Heves Megyei Hírlap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-11 / 109. szám

12. OLDAL HÍRLAP 2002. Május 11., szombat M A G A Z N Technikából humanizálódott skandináv művészet Finn fényművészek mutatkoznak be az egri Rossztemplomban Kepes György közelmúltban bekövetkezett sajnálatos halála kapcsán irányítódott a figyelem az egri Vitkovics-házban elhelyezett Kepes-gyűjteményre, annak szépségeire és nem utolsósor­ban a szinte felbecsülhetetlen értékére. A város vezetése Csáji Attilával, a Nemzetközi Kepes Társaság titkárával együtt addig ütötte a vasat, amíg meleg. Nyilvánvalóan ennek is köszönhe­tően a napokban kinetikus szobrokból nyílt kiállítás a Trinitárius utcai Rossztemplomban. A két művész a fényszobrászat „őshazájából”, Finnországból érkezett megyeszékhelyünkre. A világon minden mozgásban van Egész Európában talán sehol sincs olyan nagy jelentősége a fénynek, mint a Skandináv-félszi- get országaiban. Ez teljes mérték­ben érthető is, hiszen Finnország­ban például télen már délután há­rom órakor sötét van. Nem csoda tehát, ha az északi népek minden­nél jobban vágy­nak ebben az idő­szakban a fényre. S mi más szolgál­hatná ezt a kívá­nalmat jobban, mint a köztere­ken elhelyezett hatalmas fény­szobor alkotások, amelyek a XX. századi technika vívmányaiban, fejlesztési és kutatási eredménye­iben gyökereznek, mégis a művé­szet ezzel együtt „a fizikát huma­nizálni tudta”. A Dimensio-csoport Az a művészet iránt különös­képpen érdeklődők számára elég­gé közismert tény, hogy a Kepes- anyag egri gondozása mellett a vá­rosban kétévente rendezik meg a fényszimpóziumot. Ezen a nagy­szabású eseményen találkoznak rendszerint azok a fényművészek, akik a legújabb kutatási eredmé­nyeken alapuló kinetikus szobro­kat készítik. Az emberi gondolko­dás fényét — a sötétségben... Az Egerben most bemutatkozó két művész, Esa Laurema és Antti Maasalo alapító tagjai az 1972- ben életre hívott úgynevezett Dimensio-csoportnak, amely nem más, mint a kísérleti művészek szervezete. Az alkotók rendszere­sen kiállításokat rendeznek Finn­országban, de a rokon északi ál­lam művészetbarátai mellett a né­met és a lengyel közönség is jól is­merheti már a munkásságukat. A kis társaság tagjai egyébként a szó igazi értelmében vett univer­zális emberek: a fizika rejtelmei­ben éppen olyan otthonosan mo­,, Mintha egy nagy varázsló titkos műhelyében járnánk, ahol különféle elegyekből azután tényleg mesés, csodálatos dolgok születnek. A titok nyitját a puritán látogató nem ismerheti. Ám hiába tiltakozna, az érzékekre nagyon hatnak a látottak. ” zognak, mint a művészetekében. S ez nem véletlen, hiszen a fényt mint fizikai fogalmat kell művé­szetté átképezniük. Éppen ezért a szobrok, alkotások legfőbb jelleg­zetessége a mozgás, egyáltalán nem idegenkednek a számítógép által vezérelt megoldásoktól sem, mint ahogy attól sem, hogy a fényhatásokat hanghatásokkal öt­vözzék. A művészekkel szemben tá­masztott egyik legfontosabb és leginkább elengedhetetlen köve­telmény tehát a sokoldalúság. Nem véletlen, hogy a Dimensio- csoportnak mindössze 49 tagja van, akik között írók, építőművé­szek, zeneszerzők, tudományos kutatók és számítógépes szakem­berek dolgoznak. A kiállítók A Rossztemplom elsötétített te­rében most két fényművész, Antti Maasalo és Esa Laurema alkotásai láthatók. A több mint 900 darab­ból álló kiállítási anyagot több ka­mion szállította Magyarországra. A tárlat létrehozásának a költsé­gei tetemesek voltak. Nemcsak a szállítás és a kiállításépítés került meglehetősen sokba, de a bemu­tató üzemeltetése is roppant „energiaigényes”. A finn kulturá­lis minisztérium azonban mece­natúrát vállalt a bemutató fölött, s négymillió forinttal segítette en­nek a gigantikus délre vonulásnak a költségeit. Antti Maasalo műveiben központi szerepet játszik a mozgás ábrázolá­sa. A téridőt alkal­mazva foglalkozik a különböző di­menziókkal. Mű­veiben a múltat és a jelent, a vé­gest és a végtelent érzékeljük. Ez a kibernetikus és rezonáns tér a négydimenziós állapot illúzióját teremti meg. Az idő strukturáló tényezőjének tekintett mozgás egyszerre irányul a makro- és a mikrokozmoszra. A fényelemek­kel teli, lassan változó tér egy­aránt beszél az emlékezetben tá­rolt szubjektív időről és a távoli galaxisok eseményeiről. Esa Laurema művei az időről és a mozgásról szólnak. Fényszobro­Volt városunkban fény szobor... A kiállítás megtekintése után bizonyára sokakban felmerül: mi­lyen jól mutatna egy kinetikus alkotás Eger utcáin is. Hogy az őszi sötétségben vagy a téli hófödte tájban a reményt jelképezze nekünk a fény. Eláruljuk: volt Egerben egy kinetikus szobor. Al­kotója azóta is siratja, a helyiek pedig már csak egy szétvert csúf­ságra emlékeznek az egykori Csebokszári városrészből... kát, domborműveket, komputer- grafikai és komputeranimációs műveket készít. Ezekben az alko­tásokban a technika a művészi al­A technikát a művészet formálja humánummá kotófolyamat segédeszköze, ugyanúgy, ahogy egy szobrász­nak a véső vagy egy festőnek az ecset. Laurema művei a tudatta­A sötétben a fény az élet jelképévé válik FOTÓ: PILISY ELEMÉR giát hordoz. Része a végtelennek, ami örökké áttetsző és lüktető. Mindkét finnországi művész - tudhattuk meg a kiállítás megnyi­tóján — egyébként egy fenyvesek­kel körülvett csendes tájon la­kik, a városi za­joktól igencsak távol. S hogy mégis a fénnyel, a technikával dolgoznak, az jól példázza azt is, miként lehet a természetből erőt merítve a technika vívmá­nyait megzabo­lázni, s magával ragadó, élvezhe­tő művészetté formálni. Utóélet A kiállítás külön érdekessége, hogy ezeket az alkotóelemeket sohasem szerelik össze kétszer ugyanúgy. Ennek következtében az Egerben, a Rossztemplomban ebben a most látható formájában lévő tárlat csak a videokamerák tárolóiban marad meg. Más be­mutatóhelyen már egészen más szerkezetben, módon rendezik be a különleges alkotásokat. A látogatókra gyakorolt hatás pedig éppen ugyanilyen mara­dandó lesz. A fehér falak között és a sötét térben színek és for­mák örök mozgását figyelheti meg az ide érkező kíváncsi néző, olyan mozgást, amelyet különfé­le hangeffektusok kísérnek. Mintha egy nagy varázsló titkos műhelyében jár­,,A Dimensio-csoport tagjai egyébként a szó igazi értelmében vett univerzális emberek: a fizika rejtelmeiben épp olyan otthonosan mozognak, mint a művészetekében. ” kálnánk, ahol a különféle ele­gyekből azután tényleg mesés, csodálatos dol­gok születnek. A titok nyitját a puritán látogató nem ismerheti. Ám hiába tilta­kozna, az érzé­kekre nagyon hatnak a látot­tak. Ha szavakban megfogal­mazni nem is lehet ezeket, a bel­ső ösztönök azt súgják: az élet megannyi részecskéje mozog, re­zeg itt, amelynek minden sugara az életből táplálkozik és az élet­ről szól. SZUROMI RITA Márványba faragott víz Stilizált hullámok szelik át a kőtömböt Amikor megbízatást kaptam Vásárhelyi Pái emlékművének el­készítésére, akkor azt gondoltam, hogy ebből a hetvenmázsás kőtömbből azt faragom ki, ami a vízzel kapcsolatban gyönyö­rű, illetve megrázóan szörnyű - mondta a Hírlapnak Király Ró­bert szobrászművész. Az alkotó szabadtéri műhelyé­ben már javában formálódik a közeljövőben a Tisza menti tele­pülésen, nevezetesen Kiskörén felállítandó emlékmű. Király Ró­bert egri szobrászművész mosta­nában csak nagyon kevés pihe­nőt engedélyez magának, mert sürgeti az idő. S' bárhogy is néz­zük, bizony nem kis feladat elké­szíteni ebből az eredetileg het­venmázsás süttői márványból a szőke folyó hajdani szabályozó­jának, Vásárhelyi Pálnak az em­lékművét.- Azt szokták mondani, hogy fából vaskarikát nem lehet csi­nálni - tréfálkozik a művész. - Mert ez majdhogynem olyan fel­adat, mert valójában kőbe kell vizet faragnom... Amikor megbí­zatást kaptam erre a munkára ­fordítja eztán komolyra a szót -, sokáig gondolkodtam, hogy mi­ként is formáljam meg annak a nagyszerű embernek az emlé­két, akinek a gátjait még ma is csak foldozgatni kell. Aztán arra jutottam, hogy azt ábrázolom ezen a kőtömbön, ami vízzel kapcsolatban gyönyörű élmény, illetve ami megrázóan szörnyű. S ahogy Király Róbert haladt a maga munkájával, egyre mar­kánsabban formálódtak ki az egyes motívumok. Ott vannak például azok a stilizált vízhul­lámok, amelyek olyan hatáso­san vonulnak végig az egész kompozíción, hogy ha semmi más nem kerülne a kőre, már akkor is meghatározó, három- dimenziós köztéri alkotás len­ne. De miután egy igen példás életű embernek állít emléket az alkotás, annak közepén ott dí­szeleg Vásárhelyi Pál arcképe, amely alatt a márványba vésett név is hullámvonalban helyez­kedik el. A portrét körülvevő montá­zson a szobrászművész - rész­ben személyes élményei, rész­ben pedig a Tiszához kötődő események alapján - megörökí­tette a békés vízi életet: a halá­szó sast, a hálóhúzókat, a nádas tövében álldogáló gémet, odább a gátépítő kubikusokat, az áradó folyót, az átszakadt töltést, az ár­vízben összedőlt házat, a vízben fuldokló őzet. Való igaz - mi­ként a művész is említette —, mindazt, ami a vízzel kapcsolat­ban egyszerre gyönyörű és ször­nyű volt és lehet.- Végül is hová kerül majd ez az országban egyedülálló em­lékmű?- Védett helyen, a kiskörei Vá­sárhelyi Pál nevét viselő általá­nos iskola parkjában, egy füves Az alkotó a készülőben lévő, az országban egyedülálló emlékmű előtt fotó, gál gábor dombon található amorf sziklán áll majd. S mivel a legfelső pont­ja körülbelül három méterre ma­gasodik, így jól látható lesz.- Mikor tartják az avatási ün­nepséget?- Ennek az eldöntése a megbí­zást adó önkormányzat joga és kötelessége, de a község polgár- mesterétől úgy tudom, hogy jú­nius 14-én Medgyessy Péter leple- zi le az alkotást. (szilvás) lanba viszik el a szemlélődök oda, ahol a megoldásokat már az ösztönök diktálják. A leghalvá­nyabb fénysugár is életet és ener-

Next

/
Thumbnails
Contents