Heves Megyei Hírlap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-18 / 166. szám

I 2002. Júuus 18., CSÜTÖRTÖK P F 2 3 11. OLDAL Egy reklamáció margójára Lányom a „gyöngykagyló” csapdájában Teljes megdöbbenésünkre és mély felháborodásunkra olvastuk a He­ves Megyei Hírlap 2002. július 11-i számában közzétett lakossági leve­let, mely a FENSTHERM Kft.-re nézve hitelrontás, ügyfeleink előtt cégünkről kedvezőtlen képet alakí­tott ki. A FENSTHERM Kft. tisztázni óhajtja magát az alábbiak szerint: A FENSTHERM Kft. nem vett fel sem 2002 március elején, sem ko­rábban, sem később megrendelést magánszemélytől, ugyanis az I. osztályú FENSTHERM műanyag nyílászárókat mintegy 220 pontból álló országos kiterjedésű viszont­eladói hálózaton keresztül értéke­sítjük. A FENSTHERM Kft.-nek nincs saját üzemeltetésű értékesí­tési pontja Egerben, itt is viszont­eladó partnereink kereskednek. A FENSTHERM Kft. központi gyártó bázisa - tehát az anyacég - Füzesabonyban található, mely hétköznapokon, munkaidőben lá­togatható. A hét végi látogatókat az őrök biztonsági okok miatt nem engedhetik be a gyár területére. Partnereinket rendszeresen tájé­koztatjuk a vállalási határidő válto­zásairól, amely szerint az átlagos gyártási időnk 2002-ben 6 hét volt, így 2 hetes gyártási határidőt nem vállalhattunk még viszonteladó partnereink felé sem. Amennyiben rendeléseket vesz fel a FENSTHERM Kft. a szerző­dött partnereitől, úgy eseti szerző­dést is köt velük a termékek gyártá­sára és szállítására, de jogi viszony­ba nem kerül a végfelhasználóval. Ezért történhetett meg, hogy a ma­gánszemély jelentkezését a FENS­THERM Kft. munkatársai udvaria­san elhárították, hivatkozva a nem létező jogi és üzleti kapcsolatra. Tisztelt Zápler Zoltán úr! A júl. 11- i Pf. 23-ban megjelent írására sze­retnék nyílt levélben válaszolni. Talán még ha mese lenne, tet­szene is ez a „Csipkerózsika” álomhasonlat. De ez nem mese, ez a valóság. Igaz a mondás: an­nak kell mosakodni, aki piszkos, így gondolom ezt én is, aki a vá­lasztási bizottság tagja voltam, de­legáltként. Akik becsülettel végez­te, végeztük dolgunkat pártállás­tól függetlenül. Miért kellene ne­kem, nekünk ezt bizonygatni? Gondolja, hogy ezzel jobban hin­ne nekünk Orbán Viktor úr és tár­sasága? Nekünk, akiknek már van múltunk, akik mertünk élni az „átkos” rendszerek alatt a 40 év­ben? De nekünk már van múl­tunk, nekik nincs. Csak az iskolá­zottságuk, amit így vagy úgy, de ingyen tehették. Most szégyellik szüleiket, megtagadják, mert az érdekük úgy kívánja. Én ezt már egyszer átéltem. De kérdezem én, mennyivel ér többet az a minisz­ter, akinek nincs múltja, mint az, aki vállalja azt? Minden rendszer­Partnereink szolgáltatásai nemcsak fix (kedvező) árasak, hanem a nyílászárók megérkezé­séhez időzítettek, így nincs arra szükség, hogy bárki a nyílászárók precíz beépítésében esetleg ke­vésbé járatos kőműves program­jához igazodjon. Ugyanakkor a termékekre és azok beépítésére is csak a szakszerű munka esetén vállalunk garanciát. A FENSTHERM Kft. jól kidolgo­zott vevőszolgálati rendszerrel há­rítja el az esetleges meghibásodá­sokat. Áttekintettük nyilvántartá­sunkat és meggyőződtünk arról, hogy a kereskedő cégtől sem a szállítóleveleken, sem reklamációs jegyzőkönyvön nem érkezett az adott megrendeléssel kapcsolat­ban reklamáció. Amennyiben nem az a termék érkezett a Tisztelt Megrendelőhöz, amelyet megren­delt, úgy a panaszt 8 napon belül kollégáink orvosolják - természe­tesen díjtalanul. A Tisztelt Megren­delő írott reklamációs üzenetét várjuk, hogy mielőbb elégedett le­hessen a termékekkel. Ugyanakkor felszólítjuk a „Póml járt építkezők” c. cikk íróját, hogy helyesbítését mihamarabb te­gye meg a Heves Megyei Hírlap ha­sábjain! FENSTHERM Nyílászárógyártó és Forgalmazó Kft. Füzesabony * Nagy tévedés volt, nem a Fenstherm Kft., hanem helyette az Eger, Sas út 94. szám alatt lévő Udirea Kft. munkatársai vették fel a megrendelést, mint a Fenstherm alvállalkozói. A Fenstherm Kft. ve­zetőitől és dolgozóitól elnézést kérek a tévedésért. (V. A. név és rím a szerkőben) nek vannak, volt 3/3-sai. Háború előtt és után. De ezzel élni kell, el kell fogadni. Nem a hibákat, vélt vagy valós sérelmeket, sebeket kell nyalogatni. Túl kell lépni, hisz minden rendszernek megvannak, voltak az áldozatai. Ne itt lenn, a szavazatszámlálókban keressék a hibát. Nézzenek magukba a tün­tetők. Könnyen veri a mellét a fia­tal, akinek nincs múltja, vagy az olyan, aki nem mert színt vallani, mert mindig arra fordul, amerre süt a nap. Tisztelem azokat a „pirosakat”, akik merték vállalni, hogy ők ilyenek, azt a narancsot, aki fenn is, lenn is narancssárga. Azt a kisgazdát, aki Torgyán úr alatt is az volt, de az ő bukása után sem lett narancssárga, mert ilyenek is voltak. Talán ennyit a tisztességről, röviden: nincs miért tisztázni magunkat. Aki piszkos, mosa­kodjon. Bemáth IUésné rokkantnyugdíjas, akinek múltja, becsülete van (cím a szerk.-ben) Szeretném, ha közölnék levelemet az olvasói rovatban, hogy tanulságul szolgáljon minden tapasztalatlan pá­lyakezdőnek és munkavállalónak, aki még nincs tisztában a Munka Törvénykönyve adta jogaival. Lányom 2000-ben fejezte be ta­nulmányait egy kereskedelmi szak- középiskolában. Sok utánajárás és kudarc után sikerült munkahelyet találni részére egy gyöngyösi ék­szerüzletben. Jó közösségbe ke­rült, mint pályakezdőt szívesen ta­nították munkatársai. Egy év sem telt el, 2001 márciusában a boltot eladták. Az új tulajdonos az üzletet óraszalonként működtette tovább, és lányomat 2001. április 2-től al­kalmazta eladóként. Az aláírt mun­kaszerződésnek volt egy olyan pontja, melyben a munkaadó kikö­tötte, hogy „felmondás esetén bár­mely részről, bármely okból a munkavállaló ékszerüzletben nem dolgozhat, ellenkező esetben 500.000 Ft megfizetésére kötelezett a munkaadó felé”. így került lányom a „gyöngyk­agyló” csapdájába. 2001 augusztu­sában megszűnt a munkaviszonya, mert sikeresen felvételizett egy fő- . iskolára. Az utolsó munkában töl­tött napon a főnökasszony kifizette a minimálbér időarányos részét, és sajnálta, hogy ilyen jó, megbízható munkaerőtől kell megválnia. 2002 áprilisában üzenetet ka­pott a lányom a régi munkatársaitól (akik akkor már egy másik ékszer­üzletben dolgoztak), hogy a nyári szabadságolások idejére kisegítő kellene az üzletbe, és ők rá gondol­tak. El is vállalta, örült, hogy lesz egy kis pénzkereseti lehetősége a vizsgaidőszak után. 2002. június 17-én felszólító levelet kaptunk egy ügyvédtől. A lányom volt munka­adójának tudomására jutott ez az egy hónapos nyári munka, és az ügyvédjén keresztül figyelmezte­tett, hogy amennyiben a 2001 ápri­lisában aláírt kötelezettségét a lá­nyom megszegi, érvényesíti mun­kaadói jogait. Meg kell fizetni ré­szére az 500 ezer Ft-ot, sőt még az egyéb peres költségek is minket Az idén hatodik alkalommal ren­dezte meg a Honvéd Kulturális Egyesület a Honvédelmi Hagyo­mányőrző Gyermektábort Balatonlellén. A Dobó István Vár­kapitány Honvéd Kulturális Egye­sület szervezésében Egerből és környékéről 21 kisdiák vett részt a kéthetes táborozáson. A két hét minden napjára jutott ismeretterjesztő, játékos, szórakoz­tató program. A gyermekek megis­merkedtek a katasztrófavédelem, a tűzoltóság és a polgári védelem terhelnek. Felkerestem az „üzle­tasszonyt”, megkértem, tekintsen el követelésétől, hiszen csak egy kis nyári pénzkeresetről lenne szó, és azt gondolom, ez nem ejtene csorbát az ő munkaadói tekinté­lyén. Rendíthetetlen maradt, azt mondta, dolgozzon a lányom nála, vagy menjen el paprikát szeletelni, üvegeket mosni, de hallani sem akar arról, hogy egy másik ékszer­üzletben dolgozzon. Látva, hogy mennyire megvisel­ték gyermekemet az erőszakos, né­ha már megalázó megnyilvánulá­sok, úgy gondoltam, utána járok, nem hagyom kihasználni gyönge- ségét, tapasztalatlanságát. Több ügyvédet, munkaügyi jogászt meg­kérdeztem, mi a véleményük a munkaszerződésben leírtakról. Ki­kértem véleményét a televízió Ab­lak c. műsorában részt vevő jogász­nak is. Végül még Egerbe is elutaz­tam és a munkaügyi bíróságon egy bírónő is véleményezte a munka- szerződésben leírtakat. Egybehang­zóan minden megkérdezett azt nyi­latkozta, hogy a szerződésnek a korlátozásokat tartalmazó része nem felel meg a Munka Törvény- könyvében leírtaknak. A Munka Törvénykönyve lehetőséget biztosít a munkaadóknak, hogy a munkavi­szony megszűnése után korlátoz­hatja a munkavállalót munkaválla­lási jogaiban. Ez azonban 3 évnél hosszabb nem lehet és ezt a mun­kaszerződésben pontosan meg kell határozni. A mi esetünkben ez élet­fogytiglan szól. Anyagi követeléssel sem élhet, mert ilyen esetben a munkaviszony megszűnésének időpontjában legalább a visszakö­vetelhető összegnek a felét ki kellett volna hogy fizesse (a munkabéren felül) azért, hogy munkavállalási jo­gaiban korlátozza a lányomat. Ez persze rendes esetben ugyanúgy a munkaszerződés.része, mint az 500 ezer Ft-os követelés. Ezt hívják „versenytilalmi megállapodásnak”. A bíróságon nagyon készségesek voltak, tájékoztattak a jogorvoslati lehetőségekről, ha postás hozná a fizetési felszólítást. Egyébként min­munkájával. A rendőrnapon nagy érdeklődéssel figyelték a fegyvere­ket, a nyomrögzítés technikáit. A tábor egyik legkiemelkedőbb prog­ramja a felderítők napja volt, amin az egri 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj katonái szere­peltek nagy sikerrel. A csapatok a megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekről adhattak számot a jár­őrversenyen. Rengeteg sportver­seny és vetélkedő színesítette a programot. Az időjárás is kedvezett a táborlakóknak, akik az elmarad­denki azt mondta, hogy nyugodtan alá lehet írni a nyári munkáról szó­ló munkaszerződést, annak jogi kö­vetkezményei nem lehetnek. Ezek után újból felkerestük a boltvezetőt, próbáltuk elmondani az eddig „megtanult” dolgokat, de ő ezt zak­latásnak vette. O az ügyvédje által másként lett tájékoztatva, a szerző­désben leírtak teljes mértékben vo­natkoznak a munkavállalóra. Hivat­kozott még egy 2001 decemberé­ben készült munkaszerződésre (hi­szen a karácsonyi bevásárlások ide­jén a lányom kisegítő volt két hétre az óraszalonban), amelyben már szerepel ez a 3 éves kikötés, de saj­nos nekünk ilyen szerződésünk nincs. A lányom emlékezett rá, hogy ez egy példányban készült és tartalmüag ugyanaz volt, mint az előző. El szerettem volna kérni, vagy egy másolatot kérni belőle, ne­hogy törvénybe ütköző dolgot csi­náljunk, de arra való hivatkozással, hogy „nem találja”, majd követke­zett: hogy az „ügyvédjénél van”, az­óta sem tudtam megnézni. Ez a be­szélgetés sem vezetett eredményre. A lányom útravalóul megkapta, hogy amennyiben elhelyezkedik a másik ékszerüzletben, várhatja a fi­zetési meghagyásról szóló felszólí­tást, számoljon el a lelkiismeretével ha tud, egyébként meg olyan kisvá­ros Gyöngyös, hogy emiatt bármi­kor leköpködhetnek az utcán ben­nünket. Vajon mitévők legyünk ezek után? Hajtsunk fejet egy felsőbbren­dű lény akaratának és menjen a lá­nyom egy őáltala engedélyezett munkára, vagy emberi jogait figye­lembe véve helyezkedjen el nyári munkára az ékszerüzletben, vállalva a sok hercehurcát és megaláztatást? Én az utóbbit javaslom neki, segítem és mellette állok. Ne úgy induljon a „nagybetűs életnek”, hogy mindjárt a kiszolgáltatott­ság jusson osztályrészéül. Tanul­jon meg kiállni törvény adta joga­iért; de tartsa be a reá vonatkozó kötelezettségeket is. J. Júmosné (cím a szerk.-ben) hatatlan strandolásból is kivették részüket. A tábort könnyűzenei koncert és gyönyörű esti gyertyafé­nyes táborsorakozó zárta. A gyer­mekek a rengeteg élmény mellet sok-sok ajándékká térhettek haza. Az egri diákok nevében is köszönet a támogatóknak és a táborvezető­ségnek: Oláh László őrgy. táborve­zetőnek, Gondi Miklós és Farkas László őrnagyoknak és Berkes Sán­dor alezredesnek, a Honvéd Kultu­rális Egyesület elnökének. Bozsákovicsné Radnóti Ágnes Kerti parti A Csányi Idősek Otthonában az igényeknek eleget téve bográ­csost készítettünk. Az ebédet az árnyas fák alatt fogyasztottuk el. Az eseményen a lakók többsége részt vett. Az ebédig kártyázással, nótázással, vidám hangulatban múlattuk az időt. A kellemes nap­hoz a lakók és a dolgozók is hoz­zájárultak. Néhány napja kedves látogatónk volt, dr. Hajós László, a Szent István Egyetem rektorhe­lyettese útját megszakítva tért be hozzánk és ajándékkal kedveske­dett. Látogatása jóleső érzéssel töltött el bennünket, mely egy­ben az intézményben folyó mun­ka elismerése is. Juhász Árpád Köszönet az alkotónak „Király Róbert szobrászművész úr részére, Eger. Tisztelt Művész Úr! Kedves Barátom! 'A művészetet sem tanulni, sem tanítani nem lehet. Ez nem pálya - ez Élet.' (Gulácsy Lajos) Ezzel az idézettel köszönöm meg neked a kiskörei Vásárhelyi Pál Ál­talános Iskola diákjai, munkatár­sai, a település lakói nevében azt a nagyszerű művészi alkotást, ami­vel maradandó emléket készítettél a Tiszáról, valamint a nagy vízépí­tő mérnökről, Vásárhelyi Pálról. A szobrászművész keze által ez az emlékmű gondol a múltra, hogy ami történt, az a természet kiszámíthatatlan ereje által tör­tént, de az ember képes volt úr­rá lenni a természetnek ezen ki­számíthatatlanságán. Kedves Barátom! Valamennyi­en büszkék vagyunk rád és alkotá­sodra, további munkádhoz jó egészséget és sok sikert kívánunk. Baráti tisztelettel: Vásárhelyi Pál Ált. Iskola Kisköre, Kovács Márton igazgató” Levelezőink figyelmébe Örvendetes, hogy az utóbbi idő­ben ismét gyakran kapunk ész­revételeket, olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdések­kel kapcsolatosan. Ennek követ­kezménye, hogy anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként né­mi késéssel tehetjük közzé. Felhívjuk levelezőink figyel­mét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelemben fo­galmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve, és szerkesztett formá­ban tesszük közé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétle­nül ért egyet, azokért felelőssé­get nem vállal.Csak a teljes név­vel, címmel ellátott írásokat je­lentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy u. 7. sz. A borítékra ír- ják rá: Pf. 23. _____________■ Aki piszkos, mosakodjon! Egri „apródok” a Balatonnál Miért „beteg” az egri futball (is)? Sürgősen tenni kellene valamit! HEVES HÍRLAP A hét minden napján Önnél vagyunk! Hirdetését több mint 150 ezren olvassák naponta! Lapunkat megrendelheti a 06-80/513-646-os ingyenes telefonszámon. Hirdetését feladhatja a36/513-628-as telefonszámon. A Heves Megyei Hírlap 2002. júli­us 11-i számában megjelent „Üzlet vagy szívjóság a pálya?” és a „A pesszimista is többet várt”. Két cikket elolvasva első alkalom, hogy „olvasói levelet” fogalma­zok meg. Szerény tapasztalataim, amit amatőr futballistaként, valamint 32 éves orvosi működésem során szereztem, talán feljogosít arra, hogy véleményemet leírjam. A negyvenes években született fiú­kat is jócskán „megcsapta a fut­ball füstje”! Városszéli grundfo- cistaság útján hamar szervezett keretekben, 1958-tól Lisztóczki Péter tanár úr vezette sportiskolái focicsapatban játszhattam. Ké­sőbb az egyre jobban szereplő Dózsa ificsapata lettünk, majd néhányszor a híres egyetemi csa­patban, a DEAC-ban is játszhat­tam. A sport révén jó barátságo­kat kötöttem régi ellenfeleinkkel, ma is gyakran emlegetjük a „nagy csatákat”. Később kispá­lyán fociztam, majd a ESE labda­rúgó-szakosztályában - amit dr. Domán László úr vezetett - sport­orvosként tevékenykedtem. Az ifjúságot, mint tartalékos (csapat-, majd sorozó) orvos is fi­gyelemmel kísértem, s láthattam, hogyan romlott fizikai, egészségi állapotuk. Ilyen múlt után megrá­zott a Hevesy S. út végén kirob­bant „pályaháború”. A veszekedő feleket meghallgatva, jó lenne, ha békésen rendeződnének a bonyo­dalmak. A pálya megszüntetésére én gondolni sem merek! Miért? 1. Egerben sosem volt elég focipá­lya, s főleg a füzes játéktér hiány­zott. 2. A gyermekek a futballt ma is szeretik. Sok „pályaépítő őrültre” lenne szükség, talán ak­kor újra több ificsapat lenne váro­sunkban. 3. A „szabadidő értel­mes eltöltése”, a „jó közérzet, a testi, lelki edzettség” stb. ma sem elkoptatott szlogenek. A megoldást a következőkben látom: 1. A pálya nyitva tartását szabályozni kell. Valóban nem le­het a környékbelieket állandóan zavarni. 2. Felügyeletet kell bizto­sítani, a pályarendeletet be kell tartani. 3. A füves játéktér kapaci­tása, a teherbíró képessége úgyis limitált, fenntartója ezzel tisztá­ban van. E sorok írója látott itt csillogó szemű, kipirult arcú srácokat (ré­gi önmagát), de látta a játékszer­üktől megfosztott, dacos, dühös, szomorú gyerekeket is. Ha ez az „öröm javára dől” majd el, az eg­ri futball pesszimista drukkerei is valóban többre számíthatnak. Dr. Sashalmi Sándor Eger, Hevesy S. u. A jún. 29-i számukban „Bulizni csak este tízig szabad?” c. cikk­hez szeretnék kapcsolódni. Leír­ni mindazt, amit tapasztalok a fi­atalok „szórakozása, szórakoz­tatása” címén. Előre bocsátom, én egy „őslénykori anyuka” va­gyok, aki nem egyezik bele az éj­szakai szórakozásba. Június 14- én pénteken vendégeinkkel kilá­togattunk a Szépasszony-völgy- be. Este 9 óra volt. De aznap több általános iskolai ballagás is lezajlott. Megdöbbentem: a völgy tele volt 14-15 évesekkel (sokan délután még elbúcsúztak az iskolától), a füvön csapatokba verődve üldögéltek, beszélgettek - és ittak. Igen! Műanyag flakon­ból műanyag pohárba öntötték a bort. Aminek aztán az lett a vé­ge, hogy 11 óra körül megtelt a völgy tántorgó, üveges szemű if- jakkal. A völgyi pincékben korra és nemre való tekintet nélkül mindenkit kiszolgálnak. Beviszi a kólás flakont, telemérik, viheti. 400 Ft-tól kezdődik 1 liter bor ára. Volt 800-ért is. Sehol nem kaptunk számlát a fogyasztá­sunkkor. Pénztárgép meg pláne nem volt. Ezt is az illetékesek fi­gyelmébe ajánlom. Esetleg néz­zenek szét. A cikkben leírtak szerint tényleg tenni kellene va­lamit. Hiszen az ifjúság sorsa a mi kezünkben van. Ha a turista elmegy erre az idegenforgalmi szempontból fontos helyre, el­retten a látottaktól. Igaz, sötét volt, de WC-t nem láttunk, sze­metet annál inkább. A földön fekvő ifjakról, akikben orra lehet bukni, nem is beszélve. A pince­tulajdonosok pedig nem bánják, csak a bor fogyjon, és a pénzük gyarapodjon. Azok táborához tartozom, akik szerint sürgősen tenni kell valamit. (Név és rím a szerkőben)

Next

/
Thumbnails
Contents