Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-06 / 130. szám
I 2002. Június 6., csütörtök HÖR I Z O N T 9. OLDAL Egri kifestőkönyv Gyermekeknek szóló kiadvány a városról A napokban jelent meg az Egri kifestőkönyv. Nem árul zsákbamacskát, világosan közli, hogy idegenforgalmi célzatú gyermekkönyvvel állunk szemben, a kisebb korosztálynak a városról szóló gyermekkiadvánnyal. A kötet összeállítója Chászámé Simon Alice, a Nemzeti Tankönyvkiadó nyugdíjas főszerkesztő-helyettese, akinek nevét számos alsó tagozatos tankönyv szerkesztőjeként és gyermekkönyvek szerzőjeként ismerjük, aki mintegy két éve költözött városunkba.- Honnan az ötlet? - kérdeztük.- Feltűnt, hogy az ide látogató gyermekek giccses, értéktelen mütyüröket vásárolnak és visznek haza emlékbe. Sokszor már csak azért is, mert ezzel van tele az utcai árusok asztala. Szerettem volna valami kulturáltabb ajándéktárgy felé terelni őket, valami olyat adni, ami speciálisan egri, ami közöl valamit a város látnivalóiról, és amivel szórakozni is tudnak, hiszen a színezgetés, festegetés a korosztály kedvelt tevékenysége. Biztosan ki lehetett volna mást is találni, de én könyves ember vagyok, nekem ez jutott eszembe. Nagyon megszerettem ezt a várost, ezért úgy éreztem, tennem is kell valamit érte. Mielőtt hozzáfogtam volna a kötet összeállításához, beszéltem néhány egri, idegenforgalommal foglalkozó szakemberrel, mindnyájan jónak találták az ötletet, így hát nekifogtam. Az egri B.V.B. Kiadó és Nyomda jó partnernak bizonyult a megvalósításában. Ha megnézzük a kifestőkönyvet, a fedélen a színes fotók a legismertebb egri részleteket mutatják, egy kicsit el is kalauzolják a kirándulókat a főbb látnivalókhoz, s később majd emlékeztetik a látottakra őket. Belül kiszínezni való grafikák sorakoznak, elöl az egri címer, majd oldalanként egy- egy jellemző egri kép és alatta néhány soros ismertető szöveg. Nem fekszi meg a nyaraló gyermekek gyomrát az erőltetett ismeretközlés, mennyiségben és mélységében épp annyi, amennyi szükséges. A grafika kerüli a mostanában eluralkodott negédes stílust, Koltai Beáta, az egri származású és itt tanult rajztanár keze munkáját dicséri. A hiánypótló kiadványnak nemcsak az idelátogatók, az Egerben üdülő családok, a várossal ismerkedő kirándulók, hanem az itt élő gyermekek is örülhetnek. Az egri gyerekek örömmel fognak ráismerni a város egy-egy részletére, a strandra, az érsekkerti szökő- kútra, a várra, a minaretre vagy éppen a kisvonatra, s nekik még csak a fedélen közölt fényképeket sem kell mintaként használniuk a rajzok kiszínezéséhez. A kifestőkönyv Eger főbb idegenforgalmi helyein, a Széchenyi és a Bajcsy-Zsilinszky utcai könyvesboltban is kapható. ■ LGT: A fiúk a kocsmába mentek Öt év után újra lemezt készített az LGT. Ez már önmagában is örömhír: az 1997-ben nagy meglepetésként megjelent 424 — Mozdonyopera lemez után nem tudhattuk, szá- míthatunk-e valaha folytatásra. Nem a kiadói elvárások, szerződéses kötelezettségek vagy netán az LGT-nimbusz fenntartásának igénye motiválták az új album megszületését, hanem a művészi belső kényszer — és ez hallatszik is az anyagon. Pedig éppenséggel jubileumi kiadványnak is tekinthetjük ezt a lemezt: a Lokomotív GT éppen 25 éve működik a Presser Gábor, Somló Tamás, Karácsony János, Solti János felállásban - bár ez eszükbe sem jutott a „fiúknak”, mikor hozzáfogtak a felvételekhez. Ugyan az elmúlt években mindahányan aktívak voltak szólóelőadóként, vagy más zenekarok tagjaiként, de ahogy ők négyen LGT-ként együtt zenélnek, az valami egészen különleges élmény - nekik is és nekünk is, állítják a szakemberek. Februárban kezdődtek a felvételek Presser házi stúdiójában. Az előkészítő munkálatok, a dalok vázának kidolgozása mellett itt már végleges anyagok is készültek, így címéhez, koncepciójához híven félig-meddig „szobalemez” lett A fiúk a kocsmába mentek. A házi kidolgozottság mellett végig átsüt a felvételeken az oldott együttmuzsi- kálás öröme. 11 dal került fel a több mint 50 perces lemezre. Egészen különös hangulata van ennek az új albumnak, más, mint bármelyik eddigi LGT-lemez, de ez mindig is jellemző volt rájuk: nem klisékkel dolgoznak, mindig mást csinálnak, és nagyon jót. Ha valaki végignéz a lokomotív GT életművén, alig találni-két hasonló lemezt: mintha mindegyiken más-más zenekar játszana. ■ „Szerettem volna valami kulturáltabb ajándéktárgy felé terelni őket, valami olyat adni, ami speciálisan egri, ami közöl valamit a város látnivalóiról, és amivel szórakozni is tudnak, hiszen a színezgetés, festegetés a korosztály kedvelt tevékenysége. Biztosan ki lehetett volna mást is találni, de én könyves ember vagyok, nekem ez jutott eszembe. Nagyon megszerettem ezt a várost, ezért úgy éreztem, tennem is kell valamit érte...” Az emberi kapcsolatok A mobiltelefon nélkülözhetetlen eszközzé vált Az információs társadalom alakításában az ágazat szereplőinek jelentős szerepet kell vállalniuk, és ebben a Westel úttörő kezdeményezése pozitív üzenet” - mondta Kovács Kálmán hírközlési és informatikai miniszter jelölt a Magyar Tudományos Akadémia épületében tartott sajtótájékoztatón. Kovács Kálmán beszédében üdvözölte a Westel Mobil Távközlési Rt. és a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézete társadalomtudományi kutatásának eredményeit ismertető konferencia résztvevőit. A tájékoztatón jelen volt Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Sugár András, a Westel Mobil Rt. vezérigazgatója és Nyíri Kristóf professzor, a kutatási program vezetője. „Hiszünk abban, hogy a tudás, ami az informatikai és mobil eszközök segítségével megszerezhető, az mindenkié” - hangsúlyozta Sugár András, a Westel vezér- igazgatója, kiemelve: „a kutatási program a kezdetek óta nyilvános, annak minden eredményét bárki megismerheti és hasznosíthatja A mobil kommunikáció egyértelműen jelentős hatással van életünkre, és ennek a hatásnak a vizsgálatára leginkább azok a tudósok hivatottak, akiket mi segítségül hívtunk. A Westel tevékenységét évek óta áthatja a gondolat, hogy a mobiltelefon segítségével új ablakot nyisson a világra. Filozófiánkat röviden úgy fogalmaztuk meg: többet hallani, többet látni és többet tudni. ” A mobiltelefon az emberi kapcsolatok nélkülözhetetlen eszközévé vált, így foglalhatók össze a Westel Mobil Távközlési Rt. és a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének 2001 januárja óta zajló interdiszciplináris társadalomtudományi kutatásának eddigi eredményei. A kutatási program újabb állomásaként 2002. május 24-25-én az MTA Roosevelt téri székházában nemzetközi konferencián vezető magyar tudósok, vüághírű amerikai, brit, svéd, német és osztrák kutatók ismertették a kutatási program legújabb eredményeit. Hazánkban jelenleg 5,5 millióan használnak mobiltelefont, és az előfizetők száma dinamikusan növekszik, miközben a hangátvitel mellett egyre jelentősebb szerephez jut az adatátvitel, valamint a közeljövőben a mobil mulümédia. A mobiltelefon napjainkban nem egyszerűen eszköz, használata az elmúlt évek során a mindennapokban és a kapcsolatrendszerekben egyaránt komoly változásokat eredményezett. Hatását kitűnően jellemzi a konferencián elhangzó előadások sokszínűsége, hiszen a mobil távközléshez kapcsolódóan kommunikációelméleti, számítás- tudományi, megismeréstudományi, pszichológiai, orvostudományi, nyelvtudományi, szociológiai, politikaelméleti és filozófiai kérdésekről egyaránt szó esik. A rendezvény jelzi, hogy a mobü- kommunikáció társadalmi-emberi feltételrendszerére és kihatásaira vonatkozó magyarországi kutatások a nemzetközi élvonalhoz tartoznak. A Westel és az MTA Filozófiai Kutatóintézetének közös kommunikációs kutatása keretében tavaly két nagyszabású konferencia, valamint két tanulmánygyűjtemény tárta az érdeklődők elé a mobiltelefon közösségre gyakorolt hatásainak különböző vonatkozásait. Mobil közösség, mobil megismerés címmel magyar, angol és német nyelven ez év őszén kerül a boltokba a kutatás legújabb tanulmányait ismertető harmadik kötet, és a 2002-es konferencianaptárat november 29-én az „M-leam- ing - mobil művelődés” című szű- kebb körű rendezvény zárja. A most sorra kerülő konferencia többek között az idő mobil kommunikáció általi felgyorsulására, a lelki egészség megőrzésének mobil- telefónia nyújtotta lehetőségeire, a mobil érintkezés anyanyelvre gyakorolt hatására ad választ. A másfél éve folyó kutatómunka eredményeként egyértelművé vált, hogy a mobiltelefon rohamos és tömeges elterjedése nemcsak a személyes biztonság, a kényelem vágyával, a társadalmi, üzleti, szakmai érvényesülés iránti törekvéssel magyarázható, hanem mélyebb emberi-közösségi indítékokkal is. A hangot, szöveget és egyre inkább képeket továbbítani képes mobilkészülékek a szoros és folyamatos kapcsolattartás természetes emberi igényének szolgálatában állnak. A harmonikusabb kommunikációs környezet megteremtésének perspektívájából tekintve különösen erős társadalomtudományi érdeklődést vált ki a multimédiás üzenetküldés, melynek bevezetésében a Westel úttörő szerepet vállalt. Elmondható, hogy Magyarországon a mobil műszaki és üzleti innováció, valamint a mobil közösség társadalomtudományi kutatása egymást ösztönözve fejlődne. ■ „Észrevették a munkámat” Nívódíjjal ismerte el az Országos Táncpedagógusok Szövetsége Gyuricza Liliann balettmesteri munkáját a napokban Budapesten, a Táncművészeti Fesztiválon. Eger Épp tegnap találkoztam egy tanítványoddal, aki boldogan újságolta, hogy felvették Győrbe, a balettintézetbe - mesélem Gyuricza liliomok - Azt mondta a kislány, hogy fél év alatt felkészítetted. Nem kiabálva, nem szigorúan, hanem szeretettel. Ennél nagyobb dicséretet aligha kaphat egy tanár. Talán csak a Nívódíjad űberelheti ezt.-Örülöka díjnak, de megmondom őszintén: nem lepett meg, és nem ájultam el tőle. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem esett jól, amiért rám gondoltak. Ha azt mondom, hogy már előbb is adhatták •volna, önhittnek képzelhetsz. Pedig erről szó sincs. Hanem inkább arról, hogy már 1998-tól folyamatosan arany minősítéssel jövünk haza a csoportjaimmal és a szólótáncosaimmal a fesztiválokról. Úgy látszik, ennyi idő kellett ahhoz, hogy az én munkámat is észrevegyék. Egyébként egy művésznek, egy tanárnak aikkor is tudnia kell, hogy mennyit ér, ha a szakmabeliek nem jutalmazzák díjjal. Éreznie kell, hogy jó-e az, amit csinál.- Azért mégiscsak nagy dolog, ha valaki egy olyan oklevelet vehet át, amelyen az olvasható: „Táncpedagógusi Nívódíj a magas színvonalú szakmai munkáért”. Létezik ennél magasabb kitüntetés a területeteken ?- Nem, csak ez van, amit minden évben három kategóriában adnak ki. A balettmestereknek, a mo- demtánc-oktatóknak, valamint létezik életműdíj is.-Tíz éve tanítasz Egerben, a Táncstúdió 13-mal kezdted, aztán felfejlesztetted alapfokú művészeti iskolává. Ez mennyiben több, mint az előző?- Mint iskola, a törvény előírásainak megfelelően, tanterv szerint, 12 évfolyamos felmenő rendszerben folyik az oktatás. Az év végi értékelést bizonyítványban rögzítjük. Vannak kötelező és választható tantárgyak. Itt már elindíthattuk a színjátszásoktatást, és szeptembertől néptánc szak is lesz. Szeretném a tánc valamennyi műfaját behozni az intézménybe. Amire különösen büszke vagyok, hogy hozzánk fiúk is járnak. Őket nagyon nehéz megfogni. Tudtommal mind a két fiad, s persze a lányod is gyönyörűen táncol. Te erőlteted ezt, vagy saját elhatározásukból léptek a nyomdokaidba?- A tánc nem lehet kényszer. Ez nagyon gyorsan kiderül a tanítványaimnál is. Ehhez tehetség kell és elhivatottság. Csak így nem jelent terhet az a rengeteg munka sem, ami a tanulással együtt jár. S akiben fantáziát látok, azt meg is terhelem rendesen, hogy kibontakozhasson. De ha hiányzik a tehetség, a vizes kötél se használna. A mi iskolánk, az Ifjú Tehetségek Műhelye egyébként nem arról szól, hogy mindenkiből profi táncos, éhbérért dolgozó művész legyen. Mi elsősorban a tánc és a játék örömét ismertetjük meg velük. Nem válogatunk a gyerekekből, a tanulás során derül ki: ki mivé válik.- Mikor láthatjuk legközelebb a tanítványaidat a színpadon?- Az évzáró vizsgára készülünk, amit június 23- án a Gárdonyi Géza Színházban szeretnénk tartani. Többek között egy musical-keresztmetszetet is csinálunk, és érdekes vendégeink is érkeznek. _____________________________________________(HÉQYEMYl Gyuricza Liliann: „Nem válogatunk a gyerekekből...” fotó! gál gábor 3200 Gyöngyös, Kenyérgyár út 9. 3000 Eger, Kistályai utca 18. ALFÁBA MINDIG ÉRDEMES LEMENNI
