Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-25 / 96. szám
2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2002. Április 25., csütörtök Hírek MEDGYESSY PÉTER a máltai elnökkel folytatott megbeszélését követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a két országnak számos közös érdeke van. Guido de Marco és a szocialista miniszterelnök-j elölt egyaránt úgy véli, hogy az uniós csatlakozásról népszavazáson a máltai, illetve a magyar polgárok mondják ki a végső szót. mű KOLOZSVÁROTT 20 százalék alatti a magyarság számaránya - állítja Funar polgár- mester. Bár hivatalos adatokat kizárólag a statisztikai hivatal hozhat nyilvánosságra, a szélsőséges nézeteiről ismert városatya örömmel nyugtázza, hogy az 59 781 magyar a lakosság mindössze 18,83 százaléka. Funar információiban Kolozsvárott csak a románok száma növekedett az elmúlt tíz esztendőben, mti JACQUES CHIRAC nem hajlandó tévévitát folytatni elnökjelölt ellenfelével a választás második, május 5-i fordulója előtt. Az államfő azzal utasította vissza Jean-Marie Le Pen indítványát, hogy nem lehetséges párbeszéd és kompromisszum azzal, aki a gyűlöletet és a türelmetlenséget hirdeti. MTI STRASBOURGBAN fölvette tagjai közé Bosznia-Hercegovinát az Európa Tanács. A szervezet csaknem hat évvel a daytoni egyezmény, a belháborúnak véget vető megállapodás után fogadta be a balkáni köztársaságot, mti ROMÁNIA szeretné megoldani az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatásának kérdé-- sét. Iliescu elnök szerint hazája következetesen és jóhiszeműen járt el a totalitárius re- zsimek által elkövetett jogsértések helyrehozásában. Az államfő azt mondta: az elkobzott ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatása mellett mintegy három- milliárd dollárra lenne szükség az anyagi kártérítésre, mti URUGUAY megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. A döntést azok a sértések váltották ki, amelyeket Fidel Castro hangoztatott Uru- guayjal szemben. A kubai államfő egy nemzetközi sajtó- tájékoztatón hitványnak és nyomorultnak minősítette az uruguayi kormány politikáját, Battle elnököt pedig alávaló Júdásnak titulálta, mti LERÖVIDÍTETTE moszkvai látogatását a fegyverzet-ellenőrzési és nemzetközi biztonsági kérdésekért felelős amerikai államtitkár. John Bolton már el is utazott az orosz fővárosból, holott kétnaposra tervezték az amerikai államtitkár látogatását, mti A KOSZOVÓI Gnjilane város környékét tegnap a Richter- skála szerint 5,5-ös erősségű földrengés rázta meg. A földmozgások középpontja valószínűleg Észak-Macedónia területén volt. A rengéseket Szerbia, Montenegró, Macedónia és Albánia nagy területén lehetett érezni, mti UKRAJNA több figyelmet érdemelne Nyugat-Európától - jelentette ki Göncz Árpád egy kijevi lap hasábjain. A volt köztársasági elnök szerint keleti szomszédunk az egyesült Európa egyik legfontosabb t partnere. Göncz meggyőződé- ’ se, hogy Magyarország teljes értékű fejlődése lehetetlen az Ukrajnával való szoros együttműködés nélkül, mti v Módosítás előtt a nyilatkozat Újra kell tárgyalni a kedvezménytörvény végrehajtását A kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött román-magyar egyetértési nyilatkozat újratárgyalását a román fél is kívánatosnak tartja - jelentette ki Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete. Bukarest A román nagykövet, aki a közelmúltban adta át megbízólevelét, a Curierul National című román lap szerdai számában megjelent nyilatkozatában kijelentette, hogy az egyetértési nyilatkozat - amelyet tavaly december végén írt alá Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszter- elnök - „ma már bizonyos értelemben idejét múlta”. A nagykövet szerint az egyetértési nyilatkozatra azért volt szükség, mert „közeledett a kedvezménytörvény hatályba lépésének ideje, s a megállapodásban foglaltak nélkül nem lehetett volna végrehajtani”. Calin Fabian hangsúlyozta: a dokumentumban sok vitatható elem van, s feltehetően egy távolabbi jövőben, az új magyar kormány megalakulása után újabb román-magyar tárgyalások lesznek erről a kérdésről. A Curierul National megszólaltatta Medgyessy Pétert, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét, aki a lapnak adott rövid nyilatkozatában leszögezte: nem az egyetértési nyilatkozat felfüggesztését, hanem újratárgyalását tartják szükségesnek. Az egyetértési nyilatkozat egyébként kimondja, hogy a felek közös tapasztalatainak alapján a Magyar Köztársaság kormánya hat hónappal a megállapodás aláírását követően - azaz 2002 júniusának végén - kezdeményezi a kedvezménytörvény felülvizsgálatát, szükséges módosításait. A magyarországi választás második fordulója után a román kormány bejelentette, hogy kész érdemi párbeszédet kezdeményezni az új magyar kormánynyal. A jelek szerint ez a készség azt is jelenti, hogy a jelenlegi magyar kormánnyal már nem kíván Bukarest érdemi tárgyaláso- kat folytatni. _______________■ I zrael többet kér az ENSZ-től A világszervezet aggódik Jasszer Arafat biztonsága miatt FOTÓ: EUROPRESS/EPA II. János Pál pápa szerdán felhívást intézett a betlehemi Születés Templománál szemben álló felekhez, hogy találjanak megoldást az ostrom befejezésére. A palesztinok és az izraeli hadsereg közötti tárgyalások kedd esti második fordulója megállapodás nélkül ért véget. Izrael - Palesztina Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította Izraelt, hogy ne veszélyeztesse Jasszer Arafat palesztin elnök biztonságát, a világszervezet főtitkára, Kofi Annan pedig elfogadta az izraeli kormány kérését, hogy halasszák el az ENSZ tényfeltáró bizottságának dzse- níni látogatását. A Biztonsági Tanács (BT) kedd este zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülése után a testület soros elnöke, Szergej Lavrov orosz ENSZ-nagykövet olvasta fel a tanács nyilatkozatát, amelyben az nyugtalanságának adott hangot Arafat biztonsága miatt, s követelte: Izrael ne okozzon fizikai bántódást a palesztin elnöknek és munkatársainak. Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló elégedetten szólt a BT- felhívásról, de kételyeit hangoztatta azt illetően, hogy Ariel Sáron izraeli kormányfő tiszteletben tartja-e a nyilatkozatot, mivel eddig a testület egyetlen határozatát sem vette figyelembe. Jehuda Lankri, Izrael ENSZ- nagykövete kedden hivatalosan tájékoztatta Annant kormánya álláspontjáról, miszerint a tényfeltáró bizottság személyi összetételének kiegyensúlyozottabbnak kell lennie, több katonai és terrorizmusellenes szakértőt kell magában foglalnia. Lankri felvilágosítást kért a csoport megbízatásáHarckocsik a betlehemi templomok környékén ról is, amely Izrael megítélése szerint szélesebb körű, mint amiben a vonatkozó, 1405. számú BT-határozat elfogadása előtt megegyeztek. Rámutatott arra is, hogy a csoportnak nem kizárólag Izrael katonai tevékenységével kell foglalkoznia, hanem azzal a terroristahálózattal is, amely a dzseníni menekülttáborban kialakult, s ezzel kiváltotta a katonai akciót. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök szerdai tévébeszédében azt mondta, hogy Izraelnek „a legitim palesztin ellenállás letörésére irányuló állami terrorizmusa” bosszút fog szülni. Szerinte azonban országa továbbra is higgadt, óvatos és visszafogott lesz Izraellel szemben, nem hagyja, hogy a felfűtött indulatok vezéreljék a politikát. Önként állnak bíróság elé A Nemzetközi Törvényszék egyenként dönt a szabadlábra helyezésről A hágai Nemzetközi Törvényszék egyenként bírálja el minden vádlott esetében, hogy szabadlábra helyezi-e, s ehhez nem elegendő csupán az, hogy az adott ország kezeskedjék értük a testületnél - közölte Jim Landale, a bíróság szóvivője. Hága Kedden hat vádlott jelentette be a jugoszláv igazságügyi minisztériumnál, hogy kész önként a nemzetközi bíróság elé állni. Feladja magát Dragoljub Ojdanics volt vezérkari főnök, Milan Marties, a volt Krajinai Szerb Köztársaság egykori elnöke, Mile Mrksics, az úgynevezett „vukovári trojka” tisztjeinek egyike, Nikola Sainovics volt szövetségi miniszterelnök-helyettes, Vladimir Kovacevics, akit Dubrovnik löve- tése kapcsán vádolnak, illetve Momcsilo Gruban, az omarskai fogolytábor egyik őrségvézétője. A Hágával való együttműködést szabályozó szövetségi törvény kötelezi a jugoszláv és a szerb kormányt arra, hogy a szabadlábon való védekezés érdekében kezeskedjék értük a törvényszéknél. Landale szerint a kormánygaranciák nagyon lényegesek, de nem döntő fontosságúak, s a törvényszéknek több tényezőt is figyelembe kell vennie ahhoz, hogy döntést hozzon az ideiglenes szabadlábra helyezésről. Nebojsza Sarkics jugoszláv igazságügy-miniszter közölte, hogy Ojdanics már csütörtökön Hágába utazik, míg az'említett hat vádlott közül egyesek hétfőn jelentkeznek a törvényszéken. A szóban forgó személyeknek 15 napon belül kell megjelenniük Hágában, amennyiben azt akarják, hogy Belgrád kezeskedjék értük a szabadlábon való védekezéshez. Kivételt képez Mrksics, akinek - egészségügyi állapota miatt - több mint harminc nap áll a rendelkezésére. Ha a hat „önkéntes” határidőre mégsem jelenik meg a törvényszéknél, akkor beindítják ellenük a kiadatási eljárást. Az igazságügyi minisztérium szerdán átadta az illetékes bíróságnak a többi, 17 hágai vádlott vádiratát, amivel kezdetét veszi a kiadatási eljárás: legelőször elfogatási parancsot adnak ki ellenük. ÁLLÁSPONT PR. HABSBURG OTTÓ a Páneurópai Unió elnöke Magyarország választása Aki követte a magyar választásokat április 7-én és 21-én, az jó néhány sajátosságot figyelhetett meg különösen a nyugati tömegmédia hozzáállásában. Az első forduló előtt a nagy nyugati sajtó, a legtöbb rádió- és televíziócsatorna, ha foglalkozott egyáltalán e témával, akkor mindenekelőtt a választási küzdelem azon oldalával tette azt, amely politikailag és erkölcsileg is ártani tud Magyarországnak.Ezzel a figyelmet szinte kizárólag egy párt, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIEP), illetve elnöke, az író, Csurka irányába fordították. Ez a párt a megelőző választások során — nem utolsósorban a választójog sajátosságai miatt - éppen hogy bekerült a parlamentbe. Ott szinte teljesen említésre sem érdemes szerepet játszott. Szélsőséges jogokat formált azonban; sőt, Csurka úr olyan kijelentéseket tett, amelyek a rasszizmus vagy az antiszemitizmus kérdésében több mint sajnálatosak voltak. Néhány felelősnek nevezhető médium addig ment el, hogy szinte már azt a benyomást keltette: formálisan szinte a MIÉP sikerét kívánják. Az első választási fordulóban mindazonáltal a párt súlyos vereséget szenvedett, és kiesett azok sorából, akiknek még volt valamennyi esélyük arra, hogy mandátumot szerezzenek. Mögöttük csak a sztálinista kommunisták végeztek, akik a rendszer- váltás óta árnyékként néhány kisebb ipari városban fenn tudtak maradni. De itt is csak lényegtelen kisebbséget alkotnak az önkormányzati képviselő-testületekben, és sehol sem lett belőlük polgármester vagy polgármester-helyettes. A választásokban tehát csak három párt maradt fenn: a konzervatív párt Orbán miniszterelnökkel, Kovács, a korábbi külügyminiszter szociáldemokrata pártja, és a volt belügyminiszter, Kuncze lényegesen kisebb, de nagyon aktív pártja, a Szabad Demokraták Szövetsége. Teljesen eltűnt a parlamentből a korábban a kormányban és sok népképviseletben megválasztott kisgazdapárt, amely három részre szakadása következtében összeomlott, és bár gyökerei mélyen vannak a lakosság körében, mégsem tudott egy mandátumhoz se jutni. Ezért mindkét választási forduló eredménye az lett, hogy az új magyar parlamentben csak három párt képviselteti magát; a Magyar Demokrata Fórummal szövetséges Fidesz a konzervatív erők számára, a szociáldemokraták és a liberálisok. Ezzel olyan sajátos helyzet jött létre, hogy a parlamentben az ország legfontosabb kérdéseiben egyetértés uralkodik. Mindhárom erő világosan Európa irányába orientálódik, hazafias, a belpolitikában pedig a szociális piacgazdaságot képviseli. Mindannyian kiállnak „ha” és „de” nélkül a demokrácia és a jószomszédi béke mellett. Azokkal az országokkal kötött szerződésekben, amelyek bár Trianon óta Magyarország számlájára terjeszkedtek, megmutatták, hogy semmilyen területi követeléseket nem támasztanak velük szemben. Mindamellett messzemenően jogos, hogy Magyarország a nagyszámú magyar kisebbség érdekében fellépett, ugyanakkor maga is példamutató nemzetiségi politikát vezetett be. A magyar választások eredményei kapcsán egyébként ismételten azt hangsúlyozzák nyugaton, hogy a magyar szociáldemokrata párt állítólag a kommunisták utódpártja. Ez számos külföldit megijesztett, olyanokat, akik az országot nem ismerik. Ez azonban nem így van. Azt, hogy 40 év orosz uralom alatt egyes személyeknek be kellett lépniük az uralkodó pártba, ha iskolába akartak járni, nyugaton is meg kellene érteni, ahol ma a „political correctness” keretében olyan kijelentéseket tesznek, amelyek nyilvánvalóan nem felelnek meg nézeteiknek, csak azért, mert attól tartanak, hogy néhány hangos fecsegő szemében kellemetlennek fognak tűnni. Csak a nyugati demokrácia biztonságában könnyű azonban olyanokról ítélkezni, akik egy szabad szó miatt hosszú börtönbüntetést, sőt koncentrációs tábort, vagy akár halálbüntetést kockáztattak. Arról sem tudnak sokan, hogy épp a Magyar Szocialista Párt listavezetőjének olyan embert tett meg, aki nem tagja e pártnak, de aki Közép- Európa egyik legjobb pénzügyi szakértője. A magyar politikusoknak rosszul megy néhány nyugati újságnál, még olyanoknak is, akiket normális esetben kereszténynek és demokratikusnak írnak le. így Orbán miniszterelnökről is kijelentették, hogy az ellene szóló vádak, „mint az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és az etnikai kisebbségeknek a szerb Milosevics mintájára történő diszkriminálása, beigazolódtak”. Aki csak egy lépést is tett már Magyarországon, az tudja, hogy ezek a kijelentések a valóság arcátlan meghamisításai. Az, hogy ezeket a kijelentéseket mindig gyáván álcázzák, hogy nem mernek nevet adni hozzá, hanem csak állítólagos EU- vagy NATO- forrásokra hivatkoznak, mutatja azt a színvonalat, amelyre néhány nyugati újságíró süllyedt, és amivel újságjaik tisztességes nevét diszkreditálják. Mindenesetre jellemző, hogy Magyar- országgal szemben olyan országokban teszik ezeket a kijelentéseket, ahol olyan pártokat lehet találni, mint a Front National, a PDS, az erős kommunista párt Prágában, vagy olyan emberek vannak hatalomban, mint jelenleg Franciaországban egy marxista-leninista miniszter. Azt is meg lehet állapítani, hogy a Magyarország elleni uszítás Európában olyan forrásokból származik, amelyek a hidegháború idején sokat ártottak Európa és népei ügyének. A magyarok mindazonáltal megmutatták április 21-én, hogy tartják magukat ahhoz a vonalhoz, amelyet 1956 októbere, novembere során a szabadságharcban jelöltek ki. Akkoriban a hazaszeretet, a hit és a szabadságvágy, az erők egyensúlytalansága és a Nyugat gyenge viselkedése ellenére arra késztették a népet, hogy puszta kézzel szálljon szembe a szovjet tankokkal. Bár a csatát elvesztették, a háborút megnyerték. Budapest 1956. november 4-én megmutatta, hogy a kommunizmus visz- szafordíthatatlanságáról szóló tanítás nem igaz, és ezzel a hidegháború tetőpontján a kommunizmus végének kezdetét váltotta ki. Ha most a magyarok április 7-én és 21-én ismét megmutatták, hogy szabad nép, és elutasítják a szélsőségeket, akkor ezen a szánalmas nyugati gáncsoskodás sem tud változtatni. Ők továbbra is - éppúgy, mint 1956-ban és mint a múlt háborúi során - Európa és az európai keresztény-liberális hagyomány szilárd védőbástyái. EGYETÉRTEK: 06-90-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzet mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430 as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 18Q-.Ft+àfa/tperç+kapcsplàsi díj _____________ A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. ______________
