Heves Megyei Hírlap, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-16 / 191. szám

8. OLDAL EGER É S K Ő R Z E T E 2002. Augusztus 16., péntek ü Manufaktúra a régi malomban Jacobi Holger a németekre jellemző precízséggel készíti el a játékokat FOTÓ: ÖTVÖS IMRE NOVAJ - Falu.na.pot rendez az önkormányzat vasárnap. A köz­ség lakóit zenével ébresztik 5.30-tól 9 óráig. Ezt követően 10 óráig az Augusztus 20 Kupá­ét mérkőznek a csapatok az aszfaltpályán. A kulturális be­mutatók ugyanitt 16 órától kez­dődnek. A programok diszkó­val és tűzijátéldcal zárulnak. NOSZVAJ - „Ezer év táncai” címmel a Lajtha László nép­táncegyüttes produkcióját lát­hatja a közönség vasárnap 18 órától a De la Motte-kastély am­fiteátrumában, a Zenés Nyári Esték rendezvénysorozat kere­tében. A műsorban a magyar­ság elmúlt ezer évének történel­mi táncait jelenítik meg a sze­replők. EGERSZALÓK - Elkészült a Dózsa és a Petőfi út felújítása. Ennek alkalmából útavató ün­nepséget rendeznek folklórmű­sorral egybekötve 23-án 15 óra­kor a jelzett helyszíneken. Más­nap, 24-én falunapot tartanak, amelyre egyebek mellett folk- misét, gyógyfürdő-fórumot, aranyérmes borok bemutatóját, gyermekjátszót, kertészek és kézművesek bemutatóját, ha­gyományőrző népdalkórusok előadását, traktorosversenyt, operettműsort és tűzijátékot terveznek. Várhatóan Kovács Kati táncdalénekes is fellép. VERPELÉT - 750 éves Verpelét. A jeles évforduló alkalmából 18-án 9.30 órakor kezdődik a templomban az ünnepi szent­mise. Ezt követően a Szabadság téri színpadon 10.30-tól ünnepi műsorra várják a helybelieket. 14 órától menettánc lesz Verpelét utcáin, majd a hagyo­mányőrző nyugdíjasok lépnek fel. A futballmérkőzés 17 óra­kor, a szórakoztató programok 19 órakor kezdődnek. A ren­dezvényt zenés tűzijáték és ut­cabál zárja. SZARVASKŐ - A Településré­szi Önkormányzat Szent István- napi ünnepséget rendez 18-án. A 14 órakor kezdődő szentmi­sét követően a templomból az állomáskertbe vonulnak, ahol gulyással, patakparti dáridóval, majd bállal folytatják, végül tű­zijátékkal zárják a programot. Egercsehi A feladat pofonegyszerű. Csupán annyi a teendő, hogy a golyóbist a tábla egyik sarkából el kell juttat­ni a másik sarkába. Igen ám, csak­hogy az a golyóbis egy hoszszú labirintuson át teszi meg az útját, s nagyon ügyesnek kell lennünk, hogy még véledenül se pottyan- jon le a csaknem sík tábláról. Ez az egyik türelemjáték, amely a Fraxinus Faipari Üzem­ben készül Egercsehiben, a régi malom épületében. De gyártanak itt tüneményes, összeraldiató vá­rakat, meg olyan elemeket is, amelyek a közismert Legóhoz ha­sonlatosak, csak éppen natúr bükkfa az anyaguk. Az üzem tulajdonosa, Jacobi Holger a feleségével - a sokak ál­tal ismert és szeretett Jacobi Zsu­zsa tiffany-üveg készítővel - Né­metországból települt át néhány éve Szarvaskőbe. Eleinte családi házuk műhelyében dolgoztak, aztán azt kinőve szétnéztek a környéken: hol létesíthetnének egy manufaktúrát. Az egercsehi malom épp alkalmasnak bizo­nyult arra, hogy otthont adjon a CNC felsőmaró, s más egyéb fa­ipari masinának, amelyek segít­ségével különféle játékokat gyárt­hatnak. Ebben a faluban és a kö­zeli Szűcsön embereket is talál­tak, akik vállalkoztak arra, hogy megtanulják a gépek kezelését. Immár öt munkást alkalmaz az egyelőre még minicég. Miután Holgernek bevált Egercsehi, Zsuzsa is úgy határo­zott, hogy inkább itt alakítja ki üvegműhelyét. Ezzel a döntéssel sikerült szétválasztania a hivatá­sát és a háziasszonyi teendőit. Korábban, míg a lakásuk melletti építményben készültek a lámpái, tükrei, dobozkái, s egyéb szépsé­ges használati eszközei, a pihe­nőidejét is ezeknek szentelte. A faipari cég termékeinek 90 százalékát Németországba szállít­ják, ott van ezekre az igazán el­més és precízen legyártott játé­kokra fizetőképes kereslet. Az üvegipari „részleg” művészi tár­gyai pedig elsősorban Heves me­gyei családok otthonait díszítik. ______________________um A z védhető meg, amit szeretünk Kárász Imre érdeklődést keltő természetvédelmi kalauza A sokat tapasztalt szakember - úgy is, mint fő­iskolai tanár, s úgy is, mint a természet szerel­mese - azzal a mélyreható gondolattal hívja fel a környezete iránt érdeklődő ember figyelmét, miszerint: csak az védhető meg, amit szere­tünk, és csak azt szerethetjük, amit ismerünk. Eger, Heves megye Ez a bölcs megállapítás - egyben környezeti is­mereteink gyarapítására, s természeti értékeink védelmére ösztönző felhívás - abban a bevezető­ben olvasható, amelyet a szerző a Tűzliliom Egyesület gondozásában megjelent könyvéhez írt. Az egri Eszterházy Károly Főiskola Környe­zettudományi Tanszékének vezetője, Kárász Im­re tollából az év első felében látott napvilágot a Heves megyei természetvédelmi kalauz, melyet egyfelől komoly szakmai igényesség jellemez, másrészt az a stílus, ami az adott tudományág­ban járatlan számára is közérthetővé teszi a kö­tet mondanivalóját. Kárász Imre - túl azon, hogy valóban hasznos ismereteket kíván közölni az érdeklődőkkel - ar­ra vállalkozott, hogy összegyűjtse, illetve felfris­sítse azokat a tudnivalókat, amelyek meglehető­sen régen, mintegy tíz-tizenkét évvel ezelőtt je­lentek meg utoljára egy-egy hasonló jellegű kiad­ványban. S miután a Mátrát, a Bükköt, az Alföld egy részét magában foglaló tájegység természet- védelmi helyzete, értékeinek rangsorolása egyre inkább a figyelem középpontjába került, itt volt az ideje egy korszerű tájékoztató kalauz összeál­lításának. Már csak azért is, mert napjainkban az egyes emberek, illetve a nemcsak arra hivatott kö­zösségek mind-mind sokat tehetnek a természet védelméért. Ehhez azonban - mint az előszó kap­csán már említettük - először ismerni kell azt, amit védelmünkbe kívánunk venni. Ezeknek a céloknak megfelelően szedi sorba azokat a tudnivalókat - az alapfogalmaktól a vé­dett területek, állatok, növények bemutatásán át egészen a megyét érintő nemzetközi egyezmé­nyekig -, amelyeknek az ismerete elengedhetetlen a ma embere számára. Külön érdemes figyelmet szentelni arra a színes fotókkal, a szöveget jól il­lusztráló rajzokkal, ábrákkal és táblázatokkal vál­tozatossá tett résznek, melyben a megye védett természeti értékeit mutatja be a szerző. S ha a tú­rázó, netán a gépkocsival utazó magával is viszi ezt az ízléses kiállítású könyvet, akkor egy-egy he­lyen megállva nemcsak arról kap pontos képet, hogy mi mindent érdemes ott megszemlélnie, ha­nem - sajnos - arról is, hogy a táj kíméletlen ki­fosztása, az élővilág lelküsmeretlen pusztítása mi­att mit nem láthatunk már soha többé. Mint az egykori mónosbéli vízesést, a Bélkőnek azt a ré­szé, amelyé „megrágott” az egykori cementgyár, vagy azokat az ég felé nyurguló fákat, amelyeknek ma már csak a megcsonkított töve áll ki a földből. S hogy miért van szükség a természet védel­mére? Énről így ír Kárász Imre: „A természettu­dósok többsége azért tartja fontosnak a termé­szet, s benne az élőlények védelmét, mert alig is­merjük az általuk alkotott rendszerek működését. Azt azonban biztosan tudjuk már, hogy az élővi­lág a Föld arculatának meghatározója.. A termé­szetvédelem tehát nem öncélú, hanem az emberi­ség egészét szolgáló tevékenység. ” ________________________________(saLVÁS) F ülön csípik a bajt Az új doktor úr nemcsak megvizsgál mindenkit a falu­ban, hanem előadásokat is tart nekünk - hívta fel szer­kesztőségünket egy asszony, hogy megossza velünk örö­mét. Bekölce Három hónappal ezelőtt kezdte meg rendelését a településen dr. Somorjai Béla. Mint beszélik: „A doktor úr nem várta karba tett kézzel, hogy felkeressük őt, ha bajunk van, hanem ő küldött ne­künk meghívót”. A lakosság egészségügyi állapotfelmérését célzó kedves figyelmesség meg­lepte a bekölceieket, de a többség úgy érezte, ha valóban kíváncsi rájuk az új orvos, akkor ellátogat­nak hozzá a rendelőbe. Jelenleg 480 betegkártya van dr. Somorjai Béla birtokában. Ugyanis az elmúlt közel egy év történései megosztották a falut. Tekintettel az egészségügyi ellá­tás időleges bizonytalanságára is (több mint fél évig helyettesítő orvosok rendeltek), nem kevesen döntöttek úgy, hogy ragaszkod­nak a korábban Bekölcén rendelő doktornőhöz, s követik őt Mikófalvára. Dr. Kaáli Sándor Az agilis, 1984-ben Budapes­ten diplomát szerzett, majd se­bész, klinikai onkológus és mel­lkassebész szakvizsgát, 1999-ben pedig háziorvosi licence-vizsgát tett dr. Somorjai Béla viszont úgy határozott, nem kesereg azon, hogy kevés a páciense. Inkább hasznosítja 18 éves orvosi ta­pasztalatát, szakképesítéseit, munka- és szabadidejét. Alapos vizsgálatnak veti alá az őt válasz­tókat. Ezáltal legalább közelebbi, ideálisnak mondható kapcsolat­ba kerül a páciensekkel, meg az­tán lehetősége nyílik kiszűrni az egyelőre még tüneteket nem oko­zó betegségeket. Idejekorán isme­ri fel a kórt, s így jóval több esélyt teremt a gyógyulásra. Az új orvos elképzeléseit rész­letesen ismertette a helyi önkor­mányzattal, mely kezdettől fogva mindenben támogatja. A közösen Dr. Somorjai Béla kiküldött 480 meghívóra eddig 310-en jelentkeztek, vettek részt az állapotfelmérő vizsgálaton, va­lamint a korábbi egészségügyi dokumentáció közös értékelé­sén. Akiknél semmi vészjóslót nem talált a háziorvos, azok nyu­godtak lehetnek, s ezért az érzé­sért már megérte megjelenniük. De talán az igazán hálásak azok lehetnek, akiknek - sajnos, he­ten vannak ilyenek - panaszt még nem okozó daganatos beteg­ségére derült fény, és emiatt to­vábbi szakorvosi vizsgálatokat vagy beavatkozást javasolt Somorjai doktor. Bekölce túlságosan messze van Egertől, a megyei kórháztól, legalábbis a ritka autóbuszjárat miatt meglehetősen időigényes a bejutás. Sokan Isten kezébe ad­ják sorsukat, a szakorvosi vizsgá­latok jelentőségét nem kellően is­merik, s „csak a rákszűrés mi­att!” nem vállalják az utazgatást. Holott a daganatos betegségek legnagyobb ellensége az, ha mindjárt az elején észreveszik, s gyógykezelik azokat. Léteznek persze más egyéb, nagyon komoly betegségek is, amelyeket nemcsak orvosolni, hanem megelőzni is lehet. A fo­lyamatos orvosi ellenőrzés és a gondozás is legalább ilyen fon­tos. Ezért dr. Somorjai Béla rend­szeresen, minden hónapban elő­adásokat tart. Dr. Kaáli Sándor háziorvos-rezidenssel közösen - akivel rendszerint együtt fogad­ják a betegeket is a rendelőben - olyan témákról beszélnek a kul- túrházban, amely szinte minden családban érdekes lehet. így a magas vérnyomás, a házi patika szerei, az elsősegélynyújtás, a cu­korbetegség, hogy néhányat em­lítsünk. S miután tudják, hogy a közönség soraiban nem szakma­beliek ülnek, rendkívül közérthe­tően ismertetik a tudnivalókat, Reményeik szerint egyre töb­ben vesznek majd részt az elő­adásokon, melyek célja az alap­vető egészségügyi ismeretek „házhoz juttatása”. A legközeleb­bi előadást augusztus 22-én 16 órára tervezik. _____________________________(MÉOYESSY) j r Marmoly Sándor és felesége Kilián Éva ma ünnepük 50. házassági évfordulójukat. Ebből az alkalomból \ f y nagyon sok szeretettel köszöntik és kívánnak jó egészséget, sok örömet és boldogságot Fia, lánya, menye és unokáik V i/ Felhívás (68517-68685) A Parti Ingatlan Iroda a tulajdonos megbízásából nyilvános árverésen értékesíti a Gyöngyös, Batsányi u. 8. sz. alatti „lakóház+udvar" megjelölésű 142 m2 területű Ingatlant, hrsz: 1521. Az ingatlan kikiáltási ára: 5.200.000,-Ft, azaz Ötmillió-kettőszázezer forint. Megtekintés ideje: 2002. augusztus 21. reggel 9-11 óráig Az árverés időpontja: 2002. augusztus 23. délelőtt 10.00 órától. Helyszíne: Parti Ingatlan Iroda, Gyöngyös, Mátyás király u. 2. sz. Bővebb felvilágosítást kérhetnek a 37/301-700-as telefonszámon, valamint személyesen a fenti címen. KERESKEDELMI IRODAVEZETŐI munkakörbe egri székhelyű bútoripari cég keres olyan munkatársat, aki egy dinamikus, fiatal csapat tagja szeretne lenni, és rendelkezik:- min. 3 év bútoriparban eltöltött gyakorlattal,- felsőfokú szakirányú végzettséggel (kereskedelmi, mérnök-közgazdász)- jó szervezőképességgel- MAGYAR nyelv tárgyalóképes ismeretével- számítógép alkalmazásában (internet, táblázatok, stb.) jártas. Kézzel írott önéletrajzokat fényképmelléklettel kérjük „Zöldcsillag 68245" jeligére 3301 Eger, pl. 23. Punto-ba 550.000 Ft-ért! Használt autóba 400.000 Ft-ért! Mozgáskorlátozott utalványát emelt áron számítjuk be! DARAZS-EGER KFT. EGER, MÁTYÁS K. UT 4 36/427-827, 36/515-030 Tárkányiak találkozója Felsötárkány Az erdélyi Köröstárkánnyal és a szlovákiai Nagytárkánnyal több éve ápolja Felsötárkány a testvértelepülési kapcsolatot. Az idén úgy gondolták, hogy kibő­vítik a kört, s meghívják azokat a magyarországi községeket is, amelyek nevükben viselik Tárkányt. Dr. Bajzát György pol­gármester levelet írt a Komárom megyei, Bábolna közelében ta­lálható Tárkánynak, s természe­tesen a Heves megyében talál­ható Mezőtárkány önkormány­zatának. Mind a négy meghívott öröm­mel fogadta az invitálást, s jelez­ték, okvetlenül részt vesznek a hagyományteremtő céllal meg­rendezendő Tárkányiak találko­zóján. Erre ezen a hétvégén kerül sor. A határontúliak már 19-én megérkeznek, s azoknál a csalá­doknál kapnak-kosztot és kvár­télyt, amelyekkel már kialakítot­ták a baráti viszonyt az elmúlt év­tizedben. A magyarországi ven­dégek 20-án a tóparti színpadhoz mennek, hogy ők is jelen legye­nek a 10 órakor kezdődő szabad­téri szentmisén. Ezt követően kö­zösen fogyasztják el az ünnepi ebédet. A program leglátványo­sabb része a 14 órakor kezdődő, népviseleteket is bemutató felvo­nulás lesz az iskolától a tóig. Itt a polgármesterek ismertetik a kép­viselt településük sajátosságait, majd valamennyi község előadja műsorát. A találkozót megelőzően sem unatkozhatnak a felsőtárkányiak, mert 18-tól 20-áig mindig lesz lát­nivaló a sportpályán és a tónál, rossz időben pedig az iskola torna­termében. 20-án hirdetik ki a virá- gosítási verseny eredményét is.

Next

/
Thumbnails
Contents