Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-21 / 194. szám

KÖRZETE 9. OLDAL 2002. Augusztus 21., szerda FÜZESABONY E S Korszerűbb közvilágítás Új iskolai sportpálya Kiérdemelték a város megbecsülését A Szent István előtti főhajtásra, az alkotmány- ünnepi megemlékezésre a városházán került sor. Az utóbbi idők gyakorlata szerint ez az esemény ad méltó keretet a Pro Űrbe elismeré­sek átadásának. Füzesabony __ A z ünnepi önkormányzati ülés egyik felemelő pillanta az volt, amikor Gulyás László polgármes­ter két olyan személyt szólított meg, akik több évtizedes munkájukkal, városhoz való kötődé­sükkel kiérdemelték a Pro Űrbe emlékérmet. Jól­lehet Farkas Károlyné és Csanálosi István eddig is köztiszteletnek örvendő polgára volt Füzes­abonynak. Nemzedékek nevelője Farkas Károlyné 1949-ben vé­gezte el a tanítóképzőt, majd egy évet tanított. 1952-ben már a ta­nárképző főiskolán szerzett test­nevelés-biológia szakos tanári diplomát. Előbb Sarudon taní­tott, majd 1965-től nyugdíjba vo­nulásáig, 1985-ig a füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskolá­ban (volt 1. sz. Ált. Isk.) tanított. Nyugdíjasként néhány évet az iskolai könyvtár­ban is dolgozott. A városban közel három évtizeden át nevelte, oktatta a felnövekvő nemzedéket. Személyisége meghatározó volt az iskola és egyben a település életében. Munkáját mindvégig a szakmai igé­nyesség, a felkészültség és a gyermekek iránti szeretet jellemezte. Tanítványai szép eredmé­nyeket értek el a különböző szintű versenyeken. Tevékenységét a gyermekek egészséges élet­módra nevelése érdekében példamutató elhiva­tottság jellemezte. Sportversenyek szervezésében, lebonyo­lításában, az ezekre történő felkészítésben kimagasló munkát végzett. Személye, szak­mai tudása, eredménycentrikussága, meg­határozó volt az OSN programok szervezé­sében. A városalapozó Csanálosi József ugyan Borsod megyében született, de családjá­val már 7 éves korában Füzes­abonyba került. A község vb-tit- káraként elvégezte az államigaz­gatási főiskolát majd nagyközségi titkárként a Tanácsakadémiát is. 1966-1970 között a járási pénz­ügyi osztály főelőadója volt, s ő képezte ki a területen az új köny­velési technika alkalmazóit. 1971-78 között Dormándon vállalt munkát, 1979-től pedig a Fü­zesabonyi Járási Földhivatalt irányította, amely az ország legjobb földhivatala címet is elnyerte. Több évtizedes munkássága alatt mindig a köz érdekében cselekedett, számtalan megyei, orszá­gos kitüntetést kapott. Füzesabony várossá válásá­nak megalapozása érdekében részt vett a község el­ső rendezési tervének kidolgozásában 1961-ben, a MÁV-lakótelep területének kijelölésében, az Ifjúság út megnyitásában. A főutca 1960 karácsonyára — példa nélkülien - higanygőzlámpás közvilágítást kapott, amely közbenjárására az addigi makadám helyett 9 méter széles aszfaltos úttal szolgálhatta a jobb közlekedést. Megépültek a telepi orvosi rende­lők, 1964-ben a település gimnáziuma, a Politechni­kai Műhely majd a községi ravatalozó. Magánlakás kisajátításával bölcsőde kezdhette meg működését a Rákóczi úton. Munkájának eredményeként transzformátor állomás épült Füzesabonyban. 1965. augusztus 20-ra a Petőfi-Széchenyi utca sar­kán artézi kutat fúratott. 1966. szeptember 1-jén Észak-Magyarország legkorszerűbb ÁFOR telepe kezdte meg üzemelését a keleü határrészen. Szá­mos társadalmi tisztséget is viselt, a Tinódi Kama­rakórus tagjaként is öregbítette Füzesabony hírne­vét. Tagja a Könyvtárbaráti Társulás közművelődé­si egyesületnek. Kora ellenére példamutatóan - a város szinte valamennyi kulturális és sportrendez­vényén — aktívan vesz részt. ■ Az időskorúakról való gondoskodásról Hazánkban egyre emelkedik a 60 éven felüliek száma a lakos­ság körében. Ez a folyamat nehéz feladat elé állítja a szociális gondoskodás intézményrendszerét, hiszen hozzá meg kell te­remteni a szociális biztonság feltételét. Aldebrőnek kétszáz 62 éven felüli lakója van, s közöttük nagyon sok az egyedül élő. Mezötárkány Az utóbbi esztendők mindegyike hozott valami újabbat a község­nek. Épült, szépült a falu, — noha még sok a tennivaló. Az idei, 2002-es év is tartogat meglepe­tést a falu lakóinak. Régi problé­ma, hogy a közvilágítás enyhén szólva is sok kifogásolnivalót hagy maga után. Ha minden jól megy, a település utcáin az idei télen már nem kell sötétben bo­torkálni. Az ÉMÁSZ-szal kötött szerződés szerint még ez év őszére jobb, energiatakrékosabb és több lesz a világítás. Először a Kossuth utca teljes hosszában végzik a szerelést, s azután sorra kerülnek a többi utcák is. A ked­vező feltételek mellett folyó kor­szerűsítés a tervek szerint szep­tember 30-ig fejeződik be. Lurkó: új Besenyőtelek A település iskolásaiból álló Lur­kó néptáncegyüttes nemrég jött haza Sarudról, ahol immár ha­gyományos nyári táborukat tar­tották. Ez azonban nemcsak a ko­reográfiák csiszolásából, betanu­lásából állt, hanem a gyerekek él­vezhették a Tisza-tó kínálta vízi élményeket is. Programjukban helyet kapott ugyanis kajakozás, kenuzás, vízitúrázás. Persze a kedvelt üdülőhelyen nem marad­hatott el a csoport fellépése sem. A műsort közösen szolgáltatták az egri Szederinda néptánce­gyüttessel. Demjén A szalóki hőforrás közelsége mi­att nagy az érdeklődés a demjéni földterületek után. A napokban Szén János polgármester az úgy­nevezett Kenderföld és Előhágó nevű birtoktestek gazdáival tár­gyalt a rendezési tervről. A tulaj­Még az iskolaév megkezdése előtt befejezik az iskolai sportpá­lya építését. Másfél millió forin­tért pályázati és önkormányzati pénzből alakítják ki az iskolaud­varon a sportpályát, mely a tor­natermet sajnos még mindeddig nélkülöző iskolának nagy segítsé­get jelent. Kisebb összegekkel, — de ja­vult az óvodai és könyvtári felsze­reltség is, részben pályázati, rész­ben önkormányzati pénzekből. Ugyancsak régen esedékes munka elvégzése folyik a közte­metőben is. A ravatalozó felújítá­sára 10 millió forintot nyert pá­lyázaton a község, s természete­sen ehhez is biztosították a meg­felelő saját erőt. Ezzel a munká­val a tervek szerint október 30-ra lesznek készen. táncruha A táborozás költségeit a Gyer­mek és Ifjúsági Alapprogram és a Heves Megyei Gyermek és Ifjúsá­gi Alapítvány támogatta. A Lurkóhoz kapcsoló hír: a táncosoknak szeptemberre ké­szül el az új fellépő ruhája, me­lyet Fehér Jánosné népi iparmű­vész készít a Nemzeti Kulturális Alapprogram anyagi segítségé­vel. A besenyőtelki néptáncosok a napokban látnak vendégül egy lengyel hagyományőrző csopor­tot. Az ÁMK színpadán várható­an augusztus 24-én mindkét tán­cos gárda bemutatkozik a közön­ség előtt. donosok megbízták az önkor­mányzati vezetőt a terv előkészí­tésével, amelynek célja, hogy a két - körülbelül 70 hektáros - földterületen a későbbiekben ki­parcellázható üdülőtelkek legye­nek, s azokat megfelelő infrast­ruktúra szolgálja ki. Aldebrő A fenti megállapítás a képviselő-tes­tület előtt hangzott el, ahol Lipkovics Györgyeié, a Gondozási Központ ve­zetője adott tájékoztatást. Beszámo­lójában elhangzott, hogy az egysé­ges szociális gondozási rendszeren belül működik az Idősek Klubja, a házi szociális gondozói szolgálat, és a szociális Akeztetés. A gondozáskor figyelembe kell venni a gondozásra szoruló egyé­niségét, igényeit, sajátosságait. A rászorulók alapvető szükségletei­nek - étkezés, pihenés, tisztálko­dás - kielégítése mellett fontos a pszichés gondozás. Ide tartoznak mindazok a tevékenységek, ame­lyek segítségével az emberek lelki egyensúlyban maradnak, embe­rek közötti kapcsolatok létrejön­nek, esetleg elmélyülnek. Foglal­koztatásként célszerű és hasznos a tv-műsorok megtekintése és a lá­tottak megbeszélése, a rádióhall­gatás, az újságok és könyvek olva­sása, a kézimunkázás, a torna, a kártyázás, a klub körüli munkák.- A tapasztalatok alapján a gondoskodást kérők egy része leg­jobban a fizikai ellátást igényli, de amennyiben az megtörtént, ál­talában a gondozás többi eleme iránt is érdeklődést mutatnak. Az elmúlt négy évre visszatekintve a legfontosabbnak azt tartom, hogy a működési feltételek biztosítottak voltak. A tervezésnél és a felhasz­nálásnál is a takarékosság elve ér­vényesült. A legszükségesebbeket vásároltuk, élelmiszereket, tisztí­tószereket, azokat is különféle ak­ciók keretében. Az Idősek Klubjára jellemző a nyitottság. Bejönnek ide a helybé­liek, és más falubéliek is, akik el­beszélgetnek az ismerősükkel, ro­konokkal. Ennek kapcsán az itt folyó munkába is betekintenek. Az alaptevékenységen kívül a klub tagjai és a gondozók állandó közreműködői a községi rendez­vényeknek. Az ÁMK rendezvé­nyein használt térítők, az óvoda nyári nagymosása itt történik, és a horgásztanya ruhaneműi is innen kerülnek tisztán vissza. Ebből is látszik, hogy a feladat nem csak az idősekkel való foglalkozás. Az Idősek Klubjában már hét éve heti egy alkalommal működik a Nyugdíjasklub, amelynek jelen­leg 35 tagja van. A klub összefogja a nyugdíjasokat, sőt kapcsolódás­ról is beszélhetünk, hiszen a kü­lönféle programokat (kirándulá­sok, színházlátogatás, ünnepsé­gek, termékbemutatók) együtt szervezik, és vesznek rajta részt. Most öten tagjai mindkét klubnak, de várhatóan több lesz az átfedés.- A mindennapos beszélgetések kikapcsolódást jelentenek a klub­tagok számára Nagyon hálásak és szinte várják, hogy ha többre nem is jut idő, de legalább néhány ked­ves szót halljanak vagy mosolyt lás­sanak az arcokon - hangsúlyozta a Gondozási Központ vezetője. KOMPOLT. A térségi szennyvíz­csatorna-hálózat megépítése - az állami támogatáson felül - az in­gatlantulajdonosok akaratán is múlik. A beruházáshoz szüksé­ges önerőt előtakarékossági szer­ződéssel biztosítják a családok számára. A megbízó levéllel ren­delkező szervezők a házakat jár­ják, s szeptember 30-ig válaszol­nak a lakossság kérdéseire. POROSZLÓ. Jövőre Párizsba tervez csoportos autóbuszos utazást Szilágyiné Kovács Kata­lin. Az iskolában elérhető szer­vező a francia főváros neveze­tességeinek vonzerejében és a már hasonló kiránduláson „edződöttek” érdeklődésében bízik. Az ügyintézés sem korai, hiszen ha decemberig összejön a költség, úgy a választott utazá­si iroda több kedvezményt nyújt. A busz a jelentkezőkkel 2003 nyarán indulhat majd Franciaországba. TEPÉLYPUSZTA. Az idei nyá­ron elmarad a korábbi évek ran­gos díjugró lovasversenye a Ho­tel Fauna pályáján és nem ren­dezik meg a kettes fogatok der­bijét sem. A szálloda és a koráb­bi társrendező besenyőtelki ön- kormányzat számára az A-kate- góriás díj ugró viadal feltételei már nem voltak teljesíthetők, kétséges színvonalú esemény­hez pedig nem kívánták a nevü­ket adni. TÓFALU. A településen ebben a ciklusban is működött a roma kisebbségi önkormányzat, Sztankó Elemér elnökletével. Az őszi helyhatósági választások során ismét szavazhatnak ki­sebbségi jelöltekre, mert a vá­lasztási törvény követelményei szerint újra bejelentették önkor­mányzat-alakítási szándékukat a település lakosságának nyolc százalékát kitevő romák. DORMÁND. Az iskolában és az óvodában a hónap közepére vé­geztek az intézmények szokásos nyári karbantartásával. A telepü­lés képviselő-testületének leg­utóbbi ülésén Ferencz Vilmos polgármester a helyi tűzvédelmi és polgári védelmi feladatokról adott áttekintést. A nyári tábor a vízisportok mellett a táncról is szólt _ ■ Újabb üdülőtelkek? Büszkén őrzött örökség Nagy érdeklődés közepette nyitották meg a tájházat Hát, elkészült! - invitált a mostantól a falu egyik büszkesége­ként számon tartott épületbe dr. Bereczné dr. Huszár Éva, a helyi hagyományokat ápoló közösség lelkes irányítója. És azokat említi sorra, akik ennek a tájháznak a létrehozásában szorgoskodtak. Kápolna Nagyapámék a falu határában lé­vő tanyán gazdálkodtak, s a köze­lükben álltak a zsellérházak - gyermekkorát idézve meséli egy idősebb hölgy. - Most úgy érzem magam, mintha megint ott len­nék, pontosan úgy néz ki minden. A két világháború közötti idő­szak, az 1920-as évek hangulata elevenedik meg a tiszta szobából, konyhából, kamrából álló házban, amely mögött istálló és a gazdásá­gi udvar található. A kort idézi a falvédő felirata is: „Az Úr Istent leborulva/ könyörögve kérem,/ Messze elment kedvesemet/ Adja vissza nékem. 1914-1915” A fali tá­nyéron, a nemzetiszínű pántliká­val összekötött zászlók fölött pe­dig ez áll: „Éljen a haza. ” A ma már kincset érő fali és használati tárgyakat a helybeliek gyűjtötték össze, de segítettek a szomszédos települések lakói is. így sikerült élethűen berendezni a korabeli paraszti lakóházat.- A lassan a nyolcvanadik éve­inek a végét taposó Piriké néni, Kovács Ferencné úgy mondta el, hogy miként is nézett ki a konyha meg a szoba az ő gyermekkorá­ban, mintha most lépett volna ki onnan - említette avató beszédé­ben dr. Schwalm Edit néprajzos muzeológus, az egri Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese. A hangulatos műsorral fűsze­rezett ünnepségen részt vett a fa­lu erdélyi testvértelepülésének a delegációja is, nevükben Benedek István polgármester és Bálint Mihályné iskolaigazgató kívánt erőt, lelkes összefogást a hagyo­mányok ápolásához.- Odahaza, Kápolnásfaluban hagyományőrző iskolát vezetek, s az évtizedek során értékes nép­rajzi anyagot gyűjtöttünk össze - mondta az igazgatónő. - Nemrég megvettünk egy régi házat, na­gyobb támogatás híján azonban csak lassan halad a leendő tájház kialakítása. Kicsit irigylem az itte­nieket, mert nekik már sikerült... És nem is akárhogy, (szilvás) Kápolnásfalu polgármestere Benedek István elismerően szólt a helyi összefogásról FOTO: SZILVAS ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents