Heves Megyei Hírlap, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-13 / 86. szám
I 2002. Április 13., szombat H í R L A P MAGAZIN 11. OLDAL Biotermelés: remény van, nyereség nincs Billenős teherautó kanyarodik az egykori zagyvaszántói mezőgazda- sági termelőszövetkezet telepére. A területen az új szövetkezet működik, de a telep egyik részét bérbe adták. Csökkenteni kényszerültek az ágazatok számát, így jut hely a vállalkozóknak is. A kukoricával megrakott teherautó is az egyik albérlő portájánál áll meg majd a keverőhöz vezető garatba üríti rakományát. Roszik György, a Farmer Promt Kft. ügyvezetője közelről figyeli mindezt. Biokukorica érkezett, és az ilyen rakományt mindig fokozott ellenőrzés illeti meg. Az előírások szigorúak, egy- egy apróbb hiba évek kemény munkáját teheti tönkre, hiszen a kontrollo- kat rendszeresen végzők nem bocsá- tanák meg ha nem „bio”-nak minősülő adalék kerül a keverékbe. A tíz éve létrejött „farmeresek” öt éve foglalkoznak biotermékekkel is. Akkor egy baromfi-nagyüzem kereste meg őket, hogy tudnának-e biotápot szállítani. Igent mondtak, és azóta álltak át a biotakarmányok keverésére is. Az ügyvezető igazgató szerint Magyarországon még nem kifizetődő biokultúrával foglalkozni, mivel kevés a kereslet. - Pedig a jövő a biotermékeké - jegyzi meg Roszik György, hiszen az Európai Unióban is egyre népszerűbbek ezek a produktumok. Ráadásul Magyarország jó adottságokkal is rendelkezik ahhoz, hogy nagyobb teret szentelhessen a biotermelésnek. Mifelénk a munkaerő még viszonylag olcsó, így a nagyobb kétkezi munkát igénylő biogazdálkodás könnyebben nyereségessé válhat. Ám az is igaz, hogy megfelelő támogatás nélkül nem válhat vonzóvá a gazdák számára, hiszen a hagyományos termesztési módszerekkel nagyobb hozam érhető el. Ráadásul a biotermelés akkor lehet igazán gazdaságos, ha egy-egy kistérség választja ezt a formát. Különben a szomszédos gazda vegyszerekkel védett földjéről a kórokozók átköltöznek a bioterületre, és nagy pusztításokat végeznek. Zagyvaszántó északi és keleti részét dombok és hegyek védik, így a természet védőbástyái alatt már hatékony lehet a biogazdálkodás. A hatvani kistérség egyetlen minősített biotermelője a zagyvaszántói Fazekas Ferenc. Korábban mezőgazdászként azt tapasztalta, hogy ha műtrágyával kerül érintkezésbe, akkor kiütések jelennek meg a testén. Ekkor döntötte el, hogy megpróbálkozik a biotermeléssel. Három éve belépett az országos Biokultúra Egyesületbe, majd megkereste a Biokontroü Hungária Kht- t is. A közhasznú társaság hivatott a termékek biominősítésére. velésben segítik. Biotakarmányt kapnak, hiszen nem elfogadott, hogy munka közben esetleg nem bionak minősülő „pottyantásokkal” szennyezzék a talajt. Fazekas Ferenc hét éve őstermelő, és két éve szerezte meg a biomFazekas Ferenc portáján a lovak is biotakarmányt kapnak fotó: t. z. m. inősítést. Azt mondja, ez idáig csak lelki megnyugvást hozott a biotermelés, anyagi biztonságot nem. De bízik benne, hogy rövidesen megnő a kereslet a vegyszerek mellőzésével előállított termékek iránt. Álma, hogy Hatvanban egy bioüzletet nyithasson. Akkor állandósulhatna a vevőköre. Roszik György szerint a japán gomba hazai termesztése is elterjedhet, hiszen az európai piacokon „viszik, mint a cukrot”. Jó néhány gazdaság is stabü jövedelemre tehetne szert a gyógyhatásáról és különleges aromájáról ismert gomba biotermesztéséből és exportjából, hiszen tőlünk nyugatabbra négyezer forintot is megadnak a Shii- take kilójáért. Hogy miért nem terjedt el ez idáig jobban a gombatermesztés, a biotermelés? A szakember úgy véli, hogy elsősorban a mezőgazdasági tárcának kellene segítenie. Megfelelő támogatási formákkal a gazdák közül jóval többen vállalkoznának a biogazdálkodásra. És ha kisrégiók térnének át az effajta termelésre, akkor a turizmus is fellendülhetne az adott térségben. Hiszen Ausztriában már több tájegység is azzal hirdeti magát, hogy bio-útvonalakat kínál. Olyan gyalogos és biciklis túrákat, amelyeken vegyszermentes övezetekben barangolhatnak a kirándulók, és ha megéheznek, akkor garantáltan bioélelmiszert tálalnak nekik.- Magyarországon még nincs agyonvegyszerezve a talaj, a gyümölcs. S ez olyan előny, amelyet kár lenne kihasználaüanul hagyni - mondja a szakember. TOMPA Z. MIHÁLY „Súlyos baj, ha a jogászok nem ismerik be a tévedésüket” Felülvizsgálati kérelem Pusoma Dénes kártalanítási ügyében Szegény Pusoma Dénes már évek óta örök álmát alussza, ám a neve még mindig újabb és újabb iratokban tűnik fel. Jogtörténeti katedrapéldaként is szolgálhat majd mindaz, ami vele történt, s a személyével összefüggésben ma is zajlik. A legutolsó mozzanat, hogy jogutódjainak kártalanítás iránt benyújtott keresetét a megyei bíróság jogerősen elutasította, s dr. Magyar Elemér ügyvéd ezen ítélettel szemben felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz. Mialatt Pusoma Dénes a jogerős elsőfokú büntetőbírósági döntés után börtönben ült, egy kocsmai beszélgetés során kiderült: egy bizonyos Danó Alex volt az ivádi özv. P. J.-né valódi bántalmazója. Őt utóbb szintén a Heves Megyei Bíróságon felelősségre is vonták, s másodfokon jogerőre emelkedett a büntetése, amit azóta is tölt. A felmentéssel végződött perújítási eljárás után - hiszen Pusoma olyasmiért szenvedett rács mögött, amit nem követett el - nyilvánvaló volt, hogy szeretné, ha kártalanítanák. Jogi képviselője, dr. Magyar Elemér a Magyar Állammal szemben kívánta érvényesíteni ügyfele kártalanítási igényét. (Pusoma Dénes halála után jogutódjai kerültek a felperesi pozícióba.) Az Egri Városi Bíróságnak a kártalanítási kérelmet elutasító határozatát a megyei bíróság 1999- ben hatályon kívül helyezte, s új eljárás lefolytatását írta elő. Az újabb elsőfokú ítélet 2001 novemberében született meg, s megalapozatlannak minősítette a Pusoma Dénes előzetes letartóztatása miatt előterjesztett 1 millió 117 ezer forintos vagyoni és nem vagyoni kártalanítási keresetet. Az indoklás úgy szólt, hogy az ivádi férfi a nyomozás során több tanú-, majd írásos beismerő vallomást tett, így neki felróható módon okot szolgáltatott arra, hogy rá terelődjék a bűntény alapos gyanúja. „Beismerő” vallomásával - amit jóval később előzetesbeli zárkatársánál találtak meg - hozzájárult, hogy a bíróság továbbra is fenntartsa az előzetes letartóztatást. — Fellebbezésünkben ennek megváltoztatását kértük — mondja dr. Magyar Elemér az iratok között lapozva. - Úgy tartottuk, a városi bíróság jogszabálysértéssel hozta meg elutasító határozatát. A Magyar Államnak jogi képviselője olyan, kártalanítást kizáró okokra hivatkozott, amelyek a perújítás során hatályon kívül helyezett törvénysértő büntető ítéletben szerepeltek, mint ténymegállapítások. Álláspontom szerint a Dénessel szembeni egész büntetőeljárás törvénysértő volt. Az alperes Magyar Állam azzal érvelt csatlakozó fellebbezésében, hogy a Büntetőeljárási törvény (Be.) rendelkezése szerint kizárt a kártalanítás, ha valaki az alapügyben nem fellebbezett, illetve elhallgatta a perújításban felmentéséhez vezető tényeket, bizonyítékokat. A Fleves Megyei Bíróság bírói tanácsa, mint másodfokú polgári bíróság, idei február végi ítéletében helybenhagyta az elsőfokú döntést, alaptalannak találva a jogorvoslati kérelmekben foglaltakat. Helyénvalónak fogadta el a városi bíróság következtetését, miszerint Pusoma Dénes neki felróhatóan idézte elő, hogy a bűntény gyanúja rá terelődjék. Édesanyjától eltérően nyilatkozott a rendőrségen arról, hogy a bűncselekmény napján mikor tért haza, s minden arra utalt, hogy azon a napon megfordult az áldozat lakásában. A kártalanítást kizáró momentum az az 1994. június 19-re dátumozott Pusoma- féle beismerő vallomás is, amelyet külső kényszer nélkül, saját elhatározásából írt le igen részletesen a bűntényről, s amit 1994. október 10-én foglaltak le egykori zárkatársától, Pál Józseftől. Végül a megyei bíróság arra is kitért, hogy a büntető- eljárás törvényességének vizsgálata nem tartozik jelen kártalanítási eljárás körébe. — Büszkeség tölt el — hangsúlyozza dr. Magyar Elemér, mikor arról tájékoztat, hogy a megyei bíróság másodfokú ítéletével szemben felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz (LB), kérve: az LB a felülvizsgálati eljárás során változtassa meg az első- és másodfokú bíróságok ítéletét, s a felperesek keresetének adjon helyt. - A megyei bíróság a Magyar Állam jogi képviselőjével szemben elfogadta azt az álláspontomat, hogy külön kell választani az előzetes letartóztatásban, illetve a jogerős büntetésben letöltött időt. Ez az eltérés a kártalanítás szempontjából nagyon lényeges.- Mi az alapvető elvi kifogás, ami miatt a legfőbb bírói testület elé kell terelni ezt az ügyet?- Tett egy súlyos, számomra irritáló, s szerintem az alapvető jogelvekkel is ellentétes, a konkrét jogszabályokba ütköző megállapítást ítéletében a másodfokú bíróság. Idézem: ,,a büntetőeljárás törvényességének vizsgálata nem tartozik jelen kártalanítási eljárás körébe". Ez azért elfogadhatatlan és tűnik előttem durván törvénysértőnek, mert amikora kártalanítást kizáró okokra hivatkozik a bíróság, olyan tényeket hoz fel, amelyeket a büntetőeljárásban eljáró nyomozó hatóság szerzett be törvény- sértő módon! A Be. alapvető rendelkezései szerint az így beszerzett bizonyítékok nem használhatók fel a büntetőeljárásban. Ebből következően elképzelhetetlen, hogy egy másik - például polgári - perben minden további nélkül fel lehessen használni azokat!- Melyek a felülvizsgálati kérelem főbb konkrétumai?- Az az álláspontom^ a bíróságok a jogszabály téves és helytelen — túlzottan kitágító - értelmezésével következtettek arra, hogy megvalósultak a kártalanítást kizáró körülmények. Ezeknek a tényeknek a beszerzése az alapügyben törvény- sértő módon történt, így nem tekinthetők bizonyító erejűeknek a kártalanítási eljárás során sem, s kizáró okok megalapozására sem szolgálnak. Ami a konkrétumokat illeti: az analfabéta 73 éves Pusoma Albertnét, Dénes édesanyját úgy hallgatták meg kétszer is, hogy a hatósági tanúk adatait a jegyzőkönyvek nem tartalmazzák. Dénesi, mielőtt gyanúsítottként faggatták volna, többször is tanúként hallgatták meg, s mint az egyik rendőrtiszt jelentése tartalmazza, ,,taktikai okokból” jóval többször, mint ahogy erről jegyzőkönyvet készítettek. Dénest először mint érdektelen tanút hallgatták meg 1994. március 17-én 17 órakor, ám ezelőtt egy óra 10 perccel édesanyja meghallgatásakor azt rögzítették a jegyzőkönyvbe, hogy ő a gyanúsított édesanyja. Ráadásul a mamát arra sem figyelmeztették, hogy nem köteles a hozzátartozójára terhelő vallomást tenni. Sőt, mint terhelt hozzátartozója, egyáltalán nem köteles nyilatkozni. Á Be. szerint az e rendelkezések ellenére kihallgatott tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe! A nyilatkozattétel megtagadására mellesleg Dénes figyelmét sem hívták fel. — Szó volt álomfejtésről is...- Ez jellemző - mosolyodik el az ügyvéd -, az 1994. március 19-én készült tanúkihallgatási jegyzőkönyvben az a rendőri kérdés hangzik el, hogy álmodott-e Rozi nénivel az eset óta? A bíróságok szerint álmának ismertetésével Dénes szintén maga okozta magának a bajt, vagyis hogy ráterelődjék a gyanú. Az továbbá, hogy Dénes a sértett kertjében hívás nélkül dolgozott, s miután a későbbi áldozat elküldte, ő oda visszament és pénzt követelt - bár ennek megtörténte nem is bizonyított —, egyébként sem valósít meg semmilyen kizáró okot. Ha csak azért nem, mert Dénes tudta, hogy ott súlyos bűncselekményt fognak elkövetni, s azért jelent meg a néninél, hogy az akkor még meg nem történt bűntény eredményes felderítését meghiúsítsa... Továbbá Dénes nem a szagazonosítás eredményére tett nyilatkozatával terelte magára a gyanút, hanem azzal az objektív ténnyel, hogy a bűntény helyszínén a szagmintáját megtalálták. Mellesleg a szagminta rögzítési helye a rengeteg helyszíni fénykép egyikén sem szerepel, sőt abban a jegyzékben sem, amelyben a lakásban lefolytatott helyszíni szemle során rögzített nyomokat sorolták fel a rendőrök.-S mi a helyzet Pusoma Dénes írásos beismerő vallomásával?- Elvileg felhasználható súlyosabb ügyekben úgynevezett fogdaügynök, de ennek rendkívül szigorúak a szabályai. Mivel a polgári bíróság egyáltalán nem vizsgálta, így nem tudható, hogy ennek az eszköznek az igénybevétele megfelelt-e az előírásoknak? Álláspontom szerint téves jogszabály-értelmezésből fakad a következtetés, hogy „a terhelt a valótlan tartalmú beismeréssel a hatóság megtévesztésére törekedett, s ezzel neki felróhatóan okot szolgáltatott arra, hogy a bíróság az előzetes letartóztatását fenntartsa, a bűncselekmény alapos gyanúja vele szemben megálljon”. Amikor volt zárkatársánál, Pál Józsefnél „megtalálták” Dénes levelét, akkor ő már több hónapja alapos gyanúval terhelten volt előzetes letartóztatásban. Mellesleg azt a levelet az ügyvédjének szánta, azt írja benne: ,, nagyon nagy bajban vagyok, ügyvédet szeretnék”. Tehát nem a hatóságot kívánta megtéveszteni, csupán védőt szeretett volna. Ugyanis őt védőválasztási jogára a nyomozás során egyszer sem figyelmeztették. A kirendelt védője pedig egyetlen rendőrségi meghallgatásán sem volt jelen, csak a tárgyaláson, mert ott ez pénzbírság terhe mellett kötelező.-Az is felmerült kártalanítást kizáró okként, hogy Pusoma Dénes és kirendelt védője nem fellebbezte meg a hat év börtönt kimondó ítéletet, amely így első fokon jogerőre emelkedett. Miért nem kértek jogorvoslatot?- Erről a kirendelt védőt kellene megkérdezni. Ő három nap gondolkodási időt kért, ám végül nem fellebbezett. Lehet, attól félt, hogy súlyosabban is minősülhet az eset, s védence még több büntetést kap. Dénes azt sem tudta, mi folyik körülötte.- Mire lehet számítani a felülvizsgálati eljárásban?- Ennek elbírálása elég hosszadalmas, minimum egy év. Én elutasításra számítok, mert az eddigiek azt bizonyítják, hogy ezt a történetet presztízsügyként kezelik. Korábban nyertem nem egy hasonló pert, amelyek szerintem vitathatóbbak voltak. Egy dolog világlik ki ebből az egészből számomra: nem az a baj, hogy a jogászok hibáznak, hanem az, hogy nem hajlandók beismerni a tévedésüket, s levonni ennek konzekvenciáit! SZALAY ZOLTÁN Jogi előzmények dióhéjban 1994. március 16.: Ivádon özv. P. J.-né helyi lakost brutális támadás éri a lakásában. Az idős asszony pár nappal később az egri kórházban belehal sérüléseibe. A rendőrök látókörébe kerül a szintén ivádi Pusoma Dénes. 1994. március 20.: A férfit a bíróság előzetes letartóztatásba helyezi, ami 1995. április 19-ig tart. 1995. április 21.: A Heves Megyei Bíróság büntetötanácsa bűnösnek mondja ki halált okozó testi sértés bűntettében és rablás bűntettének kísérletében, s 6 év börtönnel sújtja. Az ítélet ellen sem a terhelt, sem a kirendelt védője nem fellebbez. 1996. december 9.: A megyei bíróság perújítási eljárásban a jogerős büntető ítéletet hatályon kívül helyezi, s Pusoma Dénest felmenti. Ezután az ivádi férfi jogi képviselője kártalanítás iránt indít keresetet a Magyar Állam ellen. 1997. augusztus 5.: Nem bírván elviselni a körülötte folyó hercehurcát, Pusoma Dénes önkezével véget vet az életének. ta, de Magyarországon még ke vesen foglalkoznak vele, mivel a; nagy szakértelmet kíván. A Shii take, vagy más néven illato: gomba kilójáért 1800 forintot i: fizetnek, míg az ismertebb esi perke kilójáért csak 500 forin körüli összeget lehet kérni. A Farmer Kft. másfél éve vágott bele a Shii-take gomba biotermesztésébe. A Japánból származó gomba eredetileg fatörzsön él, de a gazdálkodóknak sikerült táptalajon is termeszteni. A világban kedvelt gombafajA feltételek szigorúak. A mező- gazdasági termelésben csak bioszereket lehet használni, és alkalmazni kell a vetésforgót is. Ez utóbbi az egyik leghatásosabb védekezés, hiszen ha évente más és más növények kerülnek a talajba, akkor az egyes fajtákat támadó kórokozók nem tudnak kifejlődni. A biotermelés munkaigényesebb, ráadásul a termésátlag is alacsonyabb a vegyszerrel kezelt területekhez képest. így a gazda bevétele is kisebb. Mindezt a biotermékek magasabb árával kellene kompenzálni, ám ehhez megfelelő kereslet is szükséges. Fazekas Ferenc váltakozva a hatvani, a pásztói és a salgótarjáni piacra viszi a termékeit. Kiteszi a „biotermék” táblát, ám a vevők még nem mutatnak különösebb érdeklődést. A zagyvaszántói gazda jelenleg két hektáron zöldséget, öt hektáron napraforgót, fél hektáron magnak való tököt termeszt. Mint mondja, akkor járna a legjobban, ha csomagolva tudná szállítani a magokat, de ehhez többmilliós gép kellene. Ám enre egyelőre nem is gondolhat. Rövidesen biocsirke és -tojás termelésébe kezd. Van három kecskéje is. A tejet és a sajtot egyelőre csak családi fogyasztásra szánják, ám ha lesz kereslet a bio-kecsketermékek iránt, akkor növeli az állományt. A portán lovakat is tart. A patások a földmű
