Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-25 / 172. szám
14. OLDAL SPORT TÜKÖR 2002. Július 25., csütörtök ||| Schumacher és Fangio Az biztos, hogy sokkal nagyobb szenzáció lett volna, ha Raikkönen nyer Franciaországban, mint az, hogy Schumacher megnyerte az ötödik vb-címét. Autósport 2002. július 21-én alapvetően megváltozott a Forma-1 története. Majdnem pontosan 45 évvel korábban, 1957. augusztus 4-én, amikor Juan Manuel Fangio élete legnagyobb versenyével megnyerte a Német Nagydíjat a Nürburgringen és egyben ötödik világbajnokságát, egyedüliként írta be a nevét a FI Aranykönyvébe, és igazság szerint egy későbbi nagyság, se Clark, se Stewart, se Lauda, se Prost (igaz, ő majdnem), se Senna nem jutott a közelébe annak, hogy ötszörös bajnok lehessen. Érdekes, hogy még a triplázók, mint Brabham, Stewart, Lauda, Piquet, Senna se voltak soha abban a pozícióban, hogy állandósítani tudják saját maguk és autójuk formáját, a legritkább esetben tudták megvédi bajnoki címüket. Más kérdés, hogy a Forma-1 története is tele van „mi lett volna, ha” típusú sztorikkal, s ha megnézzük a nagy bajnokok esetében a két vb-dm közé eső, nem-győztes évet, sokszor nagyon érdekes dolgokra bukkanhatunk. Legyen elég említeni 1964-et, amikor is Jim Clark néhány körrel a vég előtt az élről esett ki a mindent eldöntő Mexikói Nagydíjon, különben simán bajnok lett volna; vagy Niki Lauda esete, aki 1976-ban utcahosz- szal vezetve robogott zsinórban 2. vb-dme felé, amikor a nürbuigringi pokoljárás ráköszöntött. A nagy argentin Maestro, aki 1911-1995 között élt, valóban mindig is etalon volt. Akik valaha is látták versenyezni, sziklaszilárdan állítják, hogy tényleg ő volt a legnagyobb, bár valóban ez az a kérdés, ami jó szívvel eldönthetetlen. Tény, hogy Fangio, aki 39 évesen kezdett a Forma-l-ben (mert akkor írták ki az első vb-t 1950-ben), egészen káprázatos dolgokat művelt: 51 versenyen 28-szor indult az első rajtsorból (ahol sok esetben 3 vagy négy autó foglalt helyet, tegyük hozzá), és teljesítménye kis híján 50%-os: 24-szer nyert is! Ja, és hogy mellékesen Schumi milyen rekordokat állított fel (illetve srófolt tovább) ezen a versenyen? íme a teljes lista: Győzelem: 61, pontok: 897, sorozatban szerzett pontok: 16 futam. Ez utóbbihoz hozzá kell tenni, hogy korábban a szintén argentin Carlos Reutemann, a Williams pilótája az 1980-as és az 1981-es Belga Nagydíjak között 15 alkalommal folyamatosan ott volt a legjobb 6 között, azaz Schumi ezzel is egy 20 éves rekordot döntött meg. És a jelek szerint a rekordgyártásnak még nagyon nincs vége, Willi Weber már azon morfondírozik, hogy Schumi akár 2004 után is a Ferrari szolgálataiban maradhat... MÉHES KÁROLY A legnehezebb vb-csoportban Lisszabonban, a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) versenybizottsága Peter Mühlematter elnök irányításával elkészítette a Portugáliában 2003. január 20-tól február 2-ig rendezendő férfi kézilabda-világbajnokság sorsolását, amelyen a 24 válogatott között ott lesznek a magyarok is. A csoportok első négy helyezettje jut tovább, a mieink a C csoportba kerültek. Kézilabda Alábbiakban egykori honi világ- klasszis kézilabdázóktól (ők több világversenyen képviselték a magyar színeket) kértünk véleményt a magyar válogatott esélyeiről. Simó Lajos volt világválogatott:- Hát belehúztunk, mert a mi csoportunk a legnehezebb, sokkal könnyebb lett volna akár az A vagy a B csoport is. Nem tudni, hogy a „nagy” csapatok, Franciaország, Oroszország és Horvátország milyen válogatottal szerepel majd, ám ettől függetlenül kötelező a továbbjutás. Marosi László sokszoros válogatott, hatszoros gólkirály:- A nagy nevektől nem kell mindjárt hanyatt esni. Én figyelem az európai válogatottak szereplését és látható, hogy több nagynevű gárda is eléggé felhígult, a játékosaik zöme külföldön játszik, és már nem tartja elsődlegesnek a legjobbak közé mindenáron bekerülést. A csoportból mindenképpen tovább kell jutni, és jó felkészüléssel Pásztorék kellemes meglepetéseket okozhatnak a kézilabdabarátok számára. Kontm Zsolt háromszoros világ- válogatott: - Úgy gondolom, a csoportmérkőzések után kezdődik igazából a válogatottunk számára a világbajnokság. Az a sorozat jó ráhangolást jelenthet a további mérkőzésekre. Ez azt jelenti, hogy a csoportból tovább kell jutni, és utána egységes csapattal tovább kell menetelni. Káló Sándor sokszoros válogatott, volt szövetségi kapitány, a kuvaiti bajnokcsapat jelenlegi edzője: - Valóban nehéz csoportba kerültünk, de a továbbjutásra van esély, bár az Európán kívüli országokat sem szabad lebecsülni. Az A csoportba került Kuvait válogatottja, amelyben az általam irányított bajnokcsapatból is lesznek játékosok. Az jóval könnyebb csoport, mint a magyaroké, így még nekik is van esélyük a továbbjutásra. ANTALÓCZY ALFRÉD A vb csoportbeosztása A-csoport Tunézia, Spanyoto., Jugoszlávia, Kuvait, Marokkó, lengyelo. B-csoport: Németo., Izland, Portugália, Katar, Ausztrália, Grönland. C-csoport Franciao., Oroszo., Horváto., Szaúd-Arábia, Magyaro., Argentína. Ocsoport Svédo., Dánia, Algéria, Egyiptom, Szlovénia, Brazília. Önkéntes fizetéscsökkentés Az európai labdarúgás pénzügyi válsága a németeket sem kíméli sportI első a sportban Az olasz bajnokságot csaknem térdre kényszerítő és a spanyolt is közelről megérintő pénzügyi válság nem kíméli a Bundesliga klubjait sem. Labdarúgás A négy nagy európai bajnokság közül a német rajtol a leghamarabb, itt már augusztus 9-én útjára indul a labda, ezért aztán a klubok sokkal jobban, sokkal közelebbről érzékelik az anyagi gondokat. A legfrissebb hír szerint a Borussia Dortmundnál például a játékosok arra készülnek, hogy önként lemondjanak a fizetésük egy részéről. A döntést megelőzte a klubvezetés bejelentése, amely szerint a televíziós jogdíjak ösz- szegének csökkenése miatt mintegy tíz százalékot le kell faragni a klub 2002-2003-as költségvetéséből.- Úgy gondoltuk, teljesen természetes, hogy mi is azonnal reagálunk erre a figyelmeztető jelre - jelentette ki Stefan Reuter, a Dortmund csapatkapitánya, majd így folytatta: - A klub mindig rendesen megfizetett minket, ezért azt gondoltuk, hogy eljött az idő, hogy törlesszünk valamit. Nem lenne túlságosan sportszerű, ha a most kialakult helyzetben ölbe tett kézzel néznénk, hogy mit csinálnak a vezetőség tagjai. Reuter azt is elmondta, hogy javaslatuk szerint a premizálási rendszert nem módosítanák, hanem a játékosok alapfizetéséhez nyúlnának hozzá. Ez azért fontos, mert így az egyesület biztos kiadáscsökkentéssel számolhatna, a futballistáknak pedig megmaradna erős motivációnak a magas prémium. Német hírforrások emlékeztetnek arra, hogy a Borussia Dortmund példája nem egyedi: az elmúlt hetekben hasonló lépésre kényszerültek több első ligás klubnál is. A Karlsruhénál a játékosok döntöttek önként a évadnak, néhányan pedig - mint például a Bayer Leverkusen - jelentősen növelni tudták az elkölthető pénz összegét. Ehhez persze a gyógyszer- gyáriaknak el kellett jutniuk a Bajnokok Ligája és a Német Kupa döntőjébe, a második helyen kellett végezniük a bajnokságban is és a nyáron el kellett adniuk néhány sztárjukat. Münchenben, mint Elber és Lizarazu példája mutatja, egyelőre jó kedvűén tekintenek a jövőbe fizetéscsökkentésről, míg a Stuttgartnál a vezetőedző, Felix Magath és Rolf Riissman menedzser mondott le a fizetése egy jelentős részéről. A Reuters hírügynökség ösz- szesítése szerint egyébként a német első osztályú egyesületeknek csaknem a fele, nyolc klub csökkentette le valamelyest a költségvetését az első idényhez képest, míg a másik tíz egyesület egy része változatlan büdzsével vág neki az új Aki pedig kíváncsi arra, hogy csökkent-e a német bajnokság színvonala az anyagi óvatosság miatt, az csak egyet tehet: augusztus kilencedikétől minden hétvégén nézi a SportI-et, hiszen a magyar sportcsatorna tavalyi jó szokásának megfelelően idén is fordulónként két találkozót közvetít - zömmel élőben - a Bundesligából, elsősorban természetesen a „magyar csapatok” (Werder, Hertha, Cottbus) mérkőzéseit. M.T. A nyári holt idény a legizgalmasabb Nem csoda, hogy nem tudunk igazán örülni annak, amiért egyébként szívesen lelkesednénk Először úgy gondoltam, hogy jegyzetet írok, de aztán rádöbbentem, képtelenség 30-35 sorban kellően jeliemezni azt, ami a magyar futbaíl nyári holt idényében történik. Azt pedig, ami izgalmas, ne hagyjuk szó nélkül, mit lehet tudni, mennyire lesz érdekes a 2002-2003. évi bajnokság úgy a profi, mint az amatőr osztályokban. Az íróasztalhoz közeledve számos elmarasztaló jelző fordult meg a fejemben, de úgy vélem, hogy azokat már mind elpufogtattuk. Az olvasó, jelen esetben a sportbarát, kipróbált harcosként rutinosan teszi helyre a dolgokat. Jól edzett ezen a fronton. Az Eger Futball Kft. játékosai (világos mezben) szétszóródtak az országban FOTÓ: PILISY ELEMÉR Labdarúgás Még mindig ez a legnépszerűbb. Ebben a sportágban döbbenhettünk rá a júniusi vb-n ismételten: a fasorban sem vagyunk a játékot illetően, a hazai szerkezet felépítménye azonban nagyhatalmi. Magyarországon mindenek tetején működik az MLSZ-elnökség, alatta önállósítva a Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga és a Magyar Amatőr Labdarúgó Liga. Létüket igazolandó: nyáron „toborzókat” rendeznek a csapatoknak, csűrik-csavarják a létszámot, ám sehogyan sem jön ki a 180 NB-s, amit nagy bölcsen elterveztek két esztendeje. Azóta nem lehet kiesni az NB JJ-ből és az NB ///-ból, de most már apadásnak indult az NB 1. B-s létszám is. A versenykiíráson ennek ellenére nem változtatnak, illetve most már törvénybe iktatták, hogy majd a nevezésektől függően mindig utólag korrigálnak. A „tetején” kezdve, az NB I-es Kispest okán egy nyáron át sírt az országos sportnapilap, hogy mi lesz a nagy múltú klubbal, ha nem lesz pénz. Már ott a papíron a pecsétes garancia, az utolsó utáni napok egyikén besorolták az élvonalba Puskás Öcsi bácsi késői utódait, akik talán a szerelését sem vihetnék az egykori száguldó őrnagynak. A Vasas egyértelműen kiesett, a tulajdonos őrjönghet, a liga vezetői hajthatatlanok, szerintük mind a 12 csapatnak rendben a nevezése, ezen a hétvégén kezdődhet a játék. Úgy, hogy három edzőnek nincs Magyarországon szerzett UEFA A-licences képesítése, ezért nem ülhet majd a mérkőzések idejére a kispadra. (Mobiltelefonon persze adhat tanácsot a technikai vezetőn keresztül is.) Szintén gurul majd szombaton a labda az NB I. B-ben is, ám ennek az osztálynak a létszáma megcsappant. Négyen hiányoznak, ezért 20 csapattal - Kelet, Nyugat helyett - egycsoportos a bajnokság, ami eleve felborítja a tervezett költségvetést, lényegesen több lesz majd a gazdasági társaságok kiadása. Mindenre felkészülve a liga emberei felbiztattak ugyan négy esetleges beugrót, melyekből kettő meg is szervezte csapatát, de hiába, s ezért most perel. A profi mezőny két év alatt bizonyította: túlméretezett a létszám, 36 csapatra nincs pénz, de talán megfelelő szintű játékos sem. Ez utóbbit pótlandó árad befelé a külföldi, szorul ki a csapatokból a magyar. Azt, hogy a magyar gazdaság nem képes működtetni 180 NB-s csapatot, amatőr ágon is ékesen bizonyított tény. Legutóbb már 21 gárda hiányzott az elképzelt NB Il-es és NB III-as összesenből, nem csoda, hogy ezek az osztályok teljesen érdektelenné váltak. Az indulók között előfordultak körzeti szintű csapatok, elég legyen bizonyítékul kiemelni az NB III-as Mátra-csoportból Dunakeszi és Gödöllő együttesét. Persze nem búcsúztak a bajnokság végén, mert a létszám miatt szükség van rájuk. Ezzel aztán már szűkebb hazánkhoz, Heves megyéhez érkeztünk az elemzésben. Eger város jobb sorsra érdemes NB I. B-s együttesének játékosai az anyagi csőd okán szétszóródtak, mint ballagás után a diákok. Itt maradt a nagy semmi. Egy hamarjában szervezett gárda kísérli meg a folyamatosságot az Ipolyvece helyére lépve, egyelőre maradjunk eny- nyinél, az utánpótlás egyelőre lóg a levegőben. A gyöngyösi székhelyű Mátra-csoportot nézve elgondolkoztató, hogy a csoport kiemelkedő tudású bajnoka, a Tápiószecső most sem vállalta az NB Il-es feljutást, így marad. Visszább húzódott például az NB Il-es Jászberény is (az Alföld-csoportba osztották), így valóban ésszerű az NB Il-es mezőnyt most már eleve 3xl2-esre tervezni, noha a leginkább célszerű döntés egészen már lenne. Például az NB II. és NB III. teljes összevonása, az amatőr NB-s mezőny ésszerű szűkítése. Ez most már általános vélemény, nem újságírói kitaláció. Az NB-s osztályokból hiányzik a mérkőzések egészséges feszültsége és tétje, ami negatívan hat a megyei bajnokságok színvonalára is. Nem meglepő, ha a közönség szinte teljesen elfordul ezektől a bajnokságoktól. (Már talán korábban is felidéztük, hogy a magyar futball legsikeresebb időszakában, az 1950-es évek első felében 16 csapatos volt az NB I., továbbá 2x16 csapatos az NB IL, s mindenki más a megyei bajnokságokban futballozott. Az NB III-as kísérletek, vagyis egy újabb osztály beillesztésére történő törekvések rendre kudarcot vallottak.) Általános óhajként vetődik fel egy sokkal színvonalasabb megyei I. osztályú bajnokság igénye. Ez csak akkor lehetséges, ha a jelenleg négyszintes NB-s mezőnyből egy „emeletet” megszüntetnek. Jelen helyzetben érthető, hogy mindkét terület (profi és amatőr) küzd a csapatokért, igyekszik a fontosságát igazolni, a létét biztosítani. Ennek anyagi levét a gazdasági társaságok és egyesületek isszák. Elegendő, a nyugodt munkához szükséges pénz amatőr vonalon szinte sehol nincs. Ilyen felépítmény mellett kellene megoldani a klubokban az utánpótlás versenyeztetését, s mindazt, ami a normális működés elengedhetetlen feltétele. Most a kesergés- ben ennyire volt módunk, s ugye az átigazolások, a zsebbe dugott pénzek fonákságait nem is említettük. Pedig az is megérne egy „misét”, ahogy a zavarosban „halásznak” a még meglévő futballistáink, noha nem ők a főbűnösök. A minap két klubvezető a HELASZ irodájában sorára várva és egymással beszélgetve úgy prognosztizált, hogy ha rendet nem tesznek, 10-15 év múlva futball sem lesz Magyarországon. Ilyen pesszimista húrokat nem véletlenül pengetnek egyre többen, ezért is nem tudunk örülni annak, amiért szeretnénk lelkesedni. FESZTBAUM BÉLA
