Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-29 / 99. szám

6. OLDAL TÜKÖR C S A L A D 2002. ÁPRIUS 29., HÉTFŐ Hasznos tanácsok A gyepszőnyeg A kész gyep rögtön élvezhető, annak minden előnyével és szépségével. Megfelelő gondos­kodás - rendszeres öntözés és nyírás mellett több évig is meg­látszik, hogy gyepszőnyeggel te­lepített a füves területünk. Néhány gyakorlati tudnivaló: a fűhenger területe 1 négyzet- méter, hossza 2,5 méter, széles­sége 0,4 méter, súlya megközelí­tően: 22-25 kilogramm. • A telepítés előtt a gondosan előkészített, sima, elhengerelt, nedves talajt finoman gereb­lyézzük el, hogy a leterített gyepszőnyeg gyökerei köny- nyebben belekapaszkodhassa­nak az altalajba; • mindig csak az aznap leterít­hető mennyiséget szállítassuk le (4-6 fő egy nap alatt kb. 400-450 négyzetmétert képes leteríteni); • a gyephenger-darabokat he­lyezzük szorosan egymás mellé, téglakötésben és résmentesen; • a lefektetés után locsoljuk be a területet (négyzetméteren­ként 15 liter vízzel). Vigyázzunk arra, hogy csak nedves legyen a gyepszőnyeg, és ne ázzon át túl­ságosan. • Ezután hengerezni kell, amit mindig átlós irányban vé­gezzünk. Telepítése ősszel szeptember közepéig ajánlott, mivel a lefek­tetés után még az altalajhoz kell gyökeresednie. Ehhez pedig 15 °C-os talajhőmérséklet szüksé­ges. A gyökérképzési időszak legalább két hét. Október-no­vember hónapokban már nem ajánlott gyepszőnyeget telepíte­ni, mivel telepítés után nem tud az altalajhoz gyökeresedni és a téli hideg károsíthatja. Parkok, keitek, ligetek a pihenésünkért Kertek és parkok. Nyugalmunk, pihenésünk helyei. Vannak közöttük ismertek és kevésbé azok, nagyobbak és kisebbek. Valószínűleg szívünknek mindig az lesz a legkedvesebb, amelyikben naponta megfordulunk, keresztülmegyünk rajta. Azért, mert ott élünk. Összeállításunkban bemutatunk néhány ismert parkot, olyat, amelyet szívesen keresnek fel olyanok is, akik más városból vagy országból jöttek. * A fővárosi Városliget legfőbb kertépítészet­történeti jelentősége abban áll, hogy a vilá­gon talán az első olyan közpark, melyet ki­fejezetten azzal a céllal hoztak létre, hogy a városlakók számára felüdülést, szórako­zást jelentsen az itt-tartózkodás. Az egyko­ri Ökör-dűlőnek (Ochsen Flur-nak) neve­zett mocsaras területet 1755-ben kezdték fűzfával betelepíteni. József nádor a Szépítő Bizottmány élén kezdettől fogva szívén viselte a Városliget sorsát. 1813-ban pályázatot írtak ki a Li­get rendezésére. Az első díjat a lübecki születésű Heinrich Nebbien (1778-1841) nyerte, aki a pályadíjat és az ingyen mű­vezetést felajánlva 1817-ben látott hozzá a parképítési munkákhoz. Elképzelései szerint a munkákat közadakozásból kí­vánta elvégezni. A terv csak igen kis rész­ben valósulhatott meg, mégis felbecsül­hetetlen jelentősége van munkájának, amellyel a mai napig is érvényes támpon­tot adott a közparkok tervezéséhez. A kertépítészeti feladatokon túl (útépítés, tókotrás, nö: Honfoglalási Millennium városban lakó embert hozzájuttatni a ter­mészethez. A Millenniumi Kiállítás előkészítésekor is­mét felmerült annak a lehetősége, hogy végre világvárosi szintű parkot alakítsanak ki a '90-es évekre lepusztult Városligetből vénytelepíté­sek stb.) na­gyobb építke­zéseket is vég­rehajtottak. A Városliget átalakítása után is a Szépítő Bizottmány felügyelete és ke­zelése alatt maradt. Fáradozásaik eredmé­nyeképpen a '40-es években a Városliget már divatos üdülő- és nyaralóhelye a fővá­rosi polgárságnak. 1880-ban megnyílt a Ló­versenytér - amely az új Ligetből létesült - és 1882-ben a Stefánia út, s ezzel megvaló­sult Andrássy Gyula gróf nagy álma: a kő­Eger, Érsekkert. Hosszú ideig Népkert­nek hívták, közepén évtizedekig állt egy kezében géppisztolyt tartó, szovjet kato­nát ábrázoló szobor. A népnyelv szerint Iván, a köztér közepébe állítók szerint pe­dig a felszabadító „hős” emlékművét las­san másfél évtizede, hogy eltávolították helyéről, s 2000-ben a helyére került a vá­ros legszebb szökőkútja, a valamikor a Bá­rány-uszodában álló kút pontos mása. Eger „tüdejét”, a mintegy 10 hektáros egybefüggő zöldfelületet képező Érsek­kertet ezt megelőzően utoljára az 1960-as években újították fel, sajnos, az eredeti barokk jellegtől meglehetősen eltérő, ide­gen elemekkel. A katonaszobor helyére került új szökőkút átadásán kívül azóta más rekonstrukció ezen a közkedvelt he­lyen nem történt. Napjainkban azonban ismét szépül a park: zenepavilon épül a dohánygyár támogatásával. A zenepavi­lonnal együtt most mintegy ezer négyzetméteren a parkot is kicsino­sítják, új, klasszi- cizáló utcabútoro­kat, kandelábere­ket, szemeteseket helyeznek el, új burkolatot kap az a rész, amely jelenleg 40-szer 40 centiméteres be­tonlapokkal fedett. A munkálatok közben mindössze egyetlen, villám sújtotta fát vágnak ki, azt is pótolják. •k * * Történeti kertjeink egyik gyöngysze­me a csákvári Eszterházy-kastélypark, ez történetünkben az a különleges eset ez, amikor tájképi együt­tessel közösen ter­veznek barokk faso­rokat. Ekkor létesítet­ték a fácános-kertet, a konyhakertet, a gyümölcsöskertet. A kastélypark mészkö­ves talaján fokozott gonddal vízrendszert terveztek látvány és öntözés céljából. A harmadik terve­zői szakaszban, Böhm Ferenc idejé­ben a kert igen gaz­dag az angolparkok­ra jellemző kerti épít­ményekben. Fúrt kútból emelik gépi úton a homlokzat előtti kis tóba a vizet, ahonnan angolkerti patakként folyik egy mélyben lévő mes­terséges tóba, part­ján a kiemelt földből 5 m magas dombot A szökőkút a parkok ékessége a korai magyar tájképi angolkert. Gróf Es­terházy János építtette a ma is álló grófi kastélyt. Az eredeti terv szerint a fertődi Esterházy-kastély mását kívánta megépí­teni, de a megvalósulás már klasszicista formát mutat. A kastély és a park építése négy fázisra tagolható: Az első szakasz 1779-es dátummal fém­jelezhető, Ehrengerg György János mér­nök nevéhez kötődődik. A második sza­kasz (1784) Senft András nevéhez fűző­dik, aki az előző kert folytatását tervezte barokk allék kialakításával. Kertépítészet­fotó: Gál Gábor Gróf Esterházy Miklós nevéhez fűző­dik a negyedik tervezői szakasz, aki a könyvtárat, képtárat is fejleszti. A park a Gurdi-majomál mesterséges tóval, hatal­mas sziklás völgyzáró gáttal (a Császár-víz duzzasztásával), vízeséssel, a tóparton ví­zimalommal, „Gessner-házzal” (képtár) bővül. A kert hatalmas fái az elmúlt száza­dok alatt zavartalanul fejlődtek. Csodálatos az őszi lombszíneződés október elején. Különlegessége a kertnek, hogy az ősho­nos növényzet domináns. Igazi magyar táj­képi kert, aminek belső része 200 hektár. A kastély ma kórház, de kertje látogatható. A kert gondoskodást igényel A spanyol keitek titka ÚJ PÁZSIT vetésére az április és a május vagy az augusztus és a szeptember hónapok a legmeg­felelőbbek. A pázsitszőnyeg tar­tóssága a talaj-előkészítés minő­ségétől, a megfelelő vetőmagtól és az ápolástól függ. A gyökerek csak 10 cm mélyen fejlődnek, ezért a felső talajrétegnek sok humuszt, makro- és mikroele­meket kell tartalmaznia. Az előkészítéskor tisztítsuk meg a területet és egy ásómély­ségig lazítsuk fel a talajt. A kö­veket, évelő gyomok gyökereit gondosan távolítsuk el. A fel­ásott, fellazított és durván el­egyengetett területre kiszórha­tunk műtrágyát a dobozon fel­tüntetett mennyiségben. Ezt 10 cm mélyen munkáljuk a talaj­ba és a közben a felszínre kerü­lő durvább rögöket törjük szét, a köveket, gyökereket stb. gyűjtsük össze. A felületet gon­dosan hengerezzük le (tömö- rítsük) lehetőleg két különbö­ző irányból. AZ ELŐKÉSZÍTETT TALAJT 1-2 hétig hagyjuk pihenni. (Száraz időben öntözzünk.) A vetés előtti napon a területet jól be kell öntözni, majd követke­zik a fűmag vetése. Négyzet- méterenként 20-30 gramm fű­magot szórjunk a területre. A széleken ennél több magot is szórhatunk. Kiszórás után vé­kony rétegben kiszórhatunk tőzeget, beveregetjük a földbe. Ezután hengerezzük, vagy tö- mörre tapossuk, majd finoman beöntözzük a területet. A VETÉS UTÁN 2 hétig naponta 3-5 alkalommal finoman öntöz­zük meg, hogy a csírázás mie­lőbb meginduljon. Amikor az alj­füvek növekedése megindult, na­ponta egyszer erősebben öntöz­zünk. Mikor a füvünk 2-3 cm magasságot elért, gyengén hen­gerezzük le. 6-7 cm-es magasság­nál kerüljön sor az első vágásra. Aki a pázsitot júliustól 3-4 cin­nél rövidebbre vágja, kopasz fol­tokra, mohásodásra és gyomo- sodásra számíthat. Ha nagy hő­ség és szárazság uralkodik, ak­kor a 8-10 cm-es füvet 5-6 cm-re ajánlatos vágni. A nyesedéket fekve hagyjuk. Mérsékelt száraz­ság előny is lehet, mert azután a füvek jól elágazódnak (bokro­sodnak). Tartós szárazság ese­tén a felületet öntözni kell. A FELÜLETES ÖNTÖZÉS nem kedvez a gyökérzetnek. Idő­sebb füvek gyökerei gyakran filcesednek, ami addig az ideig tart, míg a víz elég mélyen a ta­lajba szivárog. Hetenként kb. 20-30 liter/négyzetméter vízre van szükség. Ha a pázsit nyá­ron elveszíti zöld színét, a le­velek csúcsuktól kiindulva el­színeződnek, tápanyag-, főleg nitrogénhiányra lehet követ­keztetni. A trágyázási program szerint áprilisban egyszerű, vagy ösz- szetett trágyát lehet kiszórni. Tápanyaggal jól ellátott talaj esetében csökken a vízigény. A KERÍTÉSNEK védeni kell az utca felőli kíváncsi tekintetektől is és hozzá kell járulnia a lakott kert nyugodt, meghitt környe­zetének kialakításához. Kerti utakat azért létesítünk, hogy a kertben is kényelmesen járhas­sunk. Egyúttal a gyepet és a vi­rágokat is védjük a letaposástól. Az utaknak szépítő funkciójuk is van. A jól megválasztott és íz­lésesen elkészített, a kert egé­szének stílusával összhangban lévő út a maga módján a kerttel együtt egységet alkot. A PERGOLÁK,SÉTALUGASOK és rózsával befuttatott vasszer­kezetek mindenfajta növény­kompozíció ideális kiegészítői lehetnek. A szó szoros értelmé­ben támogatják a növényeket, mivel valamennyi kúszni és ka­paszkodni képes növénynek le­hetőséget kínálnak arra, hogy a lehető legmagasabbra nőjenek, így jönnek létre hirtelen a zöld vagy virágos növények alkotta falak és tetők, melyek a kerten belül újabb tereket zárnak körül és kiválóan alkalmasak ülőhe­lyek kialakítására, térelválasztó­nak vagy árnyékolónak. EGY VÍZMEDENCE, vagy kerti tó jelentősen képes gazdagítani kertünk látványvilágát. Kisebb kertben az egyszerű víztartók, vagy a kisebb vízmedencék elő­nyösebbek. A szabálytalan kör­vonalú, természetes állóvizeket utánzó medencék, kerti tavak létesítése nagyobb helyet igé­nyel, s csak akkor lehet létjogo­sultságuk, ha az egész kertet szabad tájképi stílusban alakít­juk ki. Ha halakat is akarunk tartani tavunkban, akkor leg­alább 100-120 centiméteres víz­mélység szükséges. A természetes biológiai egyen­súlyt: növények, csigák és halak betelepítésével érjük el. A feltöl­téshez tiszta vizet használjunk. Ha kútból töltjük fel a medencét és ez a víz sok meszet tartal­maz, akkor a víz egy részét sa­vanyú tőzeggel telt zsákon, vagy kosáron keresztül eresz- szűk át, hogy a mészfelesleget a tőzeg megkösse. Frissen öntött betonkádakat, amelyből még mész oldódik ki, nem tanácsos azonnal beültetni, mert a mész serkenti az algaképződést. Mesterséges (szigetelt fenekű) vízmedencébe legjobb a növé­nyeket földdel töltött, 20-40 cm mély és 30-50 cm széles edényekbe ültetve elhelyezni. A földet 2-3 cm vastagságban takarjuk kaviccsal. A TŰZ, mint az emberhez legkö­zelebb álló természeti jelenség, nem hiányozhat a kertünkből legalább egy tüzrakóhely formá­jában. A tűz fényt ad, melegít, sütni, főzni lehet rajta. Baráta­inkkal és családunkkal kellemes órákat tölthetünk mellette. A fő­zés elterelheti figyelmünket a mindennapok gondjairól. A kert ideális hely egy ilyen tüzelőhely, kandalló vagy grill építésére. A spanyol kertek egyedülálló stílusát, amelyet a mediterrán klíma befolyásolt, a történe­lem során ott élő népek alakí­tották ki. A legrégebbi, a tűző nap sugarai elől enyhet adó zárt belső udvarok az andalú- ziai Cordobában, Sevillában és Granadában maradtak fent. A római kultúra nemcsak - sok­szor ma is épen álló, sőt haszná­latban lévő - épületeket, hidakat, utakat hagyott hátra, hanem saját átriumainak kertkultúráját is. A római birodalom hanyatlása után az iszlám befolyás alatt álló Spanyolországot 711-ben a mó­rok megszállták, magukkal hoz­va saját kultúrájukat, tudomá­nyukat, mezőgazdasági és kerté­szeti szokásaikat. Mecseteket és palotákat emeltek, öntözőrend­szereik vízzel látták el a szántó­földeket és a kerteket. A mór kertek, például Alhambra teraszai, a földi paradi­csom szimbólumai, az elmélke­Ezek a parkok kerülik a geomet­riai kompozíciókat, az egyenes vonalvezetést. Minden szabály­talanság ellenére kötelező sza­bályokat követnek: például köte­lezően hiányoznak a fő- és mel- léktengelyek, amelyek a parkot szektorokra bontják. William Kent, az új irányzat egyik meg­alapítója szerint a természet ir­tózik az egyenes vonalaktól, és az angolpark a hangulatos szer­pentin diadalát hirdeti a geomet­rikus szabályozottság felett. A tájat festménynek tekintette, hangsúlyt fektetve a fény és ár­nyék játékára, a színvariációkra. dés és a pihenés színterei, ame­lyek mind a mai napig fennmarad­tak. A később hódító keresztény kiútúra beépítette a mór eleme­ket, majd a középkori kolostorker­tek tovább formálták a stílust. A reneszánsz szintén nyomot hagyott ezen a stílusegyüttesen: a kertekben helyet kaptak a klasszikus szobrok, a nyírott sö­vények. A felfedezések korában sok újvilági, afrikai növény került Európába, főleg Spanyolország­ba. Mivel ezek a növények ked­velték a mediterrán klímát, vi­szonylag gyorsan elterjedtek. A falak, a geometriai mintára nyírott sövények ma is meghatá­rozói a kerteknek. A kertek rejtve maradnak a külvilág elől) gyak­ran teraszok tagolják őket. Az ár­nyék szintén fontos szerepet kap. Ezért gyakoriak a szőlővel befut­tatott lugasok, a fedett teraszok, amelyek nyáron a hőség elől nyújtanak menedéket, télen a hi­deg ellen védenek. Számára a kert hangulatának megteremtése volt a legfonto­sabb. Az angolpark építői elvetették a mesterséges zuhatagok, csa­tornák, lépcsős csobogók építé­sét, ugyanakkor - szinte kötele­ző jelleggel - minden valamire­való parkban szabálytalan part­vonalú, természetesnek tűnő ta­vat hoztak létre. A szabályos vi­rágágyások eltűntek, helyüket felváltotta az egészen a lakóépü­letig húzódó gyep. Jellemzője még az angol parkoknak a feltű­nő határok megszűnése is. A víz kertünk és lakóhelyünk legtermészetesebb és elengedhetet­len velejárója. A vízfelület emeli kertünk színvonalát. Elvétve akad olyan szerencsés kerttulajdonos, akinek természetes szökőkútja és vízesése van. Esetleg hegyvidéken találkozhatunk természet adta kis sziklás kertekkel és forrásokkal. A szökőkút és a vízesés optikai hatásán kívül a víz oxigéntartalmát is fokozza, ami életfon­tosságú. A szökőkutak és vízesések hűvös és páradús környeze­tében sok növény pl. a páfrányok optimálisan tenyésznek. Az angolparkok Az angolpark hosszú és gazdag történelme során a 18-19. szá­zadban kialakult arculat megváltoztatta a hagyományos, klasz- szikus kertépítést. A tájba illeszkedő kert a romantika jegyeit hordozza, hangsúlyt helyezve a szabálytalan, véletlenszerűnek látszó elemekre. A parkok semmibe tűnő útjai a valóságból a természet múlandó, változó szépségének világába vezetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents