Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-19 / 193. szám

gglH 2002. Augusztus 19., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 5. OLDAL Kígyó-kolbász Kolbászcsipesszel fogták be az alagsori pincében tekergőző kí­gyót a bécsi rendőrök. A különös akáó végén az állatvédők hall­gattak: az egyenruhások ugyan­is rájöttek, nem minden süthető és ehető, ami a kolbászcsipesz végén lóg... ____________(-romi) H ÍRLAP SZERDÁN. Tájékoz­tatjuk Kedves Olvasóinkat, hogy a Heves Megyei Hírlap legközelebbi számát augusz­tus 21-én, azaz szerdán reggel kapják meg előfizetőink, illet­ve vásárolhatják meg az újság­árusoknál. FOGADÓÓRA. Dr. Nagy Imre, Eger polgármestere szerdán 9 órá­tól déli 12 óráig fogadja hivatali irodájában a fogadóórára érkező lakosokat. Az iroda munkatársai az észrevételekkel, panaszokkal érkezőket kérik, hogy előzetesen időpont-egyeztetésre jelentkezze­nek be. PYRKER-KÉPTÁR. Ma látható utoljára az egri vár Gótikus palotá­jában a Pyrker érsek képtára című időszaki tárlat. A Dobó István Vár­múzeum az augusztus 20-i állami ünnepségek idején teljes nyitva tartási időben fogadja az egri vár­ba látogatókat. VÍZELLÁTÁS. Csütörtökön 14 órakor a siroki polgármesteri hiva­talban tájékozódhatnak a kör­nyék polgármesterei, vízügyi szakemberei és területfejlesztési szakértői az Évizig Rt. által készí­tett és koordinált vízellátási terv­ről, amely a környező települések ivóvízellátását érinti. TÍZÉVESEK. A Leoni Hungária Kft. megalapüásának 10. évfordu­lójára kétnapos ünnepségsorozat­tal emlékezik. Az esemény meg­nyitójára várják pénteken délután fél kettőre dr. Nagy Imre polgár- mestert, aki az ünneplőket kö­szönti a városvezetés nevében. RAJZTANÁROK. Augusztus 28- án, 17 órakor nyílik a Megyei Mű­velődési Központban a Rajztanár­ok Siroki Alkotóműhelyében részt vevők kiálUtása A nyári kurzus idején készült munkák szeptem­ber 10-ig tekinthetők meg. TÁNCOLNAK. Csütörtöktől va­sárnap estig ismét a táncé a fősze­rep az egri Dobó téren, hiszen 14.- szer rendezik meg az Agria Nem­zetközi Néptánc Találkozót. Az esemény hivatalos megnyitóját pénteken este 6 órakor tartják. TRAFFIPAX. A járművezetők ma sebességmérésre számíthatnak reggel 6 és 14 óra között Gyön­gyös belterületén, a Vachott Sán­dor úton, 14-22 óra között Eger belterületén. Augusztus 20-án 14-22 óra között Eger és Gyön­gyös belterületén fotózzák a gyorshajtókat. ________ __■ Ú j században új épületben? (Folytatás az 1. oldalról) Az általános iskola nyolc osztálya mellett működik a 9. és 10. osz­tály, a pedagógusok ezen felül a szakmai továbbtanulásra is orien­tálnak. Mivel rendkívül érzékeny tanulói réteg felkészítését végzik itt, ezért nagyon kis létszámú osz­tályokban, 10-12-es csoportokban dolgoznak a pedagógusok és ta­nulók. A kiscsoportos foglalkozá­sok viszont érezhetően jó tanul­mányi eredményhez vezetnek. A baj ott kezdődik, amikor a gyer­mek elkerül egy nagyobb cso­portba, ahol már nincs meg a le­hetőség árra, hogy a pedagógus személy szerint egy-egy diákkal foglalkozzon. Ahhoz viszont, hogy a Benedek Elek Általános Is­kola hozni tudja ezt a jó ered­ményt, az szükségeltetik, hogy minél több tanterem álljon a ren­delkezésre. Ez jelen pillanatban három he­lyen megoldott. A Fő út 74-76. szám alatti tagiskola viszont épp úgy nem felel meg a kor követel­ményeinek, mint ahogy a többi iskolarészben is elkelne az alapos átalakítás. A város vezetése a '90- es években ugyan készíttetett ter­vet egy teljesen új épületegyüttes kialakítására, ám erre - anyagi lehetőségek híján -, azóta sem kerülhetett sor.- Teleki László látogatásával felcsillant a remény - folytatta a polgármester. - A politikai állam­titkár az eredmények ismereté­százalékát a forráshiányos Heves városa állná. Ahogy a szociális otthon esetében, úgy az új tanin­tézmény építésekor is az önrészt fele-fele arányban vállalná a vá­ros és a megye. — Ha jövőre módunk lesz pá­lyázni, akkor is folyamatos marad a Benedek Elekben az oktatás — jelentette ki Kontra Gyula -, hi­szen a Fő út 74-76. szám alatti in­tézmény sportpályáján és udva­Lényeges minőségi változás Az új épületegyüttes lényeges minőségi változást hozhatna a tanu­lók és a tanárok életében. Az osztályok továbbra is a kiscsoportos oktatás körülményeinek felelnének meg, de kollégiumi férőhellyel bővülne az iskola, hiszen a környező községekből is sokan tanul­nak a Benedek Elek Általános Iskolában. ben ígéretet tett rá: amennyiben a város rendelkezik tervvel, úgy a jövő évi pályázatok között lehető­ségünk nyílik arra, hogy megcé­lozzuk a 90 százalékos állami tá­mogatottságot. Ez azonban nem jelentené azt, hogy az új iskola építésének 10 rán anélkül kezdődhetnének meg a munkálatok, hogy az oktatást ez befolyásolná. A régi épületben ugyanis a megszokott rendben zajlana a tanítás addig, amíg az új, egységes épületkomplexum birtokba vehetővé válna. SZUROMI RITA Emberi dimenziók és stabilitás Gyöngyös Itt, a Mátraalján gazdag hagyo­mányokat ápolunk, amiket igyekszünk a legtöbb helyre el is juttatni. S kíváncsiak vagyunk az egész világra, ezért látjuk öröm­mel vendégül kétévente számos nemzet hagyományőrzőit - mondta Szabó Gyula polgármes­ter tegnap azon a fogadáson, ahol a Gyöngy Nemzetközi Nép­táncfesztivál külföldi csoportjai­nak vezetői találkoztak hazájuk magyarországi diplomatáival. A rendezvényen részt vett Bo­ros Jenő, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki la­punknak elmondta: az ilyen, sok országot érintő kulturális prog­ramok diplomáciai jelentősége sem elhanyagolható.- Egy ilyen fesztiválon a résztvevők alaposabban megis­merik egymást, a szomszédos vagy távolabbi nemzetek kultú­ráját. Személyes kapcsolatok, barátságok szövődnek, s mind­ez olyan emberi dimenziókat érint meg, amelyek euró-atlanti csatlakozásunkon túl a térség stabilitását is szolgálják - húzta alá a tárca Középkelet- Európával foglalkozó helyettes államtitkára. Borászok Árpád-vonata Egerben (Folytmás az 1. oldalról) Őket Gál Tibor egri borász, valamint dr. Petercsák Tivadar, a Dobó István Vármúzeum igazgatója fo­gadta az első történelmi helyszínen, az egri várban. Az Árpád-vonat utasait üdvözlik a várban a vendéglátó egriek FOTÓ: PERL MÁRTON — Eger városának két legnagyobb vonzereje a vár és a bor - mondta köszöntőjében dr. Petercsák Tivadar múzeumigazgató. — A turista- célpont kedveltsége ugyan a várnak köszönhető, ám a vár kultuszában már ott a bor, az Egri Bi­kavér, amelyet a legenda szerint azok a várvédők is ittak, akik 450 évvel ezelőtt hősiesen megvéd- ték a törökök ellen az „észak kapuját". Nem vé­letlen, hogy a hamarosan nyíló Eger vár kultusza címet viselő időszaki kiállításon az egri borok is megjelennek. A megyei múzeumi szervezet elsőszámú irá­nyítója beszédében kiemelte azt is, hogy a vár te­rületén ma is megtalálható a püspökség dézsma- pincéje, ahol a XVI. században 100 ezer liter bort tároltak. A helyreállítási munkák nyomán - fe­jezte ki reményét dr. Petercsák Tivadar - szeret­nék, ha a püspöki pince is megújulna, s fogad­hatná a látogatókat. A borkóstolással egybekötött fogadás után a vendégek a Kis-Dobó téren és a Dobó téren foly- tmták a vidéken termő szőlő nedűinek az ízlelge­tését, majd a Centrum Áruház mögötti parkoló­ban autóbuszokra szálltak, ahol a történelmi bortermelő vidék jellegzetes szőlőtábláit tekin­tették meg. Ezt követően három különböző hely­színen folytatták a borkóstolást: az egyik busz a vendégeivel a Kőporos Borászathoz, a másik De­meter Csaba pincészetébe, a harmadik pedig a GálBor Kft.-hez ment. Este a döntéshozókból álló testület a Szépasz- szony-völgyben lévő Kulacs Csárdában találko­zott ismét, ahol ötfogásos estebéd mellett újabb tizennégy az egri borvidékről származó bort kóstolhattak meg. ___ __________________■ K OVÁCS JANOS A mélypont ünnepe Nagy ország vagyunk. Nagy tragédiákkal a hátunk mögött. Nagy veszteségekkel, nagy vesztesekkel és apró, mindennapi hősökkel. Ennyit engedett a történelem. Amihez azért hozott anyagból mi is bedolgoztuk a magunkét, csakhogy a tra­gédia teljes legyen. Egy ország persze, sosem méretben vagy lé- lekszámban, kiporciózott négyzetcentiméterben vagy lakcím­nyilvántartásával lehet hatalmas. Hanem szellemiségével, ami­nek azonban megvan az a felettébb kényelmetlen tulajdonsá­ga, hogy mindenki által is jól érzékelhető-észlelhető bár, de sok­féleképpen magyarázható és kevéssé megfogható, nem úgy, mint a Halászbástya. Egy ország éteri szellemiségének jelképei lehetnek az ünne­pek, mint az idő kitüntetett pillanatai. Az ünnep az idővel tart szoros rokonságot. Annak ellenére, hogy ez az ünnep, mely múltra hivatkozik, abból építkezik, vagy annak ellenére, hogy milyen jövőt láttat, vágyképeket vetít a képzeletbeli horizontra, mégis főként a jelenről, a pillanatról szól. Anélkül, hogy az aktualizálás vészesen ingoványos talajába süppednénk nyakig, a mostani ünnepre ajándékként a hazai közélet ismét „nagyot alkotott". Újfent bizonyságot nyert, amit már eddig is tudtunk, hogy a honi politikai színtér közjóra hi­vatkozó különféle pártállású, érzelmi és szellemi beállítódású alakjai - a közvélemény-formáló elit - képtelenek felnőni. Nem felnőttek, hanem éretlen, mutáló hangú kamaszok, akik rendre elbuknak az érettségin és az életben. Másfelől ez az elit kevéssé nézi felnőttnek a választóit, akiktől megbízatását kap­ta, akiket képvisel. Az ország kiskorúsítása töretlen hagyo­mányként folytatódhat. Ebben az országban a nyár perzselő, majd áztató hónapjai azzal teltek (szerencsére nem maradéktalanul, mert jutott némi idő a valóban fontos kérdésekre, az érdemi munkára is), hogy felnőtt, ivarérett embertársaink, választott és kinevezett - az adófizetők pénzén tartott és jól megfizetett - képviselők és tiszt­viselők azzal foglalkoztak: kinek milyen a múltja és mennyire az. Kölcsönös vádaskodásokkal terhes, felháborítóan gusztusta­lan és gátlástalan kiszivárogtatás és (ön)lejáratás sorozata kö­vetkezett, ami során a tisztelt közszereplők és segédcsapataik boldog és üdvözült mosollyal hajigálták egymásra a sarat, tere­gették ki a másik szennyesét, nem véve észre, hogy ők is ragad­nak már a mocsoktól, a felfröccsenő sártól. A múlt ettől nem lett világosabb és nem került átélhetően, vállalhatóan a helyé­re. Ahelyett, hogy a mi közös örökségünk és tulajdonunk lenne, annak minden jó és rossz elemével együtt, s ahelyett, hogy vég­bement volna bármiféle elvárható megtisztulás, emberi arco­kat, gesztusokat, őszinte hangokat láthattunk, hallhattunk vol­na, inkább politikai hiénákkal, számító aljassággal, szűklátó­körű butasággal, átlátszó magyarázkodásokkal, mellébeszélé­sekkel és sunyi pislogással találkozhattunk. Szembenézés he­lyett ismét sikerült bemocskolni, s erőszakot tenni saját tegna­punkon, fölkavami a sűrű posványt, melyből újfent nehéz, fo­lyó szagok szállnak fölfelé. Nem a szabad, tiszta lélegzet. Az ember mindig jobbat remél. Abban bízik, hogy ami volt, annál már nem lehet lejjebb menni. Aztán mégis kiderül, de­hogynem. Van annál még sokkal lentebb is. Ez a mélypont ün­nepe. Népek táncai a Mátraalján (Folytatás az 1. oldalról) Ma délután a szlovákiai Magúra és a görög Platanos Ioaninon együttes mutatkozik be. A hellé­nek országuk északnyugati ré­széről érkeztek, de műsorukban Görögország több tájegységére jellemző táncokat is bemutatnak. Vezetőjük, George Bazoukas el­mondta: az 1984-ben alakult for­máció lényegesen nagyobb lét­számú, mint ahányan Gyöngyös­re utaztak, ahol ,.csupán” 37 tán­cost láthatunk. Ők viselik majd az összesen 12 létező helyi nép­viseletükből azt az ötöt, amit ma­gukkal hoztak. Észak-Szlovákiából, Késmárk környékéről 29 táncossal és öt zenésszel képviselteti magát a már 1954 óta működő Magúra néptáncegyüttes. Csoportveze­tőjüktől, Monika Svocakovától megtudtuk: a görögökhöz ha­sonlóan ők is igyekeztek minél színesebb csokrot összeállítani hazájuk táncaiból, dallamaiból. Műsorukban öt népviseletet csodálhatnak meg a folklór és a más tájak kultúrája iránt érdek­lődők. J.Á. Bronz- és márványvarázs Heves Az állami ünnepségek program- sorozatának részeként nyílt meg a volt községháza épületében az a kiállítás, amely három, a városhoz kötődő művész alkotói szemléle­téről ad keresztmetszetet. Trischler Ferenc nevét tavaly is­merhették meg a hevesiek, hiszen a Képzőművészeti Lektorátus döntése alapján őt bízták meg a Szent István-szobor elkészítésével, amelyet egy éve avattak a bíróság előtti parkban. À művész keze nyomán jellegzetes reneszánsz formaiságú, mégis a mai kor han­gulata által átszőtt melankolikus alkotások születnek. Alakjai szin­te élők, utóélettel bírnak, s ezt a Szent István-szobor zsűrizésekor is kiemelték. Kiállítótársa Seregi József szob­rászművész, akinek Pélyen látha­tók köztéri szobrai. Az alkotó a bronz és a márvány különös hatá­sára támaszkodva készíti műveit, amelyek a két anyagnak köszön­hetően légies könnyedséggel, mégis létező valójukban élnek. Munkásságát 1999-ben Kós Kár- oly-díjjal jutalmazták. A volt községháza kiállítóter­mében berendezett tárlat harma­dik résztvevője Pirók József festő­művész, aki szintén kötődik a tér­séghez, hiszen Tamaszent-mikló- son született. Volt színházi terve­ző és egy ideig a Magyar Televízió festőműtermét vezette. Gyakran dolgozik kisméretű akvarelleken, amelyeknek visszatérő témája az Alföld hangulatvilága. Pirók Jó­zsef a Magyar Állami Operaház főfestőjeként vonult nyugdíjba. A három, Heveshez kötődő al­kotó nagy művészi összhangot és egyedi stílusokat érzékeltető kiállí­tása az állami ünnepségek idején tekinthető meg. __________(szu-rd S eregi József (képünkön) alkotásai márvány- és bronzvarázst tükröznek FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Sziréna Kiégett a Punto * A jelentős mennyiségű csapadék­nak tulajdonítható, hogy a felázott földből több fa is gyökerestől kifor­dult, így a tűzoltóknak is akadt munkájuk a fűrész végén. Hevesen a Gyöngyösi és a Szabadság úton dőlt ki egy-egy akácfa, de a Kisköre és Tiszanána közötti közút mellől, Átány belterületéről és Abádsza- lókról is kaptak hasonló jelzéseket. * A Sástó felé tartva viszont műszaki okok miatt kigyulladt egy Fiat Punto személyautó. A lánglovagok már nem tudták megmenteni, teljesen kiégett. * Domoszlón egy kazánház­ban tárolt faszekrény lobbant lángra, de a háziak megfékezték a lángokat. * A rendőrségen eddig nyu­godt ügyeletről számoltak be, egyedül a csendháborításhoz tör­tént kivonulások száma volt kiug- róan magas.________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents