Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám

6. OLDAL H O R t Z O N T 2002. Április 19., péntek V BHfl Üdülhetnek a gyerekek Eger, Felsötárkány Csaknem ezer egri kisdiák táboroz­hat majd kedvezményesen a nyári szünetben ötnapos (hétfőtől pénte­kig tartó) turnusokban Felsőtárkányban, a faházas Imókő üdülőben. Az önkormányzat pénz- maradványának egy részét azért fordította erre a célra - tájékoztatta dr. Nagy Imre polgármester a sajtó képviselőit tegnap -, mert a csalá­dok többségének megterhelést je­lent a gyerekek nyaraltatása. Az önkormányzat támogatása révén viszont 4 ezer 500 forint térítést kell majd fizetniük a szülőknek a szál­lásért és a teljes ellátásért. A városban 3980 az általános is­kolás korú gyerekek száma. Követ­kezésképp 25 százalékuk élhet a felajánlott lehetőséggel. A férőhe­lyeket arányosan osztják el az isko­lák között, s arra is mód nyílik, hogy az intézmény cserealapként használja azokat. Vagyis, felajánl­hatják az ország más iskoláinak az­zal, hogy az ő üdülőikbe pedig az egriek utaznak. A felmérések azt igazolták, hogy sokaknak még a támogatott térítési díj is drága Vannak olyan iskolák a városban, amelyekben a hátrányos helyzetű diákok aránya eléri a 64 százalékot, s az úgynevezett elit is­kolákban sem alacsonyabb 18 szá­zaléknál. Ezért Eger Megyá Jogú Város Oktatási Közalapítványa het­ven gyerek után átvállalja a turnus teljes díját. Őket pályázat útján, az iskolák javaslatára választják ki - tudtuk meg a sajtótájékoztatón Karacs Rudolftól, a kuratórium el­nökétől. A város tíz iskolájából eddig nyolc intézmény jelezte konkrét igé­nyé. A csoportok feltöltése folya­matos, s már most eléri a 90 száza­lékot. Vélhetően a hátrányos hely­zetű tanulók támogatásának igénye meghaladja majd a lehetőségeket. ________________________ütu Kaptárkövek és barlangok Föld-napi túrákat ajánl a Bükki Nemzeti Park Április 22-én ünnepeljük a Föld napját, ez alkalommal a szak­emberek megyénkben is szá­mos előadáson, nyílt túrán hív­ják fel a figyelmet szűkebb és tá- gabb környezetünk védelmére. Heves megye A Bükki Nemzeti Park Igazgatósá­ga a Föld napja kapcsán várhatóan nagy érdeklődésre számot tartó tú­rákat szervez. Április 22-én szak­avatott túravezető irányításával ke­reshetik fel a természet szerelme­sei a Bükkalján lévő kaptárköve­ket. Az autóbusz reggel 9 órakor indul az egri Volán-pályaudvarról. A másik útvonal Szarvaskőbe, il­letve Bélapátfalvára vezet, ide 9.25-kor indulnak a résztvevők a megyeszékhelyről. Előzetes beje­lentkezés esetén lehetőség nyílik a legérdekesebb geológiai bemuta­tóhelyek - így a lillafüredi Szt. Ist­ván-, illetve az Anna-barlang, to­vábbá az ipolytamóci Ősmaradvá­nyok Természetvédelmi Terület tanösvényeinek megtekintésére is. A Mátrai Tájvédelmi Körzetben a gyöngyösi Sár-hegyen lévő tanös­vényt kereshetik fel a jelentkező is­kolák diákjai április 19-én reggel 9 órától, vasárnap pedig az érdeklő­dők lehetőséget kapnak a Nagy-pa­tak vízminőség-vizsgálatára. Ehhez az eszközöket a gyöngyösi tisztior­vosi szolgálat biztosítja. Április 22- én az általános iskolák felső tagoza­tosainak részvételével természetvé­delmi akadályversenyt rendeznek Mátmfüred-Sástó térségében, dél­után pedig a középiskolások vetél­kedőjére kerül sor a Mátra Művelő­dési Központban. Kedden ugyanitt a tájvédelmi körzet természeti érté­keiről tartanak diaképes előadást, s megtekinthető a Védett természeti értékek bélyegeken című kiállítás is. Kollégiumok versenye Eger Ötödik alkalommal rendezték meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Kollégiumában a városi kollégiu­mi kulturális fesztivált - tudtuk meg Ladányi Tibor kollégiumve­zetőtől. A versenyben nyolc intéz­ményből százhúszon vettek részt. A műsor után a zsűri csaknem egy órán át tanácskozott, hogy rang­sort állíthasson a különböző mű­fajokban szereplők között. Vége­zetül négy-négy első, második és harmadik helyezést adtak ki. Első lett Bemáth István és Szar­ka Endre (Kossuth Zsuzsa Kollégi­um), a Szent Erzsébet Kollégium furulyaegyüttese, a Wigner Jenő Kollégium néptáncegyüttese és Sike Tamás (Wigner) versmondással. Második helyezettek a Sanda Maria Kollégium tanulói modem táncukkal, Varga Julianna és Gasztonyi Mariann (Kereskedelmi Kollégium), mindketten énekeltek, és Temesi Andrea (Szilágyi Erzsé­bet Kollégium) versmondással. Harmadik helyezést ért el Szabó Gábor és Kocsis Mónika néptánccal (Kereskedelmi), a Szilágyi kollégi­um énekkara, Rostás Róbert vers­mondással (Kereskedelmi) és Páka Enikő fuvolajátékával (Szilágyi Er- zsébet Kollégium). ___________■ L épéselőnyben a megyeszékhely Országszerte csökkent, Egerben nőtt a szőlőterület Szőlőtelepítés a Rác-hegyen. Fajtaváltás, alacsonyabb kordon és „esernyőművelés” fotós perl marton A szőlőtelepítésekről és a szükséges faj­taváltásról is szót ejtett egyebek mellett dr. Dula Bence egri hegybíró az ültetvé­nyekben zajló munkák kapcsán. Mint fo­galmazott, egyre inkább kedvező arányt képviselnek a fiatal telepítések, ám túl­zottnak tartja a kék fajták elterjedését. Eger A hegyközség területén 1999 ótaösszesen 268,3 hektár szőlőt telepítettek, ezzel szemben - ugyanezen időszak alatt -18,2 hektárnyit vág­tak ki, s körülbelül még ugyanennyi pusztult ki. Ez azt is jelenti, hogy hegyközségünknek 1278 hektár szőlőültetvénye van, ebből 1010 hektár termő - jelentette ki dr. Dula Bence. A hegybíró szerint az említett 1278 hektár­ból 432 hektár, azaz 34 százalék fehér, a töb­bi - 846 hektár, 66 százalék - kék. Örvendetes ugyanakkor az is, hogy 414 hektár nyolc évnél fiatalabb szőlő, ennek viszont mintegy 95 százaléka kék fajta Ez utóbbi adat - mutatott rá - túlzott mértékű kékszőlő-arányra utal, ami a világ új tendenciáit figyelembe véve ve­szélyes, ugyanis az utóbbi években megnőtt a fehérborok iránti kereslet. Ennek magyaráza­tát részben a barna húsok háttérbe szorulása szolgálja, a halakhoz és szárnyasokhoz tudni­illik a fehérborok kellemesebbek.- Mindemellett - tette hozzá - érdemes oda­figyelni az idősebb egriekre is, mert régebben mindig is 50-50 százalékos volt az arány. A szakember elmondása szerint Magyaror­szágon az utóbbi időben mérséklődtek a sző­lőtelepítések, ekképp a szőlőterület az elmúlt 15-20 évben mintegy 40 százalékkal csök­kent. Szerencsére ezzel éppen ellentétes ten­dencia figyelhető meg Egerben és az egri bor­vidéken.-Ez- folytatta dr. Dula Bence - nagyrészt köszönhető az állami támogatási rendszernek és a gazdák jövőbe vetett hitének. Szakmailag pedig azért fontos, mert így megvalósulhat a fajtaváltás is: a korábbiaknál nagyobb arány­ban terjedhetett el a Cabernet sauvignon, a Cabemet franc, a Merlot, a Pinot noire, a Blauburger, de újratelepítik a Kadarkát és a Kék medocot is. A további jelentősebb változásokról szólva hozzátette, hogy nagyobb a hektáronkénti tő­keszám is: a szokásos 3300 helyett immár 4200 vagy afölötti a jellemző. Ez azt jelenti, hogy egy tőke kisebb terhelés mellett alacso­nyabb mennyiséget, de jobb minőséget terem. Változott a művelési mód is: az új telepítések­nél már alacsonyabbak a kordonok, s általá­nossá kezd válni az „esemyőművelés”. A fentebb említett 414 hektáros, nyolcéves­nél fiatalabb szőlő az összes szőlőterület 33 százalékát teszi ki, ami arról árulkodik, hogy Egerben ideális a termő, illetve a fiatal szőlők aránya. Várható ugyanakkor az is, hogy e je­lentős és dinamikus gyarapodás visszaesik majd, mert sok öreg szőlő elérte azt a kort, amikor már nem rentábilis a művelése, s ki kell vágni.- Az egriek azonban nem buták - fűzte hozzá a hegybíró -, előbb az újat telepítik el, s csak aztán vágják ki az öreg szőlőket, amivel egyúttal biztosítják a folytonosságot is. Az európai uniós tagságunk ezen ágazatot érintő kényszerű változásairól szólva Dula Bence kifejtette: a telepítések várhatóan nem kapják meg a jelenlegi támogatásokat, s a sző­lőtermesztés is csak akkor, ha eleget tesznek a gazdák bizonyos feltételeknek, így például az integrált művelésnek vagy a környezetkí­mélő technológia alkalmazásának. Mindeh­hez hozzájárul az is, hogy az EU-tagságot kö: vetően csak annyi szőlőt lehet majd újratele­píteni, amennyit kivágunk. _______________________________________________________(KÜHNE) P eng a kasza az ártéren (Folytatás az 1. oldalról) A döntéstől függetlenül a Tisza menti területek védelmét szolgá­ló tevékenységben Ausztria is részt vesz, mivel sokkal koráb­ban felismerte, hogy a víz az egyik legértékesebb természeti kincs. Ennek megfelelően ma már Ausztria tavai ivóvíz-minő- ségűek. A természet rehabilitációja a Közép-Tisza vidékén veszi kez­detét. Az ötszáz hektár Nagykö­rű, Tiszajenő és Tiszakürt körze­tében található. Egy másik ötszáz hektáros, megvédeni kívánt rész Kisköre alatt, Kőteleknél húzó­dik.- Mivel a Tisza vízgazdálkodá­sa a 150 évvel ezelőtti folyószabá­lyozás után alapvetően megválto­zott, a fajokban gazdag gyepterü­letek fenntartása ma már csak emberi segítséggel lehetséges. Gondot jelent az is, hogy a Tisza hullámtere és a közeli mély fekvé­sű, belvizes területek szántóföldi gazdálkodásra nemigen alkal­masak, ráadásul az itt használt vegyszerek súlyosan szennyezik a vizet és az élővilágot - mondta Siposs Viktória. - Ezek megmen­tésére kezd bele a WWF az ártéri gazdálkodásba. Ezzel a beavatkozással nem­csak a természet jár jól, a hely­beliek is nyernek vele, mert tá­mogatást kaphatnak a térség gazdái az állatvásárláshoz, amennyiben áttérnek a WWF vény- és állatfajok ne pusztulja­nak ki. Nem volt megoldott eddig az úgynevezett kubikgödrök helyze­te sem. Ezek a kis tavak ugyanis a Tisza áradásakor megtelnek, ám később kiszáradnak, a ben­nük rekedt élővilág elpusztul. A WWF-program keretében azon­ban a kubikgödröket most össze­kötik a folyóval, és így megment- hetőek lesznek a növények és az állatok. Biotermékek, dísztárgyak Az élőhely-rehabilitáció a turizmus vonzerejét is megnövelheti. Fel­lendülhet az EL) számára vonzó áruk, így a biotermékek és a ter­mészetes anyagokból előállított használati és dísztárgyak készítése. által bevezetendő módszerekre. Hamszty László, a WWF ma­gyarországi igazgatója úgy gon­dolja: vízvisszatartással, szürke marhák legeltetésével és kaszá­lással lehet elérni, hogy a Kö- zép-Tisza mentén élő ritka nö­Karbantartás miatt nem lesz adás Az Antenna Hungária Rt. arról tájékoztatta lapunkat, hogy április 20-án, szombaton a cég szakemberei adó-karbantartá­si munkákat végeznek. Ez a Heves megyét „ellátó” kékeste­tői adótornyot is érinti. Heves megye A karbantartási munkálatok hajna­li két óra és délelőtt tíz óra között zajlanak majd. Ebben az időszak­ban a Magyar 1, a tv2 és az RTL Klub televíziók sugárzása műsor­kezdéstől szünetel. Az URH-rádió- műsorokat - a Petőfi, a Bartók, a Danubius, a Sláger és a Kossuth programját - reggel hattól délelőtt tízig nem lehet majd hallani. Az Antenna Hungária Rt. szóvi­vője, Tóth András szerint a tervsze­rű karbantartás teszi lehetővé, hogy az emberek az év többi nap­ján zavartalanul tévézhessenek, rádiózhassanak. Az okozott kellemetlenségért az érintettek a nézők és a hallgatók el­nézését kérik. ■ Az Egert Felsőtárkánnyal összekötő út mellett takarítási akciót szervezeti tegnap az Életfa Környezetvédő Szövetség. A falu ha­táráig a leendő kerékpárút nyomvonalát a felsőtárkányiak már rendbe tették, most az egrieken volt a sor. Az akcióban a civil szervezetek tagjai mellett a polgármesteri hivatal dolgozói is részt vettek fotó: ötvös imre A MEGYE PIACI ÁRAI EGER Az alma 150-200, a szárazbab 450-500, a banán 280-300, a cit­rom 270-300, a cukkini 500-700, a dióbél 800-100, az eper 400-500, a gomba 350-420, a gyökér 400^50, a fokhagyma 400-450, a vörös­hagyma 60-80, a zöldhagyma 50-75, a póréhagyma 100, a karalá­bé 150, a karfiol 350-450, a fejes ká­poszta 100-120, a kelkáposzta 400, a lila káposzta 150, a savanyú ká­poszta 140-160, a kivi 350-400, a körte 400-450, a krumpli 70-80, a mandarin 300-320, a mák 500, a méz 600-800, a narancs 160-240, a paradicsom 500-700, a zöldpapri­ka 60-80, a csípős paprika 50-70, a padlizsán 800, a fehér retek 250-350, a piros retek 60-80, a sa­láta 80-120, a sárgarépa 180-200, a szőlő 1000, a tojás 16-20, az uborka 450-500, a zeller 300 forintért kap­ható. GYÖNGYÖS Az alma 130-160, a szárazbab 500, a banán 270, a citrom 300, a dióbél 800, a gomba 400, a gyö­kér 400-500, a fokhagyma 500, a vöröshagyma 80, a zöldhagyma 40, a póréhagyma 80, a karalábé 180, a karfiol 400, a fejes káposz­ta 100, a kelkáposzta 480, a lila káposzta 170, a savanyú káposzta 150, a kivi 30, a körte 500, a krumpli 80, a mandarin 390, a mák 500, a méz 700, a narancs 250, a paradicsom 850, a zöld­paprika 150, a csípős paprika 100/3db, a padlizsán 1000, a fe­hér retek 450, a piros retek 30-50, a saláta 70-100, a sárgarépa 190, a sóska 300, a tojás 18, az uborka 500, a zeller 300 forintért kapha­tó. HATVAN Az alma 140-250, a szárazbab 500, a banán 320, a citrom 240, a dióbél 1050, a gomba 450, a gyö­kér 450, a fokhagyma 450, a vö­röshagyma 120, a zöldhagyma 50, a karalábé 100, a karfiol 380, a fejes káposzta 220, a kelkáposzta 390, a savanyú káposzta 150, a ki­vi 25, a körte 490, a krumpli 70, a mandarin 380, a mák 500, a méz 450-750, a narancs 220, a paradi­csom 580-780, a zöldpaprika 25-120, a csípős paprika 25-60, a piros retek 40-70, a saláta 90, a sárgarépa 200, a sóska 30, a spe­nót 40, a tojás 19, a főzőtök 550, az uborka 250-300, a zeller 350 forintért kapható. HEVES Az alma 140, a szárazbab 400, a banán 300, a citrom 300, a dió­bél 1000, a gomba 400, a gyökér 300, a fokhagyma 450, a vörös­hagyma 60, a zöldhagyma 40, a karalábé 80, a karfiol 400, a fejes káposzta 190, a kelkáposzta 300, a savanyú káposzta 100, a kivi 250, a körte 250, a krumpli 50, a mák 550, a narancs 180, a paradi­csom 500, a zöldpaprika 50, a csí­pős paprika 50, a piros retek 80, a saláta 70, a sárgarépa 150-200, a sóska 300, a spenót 250, a tojás 15, az uborka 200, a zeller 300 fo­rintért kapható^ ■ A Tisza megóvására szánt százmillió forint felét a WWF állja, a másik felét az EU-s Life- program biztosítja, s tapaszta­lataik átadása mellett az oszt­rákok is ígértek anyagi hozzá­járulást. B.5.

Next

/
Thumbnails
Contents