Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-26 / 97. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2002. ÁPRILIS 26., PÉNTEK jUB Nyílt nap Eger, Füzesabony A rendőrség napja alkalmából ma két városunkban a kapitány­ságok nyílt napot tartanak. Eger­ben 10 órától az esemény hely­színe az Érsekkertben lévő sala­kos pálya, Füzesabonyban pedig ugyancsak 10 órától a rendőrka­pitányság épülete, udvara. A délutánig tervezett progra­mok része lesz technikai bemuta­tó is. Egerben a bűnmegelőzési totó helyes kitöltői jutalomra szá­míthatnak. Ajándék vár a kerék­páros ügyességi verseny legjobb- jaira. Az abonyiak megtekinthe­tik a helyi bűnügyi technikai kiál­lítást, a gyermekeknek vetélkedő­ket szerveznek. ■ Kitüntetések Lőrinci A testület idén is áprilisi ülésén ha­tározott a helyi kitüntetések odaíté­léséről. Lőrinci Vámsért kitüntető címben részesült dr. Kovács Mária háziorvos, Lőrinci Váms Közössé­géért díjat kapott dr. Lőcsei Ágnes háziorvos és Tóth István pedagó­gus, míg Lőrinci Váms Közszolgála­táért címmel jutalmazták Mester Lajos és Varga Vilmosáé hagyo­mányőrző pedagógusokat, vala­mint Molnár Mihály tanárt. A Lő­rinci Váms Díszpolgára címet ezút­tal nem ítélték oda senkinek. m Ifjú kutatók két szekciója TDK: szakmai és emberi kapcsolatok Gyöngyös A Szent István Egyetem Gaz­dálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai karán tegnap tudo­mányos diákköri konferenciát rendeztek. Az ifjű kutatók két szekcióban: a közgazdaság-tu­dományiban és az agrártudo­mányiban versenyeztek dolgo­zataikkal. Dr. Magda Sándor profesz- szor, az intézmény főigazgatója megnyitójában azt hangsúlyoz­ta, hogy a diákköri munka szak­mai és emberi együttműködést jelent a hallgatók és a tanárok között. Ezért fontosnak véli a főiskolai kar életében ezt az év­ről évre megújuló munkát. Ezután a két szekció elvégez­te munkáját dr. Bathó Ferenc­nek, a Pénzügyminisztérium költségvetési és pénzügy-politi­kai főcsoportfőnökének, vala­mint dr. Thill Szilárd tanszékve­zető egyetemi tanár vezetésével. A dolgozatok ismertetése után a két szekció-vezető értékelte a tu­dományos diákköri konferencia eredményeit, tapasztalatait. Mint elmondták: magas színvo­nalú, aktuális, a gazdaság kü­lönböző területeit felölelő témá­kat dolgoztak fel a hallgatók. Ezt követően átadták a díja­kat. A közgazdaság-tudományi szekcióban Felföldi Melinda harmadéves hallgató lett az el­ső. Felkészítő tanára Tamus Antalné dr., egyetemi docens. Az agrártudományi szekció győztese Szatmári Péter máso­dik évfolyamos hallgató lett. Őt dr. Szabó Lajos egyetemi tanár készítette fel. Dr. Tóth Zoltán, a főiskolai kar tudományos diákköri taná­csának elnöke bejelentette, hogy a kari tanács határozata alapján a két említett szekció­ban az első három helyezett mentesül a szakdolgozat írásá­tól. Azt is kiemelte, hogy 2003 tavaszán az Országos Diákköri Konferencia közgazdasági szek­cióját a gyöngyösi főiskolai ka­ron, az agrártudományi szekci­ót pedig a Kaposvári Egyetemen tartják. _________________m. kq A dószakértők jöttek Albániából Eger Albán önkormányzati vezetők és a helyi adókkal foglalkozó szakemberek látogattak tegnap a megyeszékhelyre annak érde­kében, hogy kicseréljék tapasz­talataikat egri kollégáikkal. A tizenhárom vendéget Gyula Zoltán alpolgármester fogadta, aki beszélt többek között a tör­ténelméről és boráról egyaránt híres Egerről, megemlítvén ter­mészetesen azt is, hogy a város­nak igen jelentős adóbevétele származik az idegenforgalom­ból. Ezt követően pedig Korsós László, a polgármesteri hivatal adóirodájának vezetője tartott szakmai előadásokat a magyar helyi adórendszerről, a helyi adó- és illetékiroda hatékony működésének feltételeiről, vala­mint a területhez kapcsolódó informatikai háttérről. A nap fo­lyamán szó esett még a bankok­kal, a magáncégekkel való együttműködés előnyeiről és a kommunikációról, valamint az ügyfélszolgálatról is. ________■ K isüsti pálinkával Európába (Folytatás az 1. oldalról) A gyöngyösi és az egri vámkirendeltségek il­letékessége területe közel fele-fele megosz­lású. A megyeszékhely vámhivatalának ha­táskörébe tartozó 13 szeszfőzde közül azon­ban csak három - az egri, a bélapátfalvai és a makiári - számítható az egész éves folya­matos működésű nagyüzemek közé. A töb­biek jobbára idényjelleggel időszaki igénye­ket elégítenek ki, és az esztendő mintegy há­romnegyedében nem üzemelnek. A főidény szeptembertől decemberig tart. A megyére leginkább a szőlővel és a borkészítéssel kap­csolatos maradványok kifőzetése - borsep­rő, aljlé, szőlőtörköly - jellemző. A szeszfőzdében bérfőzés keretében elő­állított pálinka kedvezményes jövedéki adó­ja egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 hektoliterfok (hlf) mennyiségig -100 liter 50 százalékos pálinkáig - hektoliterfokonként 553 forint. A csatlakozási tárgyalások adózási fejeze­tének mostani újranyitása és tárgyalása akár Európa-szerte ismert, kedvelt szeszes itallá teheti a magyar pálinkát. Ezzel elhárulhat­nak azok az akadályok is, amelyek a csatla­kozást követően korlátok közé szorítanák, szűkítenék e jellegzetesen magyar termék gyártását. Magyarország azt javasolja Brüsz- szelnek, hogy az erjesztett gyümölcsöt le­párló vállalkozások mennyiségi korlátozás nélkül főzhessék a pálinkát, a háztartások által előállítható kedvezményes mennyiség viszont maradhasson évi 50 hektoliterfok. Nálunk a gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazda nem rendelkezhet főzőberendezés­sel, és nem is árusíthatja pálinkáját, zárje­gyet sem kaphat rá. A lepárlást itthon 640 bérfőzde végzi, ahol a gazdák saját szükség­letre is főzethetnek pálinkát. Az EU szakér­tői ezt a rendszert átláthatatlannak tartot­ták, így került bele a már lezárt fejezetbe, hogy 2008 első napjától kezdve a bérfőzdék a fenti célra évente legfeljebb tíz hektoliter- fok pálinkát állíthatnak elő. A megszorítá­sok feloldása érdekében meg kellett hatá­rozni, mi is pontosan a pálinka, és meg kel­lett szerezni a közösség és a környező or­szágok beleegyezését is a termék levédésé­hez. Idén június elsejétől már csak arra az üvegre lehet ráírni a pálinka szót, amelybe kizárólag gyümölcsből készült szeszes italt töltöttek. Az egri vámparancsnok szerint is fontos egy ilyen hungaricumnak számító hagyo­mányos nemzeti termék fennmaradása, amely adott esetben semmivel se rosszabb, mint a külföldről Hamis Hubertus Találkoztak már olyan zárjegy nélküli, pancsolt Hubertus-hamisítvánnyal, ami pár hónap elteltével szinte teljesen „kife- héredett”, olyan lett, mint a citromlé. behozott ilyen­olyan szeszek. Mint Bodnár Béla elárulta, valóban nem mindegy, hogy a két típus - a hideg, illetve a meleg úton előállított szeszek - közül me­lyikről van szó. A hideg út nem jelent mást, mint hogy a 30-40 százalékosra hígított, döntően gabonaszeszt különböző mestersé­ges vagy kisebbrészt természetazonos szí­nezékeivel és aromákkal „felturbózzák”, keverik, ízesítik. így születik meg aztán az a gyümölcspálinka - olcsóbb kommersz ké­szítmény -, ami gyakorlatilag sosem látott gyümölcsöt. A meleg út pedig egyszerűen a lefőzött gyümölcscefre középpárlatából ké­szült pálinkát jelenti. Az elmúlt időszakban nőtt a tiltott pá­linkafőző eszközök felderítése. Tavaly az egri területen 3-4 esetre derült fény, és a gyöngyösi hivatal illetékességi tartomá­nyában is ugyanennyien buktak meg. Ez vagy azt jelenti, hogy a korábbinál lénye­gesen sűrűbb az ellenőrzés hálója, vagy valóban többen is próbálkoznak. Vannak közöttük profik, akik korszerű és költsé­ges berendezésekkel dolgoznak, és akad­nak lelkes amatőrök, akiket pusztán a ház­táji kisüsti szeretete hajt. Talán határeset az a tavalyi egri felderítés, amikor egy 10 emeletes ház alagsorában az átalakított te­jeskannából barkácsolt házi eszközzel igyekeztek alkoholt nyerni. Á szeszfőzdéket két­havonta szigorúan ellen­őrzik, egyszer egy hó­napban próbaszerűén „lecsapóakcióval”. Meg­nézik a nyilvántartást, az ólomzárak épségét, nin- csenek-e megfúrva a csö­vek, és ellenőrzik a szeszmérőt, a beállítást, s minden egyes hektoliter főzésből vett mintát. Legtöbb más megyéből származó hideg utas, illegális, zárjegy nélküli szeszt mégis a kiske­reskedelemben és szállítás közben foglalják le a pénzügyőrök. ___ ikji F ókuszban az egészségügy Heves megye, Eger Ma 9 órától tartja a választások utáni első ülését a megyei köz­gyűlés. A tanácskozásnak - a Me­gyeházán zajló átalakítási mun­kálatok miatt - továbbra is a Vá­rosháza ad otthont. A képviselők tájékoztatást kapnak megyénk lakosságának egészségügyi helyzetéről és az egészségügyi ellátásról, majd - e témakörnél maradva - a Markhot Ferenc Kórház-rendelőintézet te­vékenységéről hangzik el beszá­moló. Ezt követően szó lesz a me­gyei önkormányzat tavalyi gaz­dálkodásáról és a pénzmarad­vány elszámolásáról is, amit az East-West Rt. privatizációjából származó bevételnek a fejlesztési tartalékba történő helyezésére tett javaslat követ. A képviselők szin­tén górcső alá veszik a gyöngyösi Általános Iskola, Óvoda, Logopé­dia, illetve a bélapátfalvi Idősek és Fogyatékosok Otthona és Mód szertani Intézete tevékenységét, a tervezett napirendek közül utol­sóként a megyei és a regionális te­rületfejlesztési tanácsok munká- ját tekinti át a grémium. <-ne) Revizor érkezik a partira Eger Szombaton este revizor érkezik az egri Gárdo­nyi Géza Szín­ház Páholy-par­tijára, melyet az InterEurópa Bank Rt. támogat. Gogol: A Revizor című komédiájának előadása után sem ér véget az este. Demcsák Zsu­zsa televíziós moderátor vezetésé­vel az Egri Páholy tagsága köze­lebbről is megismerkedhet az alko­tókkal. A műsorvezető beszélgetni fog majd a darabban játszó színészekkkel, így a címszerepet alakító Görög Lászlóval, illetve a polgármesterként bemutatkozó Újlaki Dénessel, akik vendégként működtek közre az előadás létre­jöttében. Szót kapnak azon egri szí­nészek is, akik szerepet kaptak Go­gol remekében. Az est sztárvendé­Demcsák Zsuzsa ge ezen az estén a Budapesti Operettszínház művésznője, Janza Kata lesz, aki a rögtönzött pódiumon nép­szerű operett­slágerekből vá­logatott műsorát adja elő a nagyér­demű kedvére. A páholytagok megszokhatták már, hogy kávéházi beszélgetés során bepillantást nyerhetnek egy-egy előadás megszületésé­nek műhelytitkaiba is. Ez most sem lesz másként. Az alkotók várják az érdeklődőket a színház aulájába az este folyamán, hogy közvetlen közelről találkozhassa­nak közönségükkel. Akik inkább a felhőtlen szóra­kozást, a táncot választják, azok­nak hajnalig az ózdi Koktél zene- kar húzza a talpalávalót. e. b. A megye EGER: az alma 130-200, a szá­razbab 400-500, a banán 270-300, a citrom 250-300, a cukkini 500-700, a gomba 350-420, a gyökér 350-450, a fokhagyma 400-470, a vörös­hagyma 60-80, a zöldhagyma 60-80, a karalábé 130-150, a kar­fiol 320-400, a fejes káposzta 100-130, a kelkáposzta 350-400, a savanyú káposzta 140-160, a körte 400-450, a krumpli 70-80, a mandarin 300-360, narancs 160-240, a paradicsom 500-700, a zöldpaprika 60-80, a csípős paprika 50-80, a fehér retek 250-350, a piros retek 50-80, a saláta 80-120, a sárgarépa 170-200, a tojás 16-20, az uborka 450-500, a zeller 200-300 forin­tért kapható. HATVAN: az alma 140-280, a szárazbab 500, a banán 260-280, a citrom 240, a gomba 480, a gyö­kér 400, a fokhagyma 450, a vö­röshagyma 120, a zöldhagyma 60, a karalábé 80, a karfiol 390-450, a fejes káposzta 220, a kelkáposzta 390, a savanyú ká­piaci árai poszta 160, a körte 490, a krump­li 75, a mandarin 350, a narancs 260, a paradicsom 800, a zöld­paprika 35-100, a csípős paprika 20-50, a piros retek 60, a saláta 90, a sárgarépa 120, a sóska 30, a spenót 30, a tojás 18, a főzőtök 550, az uborka 250-300, a zeller 350 forintért kapható. HEVES: az alma 140, a száraz­bab 400, a banán 300, a citrom 300, a gomba 400, a gyökér 300, a fokhagyma 500, a vöröshagyma 80, a zöldhagyma 60, a karalábé 50, a karfiol 400, a fejes káposzta 190, a kelkáposzta 300, a sava­nyú káposzta 100, a krumpli 70, a narancs 240, a paradicsom 500, a zöldpaprika 50-60, a csípős paprika 40-50, a piros retek 70, a saláta 60, a sárgarépa 150, a sós­ka 250, a spenót 250, a tojás 15, az uborka 200, a zeller 300 forin­tért kapható. •k (A gyöngyösi Köztársaság té­ri piacot telefonon nem tudtuk elérni, így az árakat sem tudjuk közölni.) ■ _________________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ V askerekek léleknyugtató kattogása Bartók Zoltán gyermekkorában nem akart vasutas lenni. Mindez ritkaságszámba ment a család gyermekei között, hiszen a famí­lia több tagja is a MÁV-nál töltöt­te élete nagy részét. Vasutas volt a nagyapja, a keresztapja és a nagy­bátyja is. Azt mondja, végül a csa­lád javaslatára választotta a hatva­ni vasútforgalmi szakközépisko­lát, és később nem bánta meg, hogy így alakult az élete. Sorompókezelőként kezdte a vasútnál. Tizennyolc éves fiatal­emberként fontosnak érezte a fel­adatot, és büszke volt rá, hogy ép­pen rá bízták az egyik selypi so­rompót. Ma már úgy érzi, talán akkor szerette meg igazán a vas­utat. Később forgalmista lett Sely­pen, majd elvégezte a MÁV tiszt­képzőjét, és a hatvani állomáson kezdett dolgozni. Az elmúlt év elején, 34 évesen ő lett a hatvani állomás főnökhelyettese. Huszonegyen érettségiztek an­nak idején a vasútforgalmi szak­középben, és közülük tizenhatan ma is a vasútnál dolgoznak. Kez­detben a legtöbbjük nem akart vasutas lenni, ám olyan tanáraik voltak, akik felfedeztették velük a szakma szépségeit. Mindezt rop­pant fontosnak tartja, hiszen csak az marad meg a pályán, aki egy életre megszereti a vonatokat. Hatvan forgalmas csomópont, sok vasutas dolgozik itt. Jó néhá- nyuk idősebb nála, de mint mondja, ez soha sem szült fe­szültséget. Mindez talán annak is tulajdonítható, hogy ő is köztük nőtt fel, így az „öregek” is tudják, hogy mire képes. Irodájának peronra néző abla­ka mindig nyitva van. Azt mond­ja, így van ez rendjén, a vasutas­nak mindig hallania kell az érke­ző, az induló vonatok zaját. Olyan muzsika ez, amely meg­nyugtatja a vasutas lelkét. A fals hangokat nyomban ki lehet szűrni, ha baj van a szerelvény­nyel, a vasutas füle nyomban ér­zékeli azt. Ha nincs szolgálatban, egy idő után azon kapja magát, hogy hi­ányzik a vonatok kattogása. Ha szabadságra megy, néhány nap múltán már visszavágyik az állo­másra. Azt mondja, amikor a pályát kezdte, még sokkal nehezebb volt a vasútnál. Ma már jóval több az automatika, könnyebb kezelni a berendezéseket, azért így is meg­van ennek a hivatásnak a varázsa, amit talán csak az érez, aki magá­ra ölti az egyenruhát. Volt egy időszak, amikor nehe­zebb idők jártak, kevés volt a pénz, jó néhány mellékvonalat megszüntettek. Sokan levetették akkor az egyenruhát, és más pá­lyát választottak. Bartók Zoltán azt mondja, ő is mehetett volna, több kedvező munkahelyi ajánlatot is kapott, de maradt. Most úgy érzi, hogy csak­is így lehet nyugodt az élete, ha elhagyja a vasutat, akkor örökké hiányérzete lenne. Felesége a hatvani kórházban dolgozik, informatikus. Egy négy­éves kisfiúk van. Szereti a vasutat, imád vonattal utazni. Talán egy­szer ő is vasutas lesz. - Erőltetni ezt nem szabad - mondja. - Olyan ez, mint a szerelem: csak akkor le­het tartós, ha belülről fakad. Hogy mi az állomásfőnök-he- lyettes vágya? FOTÓ: T. Z. M. Talán az, hogy a csomópont­hoz tartozó valamennyi állomá­son újabb, korszerűbb műszerek segítsék a munkát, és a vonatok hangja a vasutasfülnek mindig megnyugtató legyen. Nem sok ez, de hát egy vasutas akkor boldog, ha semmi rendkívüli nem törté­nik körülötte. tompa z. mihály Bemutatkozik a művészetoktatás Eger Április 27-én, szombaton dél­előtt rendezik meg a magyar mű­vészetoktatás napját. A 9 órától zajló programnak a Művészetek Háza ad otthont. Az eseményen - 12 órától - műhelymunkák címszó alatt bemutatkozik há­rom művészeti ág: a képző- és iparművészet, a zene és a tánc. Ez utóbbiakban - ír táncház ke­retében - fellép Ronan Morgan ír táncművész, lesz klasszikus ba­lett- és jazzbemutató, színpadi zenés mesterségek, néptánc és drámajáték, illetve a hangsze­rekkel ismerkedhetnek meg kö­zelről a résztvevők. A képző- és iparművészet iránt érdeklődők megismerked­hetnek a monotípia és a tusrajz készítésével, a gyöngyfűzéssel, a tusvázlat- és temperakészítés­sel, a kisplasztikákkal és az agyagfigurázással. __________■

Next

/
Thumbnails
Contents