Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-15 / 138. szám

Filozófiai labdajátékok és Marx Az Eszterházy Károly Főiskola Filozófia Tanszéke Filozófiai diskurzusok címmel nemzetközi tudományos konferenciát rendezett a közelmúltban. A Líceum dísztermében Heller Ágnes akadémikus előadásával vette kezdetét a tanácskozás. Az ismert filozófus Idő (egy modern mánia analízise) című értekezésével nyitotta meg a konferencia plenáris ülését. A délutáni szekcióülések zárásakor interjút kértünk Heller Ágnestől.- Az elmúlt év nyarán Ön a Farkasházy Tivadar szervezte szárszói összejövetel idején kül­földön tartózkodott. Ugyanakkor levelet írt a résztvevőkhöz, ame­lyet teljes terjedelmében felolvas­tak. Később is többször megnyilat­kozott a nyilvánosság előtt politi- kai kérdésekben.- Abban a bizonyos levélben azt mondtam el, hogy a veszteség har­sonáit fújni nem helyes. Arról szólt az üzenet, hogy ne lógassák az or­rukat. Szeretném azonban leszö­gezni, hogy nem vagyok politikai szereplő. Vannak azonban pillana­tok, amikor színt kell vallani. Nem filozófusként beszéltem természe­tesen, hanem mint magyar állam­polgár. Igyekeztem nem abban a minőségemben megnyilvánulni, mint filozófus. Politikáról beszélni beavatkozást, intervenciót jelent. Ha szólok, azért szólok, mert meg vagyok róla győződve, hogy amiről beszélek, az igaz, vagy legalábbis igaznak tűnik. A politikában a kon­textus folyamatosan változik. Min­den politikai intervenció időben (konkrét időben) történik. A filozó­fia általánosabb szinten mozog. Nem örök érvényű igazságokról ugyan, de olyan dolgokról beszél, amelyek hosszabb ideig szólnak. A politika más: javaslat a problémák megoldására. A filozófia ezzel szemben inkább kérdéseket fogal­maz meg, hozzászólásokat a prob­lémákhoz. Ahogy beszélünk róla, úgy fogalmazzuk meg azt, amiről beszélünk. Amikor politikailag ak­tív voltam, nem mint filozófus vol­tam az, hanem állampolgárként. Beavatkoztam olyan kérdésekbe, amelyekről azt gondoltam, hogy be kell. Lehetséges, hogy ismertségem a szavamnak nagyobb súlyt adott. De az én véleményem is egy a sok közül, így vitatható. A mostani helyzetben nem hiszem, hogy újra bele fogok avatkozni a politikai dis­kurzusba. Kivéve persze, ha megint olyan helyzet állna elő, ami miatt úgy gondolom, hogy meg kell szólalnom. Miután nem vagyok po­litológus, nem is feladatom, hogy a politikát napról napra figyelemmel kísérjem, hogy reagáljak. A polito­lógia is egy szakma, amihez nem is értek. Ebből következően, amikor megnyilatkozom, nem mint szak­mához szólok hozzá, hanem a vé­leményemet mondom el.- Milyennek ítéli meg a filozó­fia helyzetét Magyarországon? Különös tekintettel arra, hogy négy évtizedig „eltérített” helyzet­ben volt?- Nem nagyon különbözik más országokétól, sőt több kis európai országgal összevetve egészen jól áll. Szakmailag megbízható, jó filo­zófusaink vannak. Közülük né­hánynak jó a nemzetközi, szakma reputációja. Nem jelenik meg olyan filozófiai mű a világban, amit ide­haza ne olvasnának, ne beszélné­nek meg. Magyarország hagyomá­nyai persze némiképp eltérnek más országokétól. Itt az irodalomnak, az esztétikának nagyobb a jelentő­sége, többen olvassák az ebben az ágban megjelenő könyveket. Van­nak filozófiai folyóiratok is, de eze­ken túl majdnem minden jelentős folyóirat közöl filozófiai írásokat. Amiben problémát látok, az az utánpótlás. Az iskolákban a filozó­fiai érdeklődés felkeltése gyermek­cipőben jár. Összességében a filo­zófia színvonala se nem jobb, se nem rosszabb, mint más országok­ban. Nem érezni már, hogy koráb­ban szűk horizonton belül lehetett a filozófiát gyakorolni. De még az „eltérített” időkben is a filozófiatör­ténetben, a logika területén volt bi­zonyos mozgástér. Büszkék lehe­tünk a könyvkiadásunkra is, ami kitűnő. (Hollandiában például sok­kal kevesebb könyvet fordítanak hollandra, mint nálunk magyarra. Lehet persze, hogy közrejátszik eb­ben az is, hogy ott az angolt többen értik és beszélik.) Filozófiai könyv­kiadásunkat fémjelzik a különféle sorozatok (például a Bagoly-soro­zat). Legalább 50-60 könyvet min­den elindított sorozat kiadott. A színvonalat emeli a sok konferen­cia is, amelyeket vidéki városokban is rendeznek. Loboczky János Eger­ben hihetetlen sokat tett, hogy itt egy filozófiai élet, kultúra kialakul­jon. Nyugodtan kijelenthetem: ezen a téren sokat köszönhet neki a vá­ros. Mára már Budapest mellett számos vidéki város is központ­ként működik. Ezen a téren is rá kell azonban mutatnom egy prob­lémára, arra tudniillik, hogy kevés az eredetiség, több az utánérzés. Kevesebb az újítás a XX. századi európai filozófia után.- Az ENSZ etikai bizottságá­nak tagjaként miként vélekedik a közelmúltban bevezetett etikaok­tatásról?- A nemzetközi szervezet etikai bizottságának feladata annak meg­határozása, hogy milyen témák­ban kell etikai kérdéseket is felten­ni. Az egész világot érintő problé­makörökről van szó. Az etikai ok­tatás ugyanakkor egy ország bel- ügye. Maga a tantárgy szükséges, de nem morálfilozófiaként kellene bevezetni. Ami a módszert illeti, úgy gondolom, hogy a tanulókat olvastatni kellene, illetve a polgári és állampolgári viselkedéseket kel­lene megvitatni és állampolgári is­mereteket oktatni. Ennek kereté­ben például a vitát is megtanulni, szem előtt tartva egy nagyon prak­tikus elvet: azt, hogy meg kell ta­nulni érvelni az ellenfél álláspont­járól is. A cél nem lehet más, mint hogy tájékozott legyen a polgár. Magán az etikán belül meg kell vi­tatni konkrét etikai kérdéseket. Ol­vastatni erkölcs-szövegeket és megbeszélni, mi van ezekben a szövegekben. Minden prédikáció nélkül. Az erkölcsi fogalmakat meg kell tudni beszélni.- Shakespeare-t a ma hallott előadásában, de két éve megjelent könyvében is „történetfilozófus­nak” mondta. A nem hozzáértők könnyen furcsának találhatják ezt a besorolást.- Könyvemnek a címe természe­tesen ironikus. Azt akartam ezzel iá jelezni, hogy Shakespeare hősein keresztül sokkal többet mutat be a világból, mint amit a kor történetfi­lozófusai. Az angol klasszikusnak legalább öt tragikus hőse elmélke­dik az időről, a történelmi igazsá­gokról. Ezek a drámák egyébként egy korszakváltás drámái.- Ugyancsak a közelmúltban jelent meg könyve a szépről is. A modem kor viszonyai közepette létezik-e még a szépség, mint esz­tétikai kategória?- A szép nem pusztán esztétikai kérdés. Az is. Arról szól, mi a szép, illetve, hogy milyen fordulatok kö­vetkeztek be a szépség fejlődésében. Érdekes megfigyelni, hogy milyen furcsa változásokon ment keresztül a szép. Az antikvitásban a szépség a mennyekben lakozott. A földi szép részesedett a mennyei szépségből. (Utalok itt a platóm ideák világára.) A dolgok ebből fakadóan objektíve voltak szépek, rajtunk kívül. A XVIII. században megfordul a hely­zet. Alaptézis lesz, hogy nincs szép­ség rajtunk kívül. Szép az, ami tet­szik. Itt vagyok én, ami nekem tet­szik, az szép. Száznyolcvan fokos te­hát a fordulat. Van egy korszak vi­szont, amelyben a szépséget a műal­kotással azonosítják. Csak a műal­kotáshoz lehet rendelni fogalmakat. Ez a megközelítés azonban proble­matikussá vált. Kiderült, hogy így bármilyen más fogalommal helyet­tesíthető a szép fogalma. Tökéletes, lenyűgöző stb. Adódik a kérdés: nem vesztette el ezzel az értelmét a szépség fogalma? Jelentkezik tehát a kiüresedés. Amikor a szépség fogal­mát már mindenre lehet használni. Ha a mai kort nézzük, akkor azt lát­juk, hogy a szépség fogalma valami magasabbként, mélyebbként hatá­rozódik meg. Kérdés csupán az, hogy van-e ilyen?- Ennek a tanácskozásnak Eger adott otthont. Ön milyennek találja ezt a kisvárost?- Szép és eleven város. (Lám, a szép fogalmát használom itt is.) Na­gyon sokszor jártam Egerben már korábban is. Úgy látom, hogy szépül és elevenedik. Lüktetése van. Min­dig itt jártam a Bükköt, Eger közelé­ben, Szilvásváradon és környékén.- Végezetül: elámlja a Hírlap olvasóinak a közeljövőre vonat­kozó szakmai terveit?- A komikum elméletén dolgo­zom, a 4. fejezeten. Az 1-2. a Kriti­kában már megjelent. Ebben a munkában vagyok éppen nyakig. Ősszel várható a megjelenése a Fi­lozófiai labdajátékok című filozófi­ai tanulmánykötetemnek. A Fehér Ferenccel együtt írt, Marxról szóló tanulmánykötet úgy húsz-harminc évvel ezelőtt született, de csak most, a könyvnap alkalmából je­lent meg először Magyarországon. Hiányt fog pótolni, mert Magyaror­szágon nem ismerik Marxot. A Ká­dár-érában Marxnak volt egy köte­lező olvasata, a rendszerváltás után pedig - tévesen - a rendszer kitalálójával azonosították. síké Sándor A'megváltás-goncLolat vége „{...} Azért kellett mindent átépíteni, mert a marxizmus nem adott választ. El kellett hagynom a marxi kereteket, minden izmust elvetettem, és hozzáfogtam személyes filozófiám fölépítéséhez. Ami annyit jelent, hogyan építem fel én, Heller Ágnes a XX. század második felében a magam történelmi és személyes tapasztalataival a saját világomat, hogy választ adjak a kérdésre: hogyan volt lehetséges Auschwitz és a Gulág. A maocizmust ott kellett hagyni, hogy más építőkockákat találjak. Engedni kellett az optimizmusból, a megváltás-gondolatból. Sőt: föl kellett adni az evilági megváltás gondolatát! Hogyan lehet az abszolút jelenben élni a megváltás gondolata nélkül? Ez a kérdés. így került sor A történelem elmélete megírására, de még A szükségletek feletti diktatúra, a szovjet rendszerek elemzése is ide tartozik. {...}” (Részlet Kőbányai János: A bicikliző majom című kötetéből) KOVÁCS JÁNOS Illemhelyzet Bárhogy is kerülgetném a forró kását, mégis kényes helyzetről van szó. Újabb támadás ér­te a büszke nemzeti öntudatot, a magyar glo- irét. Mint tudjuk, a magyar szorgalmas, tehetséges, jó eszű és kreatív nemzet. Igaz, hogy mindezt magunktól tudjuk, de ak­kor is szép. Az önképünkön esett újabb sebet metsző szike ezút­tal külföldi kézben forgott, de igazából mi is tisztában vagyunk a bajok természetével. Csak miként a megesett lányról a jobb családoknál, nem beszélünk róla, igyekszünk nem nagydobra verni a tényeket. Márpedig a tények - és a szükség - makacs dolgok. Történt, hogy a német autóklub, az ADAC által nemrégiben az út menti pihenőhelyek szolgáltatásával, minőségével és tisztasá­gával kapcsolatos vizsgálat - amelybe először vonták be a kelet- közép-európai országokat is - lesújtó eredményt hozott számunk­ra. Feketén-fehéren kiderültek az itthon köztudott tények. Baj van a hazai illemhelyzettel. A felmérésből kiderült, hogy a górcső alá vett területek nemcsak a fejlett nyugati országokhoz képest tük­röznek elkeserítő állapotot, hanem még a szomszédos államok legtöbbjéhez képest is felmutatják lemaradásunkat itt, Nyugat és Kelet közé szorulva (lásd még: Kompország). A vizsgálatban hazánk út menti pihenőhelyei szerepellek a leg­rosszabbul, a lista végén kullogva, már-már szinte a minősíthetet- lenség határán mozgó állapotokat tükrözve. A megállapítások szerint különösen a tisztaság hagyott kívánnivalót az említett nyilvános helyeken, s kiemelkedően az illemhelyek állapota volt siralmasnak mondható. És nem pusztán a finnyás nyugati felmé­rők szemszögéből, akik orrukat befogva, maguktól jó messze el­tartva gusztálták az épületes látványt. Legyinthetünk rá vagy pirulhatunk, pedig nem a szemlesütés a megoldás, ez ugyanis olyan, pártoktól és korhiányoktól, a kétpó­lusú megosztott közvéleménytől független probléma, ha tetszik, az egész társadalom, a polgári felelősség és öntudat lényege. Ez egy olyan probléma, amiben a nemzeti konszenzus végre egyön­tetű fogódzót találhat. Létezik egyébként egy igen egyszerű WC-teszt, úgy is mondhat­nám, országokra jellemző kép, akár az Eiffel-torony sziluettje, a londoni Big Ben vagy a velencei lagúnák: mutasd meg az illemhe­lyed, és megmondom, ki vagy. Ekképpen ugyanis nagy valószínű­séggel betájolható, hogy Európa mely részén, sőt annak mely or­szágában jár az ember. Kissé dagályosan: cseppben a tenger. Úgy aránylik ez, mint rész az egészhez, meghatározóan. Tehát lehet villogó neonos, frissen meszelt a homlokzat, ha odabenn a fojtó ammóniabűzben bokáig tocsogunk a húgyszagú lében, a penet- ráns, törött WC-csészék mellett, törülköző és szappan nélkül, el- zárhatatlan vízcsapokkal küzdve. Általában a működőképesség­nek és funkcionalitásnak fittyet hányó, az illemhely éteri ideájá­val harmóniára nem lépő területet látjuk el itthon a mellékhelyi­ség elnevezéssel. Másrészt pedig még a jól nevelt ember is késztetést érezhet ar­ra, hogy a padlóra köpjön, ha disznóólba kerül. Az utazó persze olykor tévedhet, meglepetések persze mindenhol akadnak, ne le­gyünk képmutatók, érett és decens demokráciákban is bukkanha­tunk gyomorforgató felfedezésre. De a fontos mindig a megbízha­tó többség, a statisztikai átlag, a társadalmi alap. Látható, hogy ön- és tágabb értékelésünk szempontjából mily fontosak ezek a tán mellékesnek tűnő részletkérdések. Hogy nem itt végződik, hanem sokkal inkább itt kezdődik az országimázs. Meg Európa, ha egyáltalán értékelhető ebből a szemszögből ez a fennkölt fogalom, kulturális-történelmi hagyomány és geopolitika meghatározás. Nem kell ehhez zenélő bidé, hangulatvilágítás, fo­tocella, valami rafinált miegymás, csak némi igényesség, tiszta­ság és odafigyelés. Apró, de igen érzékeny dolgok ezek, amelyek egyúttal kicsiny­ségükben is a legnagyobbak. Amelyek még egy ilyen kis, ám tehet­séges nemzetet is naggyá tesznek. Működő klozetra ugyanis még egy Kompországban is szükség van. Hír(telen)kék... A Magyar Demokrata Fórum volt általános elnöke - aki időközben Orbán Viktor kabinetfőnöke lett - lemondott az Országgyűlés foglal­koztatási bizottságának elnöki posztjáról, s bizottsági tagságáról. Hende: ende... * A helyi sajtóhírek szerint az olcsó kínai alapanyagnak köszönhe­tően a szeszfőzés az egyetlen jól működő iparág Mongóliában. Komisz idők járnak a kumiszra... * Szakmai találkozót és fesztivált tartottak Erdőbényén a hordóké­szítés legkiválóbb honi mesteremberei. Ha ezt a notórius szónokok tudják...! * Japán kutatók a napokban bejelentették, hogy olyan tolmácské­szüléket sikerült konstruálniuk, amely emberi szavakban adja vissza a kutyaugatást. Például: „Ha ugatok, nem harapok...” * Szűnni nem akaró fejfájása miatt fordult orvoshoz egy 33 éves gö­rög nő, akiről a vizsgálatok során kiderült, hogy egy pók észrevétle­nül befészkelte magát a fülébe. Minden nő behálózható... * A szabadtéri kampányok során váratlanul felbukkanó félmeztelen go-go-girlök népszerűsítik a kommunista pártot Csehországban. Csillagosok, komcicik... •_______________________________________________________ ____________________________(SZILVÁS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents