Heves Megyei Hírlap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-12 / 135. szám

4. oldal 2002. június 12., szerda Páratlan sikerek a kézilabdában Amint arról már korábbi írásainkban is hírt ad­tunk, iskolánk kézilabdacsapatai mind a női, mind a férfi bajnokság különböző osztályaiban remekül helytálltak a most befejeződött bajnokságban. Gyöngyösi Főiskola LAKATOS MARK SZOROSAN KOTODIK FŐISKOLÁNKHOZ Kitüntetik hallgatónkat Lakatos Márk számítógépen dolgozik az esti órákban is A z utolsó mérkőzéseken folytatták jó szereplésü­ket, amelynek eredmé­nyei hozzájárultak ahhoz, hogy női csapatunk az NB n. észak­keleti csoportjában az előkelő ötödik, míg férfi csapatunk az NB I/B keleti csoportjában há­rom ponttal lecsúszva a dobo­góról a negyedik helyezést érjék el. Férfi csapatunk amellett, hogy az utolsó öt mérkőzésén a bajnokságban veretlen maradt, 2002. május 13-14. között a Pé­csett megrendezett Magyar Egyetemi - Főiskolai Országos Bajnokság négyes döntőjében a m. helyezést érte el A csapat tagjai: Józsa Nor­bert, Polgár András, Kovács Ti­bor (kapusok), Toldi Miklós, Unyatinszki Tamás (levelezős Békési KC), Kovács Péter, Pristyák Dávid, Novák Tamás, Kocsis Csaba, Nigrinyi Tibor, Saxinger Balázs, Márton János, Szabó Norbert. A pécsi döntő legeredmé­nyesebb férfi játékosa Kovács Péter (GYFKK). Itt szeretnék említést tenni az utánpótlásról is, hiszen mindkét ifjúsági csa­patunk bajnokságában a dobo­gó harmadik fokára állhatott, ami a jövő szerepléseinek kul­csa lehet. Természetesen ezek az eredmények nem születhettek Gólyák a E lső hallásra azt gondolná a kedves Olvasó, hogy a főiskolai kar központi épületének impozáns kémé­nyén lakik egy gólyacsalád. Szó sincs erről, noha ezen építmény tetejéről igazán idillikus környe­zet tárulna madaraink elé, de a fűtéssel járó füstgázt valószínű­leg nem igazán kedvelnék. Történetesen arról kívánjuk tudósítani Önö­ket, hogy ezen a nyáron - július és augusztus hó­napban - a kar helyt ad a hoz­zánk felvételt nyert hallgatók első szárnypró­bálgatásának, nevezetesen a gólyatábornak. A hallgatók éle­tében e hagyo­mányosnak szá­mító rendezvény színes prog­ramokkal - ismerkedési est­tel, vetélkedővel, kirándulá­sokkal - zajlik, a mezőgaz­dász gólya-hallgatók ekkor kötelező jelleggel részt vesz­volna meg, ha nincsenek a csa­patok mellett az olykor kegyel­met nem igazán ismerő edzők: Berendi Antal, Mán Géza (fel­nőtt férfi), Köves Péter (ifjúsági fiú), Cseh Zoltán (felnőtt női és ifjúsági lány). Itt kell említést tenni dr. Faragó Tibor doktor úr lelkiismeretes munkájáról, va­lamint a mindig hadra fogható és kitartó rendező csapatról (Juhász Tibor, Kovács Hanka Ferenc, Hegedűs Imre, Túry Ta­más, Somodi Géza, Juhász Já­nos), továbbá Unghy Kőben vi­deósról, aki más helyszíneken is készített felvételeket, hogy ezzel is hozzájáruljon a csapat még sikeresebb szerepléséhez. És végül, de nem utolsósorban szurkolóinkról, akik több mér­kőzésen is zsúfolásig megtöl­tötték a Kócsag úti csarnokot, ezzel mintegy nyolcadik em­berként segítve csapatainkat a győzelmekhez. Ezúton is kö­szönjük a támogatást! A rövid nyári pihenő után várhatóan csapataink már júli­usban megkezdik a felkészülést a következő szezonra, amihez kívánunk hasonlóan sok sikert és kitartást, mint ebben a baj­noki évben. HAJRÁ, FŐISKOLA! Dr. Magda Róbert EGYETEMI ADJUNKTUS főiskolán nek az első egyhetes gyakor­latukon is. Itt ismerik meg a fiatal ma­dárkák a főiskola valamennyi szervezeti egységének - tanszé­kek, tanulmányi osztály, főigaz­gatói hivatal, étterem - hollétét. Az évfolyamfelelős tanárral is itt találkoznak először gólyáink, ezzel előkészítve, hogy egy­mást és az intézményt megis­merve, a tanévnyitó ünnepi ta­nácsülés fogadalomtételét kö­vetően a főiskolai kar polgárai­vá váljanak. Lakatos Márk Olvasóink több alkalom­mal találkoztak egyes cik­kek végén Lakatos Márk nevével. Különös alkalom­ból készült szerzőnkkel ez az interjú, az Egyetemi és a Kari Tanács is elismerés­ben részesíti idén hallga­tónkat. Szent István Egye­tem Babérkoszorú Hallga­tói Fokozat, Hallgatók a Főiskoláért Emléklap. Mindezek nagy kitünteté­sek egy hallgató életében. Milyen út vezetett idáig? E lőször is itt szeretném megköszönni az Egye­temi és a Kari Tanács határozatát! Hosszú és kemény út vezetett idáig, úgy érzem. 1979. április 28- án láttam meg a napvilágot. Szo­morú családi tragédia után előbb édesanyámat, majd édesapámat veszítettem el, így kerültem hét­évesen nővéremmel Ózdról Sza­bolcsba édesapám húgáékhoz. Véletlenül tévedtem mezőgazda- sági vonalra. Örökölve édesapám kézügyességét, művészeti szak- középiskolába jelentkeztem, aho­vá csupán a sikertelen matemati­ka írásbeli miatt nem vettek fel. Beiratkoztam a nyíregyházi Lippai János Mezőgazdasági Szakközépiskolába, és még egy darabig folytattam a művészeti felvételi előkészítőt, hogy majd ismét megpróbálom. Tagja vol­tam a biokertészeti szakkörnek, és egy alkalommal ellátogattunk Debrecenbe egy biokertészeti konferenciára. Míg a többiek elő­adásokat hallgattak, én a szom­szédos Valentin-napi virágkiállí­táson sétálgattam. Ott szerettem bele a dísznövényekbe! Elhagy­tam a felvételi előkészítőt, és ottragadtam a szakközépiskolá­ban kertész szakon. Később há­rom alkalommal jártam Hollan­diában, ahol növényházi zöld­ség- és dísznövénytermesztést és kereskedelmet tanulmányoztam. Sikeres technikusi vizsga után felvételt nyertem a főiskolára me­zőgazdasági mérnöki szakra, de a matematika most sem az erős­ségem! Így kezdődött!- Úgy hallottam, hogy már elsőéves hallgatóként is sokan ismertek mind a hallgatók, mind a dolgozók.- „Rossz pénz nem vész el!” - szól a mondás, és én „igen rossz pénz” voltam, és vagyok most is, azt hiszem. Már az első napok­A Gyöngyösi Főiskolai Lovas Klub 1995-ben alakult azzal a céllal, hogy lehetőséget biztosítson a főisko­lán tanuló lovashallgatók részé­re a versenyzésre, továbbá nép­szerűsítse a lovassportot a diá­kok körében. A klub két szak­ágat hozott létre: fogathajtó és díjugrató szakágat. Szakági ve­zetőknek a területen ismert lova­sokat kért fel a vezetőség. A fo­gathajtó szakág vezetője dr. Fe­hér András, áld egyesfogat-haj- tásban országos bajnok volt, és az elmúlt esztendőkben a fogat­hajtó világbajnokságon a ma­gyar színeket képviselhette: A díjugrató szakág vezetője Abay Pál, aki az elmúlt években a területi és országos díjugrató ver­senyeken szerepelt eredménye­sen. A működéshez szükséges ban csoportvezetőnek választot­tak, és képviseltem társaimat a Hallgatói Önkormányzat (HŐK) gyűlésein, de szép emléket jelent számomra, hogy társa voltam So­mogyi Lajos akkor harmadéves hallgatónak, akivel Országos Tu­dományos Diákköri Konferenciát készítettük elő, amit éppen ab­ban a tanévben rendeztek, ami­kor idekerültem. A dísznövények szeretete magával hozta, hogy felvettem a virágkötészet tantár­gyat. Ez nekem nem volt elég, és ez irányú tudásommal eddig öt­ször képviseltem a főiskolát vi­rágkötészeti versenyen sikeresen a Jászságban, az Agrár-közműve­lődési Napokon Gyöngyösön és Debrecenben, de a Kertészeti Egyetem egyik őszi versenyén is ott voltam. Kísértett szerény mű­vészeti múltam, így vállaltam el 1999-ben a gyöngyösi Agrárközművelődési Napok kép­zőművészeti szekciójának veze­tését. Másodévesen a HŐK ellen­őrző bizottsági tagjává választott a küldöttgyűlés.- Említetted a tudományos konferenciát. Ott is megméret­ted a tudásodat?- Igen! Középiskolásként Nyírszőlősön laktam kollégium­ban, és ezen a településen 1995- ben megismertem Hajzer Judit dísznövénykertészt, aki csodála­tos íriszgyűjtemény fenntartója. Akkoriban a tulipán volt az egyik kedvenc dísznövényem, és mondtam is neki, hogy én bizony ha főiskolára kerülök, a tulipán termesztéséből készítek szakdol­gozatot! Ő lebeszélt, mondván, anyagi támogatást a főiskolai kar biztosítja, az edzéshez szükséges feltételrendszer (füves pálya, aka­dálypark), a szállításhoz lószállító a lovasaink számára adott. hogy azt már „kivesézték” a hol­landok, de itt vannak az íriszei, amit nálunk kevesen ismernek, egy szép téma. Akkor fanyalog­tam egy kicsit, de 2000 tavaszán a főiskolai kar Tudományos Di­ákköri Konferenciáján (TDK) má­sodik helyezést értem el Judit né­ni íriszeiből készített munkám­mal, amit sikeresen védtem a soproni országos konferencián is 2001-ben. Ez lett a szakdolgoza­tom, és ezt a témát viszem tovább jelenleg a Kertészeti Egyetemen is. Nagy munka volt, de a jelek sze­rint felfigyeltek Judit néni íriszei­re az emberek, és a jelek szerint az illetékes hatóság Nemzeti Gyűjteménnyé nyilvánítja a ker­tészetet. Azóta más tudományos konferencián is megjelentem e té­mával, ahol gratuláltak és a foly­tatásra buzdítottak. 2000-ben és idén is részt vettem a főiskola Nemzetközi Agrárökonómiai Tu­dományos Napjainak előkészíté­sében és lebonyolításában. Jelen­leg a Kari Tudományos Diákköri Tanács titkára vagyok, és mivel jövőre mi rendezzük az OTDK Közgazdasági szekcióját, így je­lentős szerepem lesz annak meg­szervezésében is.- Az íriszek tehát elkísérnek a Kertészeti Egyetemre is. Ott is folytatsz tanulmányokat?- Tavaly már végeztem a kerté­szeti szakirányon, de most még két sulit viszek egyszerre. Itt a fő­iskolán vidékfejlesztési második szakirányon tanulok, és az egye­temen okleveles kertészmémöki szak dísznövény-termesztési és dendrológiai szakirányán is. Sze­Egy-egy lovasversenyen való eredményes részvételt termé­szetesen sokévi munka előz meg, ezért az a hallgató, aki a főiskolán sajátítja el a lovaglást, retnék pedagógusként elhelyez­kedni, az egyetem pedig elenged­hetetlen ehhez, ennek ellenére a főiskolát tekintem anyaintézmé­nyemnek, innen nem tudok el­szakadni.- Hogyan kerültél kapcsolat­ba az újságírással?- Még középiskolásként készí­tettek velem az otthoni napilap­ban egy rövid interjút, később én magam írtam ugyancsak ebbe a lapba a holland gyakorlatomról. Már ekkor bújtam a Kertészet és Szőlészet hetilapot, és egy alka­lommal levelet írtam a dísznö­vény rovat vezetőjének, hogy fo­gadná-e cikkeimet? Az igenlő vá­lasz után nyomban munkához is láttam, és az íriszes témámról 1999-ben már megjelent az első publikációm. Ezenkívül tudósí­tok más országos kertészeti szak­lapba is, de a kari élet eseménye­iről is az egyetem lapjának. 2000- ben a Tabula Rasa című főiskolai lap főszerkesztőjévé választottak, amit újraválasztással jelenleg is betöltők, emellett a HÓK sajtóre­ferensi teendőit is ellátom. Annak ellenére, hogy most már tördelő­szerkesztője is vagyok a lapnak, igyekszem hallgatótársaimat be­vonni az újság szerkesztésébe több-kevesebb sikerrel. Szeptem­berben kilencedik évfolyamába lép a kari újság, kár lenne veszni hagyni.'- Köszönöm az interjút, gra­tulálok a kitüntetésekhez, és további sok sikert és kitartást kívánok! Karcag Szilvia HÖK-elnök még nem lehet versenyző, de a lószerető, lovasismeretekkel rendelkező fiatal segítség lehet lovasversenyeken társának. A klub munkájának bemu­tatására kiváló alkalmat nyújt az infmár hagyományos Szent István-napok egyetemi rendez­vény, ahol versenyzőink lovas­bemutatót rendeznek, és a már ugyancsak tradícióvá lett pedagógusnapi lovasren­dezvényünk, ahol mód nyílik a lovaglás és a fogathajtás ki­próbálására is a dolgozók és vendégeink számára. További céljaink közt szere­pel, hogy versenyzőink körét bővítsük, ezért várjuk a főisko­lai karra felvételiző lovashall­gatókat. Abayné dr. Hamar Enikő EGYETEMI ADJUNKTUS a Lovasklub elnöke Gyöngyösi Főiskola A Szent István Egyetem Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar és a Mátra-Tan Kht. fizetett kiadványa. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Elnök: Dr. Ferenczi Márta Tagok: Bárdosne Kocsis Éva, Dr. Dinya László, Dr. Wachtler István. 3200 Gyöngyös, Mátra út 36. Lovasbemutató közben A Gyöngyösi Főiskola előző havi mellékletében, a „Főisko­lások alkotóműhelyében” megjelent versek közül a kivas­tagított betűsek születtek Göndör Zsanett tollából, a rovat­ban megjelent többi vers Takács Attila hallgató munkája. Lovasklub: több versenyzőt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents