Heves Megyei Hírlap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-07 / 56. szám

14. OLDAL SPORT TÜKÖR 2002. Március 7., csütörtök Knoch, a peches olimpikon A korikapitány lemondott, de az esküvőjét a jégen tartotta Ha tartaná magát a mondáshoz, hogy peches ember ne menjen a jégre, Knoch Balázs való­színűleg még a fagylaltot is mellőzné az ét­rendjéből. Mivel azonban Balázs rövidpályás gyorskorcsolyázó, és nem szokta feladni a ter­veit, első baranyai sportolóként kijutott a téli olimpiára. Téli Olimpia Mondhatnánk, legalább kijutott, nem úgy, mint négy évvel ezelőtt Naganóba, ahova az országos szövetség egy elkeveredett fax miatt elfelejtette nevezni, pedig oda is kvalifikálta magát. Most nem adott lehetőséget ekkora bakira, hiszen a selejtezőből magabiztosan jutott az ötkarikás já­tékokon részt vevő 32 férfi rövidpályás gyors­Knoch és Telegdi még együtt a címeres mezben korcsolyázó közé. Amerikában az 1000 méteres selejtezővel kezdetét vette egy hihetetlennek tű­nő történet.- Ebben a futamban az ausztrál Bradbury ju­tott tovább velem szemben tíz centivel, aki előtt aztán az elődöntőben és a döntőben is sorra el­estek az ellenfelek, így olimpiai bajnok lett - kezdte már itthon, miután aludt egyet a „nagy ijedtségre”, az események felelevenítését Knoch Balázs. - 1500-on a selejtezőben az enyém volt az egyetlen hatfős futam japán, kanadai, kínai, olasz riválissal. A továbbjutó harmadik helyért folyó küzdelem során a kanadai, aki egyébként 500-on ezüstérmes lett, szabálytalanul kilökött, elestem. A kanadait kizárták, de engem nem jut­tattak tovább.- Az előzetes latolgatások alapján 500 méte­ren várták a legjobb eredményt. Ez a futam hogy sikerült?- Négy tizeddel javítottam meg a selejtezőben az 1998 óta fennálló országos csúcsot, az aktuá­lis olimpiai rekordon is belül voltam. De ketten még nálam is jobbak voltak, és sajnos csak két továbbjutó volt. Ők később a döntőig mentek. A döntő után kiderült, hogy az ötszázon elért időm a nyolcadik legjobb volt az olimpián futot­tak közül. Összességében mindhárom selejtező­futamban borzasztó rossz sorsolásom volt.- Elkeseredett a pechsorozat miatt?- Nem, mert úgy érzem, én mindent megtet­tem a felkészülés és a verseny során is. Ezt bizo­nyítja a magyar rekord megjavítása is, ami sze­repelt a terveim között. Egyébként nem csak a korcsolyapályán kísértett a balszerencse.- Nocsak! Mi volt még, ami bosszantotta?- A visszautazás előtt a szállás és a repülőtér közötti úton elveszett az útlevelem. A csapat szépen felszállt a re­pülőre, én meg rohangálhat­tam, hogyan jutok haza. Fel­tettek egy másik járatra, és Frankfurtban csatlakozhat­tam a csapathoz. Amikor Bu­dapesten leszálltam kiderült, elkeveredett a csomagom...- Őriz azért kellemes emlé­keket is az olimpiáról?- Szinte csak azokat. Az el­ső olimpiámon vettem részt, és számomra óriási élmény volt. Látszott, hogy a tenge­rentúliak, japánok, kínaiak, amerikaiak, kanadaiak előt­tünk vannak, de fokozatosan közelítünk hozzájuk.- Ezek szerint meg sem fordul a fejében, hogy abba­hagyja?- Ha megvalósulnak a pé­csi jégpályán tervezett fej­lesztések, a jégkészítő gép cseréje és a befedés, akkor sokkal ideálisabb körülmények között ké­szülhetek majd. Mondjuk a 2006-os torinói olimpiára. Az már a beszélgetés utáni információ, hogy Balázs tartotta magát a szavához, hiszen a hét­végén máris megrendezett magyar bajnokságon három aranyérmet szerzett. Érdekesség, hogy időközben Telegdy Attila (aki a válogatott mel­lett klubedzője is a Mecsekalján) bejelentette, lemond szövetségi kapitányi tisztéről. Ám azt, hogy neki sem alapjaiban a jéggel „van baja”, bi­zonyítja, hogy keddi esküvőjéhez különleges helyszínt választott: az ifjú pár és a teljes nász­nép a pécsi Műjégpályán kerített sort a jeles ese­ményre... MÓCZÁN ZOLTÁN FOTÓ: TÓTH L. A cserék veszélyesebbek? Olaszországban két A-ligás labdarúgó halt meg autóbalesetben srortI első a sportban Labdarúgás 2002. március 2-án, szombaton reggel megdöbbentő hírt repített vi­lággá az olasz sajtó: autóbalesetben elhunyt Jason Mayelé, az itáliai lab­darúgás első ligájában szereplő Chievo játékosa. A kongói szárma­zású, de francia állampolgárságú futballista éppen a veronai újonc­csapat edzőtáborába tartott, ahon­nan a társaival együtt a csapatkapi­tány, Eugenio Corini édesapjának a temetésére mentek volna, amikor autójával frontálisan ütközött egy szembejövő gépkocsival. Mayelé egy órával később a kórházban hunyt el, míg a másik kocsit vezető hölgy azonnal meghalt. A hír természetesen megrázta az olasz és a nemzetközi labdarú­gás világát, annál is inkább, mert az elmúlt időszakban a futballban érthetetlen módon megnőtt a köz­lekedési balesetek száma. Januárban a Brescia veszítette el hátvédjét, Vittorio Merőt, aki egy te­herautóval ütközött össze az egyik autópályán, majd néhány nappal később arról kaptunk hírt, hogy a Verona elleni bajnoki után a Juventus négy játékosa, köztük David Trezeguet és Gianluca Zambrotta karambolozott Rómeó és Júlia városában, ám abban az üt­közésben ők szerencsére nem sé­rültek meg. (A híradások néhány könnyebb sérültről számoltak be.) Sőt, ha egy kicsit hátrébb me­gyünk az időben, akkor felidézhet­jük Massimo Gallinak, a Bologna fiatal hátvédjének a halálát. Giovanni Gallinak, a Fiorentina, a Milan és az olasz válogatott kapu­sának a 18 éves fia tavaly január­ban az egyik edzésről hazafelé me­net kismotorjával az esős időben nekicsúszott egy híd felhajtó kor­látjának és azonnal meghalt. Olaszországban megdöbbenve állnak a sok baleset, a sok értel­metlen halál előtt, és Mayelé tragé­diája kapcsán elemzők megpró­bálták kideríteni, mi lehet az oka annak, hogy a futballisták exklu­zív világában ilyen váratlanul megnőtt a - többségében végzetes kimenetelű - karambolok száma. Zambrotta (balra) még megúszta legutóbbi karambolját FOTÓ: EPA A szakemberek szerint az egyik ok az lehet, hogy az átlagos­nál sokkal jobban kereső fiatal labdarúgók túlságosan erős autó­kat vásárolnak, amelyekkel aztán túlságosan gyorsan és könnyel­műen közlekednek, és balesetet okoznak, amelyből ráadásul je­lentős részben ők kerülnek ki „vesztesen”. Egyébként nem vé­letlen, hogy Olaszországban a nagy teljesítményű gépkocsikat nem 18, hanem csak 21 éves kor­tól lehet vezetni, ám őszintén szólva egy 21 éves futballista lehet éppen olyan könnyelmű és fele­lőtlen, mint egy húszéves „civil”. A szakértők szerint a másik ok, pontosabban veszélyforrás az edzésre, illetve mérkőzésre siető, vagy edzésről, illetve mérkőzésről hazafelé tartó élsportoló - esetünk­ben focista - lelkiállapota. A tré­ning vagy a meccs előtt álló labda­rúgó sokszor azért lehet feszült, mert tudja, hogy az előtte álló órákban bizonyítania kell, hogy helyet kell magának találnia a csa­patban, hogy az edzője és a közön­ség előtt helyt kell állnia. (Aligha véletlen, hogy az elmúlt egy évben elhunyt mindhárom futballista, Galli, Merő és Mayelé is cserének számított a csapatában.) Az edzés­ről, illetve a mérkőzésről hazafelé tartó játékosok esetében pedig a fá­radtság, a tompább reflexek okoz­hatnak olyan végzetes hibát, ame­lyet már egy hirtelen kormány- mozdulattal sem lehet korrigálni. Akárhogy is van, az első és má­sodik ligás olasz kluboknál meg­fújták a vészriadót: figyeljenek oda játékosaik lelkiállapotára, külön­ben ön- és közveszélyes cirkálóvá válnak abban a pillanatban, hogy autóba ülnek és kigördülnek a for­galomba^ _______________«LT. E gy hétvége - egy motor? Nem mindenkinek tetszik a Forma-1 nagy újítása Autósport Március 19-én Párizsban találkoz­nak a Forma-l-es csapatok veze­tői, hogy megvitassák a jövő évre esedékes legnagyobb szabálymó­dosítást, mely szerint - . Max Mosley ötlete nyomán - egy ver­senyző egy nagydíj-hétvégén csak egy motort használhat. Az FIA el­nöke a költségek csökkentése érde­kében vélte meghozni ezt a sza­bályt, amit a vezetők többsége a maga módján támogat is, de nem minden áron. Patrick Head, a Williams főkonstruktőre és résztu­lajdonosa szerint a dolog hátteré­ben a Ferrari áll, mivel a motorjaik végtelenül megbízhatóak. Sir Frank Williams szerint az ötlet mindenképp finomításokra szorul, mert igazságtalan lenne, ha valaki egy szombaton lerobbant motor mi­att a versenyen az utolsó sorból in­duljon. Mosley viszont úgy véli, az összezilálódó rajtrács fantasztikusan érdekes versenyeket produkálna, mint pl. volt az 1995-ös Belga Nagy­díj, ahol Schumacher csak 16-ként indult és mégis nyert (ezzel az elnök azt is bizonyítani óhajtotta: hátulról startolva sem lehetetlen jó helyen célba érni, de hát ezt Irvine és Webber is igazolta vasárnap). m. k. Csemegék a Sportl-en Sporttelevízió A tavaszi idényben a Sportl min­den jelentős sportágban a legtelje­sebb nézői igények kielégítését tűz­te ki célul. Folytatódik a magyar labdarúgó-bajnokság és a Magyar Kupa-mérkőzések közvetítése, élő­ben követik Európa három legszín­vonalasabb bajnokságát, az olaszt, a spanyolt és a németet. A döntőig kíséri a Sportl a Bajnokok Ligája- sorozatot és rendszeresen adják az UEFA-kupa-mérkőzéseket is. Új­donságként, heti rendszerességgel jelentkezik az angol bajnokság. A kosárlabda rajongóinak női és férfi Euroliga-mérkőzéseket és az NBA-t ajánlják. Nem maradnak jégkorong nélkül a nézők ebben az időszakban sem. Az NHL mellett az A- és a B-csoportos világbajnok­ságot is műsorra tűzte a Sportl, kü­lönösen, hogy a Divízió I. küzdel­meit Magyarországon rendezik. Egyre több magyar bokszoló ke­rült a siker kapujába. A Sportl vé­gigkísérte az igen tehetséges Kótai Mihály eddigi találkozóit, és a jövő­ben is képernyőre kerülnek mérkő­zései. Legközelebbi találkozója március 9-én 22.30-kor lesz látható. Kézilabdából bőségesen kínál­nak mérkőzéseket, és különleges­ségekben sem lesz hiány az elkö­vetkezendőkben, a Sportl-en látha­tó lesz biliárd, darts, bowling, base- ball és sok más csemege. ______■ In terjú: az év kosárlabdabírója Fújhat bárhogy, rá nem fújnak A pécsi Váradi György nem mindennapi teljesítménnyel büszkél­kedhet: a közelmúltban a játékvezetői bizottság neki ítélte a Hor­váth Géza-vándordíjat, azaz őt választotta az év kosárlabdabírójá­nak. Igen ám, de már kilencedszer. Kosárlabda- Ha én kosárlabdabíró lennék, las­san kezdene feszélyezni a dolog. Egy-kétszer még csak lehet ismétel­ni, na de kilencszer! A kollégái még kibírják, hogy csak a faultokra és ne Önre fújjanak?- A többség igen, bár biztosan akad, aki inkább irigy, mint büszke rám. A díj különben 12 éve létezik: elsőre a 6., másodjára a 3. lettem, aztán egy 2. helyet jelentő „kilen­gést” leszámítva tényleg rendre az én pontjaim gyűltek a legjobban az év végére. Az elsőség ugyanis nem egy év végi szavazással, hanem az összes meccs ellenőri osztályzatá­nak összeadásává alakul ki.- Azt mondják, az a legjobb bíró, aki úgy tart rendet, hogy közben szinte észre sem lehet venni a pá­lyán. Önnek mi a trükkje, hogy játé­kost és nézőt egyaránt kordában tartson?- Váószínűleg a megjelenésem adja az alapot: nagy, meleg szeme­im és állandóan mosolyra húzódó szám ugyanis a legkiélezettebb szi­tuációban is mindenkit mosolyra fa­kasztanak, márpedig a jókedv a bé- kítés kulcsa. Másrészt igyekszem mindenkivel megtááni az emberi hangot és a szigor mellett mindig igazságos lenni. Tévedni ugyanis le­het a páyán, a lényeg, hogy mindig korrekten kell ítélkezni.- A nézőt leginkább az irritálja, ha a bíró az ellentámadásnál, ártatlan helyzetben adja vissza, amit az előbb egy tévedéssel elvett valamelyik csa­pattól. Ön mit csinál, ha hibázott ?- Szerintem egy kosármeccsbe a má tempóitól 6-8 bírói hibát eleve be kell kalkulálni. Én, ha rájövök, hogy rosszá fújtam, odamegyek a „sértetthez” és csak annyit mon­dok, bocsánat, az előbb tévedtem. Nem emlékszem olyan esetre, ami­kor a játékos ne hajtott volna szó nélkül fejet és ne azt váaszolta vol­na, kösz, spori, hogy elismerte... A visszaadás pedig a legrosszabb módszer. Ez ugyanis megduplázza a rossz ítéletek számát, ráadásá ha a bíró számolgatni kezd, könnyen kicsúszhat a kezéből a meccs.- Mostanság nem vagyunk híján kosárbotrányoknak, főként a lelátó környékéről indulva. Önnek is akadtak már forró pillanatai?- Hogyne, legutóbb példáá egy Szolnok - Albacompon, ahol a ke­mény mag legkeményebbjei több­szöri figyelmeztetésem ellenére ki­tartóan és durván szidámaztak egy Váradi György 1956-ban, tüke pécsi­ként született. Karosszérialakatos­ként érettségizett, civilben egy kerék­párboltot és -szervizt üzemeltető csa­ládi vállalkozást vezet. Játékosként a Postással az NB ll-ig vitte, időközben a TF edzői szakát is elvégezte. 1990ben lett FIBA-játékvezető. 500 NB l-es és 310 nemzetközi meccse sorából egy Európa Kupa- és egy Ronchetti-döntő, egy férfi és női Azsia-bajnoki döntő, valamint számos Eb- és vb-meccs emelkedik ki tiszte­letet parancsokban. A sok hivatalos utazásnak köszön­hetően különleges kiváltsággal is bír: mivel a világban egymással hadban álló országok némelyike nem engedi területére azokat, akik az „ellen­ségnél” is megfordultak, külön engedéllyel állandóan két érvényes útlevél lapul a zsebében. kosarast. Megállíttattam az órát, ki­sétáltam a pálya szélére és elmond­tam a hazaiak szakvezetőjének, hogy ha nem hagyják abba, kiürítte- tek egy szektort, aztán még egyet, és ha kell, a végén üres lelátók előtt fejezzük be a játékot. Ő fölment a hangadók közé, továbbította az üzenetet. A rossz fiúk lenéztek rám, kicsit gondolkodtak, majd egy han­gos szó nélkül szurkoltak tovább.- Idehaza tehát mindenki fejet hajt a tudása előtt, és tulajdonképpen külföldi felkérésekben sem szenved hiányt. De mondjuk egy vb-döntő nem hiányzik a kollekcióból?- Be kell vallanom a legnagyobb hátrányomat, ami kissé visszahúzta a nemzetközi karrieremet: nem va­gyok egy nyelvzseni, persze, eladni azért nem tudnának, de az igazi nagy tornákhoz az alapfokú angol már nem elég. Mára bele is törőd­tem ebbe, egyébként pedig úgy ér­zem, bíróként mindent elértem, amire a képességeimből tellett, úgy­hogy elégedetten engedem át a tere- pet az új generációnak. _____sz. zs.

Next

/
Thumbnails
Contents