energia felhasználásának helyzetéről is: alig-alig akad hely, ahol ezzel az egyébként jól ismert technológiával váltották volna ki a villanyáramot vagy a földgázt. Igazából az úgynevezett ökogazdasági szemlélet elterjedésére lenne szükség. Ám hogy kicsit elrugaszkodjunk a gazdasági kérdésektől, tulajdonképpen ugyanilyen kérdés a szolidaritás ügye is. Magyarán az, hogy a gazdagabb népek hajlandók-e segítséget nyújtani a szegényebbeknek, vagy hogy aje: lenlegi komplex tervezési rendszerben tudunk-e hosszú távú, évtizedekre szóló stratégiákat kialakítani. Ide lehet sorolni azt is, hogy sikerül-e a világérdekeket összhangba hozni a helyi érdekekkel ebben a globalizációs környezetben, vagy hogy különbséget tudunk-e tenni az alapvető szükségleteink és a korlátlan igények között.- És hogyan kerülhet e globalizációs kérdéskörnél képbe Heves megye?- Tény: Heves megye területét, lé- lekszámát, gazdasági potenciálját illetően eltörpül a globális nagyság- rendű problémák, stratégiák mellett. De ha azt nézzük, hogy ki mit tud tenni a jövő érdekében, akkor nálunk is adottak a feladatok. A megyei önkormányzatnak számos teendője van, de nincsenek olyan anyagi lehetőségei, mint a helyi önkormányzatoknak. Ezzel együtt a megyei önkormányzat a megyei rendezési terv elfogadásával megalapozhatja a hosz- szú távú területhasználatot, és biztosíthat környezeti oldalról védelemre vonatkozó övezeti besorolásokat. Emellett a kommunikáció fejlesztése, javítása, a környezettudatos magatartás szélesítése érdekében is sokat tehet. A Heves Megyá Területfejlesztési Tanács számára rendelkezésre álló pénzeszközök segítségével az ökogazdaság bővítésének, a szennyvízkezelésnek és a szüárd hulladék biztonságos elhelyezésének az ösztönzése is a kiemelt feladata. Ezzel párhuzamosan a települési önkormányzatok többek között a környezetvédelmi fejlesztési feladataik megvalósításával, illetve az ilyen célú beruházások például adókedvezményekkel való ösztönzésével segíthetik elő a fenntartható fejlődés elvének érvényre juttatását. A fent említetteken túl - megítélésem szerint - a települési ön- kormányzatokra igen komoly feladat hárul az érdekegyeztetésben, továbbá a lakossággal való párbeszéd folyamatos fenntartásában is. Ez utóbbival kapcsolatban talán elég utalni a megyei regionális kommunális hulladéklerakó mizériájára: bár mindenki tisztában van azzal, hogy e beruházás elengedhetetlen, az eddig felvetődött helyszíneket - Eger, Egercsehi, Bélapátfalva, Feldebrő - kénytelenek voltunk sorra elvetni a különböző tiltakozások miatt. KÜHNE GÁBOR Eső Egerben: a felhőszakadások összefüggnek a klímaváltozással fotó! pilisy elemér
