Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-22 / 144. szám

2002. Június 22., szombat 11. OLDAL RLAP MAGAZIN Őrségváltás és ostromjáték a várban Az egri vár védőinek a törökök fölött aratott győzelmének 450. évfordulóján minden eddiginél nagyobb munkálatok kezdőd­tek a várban. Mindezekhez olyan szakmai és közönségprogra­mok is társulnak, amelyek minden bizonnyal ismételten meg­hozzák a vár diadalát — ezúttal nem a törökök közt, hanem a látogatók körében. Idén is színpompás bemutatókban gyönyörködhet a közönség fotó: perl marton Eger „Az Év Múzeuma 2001” elisme­réssel jutalmazott Dobó István Vármúzeum szakmai vezetése sajtótájékoztatón ismertette a vár­ható nagyszabású nyári progra­mokat, illetve azokat a több évre tervezett szakmai munkákat, amelyeket jelentős pályázati ösz- szegek elnyerésével sikerül meg­valósítani. Már tavasszal a vártnál na­gyobb figyelem kísérte a vármú­zeum és a Heves Megyei Pedagó­giai Intézet által meghirdetett ál­talános iskolásoknak kiírt vetélke­dőt, hiszen 200 csapat nevezett az ország területéről, amelynek csu­pán a fele Heves megyei, a többi­ek az ország más részeiből pá­lyáztak. A zsűri a legjobb 12 csa­patot juttatta a döntőbe. A diákok végső győzelemért folytatott szel­lemi vetélkedőjét szeptemberben rendezik, s jelenleg tárgyalásokat folytat a vármúzeum vezetése a Magyar Televízióval arról, hogy az ország nyilvánossága is követhes­se a szellemi megmérettetést. Az egri vár ostroma 1552. szeptember 11-én kezdődött. E napon „Az egri vár kultusza" címmel kiállítás nyílik, ahol azt az ostrom utáni hetektől napjain­kig tartó folyamatot kísérik végig tárgyi emlékek segítségével, melynek során kialakult a vár kultusza. Kevesen tudják, hogy a várkultusz kialakításának egyik úttörője Tinódi Sebestyén, aki szinte napokkal az ostrom befe­jezése után megjelent a falak alatt, összegyűjteni a hősök em­lékezését. Ehhez kapcsolódóan októberben tudományos konfe­renciát is szerveznek, szintén e témakörben. A győzelem napja, azaz október 17-e - amelyet nyílt nappá nyilvánítottak — egyben kegyeleti nap is: délelőtt ostrom­játékot mutatnak be, délután pe­dig katonazenekari kísérettel vo­nulnak fel az érdeklődők a Dobó térről a várba, ahol dr. Seregély István egri érsek szentmise kere­tében megáldja a dobóruszkai síremlék másolatát, amelyet ek­kortól az érdeklődők a Hősök ter­mében láthatnak majd. Várható­an erre az időpontra befejeződ­nek a várban folyó rekonstrukci­ós munkálatok is. Mindeközben készül az Egri vár és műkincsei című színes al­bum, amely rengeteg fotóval il­lusztrálja a várat, illetve legfonto­sabb műkincseit és történelmi emlékeit. Dr. Petercsák Tivadar múze­umigazgató kitért arra is, Hogy a bőséges helyi program mellett a múzeum gyűjteményei folya­matosan jelen vannak más or­szágokban is: június 4-től Loire- Atlantique megyében, Nantes- ban látható akvarellkiállítás, ma pedig a felső-ausztriai Linz­ben mutatkozik be a Heves me­gye népművészete című bemuta­tó, amely később Burgenland- ban lesz látható. Augusztusban pedig ismét megrendezik az ak- varell-biennálét, amelyet ezút­tal Eger legújabb kiállítóhelyén, a Rossztemplomban tekinthe­tünk meg. Végvári Vigasságok Veress Gábor igazgatóhelyet­tes részletesen kitért az idei Vég­vári Vigasságok programjaira, amely kilenc nap alatt 94 ese­ménnyel csalogatja a várba az érdeklődőket. A program immár harmadik éve kilencnapos. Az első két nap, azaz július 20-21. között rendezik meg a katonai hagyományőrző csopor­tok találkozóját és versenyét, amelyre nyolc hazai „alakulat” jelentkezett, így a közönség szinte a magyar történelem vala­mennyi jelentősebb katonai kor­szakának viseletét, harcmodo­rát, fegyvertárát megismerheti. Érdekesség lesz, hogy a találko­zón részt vesznek a mai kor ka­tonái is: bemutatóval kapcsoló­dik a programhoz a Bornemisz- sza Gergely Felderítő Zászlóalj. Az alapvetően harcművészetek­re épülő kétnapos programot vá­sári komédiák színesítik, így például a viadalok közben lesz látható A szatócs batyuja vagy a Márta asszony című darab. Júli­us 25-én, csütörtökön immár a hagyományos Végvári Vigassá­gok programja kezdődik, ahol az ismert zászlóforgatók, tánc- együttesek műsora mellett föllép két erdélyi zenekar is. A péntek ismét a hastáncfesztiválé, amely egyben a keleti kultúrák napja is. A népszerű hastáncprodukci- ók mellett dervis-vicceket és viseletbemutatót láthat a közön­ség. A várbeli események az utolsó két napon a megszokott színes forgatagban folytatód­nak, ám annyi változás mégis lesz, hogy a török éttermek mel­lé két magyar, középkori ízeket kínáló is kitelepül. Mint elhang­zott, a programok idején a kö­zönség emelt jegyárral léphet a vár területére, amely még min­dig alacsonyabb lesz, mint az országos átlag. A Végvári Vigasságok igazi látványossága az ostromjáték, amelyet az első négy nap láthat­nak az érdeklődők. Berecz Má­tyás történész-muzeológus, az Egri Vitézlő Oskola vezetője színpompás „harcról ” számolt be. A vitézlő oskola képzett kardforgatói mellett a csapatot a Gárdonyi Géza Színház színé­szei is kiegészítik. A harminc- perces bemutatót - amelynek rendezője Várhelyi Dénes — pi­rotechnikai látványelemekkel gazdagítják. Azok, akik lema­radnak e látványosságról, októ­ber 17-én újra megtekinthetik az ostromot, amelyhez - súgták meg — a tüzes kerék például már megérkezett. Milliós támogatás A Dobó István Vármúzeum idei pályázatai nem várt eredménye­ket hoztak — számolt be a közel­jövő fejleményeiről dr. Petercsák Tivadar. - Az Oktatási Minisztéri­um által kiírt Nemzeti Kutatásfej­lesztési Pályázaton Heves megye népművészeti örökségének feltér­képezéséhez 30 millió forintot nyertek. Ebből az összegből, illet­ve a megyei önkormányzattól há­rom év alatt érkező 1,5 millió fo­rintból készül el az a program, amely Tradíció és továbbélés cím­mel a megye népművészeti érté­keit térképezi fel, s egyben hasz­nos forrásmunka lehet a ma élő és alkotó népművészeknek is. A kö­tet 2004 októberében jelenik meg. A múzeumok látogatóbarát környezetének kialakítására - hangzott el immár Veress Gábortól — 50 millió forintot nyertek. Ezt megyei és városi támogatással 15 millió forinttal egészítik ki. Az eredmény pedig eddig nem ta­pasztalt látványosságok megvaló­sulása lesz. Európa műemlékközpontjai­hoz hasonlóan, az országban első­ként láthatnak majd a várba láto­gatók őrségváltást. A korhű ru­hákba öltözött őrök három he­lyen, a Hősök terme előtt, a Kaza­mata lejáratánál és a Varkocs-ka- puban óránként váltják egymást. Pihenőhelyük egy szintén korabe­li sátorban lesz, amelyet fakupák­kal és kockajátékokkal színesíte­nek. Jövőre már a teljes nyári sze­zonban látható lesz a ceremónia, az idén pedig várhatóan augusz­tusban állnak posztjukra az első őrök. Ebből az összegből jelentős ágyúfejlesztéseket is terveznek: a meglevő 13 ágyú talpszerkezetet kap, s öt új is érkezik. Az idegen- vezetést elektronikus táblákkal segítik, a Kazamatában ténykedő idegenvezetők hangját kierősítik. Ez utóbbiak úgyszintén korhű ru­hákban vezetik a látogatókat. Élet költözik a Kazamata termeibe is, megelevenednek a vitézek min­dennapi tevékenységei, s rekonst­ruálják az alagútrobbantást is. A kicsikre gondolva szabadté­ri gyermekjátékokat helyeznek ki, elkészül a diákfoglalkoztató terem, a Dobó-bástya felső szint­jére megtervezett konferenciate­rem, s ülőpadokkal, színpaddal gyarapodnak a látható berende­zések. Mindezek teljes pompá­jukban már a következő eszten­dő turistaszezonjában láthatók lesznek. SZUROMI RITA Ízelítőt kaphatunk a keleti kultúra értékeiből is Akciós kefe Legyünk bármily fineszesek, a sor kivá­lasztásakor csak melléfoghatunk. Mert miután felpakoltuk a gumiszalagra a be­vásárlókocsink tartalmát, amikor már azt hihetjük, karnyújtásnyira a cél, az előt­tünk álló házaspárról kiderül: megkíván­tak egy akciós WC-kefét. Csakhogy, a pénztáros kisasszony hiá­ba huzigálja a számítógép érzékelője előtt a kódjelzést, a masina nem regiszt­rálja a tételt. A kisasszony egyik lábáról a másikra áll, lesír róla, hogy tanácstalan. Aztán gondol egy merészet, szemeit hu­nyorítva leolvassa az apró kódszámokat a WC-keféről, s azokat billentyűzi be a klaviatúrán. Hiába. A monitor kijelzi: ilyen árucikk nincs is. A kisasszony meg- vakargatja a fejét. Átkiált a szomszédos pénztárba: - Te, ilyenkor mit szoktál csi­nálni? A kolléganő rándít egyet a vállán, bigy- gyeszti a száját, megvan neki is a maga baja. A vásárló megpróbál segíteni: - írja be a gépbe, hogy WC-kefe. Akciós! Az árat is mondja, de a kisasszony csak csóválgatja a fejét. A sorban állók köszörülgetik a torku­kat. A házaspár egyre kínosabban érzi ma­gát: „Még ha egy teáskanna lenne, de pont egy WC-kefe!”- Telefonálj! - dobja a mentőövet a kolléganő. A kisasszony kap az ötleten. Hívja az illetékest, vázolja a tényállást, aztán visz- szaakasztja a kagylót. És vár.- Na?! - kérdi bizakodva a vásárló. - Annyiba kerül, amennyit mondtunk?- Ők se tudják - hervad le a mosoly a kisasszony arcáról. A sorukra várók feszengnek. Az utol­sók átszáguldanak egy ígéretesebbnek tűnő pénztárhoz, a többiek állnak, néz­nek maguk elé. Ki feldúltan, ki pukka- dozva a röhögéstől. Valaki előreszól: - Talán össze kéne hívni az igazgatótanácsot, hogy mibe ke­rül az a WC-kefe! A kisasszonynak az arcizma se rándul. Aztán hosszas tépelődés után tesz még egy kísérletet. Újra telefonál. És csoda történik.- Én is ennyit mondtam... - mentege­tőzik a vásárló. A kisasszony széttárja a karjait: a rend az rend. Összesíti a számlát, a házaspár fizet, és mehet. Mennek is, amilyen gyorsan csak le­het. Ember még nem szenvedett ennyit egy akciós WC-keféért. Virágok Ezen több a friss hajtás, emennek vi­szont erősebb a törzse. De ez a harmadik is szép. Vagy talán mégis inkább az elsőt? Az asszony leveszi és visszateszi a cserepeket. Aztán megakad a szeme egy addig rejtett példányon. Óvatosan félrelö- kögeti a körötte lévőket, s kiemeli. Nem. Még sem ez az igazi. Talán inkább csak­ugyan az elsőt kéne megvenni. Lerakja mind a négyet a földre. Felül­ről is megszemléli, melyik, hogyan fest. Melléjük guggol, feláll. Visszatesz há­rom növényt a helyére, s a negyediket, az igazit, berakja a kosárba. Lép kettőt, majd lecövekel. Visszatolat. Ismét le­emeli a polcról a legelsőt. Kiveszi a ko­sárból a már kiválasztottat, és újra gusz- tálgatni kezdi mindkettőt. Igen. Mégis­csak az első lesz a legjobb. Az asszony megkönnyebbül. Arcára kiül a frissen szerzett zsákmány felett érzett öröme. Ekkor érkezik mellé öncélú vadász­portyájáról a férj. Megrökönyödötten észleli, mi zöldell a kosárban.- Nincs még elég virágod? - kérdi né­mi éllel.- Ez olyan gyönyörű - mentegetőzik az asszony. Kiemeli kosarából a kiválasztottat, alig észrevehetően simít egyet rajta, és visz- szarakja a polcra, a többi közé, és elindul a virág nélkül a kijárat felé. Egy hal kiugrik Kiugrott egy hal! - rikkant a kisfiú, hangjában csodálattal: lám, mire képes egy állat, megelégelvén fogságát a be­vásárlóközpont zsúfolt akváriumában. Amint a hal a kövezetre csapódik, előbb farkával verdes kettőt, aztán fejét is meg­emeli. U alakba feszíti magát, majd boltoza­tot formáz testéből. Nem ficánkolás ez már, sokkal inkább kétségbeesett vergődés. Ful- doklás a természetellenes közegben. A kisfiú a pillanat töredéke alatt átérzi a hal kiszolgáltatott helyzetét.- Apu, tedd vissza! - jajdul fel. Az ember lép, hogy segítsen, de rászól a felesége: - Hagyd ott! A férj megtorpan. A gyerek érzi, erősebbnek kell lennie, kérlelve mondja: - Apukám, tedd vissza a helyére! A férfi elbizonytalanodik. Kinek fo­gadjon most szót? A fiának, vagy az asz- szonynak? A hal már vagy fél méternyire kínlódik a medencétől. A vásárlók részvétlenül mennek el mellette. A férfi elindul felé. A gyerek buzdítja: - Tedd be gyorsan az akváriumba! A nő ráförmed: - Te vagy a gazdája!? Az apa visszafordul. Igaz is, mi köze hozzá. Egyik kezével a bevásárlókocsit tolja, a másikkal a kisfiát húzza, men­nek a pénztárhoz. A gyerek a válla fö­lött pislog vissza a vergődő állatra. Szemében szánalom és tehetetlenég. Még nem tudja, hogy milyen hasznos leckét kapott szüleitől. Hogyan legyen közömbös mások szenvedése iránt. NÉGYESSY ZITA Hétköznapi történetek

Next

/
Thumbnails
Contents