Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-08 / 132. szám
Mumus helyett segítő a felügyelő Dolgozni csak pontosan, szépen és egészséges körülmények között érdemes. Némileg így lehetne átírni a költő gyakran idézett szavait. Igaz, a körülmények sokszor nem a munkavállalótól függenek. A védelmi berendezések pénzbe kerülnek, s a mai, profitorientált világban a munkáltató igyekszik minden garast a fogához verni. Munkavédelmi és munka-egészségügyi törvények vannak, de csak annyiban éreztethetik hatásukat, ameny- nyiben betartják az előírásokat. Az elmúlt években sorra priva- tizálódtak, alakultak át a cégek, zöldmezős beruházásokból új üzemek épültek. Kívülről az új vállalatok általában szépen csillognak, de milyenek a munkakörülmények egészségügyi szempontból? Erről beszélgettünk Török Gyöngyivel, a hatvani ÁNTSZ munka-egészségügyi felügyelőjével.- Hatvan és térsége az utóbbi tíz évben látványos gazdasági átalakuláson ment át. A kilencvenes évek elején volt egy mélypont, amikor gyakorlatilag összeomlott a térség gazdasága, majd megindult a fejlődés. Ma már a hatvani régiót Észak-Magyaror- szág egyik legjobb gazdasági eredményeket produkáló térségeként tartják számon. Érződik-e fejlődés a munkaegészségügy terén, jobbultak-e az alkalmazottak munkakörülményei?- A munkaegészségügy terén több új jogszabály is született, s ezek természetesen a munkakörülmények további jobbítását, az alkalmazottak fokozottabb védelmét szolgálják. Az új szabályok már az Európai Unió normatíváinak megfelelőek, csatlakozásunk előtt szükség volt a jogharmonizáció véghezvitelére.- Mi tartozik a munkaegészségügyhöz?- A munkavégzés biztonságossá tételét, az egészséges munkakörülmények kialakítását felügyeljük, és természetesen a törvényi előírások betartását is ellenőrizzük. Sok minden tartozik ide, többek között a munkahelyi klíma, a feüépő fizikai ártalmak, a védőeszközök használata, a szociális ellátás, a veszélyes hulladékok átmeneti gyűjtése, hogy csak néhányat soroljak. Azt is ellenőrizzük, hogy a munkáltató írásban rögzítette-e az alapvető munkavédelmi és munkaegészségügyi normatívákat, megtörtént-e a kémiai és egyéb hatások kockázatának becslése, biztosítot- tak-e a foglalkozás-egészségügyi ellátások, megtörtént-e megfelelő módon a szerződéskötés a foglalkozás-egészségügyi orvossal, el- végzik-e az előírt időszakos vizsgálatokat?- Ki határozza meg, hogy egy adott munkahelyen milyen szűrővizsgálatokat kell végezni?- A munkaegészségügyi orvos, természetesen adaptálva az adott munkahelyre a törvényi előírásokat. Vannak veszélyesebb munkahelyek, ott gyakoribbak a szűrések. Előfordulhatnak váratlan esetek is, amelyeknek a kivizsgálása a mi feladatunk. Természetesen ilyenkor szakembereket vonunk be.- Ön nemcsak a város, hanem a környező települések munkáltatóit is ellenőrzi. Betartják a törvényi előírásokat?- Korábban az állami cégek mindegyikénél volt munkavédelmi, munkabiztonsági szakember, a nagyobb vállalatoknál egész osztály működött, ahol szakképzett emberek irányításával dolgozták ki a helyi előírásokat, majd ellenőrizték is azok betartását. Most azoknál a cégeknél, ahol megmaradt néhány ember, ott a munkavédelem és a munkabiztonság továbbra is megfelel az előírásoknak. Általában az a probléma a munkáltatóknál, hogy hiányos a jogszabálykövetés, netán a munkabiztonsági szakember nem eléggé felkészült. De ha a megváltozott feltételeknek meg tudnak felelni, ha ismerik az új rendelkezéseket, akkor nincs komoly probléma, mert megvan a hatóság és a munkáltató között az a kontaktus, amelynek segítségével előbbre lehet lépni. Az ide települt külföldi cégek egy részénél volt némi probléma. A befektető hazájában áhalában mások az előírások. A beruházási terveket - amelyek alapján megépítették az üzemeiket - magyarországi tervezők adaptálták, de nem minden esetben a jóváhagyott építési projekteknek megfelelően készült el a kivitelezés. Előfordult, hogy az előírt munka-egészségügyi előírások egy részét nem teljesítették. Megtörtént, hogy utólag falakat kellett bontani, ablakokat beépíteni, vagy beszerelni a fűtési hálózatot, amit egyes épületrészekből kihagytak, mert az anyaországban ilyesmire nem kellett gondolniuk. Am végső soron mindent megcsináltak, ami a megfelelő üzemeltetéshez szükséges. Némi kompromisz- szumra mi is hajlandók vagyunk, de a munkakörülményeknek megfelelőek- nek kell lenniük. Szemléletem szerint amennyire lehet, optimalizáljuk a munkafeltételeket.- A privatizáción átesett vagy újonnan induló cégek általában a kezdeti időszakban nincsenek túl jó gazdasági helyzetben. A munkaegészségügyre viszont áldozni kell. Hajlandóak erre költeni a cégek?- Végeredményben kötelesek rá, mert a munkavédelmi törvénynek vannak végrehajtási rendeletéi, melyek az üzem veszélyességi besorolásától és az alkalmazottak számától függően szabályozzák, __________HÉÏJE6T__________ Török Gyöngyi Hódmezővásárhelyen született, 14 éves kora óta él Gyöngyösön. A Berze Nagy János Gimnáziumban érettségizett. 1980-ban elvégzi a Budapesti Egészségügyi Főiskola Közegészségügyi és Járványügyi Karát. Frissdiplomásként az ÁNTSZ hatvani intézetében helyezkedik el, és azóta ott dolgozik. hogy az adott gazdasági egységekben milyen szakképesítésű munkavédelmi szakembert kell alkalmazni. Ezt a jogszabályt követni kell, így végső soron mindenütt van munkavédelmi szakember. Legfeljebb nem állandó alkalmazott, hanem szerződéses megbízatás alapján látja el a feladatát.- De előírások csak akkor lehetnek jók, ha be is tartják azokat.- Ez így igaz, mert egy munkahelyen hiába van felírva több munkavédelmi eszköz is, ha takarékos- sági okokból a tulajdonos nem vásárol elegendő mennyiséget. Vagy a dolgozó a rossz egészségügyi szemlélete miatt nem viseli azokat. Van néhány eszköz, amelynek a viseleté nem éppen kényelmes vagy esztétikus, ezért az alkalmazott hajlamos a mellőzésére. Ráadásul az ártalmak csak később jelentkeznek, ezért „felejti el”, hogy milyen veszélynek van kitéve. Az előírások végrehajtását nagyon nehéz ellenőrizni. Az egységekbe általában évente egyszer jutunk el. Tehát egy adott pillanatot látunk. Általában nem jelentkezünk be, így az esetek többségében nem tudják, hogy mikor megyünk. Ha bejelentkezünk, akkor felveszik a védőeszközöket legalább arra az órára, amíg ott vagyunk. Sokszor nem könnyű ügy ez, mert a jogszabályi háttér megvan ugyan, de a dolgozó közvetlen felettesének is megfelelő szemlélettel kell rendelkeznie. Ismernie kell, hogy beosztottja ártalmaknak van kitéve. Meg kell győznie a munka- vállalót, hogy a saját egészségének a védelmét szolgálja a védőeszközök viselése.- Általában belátják a munka- vállalók, hogy az érdeküket szolgálják a munka-egészségügyi előírások?- Nem mindig. Pedig tudniuk kellene, hogy például a halláskárosodás visszafordíthatatlan, csak megelőzni lehet. Nem gyógyítható. De a munkáltatónak is érdeke, hogy kikényszerítse a védőfelszerelés viselését, mert bizonyos esetekben a dolgozó később akár milliós nagyságrendű kártérítési igénnyel is felléphet. Vannak olyan munkahelyek, ahol nagyon komolyan veszik a munkavédelmi felszerelések viselését, de van, ahol nem annyira.- Tehát egészségkárosodás esetén a dolgozó be is perelheti a munkáltatóját?- Igen, de ahhoz bizonyítékokkal is kell szolgálnia. Például - hogy a halláskárosodásnál maradjunk - mérésekkel kell alátámasztania, hogy hátérték feletti zajszintben, és legalább öt évet dolgozott zajártalomban. Azt is bizonyítania kell, hogy amikor a céghez ment, nem volt halláskárosult.- Ön több mint húsz éve végzi a munkáltatók ellenőrzését. Az utóbbi időszakban tapasztalható-e érezhető javulás a munkaegészségügyi feltételek terén?- Azt kell elmondanom - és ez talán jelent valamit -, hogy bár lenne bírságolási lehetőségünk is, nagyon ritkán élünk vele. Ha valamelyik egységben hiányosságokat tapasztalunk, akkor rendelkező határozatot fogalmazunk, majd ellenőrizzük azok teljesítését. Ha nem teljesítették, akkor jöhet a pénzbírság. De a húsz év alatt erre talán két-három esetben került sor. Ez is jelzi, hogy a határozatban foglaltakat végrehajtják, pedig teljesítésük sok esetben több százezres vagy milliós nagyságrendű költséget kíván. Az viszont előfordul, hogy késnek a végrehajtási határidővel, vagy a teljesítés nem százszázalékos. Persze, ezt nem tudjuk elfogadni.- Hogyan tekintenek önre? Mint a mumusra, akitől illik félni?- Úgy látom, hogy inkább az együttműködő partnert látják bennem, ezért nem is élek vissza a hatósági jogkörömmel. Végül is mumus szerep is az enyém, mert a munkáltató általában annak lát, miutáp kevés az olyan munkahely, ahol ne lenne kisebb-nagyobb hiányosság. A vezető azért lát mumusnak, mert ha megjelenek, és hiányosságokat tapasztalok, azok kiküszöbölése pénzbe kerül. De a legtöbb cégvezető azt szokta mondani, hogy ő a technológia oldaláról másként látja a dolgokat, ezért nem vette észre az egészségüggyel kapcsolatos hiányosságokat. Én úgy látom, hogy az esetek többségében jó partnerkapcsolatot tudok kiépíteni a munkáltatókkal.- A dolgozók hogyan fogadják az ellenőrzéseket?- Annak nem sok értelme van, hogy ellenőrzéskor az ember megszólítson egy-két dolgozót, mert tudja, a főnöke előtt biztosan nem mond semmi rosszat. Én már próbálkoztam azzal, hogy a dolgozóknál konkrétan rákérdezzek bizonyos dolgokra, de általában valamilyen vezető vagy az igazgató kísér el, ezért előtte nem szívesen mondják el az alkalmazottak a problémáikat. Az viszont megtörtént, hogy később megkerestek. Tapasztalatom szerint a dolgozóknak nem vagyok mumus, mert azt tapasztalhatja, hogy egy-egy ellenőrzést követően javulnak a munkakörülményei. Például jobb lesz a szellőztetés a csarnokban, kifestik a munkahelyet, megfelelővé válik a világítás, a szociális helyeket felújították, vagy elküldik á már hónapok óta esedékes orvosi vizsgálatra. A gazdasági egységek nagy többségében ma már belátják, hogy a munkavédelemre, a munkaegészségügyre költött összeg nem kidobott pénz. Tehát a jogszabályi előírások betartása nem valami szükséges rossz, és az ellenőrzések is jobbító szándékkal történnek, nem pedig azért, hogy a munkáltatót „elkapjuk” és jól megbírságoljuk. Ma már a cégek nagy többsége tudja: közös érdek, hogy a dolgozók egészséges körülmények között, elégedetten dolgozzanak. A kisebb vállalkozásoknál az probléma lehet, hogy alacsony a bevétel, s így keveset tudnak költeni a munkakörülmények javítására, például a szociális blokk megfelelő kialakítására. De végül is ma már a munkahelykínálat elég jó a térségben, és ha a dolgozónak nem tudnak megfelelő körülményeket biztosítani, akkor továbbáll. így előbb- utóbb ezen a téren is konkurencia alakul ki a munkáltatók között. Nemcsak a fizetés számít, hanem a munkahelyi körülmény is. És ez így van jól. TOMPA Z. MIHÁLY SZALAY ZOLTÁN Behálózod közlekedés Speciális közlekedési trükköknek sem árt birtokában lennie annak, aki nap mint nap kényszerül járművével Egerben haladni. Mindenekelőtt tökéletesen tisztában kell lennie azzal, hogy melyik városrészbe, utcába, térre, közbe hajthat be, mert bizony sajátos labirintus jellege van helyenként a dolognak. De még ezen fontos ismerettel felvértezetten is érheti meglepetés a jámbor autóst, motorost, kerékpárost a néhol váratlanul felbukkanó, változást jelző táblák miatt. Nem hiányozhat továbbá a kiváló manőverezési - leginkább szlalomozási - képesség sem. A zsúfoltság ugyanis egyre riasztóbb. A gyalogosbelvárosban sétálók sem lehetnek híján a megfelelő reflexeknek. Bár elvileg ott géperejű többkerekűek elő sem fordulhatnának, ám ha a kockaköveken ballagó nem elég figyelmes, könnyen baleset áldozatává válhat, jobbik esetben szöcskeként ugrálhat. Érdemes lenne megint felülvizsgálni a kiadott behajtási engedélyeket. Azon úrfik, lánykák esetében például, akik szórakozóhelyek teraszáig sem átallnak bekocsikázni. A járműforgalom alól fel nem szabadított, a központot közvetlenül övező szűk utcácskákon napközben még pikánsabb a helyzet. Kocsi kocsi hátán. Valamiképpen tényleg el kell ugyan helyezni valahol az autókat, ám a parkolókban várakozó nagy személykocsik, kisteherautók, a szokásosnál hosszabb terepjárók okán versenyzői erényekkel is rendelkeznie kell a gyanútlan pilótának. Nem kevés helyen a parkolóban már helyet nem találó, de árut pakolni vagy ügyeket intézni mégis az adott helyen kényszerülő sofőrök újabb és újabb területeket foglalnak el. Vagy a járdára kapaszkodnak fel, s emiatt a gyalogos kénytelen az úttesten kecmergő autók között lavírozni, vagy újabb, második - néha többedik - kocsisort képeznek, s így nemegyszer forgalmi dugót okoznak. A fizetőparkolók kiterjesztése még több helyre kétségkívül nagy haszon a városnak. Különösen úgy, hogy azon a pénzért igénybe vehető pár négyzetméternyi részen túl semmi más szolgáltatást nem kap az autós. Se őrzést, se felelőst, akin mondjuk valamilyen baj esetén a kártérítést behajthatná. Csak hát a közterületet más városrészeken egyébként minden városlakó díjmentesen veheti igénybe...! Fizetés nélkül állhat meg járművével ott, ahol nincs fizetőparkoló. Ez pedig akár negatív, s ily módon meg nem engedhető diszkriminációként is felfogható. Csak mellékesen súgom meg az illetékeseknek, hogy a parkolóbeli fizetés is könnyen kijátszható: a legújabb módszer az, hogy a fineszes járművezető gyermeke piros mikuláscsomagjának zacskóját teszi megállásakor az autó ablaktörlő lapátja alá. Ez azt jelzi az esetleg arra kóborló, mindig zord közterület-felügyelőnek, hogy íme, kollégája már kirótta a büntetést. Aki viszont nem elég ravasz, de az egyre dráguló parkolási díjat se akarja leróni, annak viszont mélyen a pénztárcájába kell nyúlnia. Mindezen túl a megyeszékhelyen volán mögé ülőnek tudnia kell azt is: egyáltalán nem szabad meglepődnie, ha az amúgy is keskeny utcákon ott éppen hogy csak elférő óriási szállítójárművekkel találkozik. Távolsági buszokkal, cementhordó vontatmányokkal, utcahossznyi kamionokkal. Más közlekedési kultúrájú helyeken az efféle hatalmas monstrumokat be sem engedik a város szívébe, jelzőtáblák tiltják jelenlétüket... Az pedig már csak idei,, kedves ajándék” az illetékesektől, hogy éppen az idegenforgalmi idény kezdetére sikerült a város két legforgalmasabb szakaszára építkezéseket szervezni, s ezzel rengeteg bosszúságot okozni az embereknek. Talán ez is mutatja azt, hogy mennyire nélkülözhetetlen a különböző cégek, hatóságok közötti folyamatos egyeztetés. Nemkülönben lényeges az, hogy a már évtizedek óta tervbe vett, s a várost elkerülő út, továbbá - főleg ideérkező turistáknak - mélygarázs vagy parkolóház megépítése immár elodázhatatlan. Ellenkező esetben Eger fenti sajátságos körülményekkel behálózott közlekedése válságosra fordulhat. Ezt nem kellene megvárni! Hír(telen)kék... A pénzügyminiszter Király László Györgyöt nevezte ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. Az APEH-nál kikiáltották a Királyságot... * Egy 32 éves bordeaux-i tűzoltót gyanúsít a rendőrség az áprilisi franciaországi tűzvészekért. Égett a munkavágytól.. * A 48 éves miskolci Cs. Ferenc zseniális trükköt eszelt ki: karbantartóként kopogtatott be egy-egy épület lakásaiba, ahonnan fémlétrákat kért kölcsön, majd a közeli piacon értékesítette azokat, amíg el nem kapták. Ezzel végigjárta a szamárlétrát... * A tajvani parlament döntése értelmében minden olyan férj fizetni tartozik a nejének, aki nem segít asszonyának a háztartási munkában. Inkább penget, mint tereget... * Bepisilt egy drabális alkatú pénzbehajtó, amikor Izsákon a meghatározott összeggel várt vállalkozó helyett a rendőrség speciális akciócsoportjának tagjaival találta szemben magát. Vízhajtó kommandó... ■k Nyílt éjszakára készülnek a berlini prostituáltak, hogy más szakmák nyílt napjaihoz hasonlóan - a jó ízlés határain belül maradva - bemutassák tevékenységüket az érdeklődőknek. Ha csak dugáfsjba nem dől a tervük... ______________________________________________________________________[SZILVÁS!
