Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-27 / 174. szám

2002. Júuus 27., SZOMBAT HÍRLAP 11. OLDAL MAGAZIN Ä z Európai Unió (EU) jó fél évszázada politikai döntés­sel, kontinentális szempontok alapján, de erős gazda­sági ösztönzésre alakult meg. Európa nyugati fele dön­tött. A földrészt kettészakító választóvonal eltűnése után ismét döntés előtt áll Európa: végleg integrálódik-e Kö­zép- és Kelet-Európa, benne hazánk a közösségbe, vagy fenn­marad és megszilárdul a megosztottság. A hazai nemzetközi vállalatok vezetőiből álló Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács legújabb jelentése sem pusztán a magyar gazdaság szempont­jából elemzi a magyar csatlakozási fölkészülést, amit a közös európai piacon is versenyképesnek minősít, hanem átfogó kék pet ad az országról: értékelve az oktatás, az innováció megerő­sítésre váró elemeit, kitérve a korrupció elleni küzdelem fon­tosságára, a kis- és középvállatok fejlesztésére, a romák hely­zetére, a környezet védelmének elsődlegességére. De meré­szen biztat is: az ország 2015-re elérheti az uniós tagállamok akkori átlagos gazdasági színvonalát. Európai belépő: csökkenő korrupció?- Magyarország felkészült a teljes jogú EU-tagságra - mondta el He­gedűs Péter, a tanács elnöke a ne­gyedik, legfrissebb országjelen­tést ismertető sajtótájékoztatón. A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács (HEBC) a brüsszeli ÉRT Gyáripa­rosok Európai Kerekasztala kez­deményezésére alakult 1998-ban. A HEBC tagjai európai multinaci­onális vállalatok magyarországi felső vezetői, és Magyarország mi­előbbi csatlakozását kívánják elő­segíteni. A HEBC csoport itthoni érdekeltségeinek nettó forgalma tavaly 5,3 milliárd euro volt, alkal­mazottainak száma meghaladja a 20 ezret, összes tőkebefektetésük nálunk mintegy 16 milliárd eurót tesz ki. A jelentés megjegyzi: az ellentmondásos választási kam­pányban a politikai pártok gyak­ran használták fel a külföldi be­fektetéseket, a „nagytőkét” egy­más sértegetésére. Az országjelentés leszögezi: Magyarország csatlakozása az EU-hoz tényleges előnyökkel jár mindkét fél számára. A tanács Magyarországot olyan működő pi­acgazdaságnak tekinti, amely ké­pes megbirkózni az unión belüli kihívásokkal, az országnak jó esé­lye van arra, hogy több területen az EU regionális központjává vál­jon. A cél már nem a gazdasági stabilitás, hanem a fenntartható fejlődés. A tíz közép-kelet-euró- pai ország csatlakozásával az EU belső piaca 500 millió fogyasztóra bővül, és a csatlakozás legalább lődik. Az oktatás és az egészség­ügy helyzetét a jelentés nagyon rossznak ítéli, és felhívja a figyel­met, hogy meg kell teremteni az oktatás és a piac változó igényei és képesítési követelményei kö­zötti összhangot.- Az országnak és a cégeknek is egészséges és jól képzett mun­kaerőre van szüksége, ami nyil­vánvaló közös érdek - hangsú­lyozta Hegedűs. - A tagvállalatok az egy évvel korábbi jelentéshez képest javulást észleltek a korrup­ció terén, amihez hozzájárult a közszféra fizetésének megemelé­se, de szükségesnek ítélik az átlát­ható közbeszerzések gyakorlatá­nak további erősítését. nak át kellene alakítania a mun­kaerő-piacát. Kovács László külügyminiszter szólt arról, hogy hazánk a legtöbb tárgyalási fejezetet már lezárta, ám néhány esetben ezek újranyi- tása nélkül szeretnének javítani a feltételeken. Az adózási fejezetben a magyar kormány átmeneti időt szeretne elérni a dohánytermékek jövedéki adójának emelésére, mi­vel a szomszédos Szlovákiában alacsonyabbak maradnak az adók, s ez a csempészet és a nem adózó feketekereskedelem malmá­ra hajtaná a vizet. Nagy kérdés­nek nevezte a külügyminiszter a honi adókedvezmények jövőjét. Elmondta: már körvonalazódik a földvásárlását megtiltó hét átme­neti éven túl egy védzáradékkal szeretnék kiegészíteni a dokumen­tumot. így ha a hét év leteltével to­vábbra is jelentős különbség lesz a magyarországi és az európai föld­árak között, az eredeti határidő további három évvel meghosszab­bodna. Az EU-csatlakozással ösz- szefüggésben a még függőben lé­vő kérdések közül megemlítette az agrártámogatások ügyét. A vita inkább a tagállamok között folyik e kérdésben. Magyarország célja, hogy egyenlő elbánásban része­sülhessen az uniós tagországok­kal. A költségvetési támogatáso­kat illetően nem elég azt hangsú­lyozni, hogy a csatlakozás az or­ALACSONf, KÖVEK E3 FEKETE,,. HAT, EZT NEM LEHET KÖNNYŰ MINDEN NAP ELVISELNI! á "A POKOL MAÇAf EZ A VEÇ! Az Európai Unió minden lehetséges módon igyekszik küzdeni az emberek hátrányos megkülönböztetése ellen 60-80 milliárd euróval erősíti a gazdasági növekedést. A tanul­mány becslése szerint a jelenlegi tagállamokban mintegy 300 ezer új munkahely keletkezik a csatla­kozást követően. A dokumentum hangsúlyoz­za, hogy a tudásalapú gazdaság­ban az oktatás szerepe felértéke­A kisebbségekkel foglalkozó fe­jezetben a tagok véleménye sze­rint a kormányzatnak és a ma­gánvállalatoknak az eddiginél na­gyobb szociális érzékenységet kell tanúsítaniuk. Stratégiai célként je­lölik meg a roma középosztály lét­rejöttének támogatását. Felhívják a figyelmet, hogy Magyarország­kompromisszum. Eszerint a ked­vezmények rendszerét a csatlako­zásig az EU jogrendjével össze­hangolják, a szerzett jogok tekin­tetében a befektetők számára is elfogadható megoldást keresnek. Kovács László további megcél­zott módosításként ismertette, hogy a külföldiek magyarországi szág nettó pénzügyi pozícióját ne rontsa, el kell érni, hogy az javul­jon, és a csatlakozás plusztámo­gatást biztosítson a magyar gaz­daságnak. A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács jelentésére Brüsszelben is odafigyelnek. Elhallatszanak egé­szen az uniós bürokratákig és döntéshozókig. Több mint jelzés- értékű tehát, hogy a dokumen­tum a magyar gazdaságot képes­nek tartja megbirkózni az EU-n belüli verseny nyomásával, a pia­ci erőkkel. Míg az EU által kiadott tavalyi országjelentés még csak működő piacgazdaságnak minő­síti hazánkat, addig az üzleti ta­nács értékelése igen biztató, s kedvező hatással lehet a csatlako­zási tárgyalások lezárása előtti utolsó, s ezért meghatározó októ­beri uniós országjelentés megálla­pításaira is. A hivatalos menet­rend szerint ugyanis év végéig a legkényesebb, utolsónak maradó gazdasági-pénzügyi témák komp­romisszumos lezárásával befeje­ződnének a tárgyalások. Azon je­löltekkel pedig, akik a tagság ösz- szes feltételét teljesítik - minden remény szerint Magyarország is köztük lesz -, a megszülető Csat­lakozási Szerződést 2003-ban mind az EU-tagállamokban, mind a tagjelölt országokban rati­fikálni kell. Hazánk uniós csatlakozásáról jövőre a parlamenti döntés mel­lett népszavazást is tartanak. így Magyarország 2004. január 1-jétől az EU teljes jogú tagja le­het, s már részt vehet a 2004 jú­niusában sorra kerülő európai parlamenti választásokon, és képviselőket küldhet a közös tes­tületbe. Nem utolsósorban a be­lépőknek a 2000-2006 közötti költségvetési időszak lezárulta után beleszólása lesz az EU új közös költségvetésének, gazdál­kodásának kialakításába is. Itt pedig komoly euromilliárdok el­költéséről van szó - jelenleg az EU éves költségvetése közel 100 milliárd euro -, amelynek el­osztása Magyarország számára sem közömbös. KOVÁCS JÁNOS Az önállóság próbája a Grassalkovich-kastélyban Ha nyár, akkor vakáció, kirándulásokkal, táborozásokkal. Az ember kisebb és nagyobb gyer­mekét nem kelti fel legszebb álmából hajnalban, nem kell suliba rohanni, arról nem is beszél­ve, hogy a tanárok tudás iránti, igen kitartó érdeklődésétől sem kell tartani. A vakáció a gyer­mekörömök ideje. Bár nem mindegy: ki hogyan és hol nyaral. Vannak családok, ahol jóformán minden­re telik. Közös üdülésre, kirándulásokra és táborozásra is. És vannak famíliák, ahol a nyaralás az otthoni édes semmittevésre korlátozódik. Ez utóbbi esetben ráadásul az is megtörténhet, hogy a nap tekintélyes részében a vakációzó egyedül van otthon. Maradnak a barátok - ha éppen nem nya­ralnak -, a tévézés, esetleg az olvasás. Am előbb-utóbb jön az unalom. Mindezen segíthetnek a napközis tá­borok. Reggel jön a gyermek, délután, es­te mehet haza. Van, akinek ez a tábor je­lenti a nyaralást, van, akinek csak úgyne­vezett hézagpótló megoldás: a szülők ugyanis nem szabadok egész nyáron, így vissza a gyesről: a tavaszi szünetben ju­tott eszébe, hogy nyárra tábort kellene szervezni. Ötletét támogatta Csaszli Ma­riann is, így együtt vállalták a rendezést.-Arra gondoltunk, hogy jó néhány gyer­mek különböző okokból nem tud elutazni, s ők biztosan szívesen velünk töltik a nyári napokat - mondja Fischemé. - Manapság egy-egy tábor több tízezer forintba kerül, jó néhány többgyermekes család nem tudja a csemetéinek ezt megadni, örülnek, ha együtt elmehetnek néhány napra valaho­vá Nekünk sikerült kilencvenezer forjntos pályázati támogatást szereznünk, így a kéthetes napközis tábor mindössze hatezer forintba kerül gyermekenként. Hajtogatott kutyákat is készítenek a gyerekek amikor dolgoznak, szívesen elhozzák csemetéiket a „bejárós” táborba. A hatvani Grassalkovich Művelődési Központban huszonöt kisdiák jár napkö­zis táborba. Régebben már szerveztek a kastélyban ilyen nyári foglalatosságot, ám aztán néhány év szünet következett. Fischemé Toman Ildikó az év elején tért A legfiatalabb táborozó hat és fél éves, ősszel megy iskolába. A legnagyobb 11 éves, és az ötödik osztályba készül. A tá- borozók reggel nyolcra jönnek a kastély­ba, és délután négykor indulhatnak haza. A délelőtt egy részét a kastély nagyter­mében töltik, jobbára kézműves-foglal­kozásokon vesznek részt. Az udvaron különböző társas­játékokra is van le­hetőség, és a két hét alatt több ki­sebb kirándulást is terveznek. Dóra a legifjabb táborozó. Azt mondja, jó neki itt. Az ovit is szerette, de ez még annál is jobb. Nagyobbak a lányok és a fiúk, így már úgy érzi magát, mintha is­kolába járna. Már várja a sulit, és úgy képzeli, hogy az is olyan lesz, mint ez a tábor, csak ott padokban kell majd ülni. De biztosan lesz majd egy csomó új ba­rátnő. Réka tízéves, negyedikbe készül. A szülőkkel a nyara­lás még hátravan - a Balatonhoz mennek -, de ez a tábor „se semmi”. Azt mondja, otthon sem unatkozik, de azért itt egé­szen más. A balatoni nyaralás után szíve­sen visszajönne a napközis táborba. A kilencéves Gergőnek ez a tábor je­lenti a nyaralást. Anyuka, apuka dolgo­zik, ők most nyáron nem mennek sza­badságra, így a vakáció napjait otthon tölti. Más táborra az idén nem gondoltak. - Néhány napot majd még nagymamám­nál is eltöltők Újhatvanban - mondja. Ninetta tizenegy éves. Már volt Bala- tonfüreden egy tíznapos iskolai tábor­ban, és augusztusban a szülőkkel is ké­szül nyaralni. Azt mondja, mozgalmasan telnek a hetei, de ezt a tábort sem akarta kihagyni, hiszen jöttek a barátnői is. A kilencéves Ivett ötéves testvérével jött táborozni. Korábban már voltak a Kiskörén élő nagymamánál, és a szülők­Az ugrókötelet főként a lányok kedvelik kel is eltöltenek majd néhány napot. Az idei táborozást a Grassalkovich-kastély­ban eltöltött idő jelenti számukra. Ivett jövőre is jön, hiszen még akkor is csak al­sós lesz. Jánoska nyolcéves, és először van ilyen helyen. Korábban szó volt arról, hogy osztálytársaival is elmegy egy hét­re, ám a család váratlan kiadása miatt - a lerobbant bojlert ki kellett cserélni - csak erre a táborra futotta. De azért nem szo­morú, hiszen jó itt, és ráadásul délután haza is mehet, ami azért is fontos, mert a legjobban saját ágyában szeret aludni.- Több olyan gyermek is van, aki még sohasem volt táborban - mondja Csaszli Mariann. - A szülők félve hozták őket reg­gel, hogy vajon miként boldogul majd egész nap csemetéjük a sok ismeretlen gyermek között. Aztán kiderült, hogy semmi ok az aggodalomra, a gyermekek nagyon jól feltalálják magukat. Úgy érez­FOTÓ: T. Z. M. zük, hogy az ilyen napközis tábor egy ki­csit az önállóság próbája is. Legközelebb már távolabb is el merik engedni félénk­nek hitt csemetéiket a szülők. A városban jelenleg az Ady Endre Könyvtárban is tartanak nyári játékos foglalkozásokat kisdiákoknak, ám a na­gyobbak már nem válogathatnak a nap­közis táborok között. Persze, az ő esetük­ben nehezebb a szervezők helyzete, hi­szen őket már aligha köti le a batikolás vagy a csuhébábuk készítése. Pedig jó néhány középiskolás családjának sem te­lik nyaralásra, és ők is szívesen vennék a nyári napközis programot. Fischemé azt mondja, hogy jövőre ta­lán megpróbálják a nagyobbakkal is. Per­sze a megvalósításhoz ismét pályázati pénzre lesz szükség, hogy a tábort a ke­vésbé tehetős családok is megfizethes­sék. TOMPA Z. MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents