Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-26 / 97. szám

6. OLDAL O A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. Április 26., péntek RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. április 25.) Borsodcfiem 4100 Ft Û Egis 15 300 Ft Û Matáv 1039 Ft Û Mól 5 570 Ft ■9 OTP 2 330 Ft ű Richter 17 995 Ft ü TVK 3 020 Ft 8 Zalakerámia 1650 Ft y BUX: 8667,66 +1,08% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 392,50 Cseh korona 7,98 Euró 242,02 Japán jen (100) 209,78 Lengyel zloty 66,99 Svájci frank 165,07 Szlovák korona 5,78 USA-dollár 270,41 __________HÍREK__________ N YERESÉG. A Richter Gedeon t Rt. az első negyedévben mint­egy 6,2 milliárd forint adózás utáni nyereséget ért el. Ez 10,6 százalékkal haladja meg az elő­ző év azonos időszakának ered­ményét. Az árbevétel az első negyedben 22,5 milliárd forint volt, ami 8,1 százalékos növe­kedést jelent. Az 58,1 millió dolláros kivitel majdnem 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, europress MUNKAPIAC. A munkanélkü­liségi ráta januártól márciusig 5,8 százalék volt, 0,2 százalék- ponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliek szá­ma a január-márciusi időszak­ban 235 ezer volt, 10 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A foglalkoztatottak száma átlagban 3 millió 829 ezer, egy évvel korábban ez a szám 3 millió 852 ezer volt. Eb­ben az időszakban a munkavál­lalási korú népesség 63,5 szá­zaléka volt jelen a munkaerő- piacon. MTI GONDOK. A távközlési libera­lizációt leginkább fenyegető ve­szély az, hogy a tervezett refe­rencia összekapcsolási ajánla­tok díjai miatt az alternatív szolgáltatók nem tudnak ver­senyképes árú szolgáltatások­kal megjelenni az üzleti előfize­tői piacon - mondta Törő Csa­ba, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének el­nöke. Ismeretei szerint a Matáv által kidolgozott összekapcsolá­si díjak átlagosan háromszor akkorák, mint az Európai Unióban alkalmazottak, mti MARADHAT. Reális az esélye annak, hogy az idén és jövőre is teljesüljön az MNB inflációs célkitűzése, az éves fogyasztói árszintnövekedés december­ben a 4,5 plusz-mínusz 1 szá­zalékos sávban maradjon - hangsúlyozta László Csaba, a szocialisták pénzügyminiszter­jelöltje. A pénzügyminiszter­jelölt korrekt, jó együttműkö­désre törekszik a jegybankkal. Hangsúlyozta, hogy vélemé­nye szerint Magyarország a mai sávhatárokkal és sáv­középpel csatlakozhat az unióhoz, de talán még az eurózónához is. mti Normatíva helyett pályázat Az EU-csatlakozás agrárkérdéseiről rendez­tek tudományos vitaülést tegnap. A rendezvé­nyen az EU német szakértője is kifejtette véle­ményét, és elmondta, nem túl biztató, hogy hazánk azért esett el 100 millió eurótól, mert három év alatt sem sikerült létrehozni a SAPARD-irodát. Kaposvár Négy éve zajlik Magyarország és az Európai Unió közti konkrét tárgyalássorozat a mezőgaz­dasági kérdésekben. Kétévnyi technikai egyezte­tés után 2000-ben jutottak el a két legfontosabb témához: a támogatási illetve a kvótarendszer­hez. Az EU első ajánlatcsomagja nem túlzottan kedvező Magyarország számára. Pete Nándor, a külügyminisztérium főosztály­vezető-helyettese elmondta: a közvetlen kifizeté­sű agrártámogatások terén a csatlakozás első évében csak a hazánknak járó összeg 25 százalé­kát fizetné ki az EU, tíz év alatt érhetnénk el a 100 százalékot. Az e helyett kínált vidékfejleszté­si pénzek azonban nem kompenzálják a kiesést. Ezekre ráadásul pályázni .kell, ehhez saját erő szükséges, ami sok helyen nem áll rendelkezés­re. A kvótarendszerrel kapcsolatban sem szeren­csésebb a helyzet: ha valóban az 1995-98-as idő­szakra alapozva határozzák meg a termelhető mennyiségeket, több olyan ágazat is lehet, ahol a saját belső igényeket sem tudja majd a hazai élel­miszeripar kielégíteni. Többek közt tejből és izocukorból szorulnánk importra, miközben a hazai gyárak félgőzzel termelnének. Pete Nán­dor szerint éppen ezért igen kemény tárgyalások Dr. Sarudi Csaba várhatók még, ahol politikai döntésekre is sor kerülhet az EU részéről. Dr. Sarudi Csaba egyetemi adjunktus a. ma­gyar vidék esé­lyeit modellezte. Elmondta: ha a normatív támo­gatások helyett a pályázati pénzek aránya meg­nő, akkor éppen azok a kedvezőtlen adottságú területek kerülhetnek még hátrányosabb hely­zetbe, ahol a legnagyobb szükség lenne a pénz­re a fejlődéshez. Tovább szélesedhet a szakadék a gyenge és a kedvező adottságú vidékek között. Bruno Hoffstadt, Németország nagykövetsé­gének mezőgazdasági attaséja lapunk kérdésére elmondta: Németország egyetért az Európai Bizottság agrártámogatásokkal kapcsolatos elvi állásfoglalásával. Mint kifejtette: az uniónak ga­rancia kell arra, hogy a támogatásokat valóban a technológiai lemaradások megszüntetésére for­dítják az újonnan csatlakozott tagországok. Ugyanakkor az egyszerűsített kifizetés - amit a magyar szakemberek zöme egyértelműen rossz­nak tart - több előírás alól felmentést jelent. Hoz­zátette: nem túl biztató, hogy három év alatt sem sikerül Magyarországon a SAPARD-irodát létre­hozni, amivel 100 millió eurótól esett el hazánk. A kvótarendszerrel kapcsolatban kifejtette: alap­vetően azt is jónak tartja, a kritikus termékek körében azonban bizonyára lesz lehetőség még alkudozásra. VARGA OTTÓ Matrica az erdő védelméről SOMOGYFAJSZ Európában és Magyarorszá­gon egyre több erdőtulajdo­nos és gazdálkodó szeretné igazolni, hogy a faanyagter­melés során a gazdasági érde­kek mellett figyelembe veszi a természetvédelmi szempon­tokat is. Ilyen erdőtanúsítási rendszer a természetvédő szervezetek, erdő- gazdálkodók és kereskedők által 1993-ban létrehozott Felelős Er­dőgazdálkodás Tanács (FSC) mi­nősítési rendszere. Az FSC nem­zetközileg elfogadott alapelveken nyugszik, ugyanakkor alkalmaz­kodik a helyi körülményekhez, tükrözi az erdők többcélúságának alapelvét és kiegészíti egy eredet­tanúsítási rendszer, amely követ­hetővé teszi a faanyagot a tanúsí­tott erdőtől a végső felhasználóig. Meghatározza a telepítés lehető­ségeitől, a kitermelés mennyisé­gén keresztül az erdőgazdálkodás minden mozzanatát, természete­sen az adott élőhely jellegzetessé­gei szerint. A jól bevált nemzetkö­zi tanúsítás, magyarországi szab­ványa most készül, amiben a jel­legzetes hazai élővilág védelme is kiemelt helyen szerepel majd. Magyarországon eddig 100 ezer hektár erdőt tanúsítottak a tulaj­donosok. Ezekből az erdőkből olyan fa kerül ki, amelynek előállítása során nem károsították a környe­zetet. A fából készült termékeken található FSC-embléma alapján ugyanis biztosan kiválasztható az, amelynek előállítása nem okozott jelentős környezetterhe­lést, s nem csökkentette az élő­világ változatosságát. Az európai és észak-amerikai vásárlók egyre gyakrabban választanak ilyen terméket. Gulyás Levente, a WWF Ma­gyarország erdészeti program- vezetője elmondta: azok az erdő- tulajdonosok, akik részt vesznek az erdőtanúsításban, azt igazol­ják, hogy nem illegálisan termel­ték ki a fát és olyan erdőgazdál­kodást folytatnak, amelyik nem rombolja a környezetet. Márkus Ferenc, a WWF Ma­gyarország igazgatóhelyettese szerinta rendszer környezetvé­delmi előnyei a legfontosabbak. Segít megőrizni a biológiai sokfé­leséget, védi a veszélyeztetett fa­jokat és élőhelyeiket valamint az erdők ökológiai szerepét is segít fenntartani. Alap marad a Széchenyi-terv Budapest A választások végeredménye nem változtat a kormányzat valamint a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara (MKIK) közötti viszonyon - hangzott el a kamara küldöttgyűlésén, amelyen Medgyessy Péter is felszólalt. Parragh László, az MKIK elnöke leszögezte, a kamarai tagság a hazai GDP mintegy kétharmadát adja, és a szervezet partnere lesz az új kormánynak is. A vállalko­zásokat fel kell készítem az uniós csatlakozásra, növelni kell az or­szág tőkevonzó képességét, és meg kell szüntetni a rossz hatás­fokkal, vagy párhuzamosan működő szervezeteket. Medgyessy Péter beszédében kiemelte, az ország gazdasága idén várhatóan három százalék­kal nő majd, ám élénkítő intézke­désekkel 2006-ra akár évi hatszá­zalékos bővülés is elérhető. Reá­lisnak nevezte az öt-hat százalék körüli pénzromlást, ám az árfo­lyam-politikában az eddiginél több professzionalizmust ígért. A Széchenyi-terv működési mechanizmusának áttekintését, ám a terv megtartását, fejleszté­sét ígérte Medgyessy, aki szerint ez akár az Unió számára kidolgo­zandó Nemzeti Fejlesztési Terv alapjául is szolgálhat. A min- szterelnök-j elölt szerint az or­szágnak még soha nem volt jobb esélye a sokkal jobb életre, mint most, úgy ítéli, a következő négy év kitűnő lehetőségeket kínál. KONCZ ANDREA Harc a pénzmosás ellen Budapest Amerikai szakemberek szerint mintegy ezermilliárd dollár „mo­sódik át” évente a világban - mondta Balogh László, a Pénz­ügyi Szervezetek Állami Felügye­letének (PSZÁF) ügyvezető igaz­gatója. A PSZÁF új ajánlást hozott létre a pénzmosás megakadályo­zása és megelőzése érdekében. A pénzügyi szervezetek folya­matosan korszerűsítik és bővítik a pénzmosás megelőzését szolgáló eljárásokat - közölte Balogh. Hoz- ‘zátette: eddig 158 milliárd forint értékű anonim betétállományt alakítottak át. Jelenleg még 290 milliárd forintnyi nem névre szóló betét található az országban. A pénzmosás ma a gazdaság egészét leginkább szennyező té­nyező. Visszajuttatja a bűncselek­ménnyel szerzett javakat a legális gazdaság életbe. Megváltoztatja a piac működését, leértékeli a pénz­ügyi eljárások hatékonyságát és tisztességességét, gyengítve a gaz­daság egészét. A kormány tavaly elfogadta a terrorizmus és a pénzmosás elle­ni törvényt. Ennek is köszönhető, hogy a tavalyi évben ezerhatszáz pénzmosással kapcsolatos beje­lentést kapott az ORFK. Ezek nagy része az utolsó két hónap­ban érkezett - tette hozzá Balogh. Érdekesség, hogy 2002 első ne­gyedévében már 1300 bejelentés érkezett, míg 2000-ben 12 hónap alatt mindössze kilencszáz. A szakértők szerint a pénzmo­sás és a terrorizmus finanszírozá­sa elleni küzdelem csak nemzet­közi együttműködés keretében le­het eredményes. A nemzetközi közösség e témában széleskörű normarendszert dolgozott ki, amely megkerülhetetlen a nem­zetközi együttműködésbe bekap­csolódott országok pénzügyi szektorai számára. privacsek Elszámolt agrártámogatások Budapest A mezőgazdasági támogatásokat akkor kell bevételként figyelembe venni, amikor azt felhasználják, illetve amikor a bevétellel szem­beállítható költség merül fel. Amennyiben ez az állami szub­venció folyósítását követő harma­dik évben sem történik meg, ak­kor a támogatást abban az évben bevételnek kell tekinteni. A támo­gatást akkor is a bevételek közé kell számítani, ha a családi gaz­dálkodó, őstermelő még a pénz felhasználása előtt megszünteti a tevékenységét. Az agrártámogatásokat több­nyire utólag folyósítják, a gazdák által igazolt célokra. Az elszámo­lásokat egyszerűsítí az a rendelke­zés, amely kimondja, hogy azt a támogatást, amelyet utólag - a fel- használást igazoló számla ellené­ben vagy felhasználás teljesítésé­nek igazolása alapján - folyósítot­tak, nem kell bevételként beszá­mítani akkor, ha a kiadást koráb­ban nem érvényesítette költség­ként az őstermelő, családi gazdál­kodó. Gyakran előfordul, hogy az ál­lami támogatás csak részben fede­zi a gazdálkodó kiadását. Ilyen esetben a kiadásnak csak azt a ré­szét lehet közvetlenül a támo­gatással szemben elszámolni, amelyre az fedezetet nyújt, -ug­Bővülő uniós vámkedvezmény Budapest Befejeződtek Magyarország és az Európai Unió közötti szakértői megbeszélések az agrárkereske­delmi kedvezmények kölcsönös továbbfejlesztéséről, amelyek jú­lius 1-jén léphetnek hatályba, és az EU-csatlakozásunkig marad­nak életben. A megállapodás révén több mint egymillió tonna gabona ­600 ezer tonna búza és 450 ezer tonna takarmánykukorica - jut­hat vámmentesen az unió piacá­ra. A vámmentes baromfiexport is bővülhet. Teljes mértékben megnyílik az EU piaca a magyar méz, a gomba, az almasűrít­mény, az élőbárány és bárány­hús, a madáreleség, az étkezési csiga és egyes feldolgozott zöld­ségek, gyümölcskonzervek előtt. Az élőmarhaexport vámkedvez­ménye is nő. A magyar friss cse­resznye, alma és szilva vámelbá­nása szintén javul a csökkentett belépő árak alkalmazásával. A magyar importban a piacon már jelenlévő közösségi termékek vámja mérséklődött. A vágott vi­rág, egyes zöldségféleségek, vala­mint à gyümölcsök és gyümölcs­levek terén teljes szabad kereske­delem valósul meg hazánk és az Unió kÖZÖtt. EUROPRESS Aranyos magyar borok Az országos takarékszövetkezeti borverseny nagy aranyérmét a Hungarovin 1995-ös évjáratú öt­puttonyos tokaji aszúja nyerte. A szőlész-borász kis- és közép- vállalkozások a takarékszövetke­zetek partnerei, munkájukat teljes körű - pénzügyi szolgáltatásokkal segítik. Különféle hitelkonstrukci­ókkal teszik lehetővé tőkeigényes folyamat finanszírozását. A terme­lők palackos és hordós borokkal versenyeztek. A zsűriben részt ve­vő Zilai Zoltán, a Szőlő- és Borkul­túra Kht. ügyvezető igazgatója szerint a benevezett palackos bo­rok kifejezetten jók voltak. A hor­dós boroknál viszont még voltak A borversenyre 160 termelő 266 borral nevezett. Idén 176 dijat osztottak ki: a nagyarany mellett 37 arany-, 79 ezüst­ös 59 bronzérmet. technológiai hiányosságok. A szervezők azt tervezik, hogy jövő­re a németországi és franciaorszá­gi bankokat is bevonják a borver­senybe, amely így nemzetközivé Válhat. ÚJVÁRI GIZELLA SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 16. HÉT (FORINT) 1. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 283,29 8 ■ Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 284,81 8 2. szövetkezeti átlagár: 285,67 8 3. egyéni vállalkozói átlagár: 276,12 8 II. Húscéhtagok által felvásárolt élösertés-átlagár: 288,38 8 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 290,93 9 2. szövetkezeti átlagár: 287,03 fi 3. egyéni vállalkozói átlagár: 284,94 8 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. É-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, 290 O Jász-Nagykun-Szolnok): 289 y 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 285 y 4. Központ (Budapest, Pest megye): 291 O 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 288 y 287 8 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 289 0 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 358,37; U: 346,34; R: 327,19; O: 320,29; F •0- ■O' D­299,95 y V. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár: 1,42 euró Forrás: HÚSCÉH

Next

/
Thumbnails
Contents